Szociális szféra

  • A városi kertészkedés hozzájárul a tudatos életvezetés kialakításához, önellátásra tanít, elősegíti az öngondolkodás kultúrájának kialakulását, pénzt takarít meg, értéket teremt. Nemcsak a vidék, a városok is megérzik a válság hatásait. A városi lakosság ugyanúgy elszegényedett az elmúlt években, ahogy a vidéki is. Meg kell teremteni az önellátás lehetőségét, nem segélyekkel, jótékonysággal, hanem valódi segítséggel kell támogatni azokat, akik változtatni akarnak a saját helyzetükön. A városi kert az önellátás legalacsonyabb foka, az első lépés az önellátáshoz való jog megteremtéséhez.
  • Az alacsony jövedelmű családok, vagy a munkanélküliek számára ideális lehetőség a jó minőségű élelmiszer megtermelésére, amellyel hozzájárulhatnak a családjuk jólétéhez. Hasznos elfoglaltságot teremt, segít az önértékelés helyreállításában.
  • A városi kertek rendezett környezete, a kertekben folyó aktivitás, a kertészek jelenléte javítja a környék bűnözési statisztikáit. A bűnözés és a zöldfelületek aránya egymással fordítottan arányosak. A zöld városrészekben kisebb a bűnelkövetések száma, mint az erősen beépített övezetekben.
  • A városi kertek kiváló terepei a bűnmegelőzésnek, a rendőrségi felvilágosító munkának, a kertekben magasabb az állampolgári fegyelem, szabálykövetési minták alakulnak ki, javul az együttműködés mind a csoport tagjai, mind a környék lakói között, ezáltal javul a környék közbiztonsága.
  • A városi kertekben a fiatalok elfoglaltságot találnak, kortársaikkal csoportokat alkothatnak, hasznos tevékenységeket végezhetnek, ugyanakkor kapcsolatot építhetnek az idősebb generáció felé, ezzel is csökkentve az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb generációs szakadékot.
  • A városi kertek fókuszpontjai lehetnek a közösségek szervezésének, a kertművelésen túl más társadalmi, szociális problémákkal is foglalkozhatnak.
  • A városi kertek csoportidentitást adnak, fejlesztik az egymásért való gondoskodást és figyelem képességét, viselkedési mintákat adnak, megakadályozzák az egyén lecsúszását, az elesetteket magukhoz emelik.
  • A városi kertekben termelt élelmiszerekre nem rakódik rá az adó, a szállítási költségek, a boltok, üzletláncok haszna, így a legolcsóbb beszerzési forrás. Ez különösen fontos a szegénységben élők számra, hiszen a saját terményeik által pénzt takaríthatnak meg, javíthatják saját életszínvonalukat.
  • A városi kert közösséget teremt, a csoporthoz tartozás élményét adja a tagjai számára, megszünteti az elmagányosodás érzését, növeli az egyén önértékelését.
  • A városi kertek növelik a társadalmi interakciókat, lehetőséget teremtenek egymás megismerésére, új ismeretségek, esetleg barátságok kialakulására.
  • Lehetőséget teremt a generációkon és kultúrákon keresztüli kapcsolatteremtésre, egymás jobb megismerésére.