A városi kertekről

Városi kertek alapítása

A Városi Kertek Egyesületet www.varosikertek.hu 2011-ben alapítottuk, azzal a céllal, hogy meghonosítsuk Magyarországon és Budapesten a városi – közösségi kertmozgalmat, terjesszük az önellátás és közösséghez tartozás élményét és kultúráját. A Városi Kert Egyesület negyedik éve alapít és működtet kerteket, jelenleg 4 közösségi kert működik sikeresen Budapesten: az Első Kis-Pesti Kert www.elsokispestikert.hu, az Aranykatica kert www.aranykaticakert.hu, a Békási kert www.bekasikert.hu, és a Zengő kert (nekik még nincs kész a honlapjuk). Idén két új kertet indítunk, a harmadik kerületben az Amfikertet, és Szentendrén a Szélrózsa kertet. Mára gyakorlattá fejlődött az együttműködés az önkormányzatokkal, a kert alapításának, működtetésének és üzemeltetésének folyamata, felkészült és felkészített kertvezetők viszik végig az első életciklust. Az eredmények azt mutatják, hogy az eddigi kertekben, sikeresen leraktuk a hosszú távú fenntarthatóság alapjait, működő közösségfejlesztési modellt alkottunk.

 

A Városi Kertek Egyesület, az általa alapított kertet a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben és a kerületi-városi közösség aktív bevonásával, a kihasználatlan önkormányzati tereken hozza létre, sűrűn lakott környezetekben. Az egyesület vállalja az önkormányzati tárgyalásokat és a jogi lefedettséget, koordinációt a kerttervezésben; a 18 hónapos közösségépítési és kertész-szakmai felügyeletet és oktatást; a szakmai és minőségi minimumok betartását, a kert első életciklusának működtetésében. Továbbá az egyesület adja és képzi az első életciklus kertvezetőjét, illetve gondoskodik arról, hogy a kert – az inkubációs időszak után is – fenntarthatóan működjön, kiszámítható, állandóságra törekvő fejlődési pályára álljon, és azon maradjon. A kertek a 18 hónap letelte után is az egyesület ernyőszervezete alatt működnek tovább, de saját pályára állnak.

Egyesületünk kidolgozott kertészeti oktatási és közösségfejlesztési programot indít és üzemelteti a kerteket, végső célként pedig kineveli a jövő kertvezetőit, lehetőségeihez képest állandó és kiszámítható működési pályára állítja a kertet.

A városi kert lényege egyrészt a kis léptékű önellátás, de főleg a közösségi élet (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése-színesítése”, az ökotudatos szemlélet gyakorlati működtetése, terjesztése, publicitás teremtése.

A városi kertművelés hasznos, értékteremtő, életminőség javító tevékenység, erős szociális, mentálhigiénés, oktatási, városszépítő hasznai vannak, komoly kommunikációs értékkel bír, ráadásul az is kiderült, hogy nagy lakossági igény van rá. A kerttagok számára legfőképp nem forintosítható hasznokkal jár (externáliák), például életminőség javulás, egészségügyi javulás, közösséghez tartozás élménye, programok-elfoglaltság, gyarapodásélmény, büszkeség, minőségérzék, emberi kapcsolatok.

A városi kertek alapítása nagyon jelentős kommunikációs és szemléletformáló tevékenység: minőségre, takarékosságra, ökotudatosságra tanít. Átalakítja nem csak a kerttagok életét, de a környezetet is. A városi kert közössége, a beszélgetések, kertgyűlések során – akaratlanul – közösségi normákat alakít ki, szabályokat alkot és tart be. A végső cél a szomszédsági közösségek alapítása, a helyi közösségek fejlesztése.

A városi kertek olyan területek, amelyeket több ember (városi kertészek) közösségben művelnek. Számos fajta városi kert létezhet: vannak parcellára osztott közösségi kertek, közösségi parkok, léteznek iskolakertek, illetve szociális kertek. Sokféle növény termeszthető ezekben a kertekben: virágok, fűszernövények, haszonnövények, élelmiszernövények, dísznövények. A városi kertekben azok kertészkednek, akiknek nincs saját kertjük, viszont igénylik a növényekkel való gondoskodást, a zöld felületek nyugalmát, lehetőleg minél közelebb a lakóhelyükhöz. Mások a testmozgás, a rekreáció miatt vágnak bele a kertészkedésbe, de vannak olyanok is, akiket a közösségi élet vonz.

Nem elhanyagolható szempont az élelmiszer-önellátásra való törekvés is, az élelmiszerárak évről évre nőnek, és nem látszik, hogy ez a folyamat megfordulna. A városi kertekben termelt élelmiszer nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is, mint a boltból vásárolt, külföldről szállított. A teljes élelmiszer-önellátás természetesen nem lehet cél, de a városi kertben termesztett haszonnövényekkel megtehetjük az első lépéseket az ökotudatos életvezetés felé.

 

A városi kert alapításához mindenképpen meg kell szerezni a tulajdonos hozzájárulását, szerződésben le kell fektetni a városi kertészek és a tulajdonos viszonyát, a kert működésének alapelveit, jogi viszonyait. Léteznek ugyan gerillakertek is, azonban a mi célunk a jogilag tiszta, állandóságra törekvő közösségi kertek létrehozása. A jogviszony legfontosabb eleme, hogy a terület tulajdonjoga változatlan legyen. A kertészek tudatában vannak annak, hogy ők csak használói a területnek, amelyet a tulajdonos bármikor újra visszavehet. A kerthasználat mindkét fél számára hasznos, hiszen a tulajdonosnak nem kell őriztetnie a területet, nem kell költenie a tisztán tartásra, a parlagfű-mentesítésre, a városi kertészek pedig termőterülethez jutnak, még ha ideiglenesen is. A városi kertek nem az örökkévalóságnak készülnek: mobil építmények, bármikor költöztethetők, amint a helyzet úgy kívánja.

A városi kert nem közpark, nem közterület: kerítéssel körülvett, a közösségi kertészek által művelt városi termőterület, ahova csak a közösség tagjai, illetve vendégeik léphetnek be. A városi kerteknek van nyitvatartási idejük, kerítéssel vannak körülkerítve, szabályok szerint működnek, missziókat tűznek maguk elé, például iskolai csoportokat fogadhatnak, biológiaórát tarthatnak a kertben.

Városi kertet alapítani és működtetni sokkal bonyolultabb és összetettebb folyamat, mint azt az első pillanatban gondolnánk. Számos akadályt, nehézséget kell legyőzni addig, amíg az első palánták a földbe kerülnek.

P230714_17.51_[01]