Előadások – Városi kertek

Category: Előadások

BlogbejegyzésCikkCovid-19EgyébElőadásokslideshowválságkertVálságkertek

Homo Science

A Nagy Covid pánikban elsikkadt, hogy a múlt héten volt 50 éve, az Apollo 13 balvégzetű űrutazás, amikor a szerviz modulban történt robbanás miatt tönkrement az űrhajó, ezzel a ronccsal kellett megkerülni a Holdat, visszajutni a Földig és épségben hazahozni a legénységet. Fél évszázada mindenki a híreket leste, új tudományos fogalmakat tanult, volt vészhelyzet és kommunikációs káosz, és volt egy nagyszámú tudós-mérnök csapat, akik megfeszített munkával épségben lehozták a legénységet a földre. A legsikeresebb kudarc a NASA történetében. Ezek a tudósok, a mai szemmel nézve, végtelenül primitív eszközökkel dolgoztak, logarléccel és papíron számoltak, számítógép kapacitásuk töredéke volt, mint ennek az ős öreg Laptopnak, amin épp írok. A mai lehetőségeinkhez képest a Holdutazáshoz végtelenül primitív mechanikai eszközöket használtak, a technológiájuk sehol sem volt, a mai hétköznapi eszközeinkhez képest; az űrhajósok rettentő rizikót vállaltak, minden egyes misszióval, és mindig sikerült, még a balvégzetű űrutazás is. Ez a tudósok diadala volt, a tudomány tette a dolgát, a világ meg lélegzet visszafojtva figyelte az eseményeket, újságokban, a rádión és TV-n keresztül, Walter Cronkite tolmácsolásában.

Most is valami hasonló történik, a lakásainkba zárva, elszigetelten, mint az úrhajósok, várjuk, hogy a tudósok és a tudomány kihúzzon minket a csávából. A háttérben felmérhetetlen tudományos és technikai szakember gárda és kapacitás lendült munkába, a szemünk előtt zajlik egy új tudományos mentőakció a mi bőrünk megmentésért. Hála Dr. John Campbellnek, Dr. Antoni Faucinak, és más tudományos szakembereknek, mi is félig képzett virológusok lettünk közben, már konyítunk az egészségügyi és járvány statisztikához, különbséget tudunk tenni az antitestek és az antigének között és pontosan tudjuk, mi az a vakcina, amely majd megment minket. Globális élmény, hogy értem, tudom mi történik, azt is tudom, hogy mások is ezt csinálják ebben a pillanatban, egy hajóban utazunk. Talán az első igazán globális közösségi élmény, amit mindenki a bőrén érez, és ez is a tudományról szól.

Úgy tűnik, a tudomány megint sikert arat, van fény az alagút végén, a járványt le fogják győzni, mi pedig kiszállhatunk a mentőkapszuláinkból és megmenekülünk. Most épp még folyik a háború a vírus ellen, sokan fognak meghalni, az országok kimerülnek, a gazdaságok tönkremennek, sokan vesztenek el sokat, néha még az életüket is. A csatákat az orvosok és a nővérek vívják, a háttérben pedig a tudomány dolgozik, hogy megfelelő tudást és eszközöket adjon a kezükbe, a biztos győzelemért.

Ebben a helyzetben óhatatlanul felértékelődik a tudomány és a tudósok, a kutatás és azok művelői. A tudósok előjöttek a tudomány átláthatatlan dzsungeléből, elmondják, hogy mi a helyzet és erre mi a tudomány válasza. Mi meg hallgatunk rájuk, betartjuk a karantént és az utasításaikat, és bízunk abban, hogy igazuk lesz, ezt a járványt is le fogjuk győzni a tudomány segítségével.

Jó lenne, ha a tudomány felértékelt helyzete így is maradna, az emberiség sorskérdéseit ne a „nép”, ne a gazdasági szereplők és főleg ne a politikusok döntsék el, hanem a tudomány adjon válaszokat és eszközöket, lehetőleg ne akkor, amikor bár felrobbant az űrhajó, hanem jóval előtte, kisebb pánikkal és kevesebb veszteséggel.

100 évvel ezelőtt a Spanyolnátha járvány idején, még a vírusokat sem ismerték, antibiotikumok is csak 30 évvel később jelentek meg, a mai szemmel szinte kuruzslás volt, amit műveltek. Azóta az egészségtudomány és maga a tudomány is hatalmasat fejlődött, újabb és újabb ágakat növeszt, iparággá terebélyesedett, ahol nem egyéni zsenik, hanem tudományos teamek viszik előre a világot, az átlagember számára elérhetetlen területeken, érthetetlen eszközökkel. A tudomány adta a kezünkbe az okos telefont, az internetet, a globalizációt, a kontinentális közlekedést és kereskedelmet, az élelmiszer biztonságot és a hosszú és egészséges életet. Mi csináltunk ezekből túlnépesedést, környezetszennyezést, ipari és ökológiai katasztrófákat, klíma instabilitást, egyenlőtlenséget és súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket. A tudomány fejlődésére hárítani, a mi eszetlen viselkedésünk katasztrofális eredményeit, ez a felelősség letagadása, elég nagy önbecsapás.

A járvány után lesz egy gazdasági válság, mély és keserves, felsejlik a múltból a 29-32-es Great Depression nyomora. A mostani válság, biztosan nagyon más lesz, a közgazdaság, államtudományok is folyamatosan fejlődtek, a gazdaságunk, pénzrendszereink, társadalmunk teljesen más, ezt a válságot teljesen új megközelítésekkel és eszközökkel fogják kezelni, mint 90 éve. Még a 2008-as válság kezelésének a módszere sem lesz használható, ez nagyobb és globálisabb ügy, ez már jobban elfajult. „A piac szabályozza önmagát elv” csődöt mondott, kiderült, hogy a bolygó szabályozza önmagát, és övé a hatalmasabb erő, az eddig követett életformát és gazdasági gyakorlatot, a bolygóhoz való viszonyunkat tovább így nem folytathatjuk. A válságból kilábalás során, teljesen új helyzeteket kell teremteni, teljesen más életformát kell kialakítani. Az új rend megteremtését pedig ne bízzuk a piaci szereplőkre, a bankokra, a nagyvállalatokra, vagy ne adj Isten a politikusokra, hanem a tudományra, és a tudomány módszereire és eszközeire. Az eredmény nagyon más lesz, mint a mai világunk.

A járvány és a gazdasági hírek teljesen háttérbe szorították a klímával kapcsolatos kérdéseket, a klímasztrájkolók is online lázadnak, Gréta Thungbergről alig hallani. Pedig a probléma még megvan, a járvány és a gazdasági vergődésünk semmiféle hatással nincs a globális klíma és ökológiai folyamatokra, itt-ott kicsit kitisztult a levegő, és negatív tartományig zuhant a kőolaj ára, de hát ez semmi, az elmúlt kétszáz év folyamatosan növekvő szennyezéséhez képest. A tudomány 40 éve folyamatosan bizonyítja a klímaváltozás tényét, az ökológiai krízis növekedését, de a kutya sem olvasta el ezeket a tanulmányokat, az utóbbi időkig, még a közbeszéd része sem volt. Kellett egy Greta Thunberg, aki a maga keresetlen módján, csapott akkora lármát, hogy erre felfigyeltek. Évtizedek óta tonnákban állnak a tudományok kutatások, riasztások, javaslatok. Le se szarták őket, megint megvárjuk, amíg felrobban a bolygó szerviz modulja, és nem lesz se levegő, se fűtés, és nem lesz hova leszállni se, mert az anyahajó ment tönkre.

A Covid járvány nem az utolsó próbatétel, hanem az első csata egy hosszú háborúban, amelyet a tudomány és mi fogunk megvívni a megmaradásért, a fenntartható emberi civilizációért. Új fejezetet fogunk nyitni az emberiség történetében, mai szemmel fel foghatatlanul másképp fogunk élni 10-20 év múlva, ha egyáltalán lesz még emberiség. Ez még nem lejátszott meccs.

Remélem a tudomány fogja megmondani, hogy merre és hogyan…

Jelenleg jobb csapatunk nincs.

