Zsűri eredményhirdetés – Szentendre közösségi kert koncepciópályázat

1 hozzászólás

A zsűri tagjai:
Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal

Dr. Balogh Péter István:
A kollégák engem kértek fel, hogy szóvivőként én ismertessem ennek a pályázatnak a tanulságait és az eredményeit.
Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, és szeretnék gratulálni is. Az, hogy ilyen sokáig tartott a bizottság munkája, azt mutatja, hogy a minőséggel nem lehetett panasz, a különböző irányú gondolatok izgalmasan találkozta ebben a térben. Rövid általános összefoglalóként: úgy látta a zsűri, hogy a pályázat során az öncélú design helyett a kert szellemiségének, a térben, a szabad térben való együtt létnek, a kertészkedésnek egy olyan helyszínét kell létrehozni, ami fenntarthatóságában, formálásában, elsősorban a közösségről szól és természetesen arról a termesztő tevékenységről, amelyet a közösség itt végez. Éppen ezért a túlformáltságot, rossz magyar szóval a túl „dizájnságot” a bizottság nem jutalmazta. A másik szempont, ami nagyon fontos volt, azoknak az anyagi kereteknek a reális felfogása, ami rendelkezésre áll, úgyhogy a túldimenzionáltság, túlbonyolított rendszereket sem gondoltuk igazán javadalmazni.
Az első körben három munka jutott be részletes bírálatra: a kettes a négyes és a hetes sorszámú munkák.
A kettes munkáról a zsűri rövid véleménye szerint, egy jól átgondolt telepítésről van szó, a helyismeret és a helyzet felismerése jellemzi. Ami igazán pozitív irányba terelte a véleményünket, ahogy a közösség önmagával és a külső közösséggel kommunikál, tehát bejárati zóna kialakítása, a meglévő nagy fa környéke, a külső közösségi tér, a kilátásra komponáltság, reflektál a belső közösségi térre. A kert belső viszonyairól viszont azt gondolja a bizottság, hogy így ebben a formájában túl merev, tehát önmagában az ültető ládák magassága, vagy a növények magasságbeli különbségei nem fogják ellensúlyozni, tehát egészen biztos, hogy egy lazább belső térstruktúrára van szükség.

Download (PDF, 5.79MB)

Download (PDF, 40KB)

A négyes pályamunka telepítését a bizottság nem tartotta annyira szerencsésnek, mint a kettes munkánál, ugyanakkor belülről egy nagyon jó térszervezés, tehát ahogy a belső közösségi teret körülölelik az ágyások, ezt mindenképpen a terv javára írjuk, ugyanakkor a kritikai pontot is itt találta meg a bizottság, a külső és belső közösségi tér, pont az ágyások elhelyezkedése miatt egymástól el lett szigetelve. Termeszesetesen egy adott közösség a kertben egy kicsit el akar vonulni, de egy közösségi kertnek üzenete van, ezért úgy vélte a bizottság, hogy szerencsésebb, ha a belső közösségi tér egy kicsit nyitottabb helyzetben van, így a környezettel, a környék lakóival jobban kommunikál. Nagyon értékelte a bizottság ennek a munkának a kultúráját, a nagyvonalúan kezelt elhelyezését, a körben feltárt utakkal, és a finoman különböző ágyások rendszerét.

Download (PDF, 13.55MB)

Download (PDF, 400KB)

A hetes munka, az erősebben formált munkák közül az, amely bekerült a hármas válogatásba. Itt egy olyan moduláris rendszert láthatunk, a sejtformából építkezve, amely a moduláris mivolta által, nagyon jól illesztető a térbe, és nagyon izgalmas térkapcsolatok jönnek létre, jól művelhető, körbejárható, ad egy plusz izgalmat. A bizottságban egy filozófiai vita alakult ki, hogy kell-e ennyire formálni egy közösségi kertet, vagy nem? Tehát például egy téli állapot ehhez hozzáad, vagy elvesz, illetve az terv installáció jellege mennyire szükséges egy közösségi kert esetében.

Download (PDF, 8.59MB)

Download (PDF, 8.48MB)

Download (PDF, 29KB)

Erről a három kerttervről szólt hosszasabban a vita, és végül pontozásra került sor, és a pontozás után a bizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyezett lett a hetes pályamű, második helyezett lett a négyes számú pályamunka, és az első helyezett lett a kettesszámú pályamunka.

Egy ötletpályázatról beszélünk, ezt nagyon fontos hozzá tenni, tehát a bizottság egyik munkát sem tartja egy az egyben a megvalósításra alkalmasnak, tehát a tapasztalatokat kéri, hogy a közösség építse be.

Végezetül még annyival tartozom, hogy a pénzdíjakról beszéljek. 250 ezer forint áll rendelkezésre, ez a három díjazott között 100-, 80-, 70 ezer forint arányban javasolja kiosztani. Ez is mutatja, hogy a három pályamű mennyire közel állt egymáshoz. Ezzel szerettük volna kifejezni, hogy tudtunk első, második és harmadik helyezettet hirdetni.

P210115_17.16P260115_18.27_[01]P260115_18.18

  1. Elekné Ilovai Gabriella szerint:

    Hajrá! Így tovább! 🙂

Szólj hozzá Te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.