Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?

A két Világháború és a 29-es nagy válság kertjei számos tanulsággal szolgálnak, többek közt, mit is vetettek és termeltek a régi válságkertekben? A válságidőszakokban az első város veteményes kerteket a kertes házak udvarán, hátsó kertekben hozták létre, alapvetően egyéni termő kertek voltak.  A leggyorsabban ők tudtak földhöz jutni, volt sajátjuk, hogy haszonnövény ágyásokat hozzanak létre.

A legfontosabb terményeik voltak: a burgonya, paradicsom, répa, hagyma, káposzta. Ehhez jöttek még, az uborka, tökfélék, bab, paprika. Gyógynövényeket és fűszernövényeket is termesztettek. Minden amit maguknak termeltek, pénzmegtakarítást jelentett és jobb minőségű volt, mint a bolti árú.  A termés mennyiségét és minőségét, a terület nagysága és benapozottsága határoz meg. A haszonnövények fényigényesek, napi 6-8 óra napfény kell, hogy termést hozzanak.

A növényválasztásnál, gondoljuk végig, hogy a termények egy részét a nyár, ősz folyamán elfogyasztjuk, és legyenek tárolható, feldolgozható termények. Szárításra, befőzésre, savanyításra.

Érdekes módon ez a „backyard gardening”, saját kert művelés, már most beindult Magyarországon. Minden ismerősöm azt mondja, hogy nagy a sürgés-forgás a kertvárosi övezetekben, mindenki a kertjében matat, és nem csak a virágos részeket meg a gyepet hozzák rendbe, de sok helyen megjelentek az ágyások, haszonnövény ültetések. Úgy tűnik beindult a józan ész és a túlélési ösztön. Nagyon helyes! Érdemes lenne látni, hogy mennyi vetőmag, palánta fogy jelenleg, ebből lehetne következtetni a haszonnövény termesztés terjedésére. Remélem jó sok! Az bizonyos, hogy a régi válságkertek példája alapján minden befektetett forint, öt forint hasznot hoz.

A saját városi kertjeim is pörögnek, látom a kertek levelezésén, FB bejegyzésein, hogy jól működnek, betartva a rendkívüli kertszabályokat, ültetnek az ágyásokba, beindulnak a közös művelésű területek. Mintha a nehezítés jobban közösséggé kovácsolná őket, mint az unalmas hétköznapok. Az nagyon vicces, hogy a FB belső csoportba valaki kiírja, hogy „ma délután 15 órakor lemegyek a kertbe. Kinek locsoljak?” És erre válaszokba írják, hogy „a 6. ágyás köszike, meg a 14-s re is”, meg ilyeneket.

Eddig az volt a meló, hogy összetereljem őket a kertbe, most meg az, hogy ne találkozzanak. Ehhez viszont intenzív kommunikáció kell és odafigyelés, főleg tőlük. Ebben a feje tetejére állított helyzetben, összetartó közösségekké alakulnak. Az lesz érdekes pillanat, amikor a járvány hivatalos végén csinálunk egy kertindító partit a kertben. Jó lesz találkozni élőben. Biztos más emberek leszünk egymásnak.

Sokat lehet termelni egy kertes ház udvarán. Anglia Victory Garden.

Második világháború Victory Gardens magok.

1943. New Jersey magbörze. (Sajnos nem találtam nagyobb képet)

Anglia zöldségkiszállítás a háború idején. Olyan mint a mai kosár közösségek, csak egyenruhában.