Rosta Gábor 2020-04-24 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokKertészdolgokslideshowválságkertVálságkertek

A kérdőív eredmények

Négy napja tettem ki a honlapra a “Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.” bejegyzést. Az elmúlt 4 napban 55 kitöltés érkezett, köszönöm azoknak, akik szántak rá időt. A kérdőív teljesen anonim, menet közben leszedtem róla az e-mail cím kitöltő mezőt, így csak következtetni lehet, hogy kik voltak a kutatás résztvevői.

Nézzük az eredményeket sorrendben. Némelyik grafikonhoz hozzáírom, ha gondolok valamit az eredményekről , a többit hagyom szabadon értelmezni.

45 nő, 10 férfi töltötte ki a kérdőívet.

Döntően a 30-60 év közöttiek elfoglaltsága a kertészkedés, az 55-ből 39 fő ez a korosztály.

A lakóhely megoszlás grafikon hozza a honlap és a Városi Kertek Egyesület szellemiségét, a kitöltők közül 49 fő városlakó.

Az érdekes, hogy a kitöltők közül 39 fő (70%) dolgozó, aktív. Általában a közösségi kertekben nagyobb a nyugdíjasok aránya. Az is kemény, hogy ennyire kicsi mintában is 4 fő (7%) munkanélküli megjelent.

A kitöltők fele, 27 fő hobbikertész, viszont 8 fő kertészeti szakember.

Utólag ennek a kérdésnek nem volt túl sok értelme, a kertészkedés folyamatos tanulás, szezonról szezonra új dolgok történnek, illetve a kertész maga is javít a módszerein, talál új ötleteket.

A 43 fő (80%) családdal, vagy közösségben műveli a kertet.

51 fő – 4 fő

Ez érdekes, 23 fő közösségi kerttag, 22 fő kertes házi kertész, és van 4 fő balkonkertész is. Fontosak a balkonkertészek is, a legkisebb is számít.

1 fő művel 1 nm-nél kisebb balkonkertet, viszont 9 fő (16%) művel 200nm-nél nagyobb termőterületet. A kitöltők közel fele (27 fő) 1-10 nm-s ágyást művel, ez körülbelül a közösségi kertek ágyásmérete. A 10-200 nm-es (18 fő – 30%) tartomány lehet kertes házak termőterületei.

Ez tanulságos. Ma már Magyarországon nagyjából lehetetlen öntözés nélkül kertészkedni. 4 fő (7%), akik csak az esőre bízzák a szerencséjüket, a döntő többség viszont kútról, csapról öntöz, vagy esővizet gyűjt. Sajnos ez már nem megy másképp.

A kertek döntően termőágyásokkal, gyümölcsfákkal és fűszerkerttel vannak felszerelve, viszont külön tetszik a 4 fő akik csirkét is tartanak. Ez már emelt szint.

A győztes sorrend: paradicsom, fűszernövények, hagyma, paprika, cukkini, répa, saláták, eper, uborka, retek, tök, káposzta, burgonya és spenót.

A közelgő válságnak tudható be hogy 25 fő, közel a fele a válaszadóknak növelni fogja idén a termőterületét. A “nem növelők” között, szerintem sokan lehetnek a közösségi kerttagok, akik fizikailag nem tudják növelni a termőterületüket.

Igazából 1 fő van, akit akadályoz a karantén a kertje művelésében, mindenki más megoldja, hogy gondozza a kertjét. Természetesen a kertes házak lakói, 25 fő vannak a legjobb helyzetben.

1 fő nyer a válságon, 4 főt nem érint, az összes többi 50 főt érinteni fogja. 18 főt kicsit megérint a válság, a többiek komolyabb veszteségekkel számolnak. Szomorú, hogy 2 fő már elvesztette az állását, 53 válaszadó közül.

1 fő meggazdagszik, 27-27 főnek, vagy nem változik, vagy romlik az anyagi helyzete

Drágulni fognak az élelmiszerek!

Drágulni fognak a zöldségek, gyümölcsök!

Ez nagyon érdekes. A mintából 3 fő tudja megtermelni a fogyasztásának a 100 %-t. A többség, 37 fő a fogyasztása 25%-át. A közösségi kertek 1-10 nm-es ágyásain, és a közös művelésű részeken kb ez a 25 %, ami megtermelhető. A fennmaradó 15 fő, valószínüleg kertes házban, nagyobb ágyást tud művelni.

Úgy tűnik a közösségi kertekből is jut annyi, hogy maradjon télre.

Ez érdekes. A kitöltők kb fele közösségi kerttag, ahol a saját tapasztalatom szerint eddig, minimális volt a terménylopás, szerintük nem lesz továbbra se ilyen eset. És van egy 23 fő aki szerint viszont lesz. Remélem nem lesz továbbra sem terménylopás.

Itt az a 4 fő érdekes, akik szerint nem dolga az önkormányzatnak, vagy az államnak elősegíteni az önellátást.

43 fő válaszolt! Jobbnál jobb ötletek és javaslatok érkeztek. Nem akarok köztük válogatni, mind jópofa és megszívlelendő. Érdekes olvasmány lehetne egy polgármesternek, képviselőnek, kerületi főkertésznek és úgy általában a döntéshozóknak.

Földet adjanak az önkormányzatok használatra. Az állam finanszírozza meg a válságkertek építését, üzemelését. A kertészeti vállalatok kapjanak megrendelést a palántanevelésre. Sok új közösségi – válság kertet kell alapítani.

Magot, palántát, földet, trágyát olcsóbban eladni. Víz számlát csökkenteni.

Terület biztosítása (város), adókönnyítés (őstermelő),

Palánták osztása kedvezményesen, kertészeti ismeretek terjesztése

Önkormányzati területeket alakítsanak át mezőgazdasági termelésre alkalmas területté, közmunka program keretén belül termelje meg az önkormányzat a rászorulóknak a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy a földek bérbeadása kedvező áron vagy ingyen, vetőmag és palánta adományozás, tanácsadás a leendő termesztőknek, iskolakertek felélesztése, otthoni balkonprojektek támogatása, stb.

mag és palánta börzével vagy ingyenes palántákkal (muskátli helyett például paradicsom és paprikapalántákat, balkonládában is nevelhető növényeket ajánlani a helyi lakosoknak / /szaktanácsadással / megműveletlen területeken lehetőséget biztosíthatna újabb közösségi kertek létesítéséhez, akár önszerveződő közösségeknek /közterületen nemcsak díszfát, hanem haszonnövényeket, elsősorban termő gyümölcsfákat és cserjéket telepíteni – akár játszóterek környékén is /a közterületen lévő kutak közül néhányat újra üzembe helyezni / óvodák és iskolák számára területet biztosítani, ahol veteményezhetnek és kertészeti alapismereteket szerezhetnek a gyerekek

Telkek biztosítása!

olcsó palántákkal, közösségi kertekkel, ott szakértői segítséggel, szervezett locsolással

komposzt kerettel, magaságyás kerettel, ismeretterjesztéssel, érzékenyitéssel

több területet biztosítani, oktató programokat szervezni a hobbikertészeknek

Önkormányzati területek használatba adása akár egyéni akár közösségi kertészkedésre, szaktanácsadás biztosítása, eszközbiztosítás

Közösségi kertészkedés elterjesztése, egyre több lehetőséget teremteni a lakóknak, hogy kis területen is elkezdhessenek termelni.

közösségi kertek építésével, terményosztásal a rászorulókkal, vetőmagokosztása

Telkek kimérése, parkok-panelek előtti területek hasznosítására ösztönzés, mezőőri feladatok (régen kerülők) visszaállítása, közösségi piacok támogatása

Nagyon szeretnék csere-bere piacot, ha valakinek sok lett valamilyen terménye, palántája azt elcserélhesse a környéken.

Vetömagok, palánták, szaktanácsadás, oktatás

Komposztáló, aprítékoló biztosítása jó volna

További közösségi kertek nyitása, eszköz pályázatok, szakmai előadások, ösztönző kampányok a házikert művelésére

Területet biztosít közösségi kerthez annak, aki lakótelepen lakik.

Esetleg vetőmaggal, növényvédő szerekkel, bár annyi feladatuk van, hogy ez valószínűleg nem fér bele.

A rászorulóknak ingyenes szaporítóanyag és földterület, a kiskertek fokozott őrzése védelme.

