Kultúra

  • A városi kerteknek kapcsolatépítő, közösségépítő funkciójuk van, egymás számára idegen emberek kerülnek a csoportba, megismerik egymást, gyakorolják a kapcsolatteremtő, kommunikációs és legfőképp demokratikus képességeiket.
  • A városi kertekben nincsenek társadalmi korlátok, sem egzisztenciális különbségek, egyetlen különbséget a szakmai ismeret adhat, azonban idővel ez is kiegyenlítődik, egymástól tanulnak a kertészek.
  • A városi kertek áthidalják a generációs és kulturális különbözőségeket, társadalmi integrációs szerepük van, ahogy ezt Németországban az interkulturális kertmozgalommal valósítják meg. A magyar társadalom egyik nagy tehertétele a közösségtelensége, a városi kertek ezen kívánnak változtatni. A kert közös alapokat teremt, amelyből közösség nőhet ki.
  • A városi kertek rendezvényeknek adhatnak otthont, ez lehet előadás, iskolai és gyermekprogram, kirakodóvásár, szemléletformáló előadás, turisztikai program.
  • A kertkultúra végigkísérte az emberiség több tízezer éves fejlődését, csak az elmúlt évtizedekben szakadtunk el végletesen a növények és zöldterületek gondozásának élményétől. A városi kertek visszacsempészik a kertkultúrát a városi környezetbe, példát mutatnak a környezettudatos életvitel eléréséhez. Ez különösen fontos egy olyan országban, mint a miénk, ahol még definiálható kertkultúráról sem beszélhetünk. Bár minden lehetőségünk, környezeti hátterünk erős mezőgazdaságra determinál minket, mégsem tudunk felmutatni nemzeti kertkultúrát, sőt még az élelmiszer-önellátás is a múlt ködébe vész. Ezek a folyamatok nem mehetnek tovább ezen az úton, változtatni kell, be kell hozni a mezőgazdaság, a termelés élményét a városba, kultúrát kell teremteni az egészséges és biztonságos élelmiszertermelésnek.
  • A kertművelés megtanítja a városi kertészt a hosszú távú tervezésre és gondosságra.
  • A városi kert szemléletformáló eszköz, mely hozzájárul a konzumkultúra elutasításához, új értékrendet teremt.