Minden hasznosítható földterületek átadásával az erre hajlandó közösségeknek, mint pl. Angliában. Lehetne az iskolásokat!!!!!!!!!!, óvodákat is bevonni!

Nem tudom.

pályázat útján támogatás…? ha lehet ilyet kihasználatlan területeket kiadni városi kertek létrehozására, (a Kispesti kertben ismerősöm tuti kerttag volt, most nem tudom ott van-e még) Veszprémben is eltudom képzelni ugyanezt a rendszert, tuti van olyan hely, ahol lehetne csinálni

A karantén ideje alatt is megszervezhető lenne a háztáji termelők terményeinek biztonságos eljuttatását a vevőkhöz, mert most bezártak a helyi piacok, legalábbis a mi városunkban. Közösségi kertek karbantartása, fejlesztése, számuk növelése is segítség lenne. Vetőmag ellátás megszervezése, komposztálás segítése.

Megfelelő termőterülettel vagy kis parcellával. Pénzügyi támogatással. Közösségi kertek alapításával. Megfelelő géppark, eszköz használatával, kölcsönzéssel. Megfelelő növényvédelmi bio szerekkel. Hazai tájfajta vetőmagokkal. Talajjavító eszközökkel. Gazdálkodási szabályozással – mely területi,vagy országos hatással bír.

Csapadékvíz gyűjtés / ciszterna, technológiai, üzemeltetési, működtetési pályázat kiírásával / A helyi újságban, rádióban, TV-ben, internetes fórumokon népszerűsíteni. Komposztálás, madáritató fenntartás, méhlegelő, lepkekert, békapetéző-tó életrehívása, madárodú fenntartás… rekreáció, lelki egészség …

Ismeretterjesztes, tegla ki fuszernoveny be programok, magok osztasa. Kis lepteku, megvalosithato es figyelemfelkelto programok elinditasa.

Ne engedje a csíraképtelen magok forgalomba hozatalát, segítse a hazai magtermelőket, ne akadékoskodjon az állattartás, locsolóvíz használatát illetően! Ne azoknak a feljelentőknek fogja a pártját akiknek nem tetszik hogy a szomszédja kertészkedik (sajnos ilyesmiket is olvasni).

Akinek nincs segítsége annak segíteni felasni a területet vagy levagni rajta a füvet. Segíteni a kertek bekeritese egy részében hiszen egyre jelentősebb a vadkar a kis kertekben. Vagy a vadasztarsosaggal megeggyzennenek az önkormányzatok h valami kompenzalast adnak a vadkaroauktaknak.

Komposztláda, esőgyűjtő, biztosítása, esetleg kérésre mástól begyűjtött ágdarálék biztosítása, kész komposzt, trágya kedvezményesen.

-Több közössségi kert kellene és közös komposztálók a panelek elé is. -Kell egy vezető ember aki segít, tanít, szabályokat ajánl(főleg panelek esetén, ahol közösség van). -Gyűlések ahol beszélgetni lehet és tapasztalatot osztani -Médiában hirdetni és ösztönözni az embereket a háztáji termelésre, ennek manapság nagy hatása tud lenni -Helyet biztosítani zöldség palánta, növény vagy mag csereberére

Adhatna ki segítő anyagokat a balkonkertészkedéshez. Itt a III. kerületben szoktak osztani virágpalántát, most oszthatnának zöldségpalántákat is akár. Szervezhetne palánta- és kerti eszköz vásárt nagyobb parkolókban (azok most úgy sincsenek kihasználva, viszont könnyű lenne egymástól nagyobb távolságra tenni az árusokat.) Kiírhatna pályázatot: ahogy szoktak kiírni “legvirágosabb” erkélyre, most lehetne a téma pl. “nekünk terem” -kertben, erkélyen, ablakpárkányon. Alapíthatnának több közösségi kertet. Ha a kertészkedők betartják a szabályokat (2 m+maszk+kesztyű), nem fertőzik meg egymást.

oktatás, példamutatás, induláshoz vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény,

Kedvezményekkel pl. Eszkozvasarlashoz, mag beszerzéséhez.

Vetőmag, tanácsadás

Tetőkertek az panelok, társasházak tetején, több közösségi kert, több zöld terület a városban, a közösségi kértek könnyebb elérhetősége(helyszín, palyazhatosag, meghirdetes)

Szemléletváltással, vetőmag vásárlással, termény csere-bere, lekvárok, szörpök, feldolgozott termékek helyi “elosztása”, piaci lehetőségek teremtése, marketing a helyi áru és termelő(k) támogatására.

helyi szakértők bevonásával, kis közösségek kialakítását segítve, támogatva

Zöld kapcsolat egyesûlet támogatàsa,(pl.miskolc)termôfõld kialakitasa,..odaadàsa mûvelèsre..palàntàk,magok juttatàsa, kihasználatlan parkok..bekerítèse..beûltetèse…ès odaadása a jelentkezóknek…oktatas…stb.

A városokban több közösségi kert létesítésével (ettől hátha az eddig nem kertészkedő, kertes házban lakók is kedvet kapnak). Hogy a hagyományos vidéki életformát hogyan lehetne ismét vonzóvá tenni, nem tudom.

Ilyen kiskertekkel mindenképpen.

1.mezőőr biztosítása, rendszeres ellenőrzéssel!!! 2.több a szabadon engedett háziállat a kertekben, a mezőőr itt is segítő lehetne 3.légszennyezők és növényvédőszer használók rendszeres ellenőrzése a kertekben hogy egészséges terményeket tudjunk termeszteni

Rosta Gábor 2020-04-20 0

BlogbejegyzésElőadásokKertészdolgokÓKKslideshowZápor Kert

Tápanyag utánpótlás az emelt ágyásokban

A városi közösségi kertekben szokás az emelt ágyás alkalmazása, részben a városi földek valószínüleg szennyezettek, illetve az doboz ágyásban jobban kézben tartható a termőföld minősége és persze könnyebb művelni is. Viszont éppen ezért az ágyásban a föld tápanyagtartalma egy-két szezon után kimerül, mindenképpen pótolni kell. Az is látszik, hogy nem csak a növényeket kell gondozni, hanem a talajt is, amiben nőnek.

A Zápor kertben újraindítottuk a Mirek Barbara féle oktatási kurzust, 4+1 alkalom, az utolsó oktatási nap az ültetőnap lesz, május elején. Csütörtökön volt ez első óra, tápanyag utánpótlás a közösségi kertben címmel.

Mirek Barbara megengedte, hogy az előadását is feltöltsem ide, talán a többi kertnek is hasznos lehet.

Tápanyagutánpótlás

Tápanyagok ősszel

A Zápor kertben közösen fogunk rendelni marhatrágyát és Zeolitot és Alignitet,és mindenki szépen bedolgozza az ágyásába. Áruházból fogjuk rendelni szállítással, így a legegyszerűbb és valószínűleg a legolcsóbb is.

Tegnap kimentem felásni az ágyásomat, pusztán csak érdekelt, hogy milyen a minősége. Egy-két helyen picit agyagosodott, viszont sok gilisztával találkoztam, az jó volt. Valószínűleg néhány lapát homokot is bele fogok dolgozni a termőrétegbe, amikor megjön a trágya. Most jön néhány nap eső, de március közepétől talán már ki lehet menni a kertbe művelni az ágyást, meg rendbe rakni a közös részeket is.

Az ásóvilla a kertész legjobb barátja.

Rosta Gábor 2019-03-03 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokslideshow

Culture Under the Stars

Meghívtak Londonba egy szimpóziumra, a „Kultúra a csillagok alatt” volt a címe. A közösségi kertek mentén találtak meg, mindig meglep, amikor kiderül, hogy külföldön is van híre annak, amit csinálok. Gyorsan rájöttem, hogy a közösségi kertek nem igazán passzol a témához, ezért inkább a Margitszigetet választottam, sokkal szebb és történelmibb eset, mint a kertek. Az előadást elsősorban egy történelmi – kronológiai vonalra fűztem fel, és ebbe építettem bele a sziget kulturális vetületeit, úgy mint az építészetet, a botanikát, a gyógyvíz kultúrát, a kulturális létesítményeket, a sport élet fejlődését, és természetesen a vendéglátást. A Margitsziget egy jó téma, bármennyire is sziget, rajta is átsöpört a történelem jó néhányszor, bőven volt miről beszélni. Külön köszönöm Ferkai Andrásnak és Bodóczky Caroline-nak hogy segítettek felkészülni az előadásra.

A konferenciára hét európai országból hívták az előadókat, mindenki a parkok és a kultúra kapcsolata mentén beszélt. Az érdekesség az volt, hogy ez a konferencia volt az utolsó EU által fizetett „zöld” projekt Londonban, aztán március végén jön a Brexit, azt még senki nem látja, hogy mi lesz azután. Az biztos, hogy ilyen eseményeket jó ideig nem fognak szervezni.

Maga a London Garden Museum egy gyönyörű hely. Egy középkori lakótorony a főépület és mellé építettek egy gótikus templomot, ami később a Múzeum épülete lett.

Nagyon jó helyen van, közel a Parlamenthez, a Temze túlpartján.

Egy régi metszeten így nézett ki a környék, középen látszik a lakótorony. Körülötte még minden park volt.

A belső udvar, kávézóval.

Belül megmaradt a templomi jelleg és ez a tér adja a Garden Museum keretét.

Régi és furcsa kertészeti szerszámokat, kellékeket gyűjtöttek össze, sok kifejezetten vicces tárgy van kiállítva.

Középen egy madár ijesztő pléhmacska, mellette meg mini üvegbúrák gondolom a palánták védelmére a fagyok ellen.

Gyönyörű vörösréz munka, permetezők.

Régi szerszámok, növényvédő szerek.

Ez volt a kedvencem, az üvegcső. A feltaláló George Stephenson, akinek korábban voltak kisebb találmányai, például a gőzmozdony, de úgy tűnik kertek világát is sikerült fejlesztenie a zsenialitásával. Ez egy uborka egyenesítő, mert a felirat szerint nagyon zavarta, hogy az uborkái össze-vissza nőttek, és ezzel az eszközzel egyenes uborkákat tudott termeszteni. Micsoda kertész elhivatottság, hogy valaki üvegből kifúvat egy ilyen csövet, hogy az uborkái tökéletesek legyenek?!

Nagyon régi, növény jelölő táblák.

Ez volt az előadás helyszíne. 170 jegyet adtak el a szimpóziumra, de sokkal többen voltak.

Az előadás előtt. Kicsit izgultam a magam prezentációja miatt, de szerencsére elég jól felkészültem, sikeres volt. Sokan jöttek utána hozzám, kérdeztek sok érdekeset. Mind ismerték Budapestet, sokat áradoztak a város szépségéről.

Az előadás után teljesen felszabadultan.

Utána volt három nap bejárni Londont és a múzeumaikat. Fotóztam mindenfélét, ezek csak néhány zöld kép a városról. Az is igaz, hogy Londonban nem a legszebbek a kertek, ilyenkor február elején, de szerencsénk volt, végig sütött a nap, talán kétszer kellett elővenni az esernyőt.

Iskolakert faliújság.

Városi méhészet. Egy nagy park szélén elkerítettek egy kisebb részt, és oda telepítették a kaptárakat. Senki nem zavarja a méheket, ugyanakkor berepülhetik az egész parkot és a környéket.

Park tábla. Elegáns, informatív strapabíró megoldások.

Gerilla kísérletek, ezek azonban nem szoktak működni.

Fa jelölés. Gondolom a legfontosabb fasoraiknál egyenként követik a fák életét.

Szürke mókusok. Mindenhol ott vannak, nagyon szaporodnak.

Egy erősen visszavágott platánsor.

Imperial War Museum, Első Világháborús Home Front plakát:

Spórolj a búzával

Segítsd a Flottát

Egyél kevesebb kenyeret.

Hehehe…

Alapvetően platánokkal van tele a város, de a pálmák is megélnek.

Greenwich. Ez egy hatalmas park közepén álló templom. A parkhoz azért nem nyúltak hozzá, mert egy pestistemető van alatta, jobbnak látták nem bolygatni a dolgot.

Greenwich. Nem tudom milyen fa de nagyon szép. Örökzöldnek tűnt, az olajfa leveleire hasonlít a levélzet, de mégsem az volt.

A park emblémája.

Egyes helyeken a komposztálható háztartási hulladékot külön gyűjtik.

A londoni City állam az államban, teljesen önálló közigazgatási egység, amelyet a birodalom pénzügyi igazgatására hoztak létre. Úgy tűnik önálló kertészete is van.

Rosta Gábor 2019-02-11 0

EgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Kert-közösség-könyvtár nap a Mezőgazdasági könyvtárban

Előadóként veszek részt október 3.-án szerdán, a Mezőgazdasági könyvtárban a Kert – Közösség – Könyvtár című eseményen.

Nagyon jó előadói gárdát hoztak össze, örülök, hogy előadhatok ebben a társaságban.

A könyvtár címe:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár
VárMező Galéria
1012 Budapest Attila út 93.

Az esemény honlapja.

Rosta Gábor 2018-09-28 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Budapesti Corvinus Egyetem konferencia a közösségi kertekről

A Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Intézete egy megbeszélést tartott a budapesti közösségi kertekről, ezen belül a kertek vezetése, a kertmenedzsment volt a legfontosabb téma. A beszélgetés a Civil Preferencia Fórum keretében jött létre, egyfajta kutatási adatfelvételnek képzeljük el az eseményt.

Körülbelül 8-9 kert képviseltette magát az eseményen, 4 kert a Város Kertek Egyesülettől, (Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert, Zengőkert), valamint a Zugkert, a Grundkert, egy XI. kerületi kert és két székesfehérvári közösségi kert képviseltette magát.

Tőlem azt várták, hogy szakértőként a végén mondjak valami okosságot az elhangzottakhoz.

Az egyik saját felismerésem az volt, hogy a közösségi kertek témában már nem igazán tudnak újat mutatni, az elmúlt évek és a hét működő kert után, már kevés újdonságot találok a témában. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyjából el lehet jutni a közösségi kertek téma végére, a projekt már nem fejleszthető tovább, csak a kertek száma gyarapítható. A közösségi kertek univerzumnak ekkora a kiterjedése, keveset lehet már hozzátenni. Persze számos dolog javítható, tehető profibbá. Egy kert soha nincs kész igazán, minden szezonnak meg van a maga szépsége és feladatai.

A beszélgetés legfontosabb eleme a kertvezetés témaköre volt. Mindegyik kert küzd, állandó a kísérletezés a kertvezetéssel, a kert-menedzsmenttel. Két fő irány látszik. A kert korai éveiben az egyszemélyi vezetés tűnik hatékonyabbnak, pusztán mert össze kell fogni a kertépítést, a közösségfejlesztést, az első szezonokat. Ilyenkor minden újdonság, nincsenek kialakult normák és rutinok, jobb ha egy vezető tartja kézben a folyamatokat. A másik vezetési modell a koordinációs csoport létrehozása, ahol 3-6 fő megosztozik a kerttel kapcsolatos szervezési feladatokon. Ez a kiérleltebb, már régebb óta működő közösségi kertekre jellemző. Ilyenkor megoszlanak a feladatok, van aki a szervezéshez ért, van aki az önkormányzattal tartja a kapcsolatot, van aki a kertépítő napokat tudja jól kézben tartani. Ezt a vezetési módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a kert már megért 2-3 szezont és így átlátják a feladatok sokszínűségét és szezonok egymásra épülő feladatait.

A másik érdekes elem a kertszabályok kérdése. Sokkal jobban be kell tartani és tartatni a kertszabályokat, mint eddig gondoltam. Valamint az sem elhanyagolható elem, hogy évente felül kell vizsgálni a kertszabályokat, mindig van mit csiszolni rajta. Másrészt a nem leírt normákat is valahogy rögzíteni kellene, időnként beépíteni a kertszabályokba. Ez főleg akkor fontos, amikor új tag érkezik a közösségi kertbe és a befogadást, az integrációt könnyíti meg, ha egyértelmű a kertszabály rendszer és átadható a normarendszer is.

A beszélgetés során folyamatosan az életciklus elméletek jártak az eszembe. Nagyon fontos megérteni, hogy milyen érettségű a közösség, mik a fejlesztési igényei, hogyan lehet őket egy fenntartható pályára állítani és azon tartani. Az életciklusok ismerete és megértése segít a kertközösségnek a helyét megtalálni, felismerni a saját hibákat és türelemre tanít, hogy a hibákat szépen lassan feldolgozzuk.

További probléma a kertek esetében a finanszírozása. Sok kert tényleg önerőből szerveződik, nincs mögöttük önkormányzati háttér, vagy másféle támasz. Így biztosan nehéz, de nem lehetetlen a fejlődés. A közösségi kertek sokrétű hasznai elégnek kellene lennie a városi vezetésnek, hogy támogassák a városi kertmozgalmat, ahogy ez tőlünk nyugatra természetes. Ez egy alapproblémája a magyarországi közösségi kerteknek: alulfinanszírozottság és az állami elismerés hiánya. Ez komoly baj. Ahogy a nyugati társadalmak pontosan tudják a közösségi kertek hasznát, és ennek arányában támogatják a kerteket, itt ez még nagyon nincs meg. Ezen lehetne dolgozni…

Minden közösségi kertben alapprobléma, hogy van egy “kemény mag” akik a hátukon viszik a kert ügyeit, és vannak akik csak nézik ezt, nem vesznek igazán részt a közösségi életben. A közösségteremtés, a közös felelősségvállalás elengedhetetlen. Tudatosítani kell, hogy nem csak a saját ágyásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész kerti összképért. Van kert, ahol kötelezően előírnak szezononként 8 délután közös munkát, van kert ahol számba veszik az összes fellelhető kerti feladatot (ez egy nagyon szép ötlet, kísérletként minden kertben össze kellene szedni az összes egy év alatt elvégzett kerti feladatot), amit a közösségi kert ad, és azok közül kell minden kerttagnak megfelelő számú feladatot elvállalni (pontokat gyűjtenek). Van kert, ahol havonta tartanak egy kertépítő délutánt, ahol illik megjelenni és kivenni a saját részt a közös munkából.

Nagyon érdekes volt látni ezt a sokféle kísérletezést, valahol társadalmi kísérletekről van szó, kicsiben, lombikban, de mérhető haszna van, megéri a befektetett energiát.

Érdekes tájékoztató anyag a konferenciához

Kozossegi_kertek_tajekoztato_BCE_2017-2

Rosta Gábor 2017-08-02 0

Békási kertBlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokÓKKSajtómegjelenésekslideshowZápor Kert

Kulturális Kreatívok 2

Hét évvel ezelőtt találkoztam Fogel Frigyessel, aki interjút készített velem, a Kulturális Kreatívok hírfolyamba az akkor még csak kezdődő kertalapításról. Azóta eltelt hét év és most újra találkoztunk, és született egy újabb interjú. Arról beszélgetünk, hogy mi minden történt az elmúlt években.

Az kimaradt, mert most utólag látom, hogy mennyit kopaszodtam. Szörnyű….

Itt az új film: 2-ik rész: Mi történt velük?

Melléklet: Civil deficit

Rosta Gábor 2017-02-11 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokslideshow

A Fehér Ház kertje 2016 után…

Nyolc éve amikor az Obama házaspár a Fehér Házba költözött, egy-két hónap nyugalom után kitört a 2008-as ingatlan és tőzsdei válság. Michelle Obama 2009-ben elindította a Fehér Ház zöldségeskertjét, ami azóta is nagyon szépen működik, minden szezonban fejlődött. A két világháború és a ’29-es gazdasági világválság idejében is volt zöldségeskertje a Fehér Háznak, ennek nagyon erős kommunikációs, szemléletalakító ereje volt és van, ráadásul már hét éves a kert, nagyon sok minden történhetett, sokat fejlődött azóta. Például az első években simán csak a gyepet törték fel és nem építették még ki az ágyáskereteket, járófelületeket, sok szempontból egy organikusan fejlődő kert volt, nem egy előre megtervezett, épített kertként indult. Mára emelt ágyásaik vannak, kiépített járófelületek, látványos a fejlődés. Sok előadásom során mutattam képeket az elnöki kertről, beszéltem a kert missziójáról.

Lassan eljön az ideje, hogy Obamáék kiköltözzenek a Fehér Házból, és a First Lady aggódik, hogy mi lesz a kerttel. Végignézve a két jelöltet, hát nem sok jövőt látni a kertnek. Nem tudom elképzelni, hogy Melania Trump, vagy Bill Clinton ott tüsténkedne a kertben, növényeket gondozna, iskolai csoportokat fogadna, egyáltalán foglalkozna ezzel az egésszel.

Annak idején ez egy nagyon fontos, máig ható üzenettel teli kezdeményezés volt, inspirált sokakat, része volt az elnöki pár imázsának, de a választások már ilyenek, új karakterek jönnek, nagyon más lesz minden. Talán megmarad a kert, de Michelle Obama nélkül azért nem ugyanaz a történet.

Cikk: Obama felesége a veteményes jövőjéért aggódik

Bill kertészkedik, vagyis inkább csak a szerszámot támasztja.

Melania Trump. Az egyetlen kép a neten Róla, ahol valami zöld is van a képen.

Ezen a linken pedig Michelle Obamát láthatjuk kertészkedés közben.

Rosta Gábor 2016-10-06 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokSajtómegjelenésekslideshowZengő kert

Nemzetközi Konyhakerti Világnap 2016 – Zengő kert

A Zengő kert is megtartja a Konyhakerti Világnapot, itt a plakátjuk és programjaik.

Cím: XIX. kerület Zengő utca – Kasza utca sarok

Időpont: 2016. augusztus 28. vasárnap 14 órától.

Rosta Gábor 2016-08-24 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokSajtómegjelenésekslideshow

Nemzetközi Konyhakerti Világnap 2016 – Első Kis-Pesti Kert

Az Első Kis-Pesti Kert idén is megrendezi a Nemzetközi Konyhakerti világnapot, augusztus 28.-n vasárnap 10-15 óra között.

Lesz kertbemutatás, kertészeti tanácsadás, növényfelismerő verseny, aszfaltrajzolás és idén először kerti poloskagyűjtő verseny.

Cím: XIX. kerület Irányi Dániel – Bem József utca sarok.

Minden ki szeretettel várunk!

Rosta Gábor 2016-08-23 0

Békási kertBlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokElső Kis-Pesti KertÓKKSajtómegjelenésekslideshowSzentendreZápor Kert

HIRADO.HU – Olyan népszerű, hogy várólista van rá – és csak 2500 forint az éves tagdíj

Kert, közösség, egészség: ezzel a három szóval lehetne legjobban jellemezni azt a fiatal mozgalmat, mely most bontogatja szárnyait Magyarországon.
Tovább a cikkre…

Rosta Gábor 2016-07-02 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokSajtómegjelenésekslideshow

KRESZ park – tájépítész hallgatói kurzushét

Idén is sikerült összehozni egy tervezői kurzushetet a Tájépítész hallgatókkal. Ez már kezd hagyománnyá váni, ez volt a negyedik ilyen tervezői esemény. Idén Kispest adott témát, a KÖKI állomás mellett, az úgynevezett Kresz parkot kellett újragondolni. Az egész folyamat tavaly kezdődött, amikor az Árnyas kert építése során megjelent egy lakossági ellenállás, amely rávilágított a terület elhagyatottságára.

Azért indítottuk el a kurzushetet, hogy ötleteket, koncepciókat gyűjtsünk a park lehetséges újrafogalmazásához.

Előzmények

Az egykori KRESZ-park Kispest egyik leginkább elfeledett, ugyanakkor központi helyen lévő parkja. A KÖKI, iskola, piac található a közelében.
A park korábban kerékpáros KRESZ-parkként épült a lakóteleppel együtt, 40 évvel ezelőtt, az akkori igényeknek megfelelően. Mára az aszfaltozott utak véglegesen leromlottak, a KRESZ-táblákat már régen ellopták, a parkban nincs közvilágítás, meglehetősen rossz a környék közbiztonsága és híre.
A kertben több érdekcsoport megfigyelhető: a kutyások, gyerekes szülők, fiatalok, nyugdíjasok, a környező ház lakói, közösségi kertészek.
A terület nagy, sűrűn lakott a környezete.

Tervezési szempontok:

A tervezési területen a különböző érdekcsoportok igényeinek megfelelő térrendezés, multi-funkcionalitás megteremtése.
A világítás megoldása
Közösségi terek, padok, árnyékfelületek, stb.
Megoldás a kutyások problémájára
Fitnesz gépek
Szemetesek, kutak
Javaslatok a használatra és fenntarthatóságra.

Briefing. A hallgatók kaptak egy kimerítő tájékoztatást a kerületről, a parkról, a zöld programokról, a kerületi elképzelésekről, elvárásokról.

Terepbejárás.

Ezután a kurzushét végén prezentációt tartottak az Önkormányzat dísztermében. Szerencsére sokakat érdekeltek a tervek, jó volt a közönség.

Prezentáció

Csoportkép a tervekkel.

A tervek:

Download (PDF, 9.29MB)

Download (PDF, 3.25MB)

Download (PDF, 5.22MB)

A tervbemutatás végén a helyi sajtó készített interjúkat, volt egy érdekes kérdés, sokat gondolkoztam rajta később.

-Miért kell hozzányúlni a KRESZ parkhoz? Miért nem jó, úgy ahogy van?

Nagyon sok érvet lehet felhozni a park megújítása mellett. A park már régen nem KRESZ park, az eredeti utak a végletekig leromlottak, használhatatlanok. A táblákat már régen ellopták, a park látogatói sem a bringás kisgyerekek, legalábbis döntő többségben. A park a jelen állapotában számos hiányosságot, elhanyagoltságot mutat. Ugyanakkor központi helyen van, sűrűn lakott a környezete, bizonyos hogy egy rendezett park jól szolgálná a környék lakosságát.

Másrészt minden változik, ebből nem lehet kimaradni. Azt persze meg lehet tenni, hogy nem törődünk a területtel, hagyjuk olyannak amilyen, hagyjuk a maga természetes módján tenyészni. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez az attitűd egy városban működő megoldás lenne. Változnak az emberi igények, a környezeti viszonyok, az elvárások a környezettel szemben, minden. Óhatatlanul bekövetkezik a változás, tehát ezt érdemes koncepciók mentén, irányítottan végigvinni, például egy hallgatói kurzushéttel felmérni, hogy mi minden hozható ki egy ilyen térből.

Jó lenne, ha a kispesti önkormányzatnak lenne ereje és pénze megújítani a KRESZ parkot, nagyon jó dolgot lehetne kihozni belőle.

Rosta Gábor 2016-06-10 0

AmfikertAranykatica KertÁrnyas kertBékási kertBlogbejegyzésEgyébElőadásokElső Kis-Pesti KertKertészdolgokÓKKSajtómegjelenésekslideshowSzentendreZengő kert

Kertek 2016 elején

Hosszú volt az előző év, ez az összefoglaló is elég régóta íródik már, érdemes lezárni és belekezdeni az új évbe.

A tavalyi év a kertművelés szempontjából nem volt jó. Nem teremtek a kertek igazán jól, főleg az öt hőhullám miatt. Mind a kertészek, mind a növények megszenvedték a hőséget, sok volt mindenkinek, és félek a következő évek még melegebbek lesznek, több és erősebb hőhullámok jönnek, amik át fogják alakítani az életünket és a kerteket.

2015-ben egy kertet sikerült megnyitni, az Árnyas kertet a Kispesten, és két másik kert is elindult, a szentendrei Szélrózsa kert és Óbudán az ÓKK parkjában épülő kert, tavaszra meg fognak nyílni.

Menjünk sorban:

Első Kis-Pesti Kert

Idén kezdik az ötödik szezonjukat, mára ők Budapest legrégebbi közösségi kertje, és az egyik legjobban működő kertközösség is egyben. Idén remélem lesz jubileumi ünnepség. Ők a legaktívabb kert, számtalan programot szerveztek idén, többek közt a “Biológiaóra a közösségi kertben” programot, ezen kívül megtartották a Nemzetközi Konyhakerti napot, Halloweent szerveztek garázsvásárral, volt filmforgatás is, ezek kívül számtalan kerti sütögetés is volt. Kiegyensúlyozott, összeszokott közösség, ha nem lenne ilyen sok eseményük, ők lennének a legnyugodtabb kertje az Egyesületnek. A kertvezető házaspár az idén visszalépett a feladattól, kisbaba született, volt munkahelyi változás is, kevesebb idejük van a kertre. A kertközösség egyfajta koordinatív vezetéssel próbálkozik, néhány fős csoport működteti az eseményeket és a kerteket, úgy tűnik sikerrel. Maga a kert gyönyörűen kinőtte önmagát, néhol már dzsungelszerű, összeértek az emberek és a növények, a kert felnőtt korba lépett. Sok gyerek van a kertben. Fiatal felnőtt még…

Békási kert

Ez volt a harmadik szezonjuk. Nagyon szépen rendben tartott kert és főleg nagyon szépen díszített. Idén is verhetetlenek voltak cukkiniban és tökfélékben, a közösség jól működik, rajtuk és érződik az alapítási láz utáni nyugalmi időszak. Náluk az a gond, hogy nagyon nagy a kert, sok a munka vele. A kertben két fúrt kút van, mindkettő kézi pumpás, elég sok meló vízzel ellátni az egész kertet, most már nem vagyok biztos abban, hogy nem kéne kiépíteni egy szivattyús megoldást. Meglátjuk. A Békási kertben van a legkisebb fluktuáció, gyakorlatilag minimálisan cserélődnek a tagok.

Idén vendégül láttuk a a kertben Dr. Kövér László házelnököt, nem politikai esemény volt, hanem a kerületben látogatott végig intézményeket, iskolákat, és többek közt a kertben is eltöltött egy órát. Személyesen teljesen szimpatikus, kedves ember. Értette a kertet, el tudta helyezni, az élményei közé.

Aranykatica kert

Ők a harmadik szezonjukat fejezték be, a fluktuáció lelassult, náluk is kezd kialakulni egy stabilnak tűnő kertközösség, és bár nem problémamentesek, a dolgok a jó irányba haladnak. A kertben elkészült a szerszámtároló faházikó, viszonylag sok közösségi sütögetést tartanak, náluk is megjelentek az óvodai csoportok. Ezen túl az Aranykatica kertben van a legtöbb kisgyerek, ettől van egyfajta frissességük. Nyáron a hőhullámok idején náluk is minden este tele volt a kert, télen pedig hóembert építettek. Sok közösségi eseményük van. Idén felparcellázták a közös művelésű területeket, nem tudom megítélni, hogy jó ötlet volt-e. A szomszédos focipályáról az átrepülő labdák problémája még nem oldódott meg, de ezen túlmenően szépen beépültek a környék életébe. Tulajdonképpen a közösségi kert hozta a várt eredményeket. Idén új kertvezetőt választottak, ketten fogják tovább vinni a kert koordinálását.

Zengő kert

Idén fejezték be a második szezonjukat. Ők a legnyugodtabb kert és sajnos ők azok akikhez a legkevesebbet jutok ki. Nagyon messze vannak… Kispest túloldala. A Zengő kert az egyik legszebb kert, a gyep teszi, a Zengőben az ágyások között is gyepesítve lett, másrészt a kert fái nagyon szép árnyékfoltokat vetnek, van egy nagyon jó hangulata a kertnek. A kertközösségben a fluktuáció minimális. Idén ők nyerték meg a Legszebb Konyhakertek verseny, közösségi kert kategórában az első helyet-. Egy nagyon nyugodt, csendes, könnyed kert.

Árnyas kert

Tavaly épült a kert, nem volt konfliktusmentes az indulás, sőt az építés is csúszott, a nyár felénél sikerült megtartani az ültető napot. Ezzel együtt nagyon jó szezont zártak, az év közbeni nehézségeket elég jól vette a közösség, tudtak örülni a legkisebb sikerélménynek is, szeptemberre kifejezetten szép volt a kert. Biztos vagyok benne, hogy a következő szezonban gyönyörű lesz a kert. Az első szezonban természetesen nem sikerül t mindent megvalósítani, maradt elég sok építeni való, például a közösségi teret még lehet fejleszteni, kell szerszámtároló, elmaradt a tervezett sövény ültetése, a homokozó is hiányzik még. Nekik sűrű lesz a 2016-os szezon.

Idény áprilisban lesz még egy érdekes tervezői projekt a kerttel kapcsolatban. A tavalyi tiltakozásra való tekintettel, illetve a Kresz park elhanyagoltságát figyelembe véve egy újabb Corvinus tájépítész kurzust fogunk csinálni, amely során az egész parkra fognak a hallgatók koncepcióterveket készíteni. A Kresz park egy igen elhanyagolt, kivilágítatlan, elfeledett része a kerületnek, a hallgatói tervezési feladat az lesz, hogy az egész területre készítsenek koncepcióterveket: funkciók, látvány, használhatóság, fenntarthatóság szempontok mentén. Több érdekcsoport igényeit kell majd figyelembe venni: a kisgyerekesek csoportja, a kutyások, a nyugdíjasok, a bringások csoportja és még lehet sorolni. Egy érdekes többfunkciós teret kellene megálmodni, aztán persze az egy következő kérdés, hogy a koncepciókból mi valósul majd meg, és persze mikor? Az minden esetre túl nagy luxus, hogy egy ennyire nagy és központi helyen lévő park ennyire leromlott állapotba került, ezen érdemes változtatni. Az első lépés a tervezői kurzushét lesz.

Szélrózsa kert, Szentendre

Ezt a közösségi kertet nem sikerült tavaly megépíteni. Az előkészítés jó volt, csináltunk egy sikeres tervezői pályázatot, a közösségi is szépen összegyűlt, egész évben várták a kert megépítését, hiába. A kerthez két támogatót is sikerült felhajtani, a SIÓ-ECKERS és a Pilisi Parkerdő segítette kerítéssel és az ágyások fa-anyagával a megvalósulást, és mégsem sikerült. Ez nagyon kellemetlen, mind a közösség felé, mind a támogatók felé. Van egy ígéret, hogy tavaszra el fog készülni a kert, és egy éves csúszással elindulhat a városi mezőgazdaság. Már épp ideje lenne.

Óbudai Kulturális Központ parkja

A kert építéséről itt írok hosszabban.

A kert ötlete szeptember körül vetődött fel, tavaly sem tudtuk elkezdeni az Amfikertet, így az arra megszavazott költségeket át lehetett irányítani egy új kert megépítésére. Ez persze azt jelentette, hogy rohammunkában kellett minden engedélyezési, tervezési, és közösségfejlesztési lépést végigcsinálni, és persze az építést is.

Ennél a kertnél, nem csak egy közösségi kertet kellett megvalósítani, hanem az egész ÓKK parkot újragondolni, meglepően nagy felületeken voltak beavatkozások, és azt gondolom, hogy nyáron nagyon sikeres lesz az eredmény. Még van hátra másfél-két hét munka, de tavasszal nagyon szépen fog működni mind a közösségi kert, mind a park.

Amfikert

A Főváros köreiben teljes a káosz, lassan két éve várjuk, hogy szülessen engedély a III. kerületi önkormányzat számára, a kert elindítására. A Máltai Szeretetszolgálat játszótere is nagyon várja, jelentkezőkkel tele van a kert, a tervek készen vannak, már két éve. Pedig nagyon jó lenne tavasszal megépíteni ezt a kertet.

Végignézve a 2015-ös naptáramat:

59 alkalommal voltam kertgyűlésen, kerteseményen, kertünnepségen.

32 alkalommal voltam tárgyalni önkormányzatoknál, részben a működő kertek ügyében, de főleg az induló kertekkel kapcsolatban.

21 alkalommal tartottan tavaly kertelőadást, tréninget.

Visszatekintve a 2015-ös évre, a legmarkánsabb élménye a hőhullámok voltak. Öt hőhullámot éltünk meg, mind az emberek, mind a növények megszenvedték, mint kiderült a növények is tudnak hőgutát kapni. Attól félek, hogy ezek az időjárási anomáliák a jövőben még inkább erősödni fognak, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőtt az intenzitásuk, mitől fordulna vissza a folyamat? Idén még melegebb év lesz.

Rosta Gábor 2016-01-13 0

BlogbejegyzésElőadásokÓKKslideshow

Új közösségi kert a III. kerületben, Óbudán

Az hozzá tartozik, hogy csak harmadik kerületiek lehetnek kerttagok és az is előny, ha a közelben laknak.

Rosta Gábor 2015-10-21 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokElső Kis-Pesti KertKertészdolgokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshowZengő kert

Nemzetközi Konyhakerti Világnap 2015.

Idén, immár harmadik alkalommal tartjuk meg a World Kitchen Garden Day-t, a Nemzetközi Konyhakerti Világnapot.

Két kertben lesznek programok, az Első Kis Pesti kert és a Zengő kert várja az érdeklődőket. Készülnek eseményekkel, kertbemutatással, játékokkal a gyerekeknek, és szemléltető oktatással a nagyobbaknak.

Úgy tűnik jó lesz az idő, érdemes megnézni a kerteket. Idén eddig volt négy komolyabb hőhullám, de ez nem ártott a növényeknek, jól néznek ki az ágyások és a kertek.

Rosta Gábor 2015-08-27 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokslideshow

Élő bolygónk – Virtuális Flashmob

Al Gore-t végtelenül tisztelem. Kevés politikus tisztelhető, Ő viszont igen, mindenképpen.
2000-ben, amikor elindult az elnökválasztási kampányban W. Bush ellen, három hónapot New Yorkban töltöttem, önkéntesként dolgoztam a Demokraták helyi kampányában. Akkor még érdekelt a politikai kommunikáció, ezen belül is a választási kampány. Az USA-ban, New York-ban ez különösen érdekes volt. Al Gore volt az Egyesült Államok történetének legfelkészültebb elnökjelöltje: nyolc év Kongresszus, nyolc év Szenátus, nyolc év alelnöki pozíció, mindet tudott a politika és Washington működéséről. Mégse Ő nyert. Egészen más elnök lett volna, mint amilyen W. lett. Például egészen másként kezelte volna 9/11-t. Talán meg sem történt volna…

A bukás óta, új életcélt talált magának, a klímapolitika egyik legmeghatározóbb személyisége lett, 2006 –ben megcsinálta az An Inconvenient Truth filmet és kampányt, igazi politikushoz híven egész személyiségét beleteszi a klímapolitika alakításába, a bolygó lakosságának „felrázásába”. Nem kormányzati szervként, hatalom és pénz nélkül, személyiségként próbál hatni, próbál javítani, pusztán a képességeit és hírnevét felhasználva. És ez így van jól, egy nagy bukás után érdemes újrakezdeni, más területen, hasznosabban, mint korábban.
Al Gore legújabb dobása az Élő bolygónk kampány, egymilliárd elektronikus aláírást szeretnének összegyűjteni a novemberi globális klímakonferenciára, „felhívni a figyelmet a klímapolitika” fontosságára. Az a baj, hogy ezen már régen túl vagyunk, ez már nagyon kevés, itt sokkal nagyobb a baj. Nem a figyelmet kell felhívni, nem a politikusokra kell várni, hanem nagyon gyorsan kell cselekedni, mert kifutunk az időből, a bolygó átalakulása túlgyorsulta a döntési mechanizmusainkat. Nagyobb, átfogóbb tettekre lenne szükség, mint amire ma az emberiség végrehajtó mechanizmusai képesek, ráadásul a tudásunk is kevés a közeljövőben felmerülő problémák kezelésére. Ma már túlléptük az emberi széndioxid kibocsátás kérdését, a természet most mutatja a meg az önállóságát, ma már az emberen kívüli folyamatok válnak domináns pusztítóvá, nem vagyunk irányítói az eseményeknek. A mi szerepünk ezek elszenvedése lesz.
A történet alapvetően a metánról szól. A metán 34-szer erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid. A légköri metán feldúsulás katasztrofális folyamattá fajul az elkövetkező évtizedben. A metán emissziónak két fő forrása van a bolygón, az egyik a szibériai-kanadai permafroszt felmelegedése, illetve a mélytengeri klarát mezők, a metánjég emissziója. A bolygó melegszik, ez látszik a gleccserek visszahúzódásán, a sarki jégsapka felületének és tömegének csökkenésén, az időjárási anomáliák számának növekedésén. A melegedő bolygó több metánkibocsátást indukál, ami tovább melegíti a bolygót, ami további metánkiszabadulással jár, ami még tovább melegíti a bolygót, és így tovább. Angolul úgy nevezik, „run away event”, önmagát gerjesztő esemény, beláthatatlan következményekkel fog járni az elkövetkező évtizedekben. Az elkövetkező öt évben, az okosok szerint, a bolygó 1-1.5 fokot fog melegedni, amit az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján, katasztrofális globális környezeti átalakulást fog indukálni: árvizek, elsivatagosodási folyamatok, a hurrikánok számának növekedése, extrém hőhullámok és terméskiesés. Másfél fok az emberiség 80%-nak az életfeltételeit fogja átalakítani, és nem pozitív irányba, minden sokkal rosszabb lesz. Az életfeltételek gyökeres romlása újabb és újabb migrációs hullámokat fog indukálni, államok sora fog bedőlni, megacity-k sora válik lakhatatlanná, társadalmi és egyéni tragédiák sorát fogja okozni az életkörülmények átalakulása. Ráadásul senki nem vonhatja ki magát belőle, ebben mindannyian részt fogunk venni.
Ehhez képest a G7-ek 2 fokos emelkedésben állapodtak meg, amellett, hogy az oroszokat tovább szankcionálják. Okos…
Ma már kurvára kevés „felhívni a figyelmet”, ma már nem elég, ha csökkentünk a széndioxid kibocsátást, visszafogjuk magunkat, politikailag korrekt ökopolitikát folytatunk, ezen már régen túlhaladtak a folyamatok, mostantól aktív alakítóinak kell lennünk a bolygó klímájának, vagy nagyon nagy baj lesz. Nagyjából végünk lesz.
Az elkövetkező évtized az emberi tudás, technológia, kutatás-fejlesztés nagy próbája lesz, fel kell találni, működtetni kell egyfajta „geo-engineering”, „terra forming” projektet, különben lakhatatlanná válik a Föld 2050-re. Persze a Marsot is kolonizálni kell, de előbb a saját bolygónkat kell fenntartható módon, lakhatónak megtartani, mert ma már ez a kérdés. Létkérdés. Csakhogy ehhez se technológia, sem eszközrendszer, sem közös akarat nem látszik.
Volt az emberi történelemben valami enyhén hasonló, JFK Űrprogramja. 1962-ben a holdra szállás legalább annyira távoli lehetőség volt, mint ma a bolygó életfeltételeinek megtartása, a globális klíma kontrollja. Akkor belevágtak és pénzt, erőforrásokat és tudást nem kímélve, hét évvel később leszálltak a Holdra. Hát ma is valami hasonlóra lenne szükség, globálisan, itthon a Földön. Al Gore-nak valahol ennek az élére kellene állnia, nem Framville szerűen, kattintgatásra biztatni az internet használókat. Ez nagyon kevés így. Itt már valódi kampányra van szükség, igazi vízió kell, kell jövőkép a bolygó számára, és tettek, mert külön-külön mindannyian elveszünk. A globalizáció ma már globális összefogást kell, hogy jelentsen és ennek vezetésére valódi politikusra van szükség, tettekre, koncepcióra, vízióra.
Kívánom, hogy minél többen regisztráljanak az Élő bolygónk honlapon, és remélem, hogy lesz vízió és akarat, megtartani a bolygót lakhatónak, bármennyire kegyetlen és drága kihívás lesz ez.

Rosta Gábor 2015-06-20 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokOktatási programokslideshow

Tervek az Óbudai Kulturális Központ kertjére

Corvinus Egyetem, Tájépítész hallgatók Koncepciótervezési kurzushét.
2015. május 11-15.

Nagyon érdekes volt a feladat, adott a negyven éves kultúrház, egy körülbelül 5000 négyzetméteres kerttel. Az egész kert egyfajta elhagyatottságot, gazdátlanságot, funkciótlanságot mutat.
Az épület eredetileg uszodának indult, megvan még az elhúzható tető, majd az építés közben változtattak a terveken, és Úttörő ház lett belőle, és színházterem. A medence térből lett a színházterem. A rendszerváltás után alakították át Kulturális Központtá, nem lett úttörőmozgalom. A kertet annak idején megcsinálták, kosárpályával, füves részekkel, valamint az elmúlt évtizedben történt néhány fejlesztés, például EU konform játszótér épült és fitneszpark is.

A mostanra kialakult kertstruktúra, a kert kapcsolattalansága az épülettel, ugyanakkor az elrendeltetett közösségi jelleg, mind befejezetlenséget mutat, félkész állapot, van rajta mit javítani. Erről szólt a tervezői kurzushét. A hallgatók feladata az volt, hogy gondolják újra a kertet, adjanak neki új, közösségi funkciókat. Ötleteket, koncepciókat kértünk tőlük.

További gond, hogy az épület nem tudja kiszolgálni a kert infrastrukturális igényeit, nincs önálló WC, mosdóhelyiség, pelenkázó, stb. Érdekes módon közvetlen kertlejárat sincs az épületből. Ugyanakkor nagyon értékes területről beszélünk, a San Marco utca és vonzáskörzete, értékes része Óbudának, érdemes lenne fejleszteni. Ráadásul egy közösségi fejlesztést kellene végiggondolni, egy igazán rendezett kert-park lehetne, ebben a sűrűn beépített, sűrűn lakott környezetben. Ahogy az egyesület kertjei lokális – informális központtokká válnak a környezetükben, a kerületükben, ez fokozottan igaz kell legyen a közösségi ház kertjével kapcsolatban.

Kilenc hallgató, tanárok segítségével, koncepcióterveket készítettek a kert hasznosítására. Ők másod éves hallgatók, sok minden van még előttük, nem mesterképzősök, mint az elmúlt években, a hallgató tervezők. Ugyanakkor a terveik frissességében ez talán csak használt.

Az nyilvánvaló , hogy félmegoldások kevesek lennének ennek a kertnek. Itt-ott javítgatni nagyjából kidobott pénz. Egyben érdemes kezelni a kérdést, az elkövetkező évtizedre adni egy új fazont, új létezést a kertnek. Túl nagy luxus ennyire nagy területet, ennyire parlagon hagyni.

Nem minden terv fért fel az oldalra, vannak még további koncepciók, amiket nem sikerült feltenni.

A tervek egyébként megtekinthetők az Óbudai Kulturális Központ aulájában, gondolom még a jövő hétig.

Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 81.

Download (PDF, 6.22MB)

Download (PDF, 3.91MB)

Download (PDF, 5.34MB)

Download (PDF, 3.54MB)

Download (PDF, 2.97MB)

Download (PDF, 20.44MB)

Download (PDF, 13.38MB)

Rosta Gábor 2015-05-21 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokOktatási programokslideshow

Kiállítás ajánló: Házgyári konyhaprogram 1972–1975

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

Rosta Gábor 2015-03-18 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokslideshowSzentendre

Szentendre kert évindítás, kertindítás

Szerda este tartottuk meg a Szentendrei közösségi kert évnyitó-kertindító kertgyűlést, az önkormányzat dísztermében. A két napirendi pont volt, egyrészt a pontosítottuk az elkövetkező hónapok oktatási és kertgyűlések időpontjait. A másik program az volt, hogy megnéztük a koncepciópályázat beérkezett pályaműveit, meghallgattuk a megjelent két tervező gondolatait.
Nekem ez már a sokadik hasonló rendezvény, érdekes módon tudtam kívülről látni az eseményeket, úgy tűnik szereztem egyfajta rutint már, már folyamatokat látok, nem csak az adott szituációt. Jó volt a beszélgetős rész, néhány nagyon alapkérdést lehetett tisztázni, jó kérdéseket tettek fel a kertészek, látszik, hogy bármennyire másfél éve tart a szentendrei kert projekt, a közösség még sehol sincs, a valóban érdemi munka még csak most kezdődik. Általában összeszokott kertközösségekkel szoktam találkozni, most kifejezetten rácsodálkoztam, mennyire az elején vagyunk még a közösségépülés történetnek. Nagyon „zöldnek” látom őket, nem öko-tudatos szempontból, hanem a legelején járnak a folyamatnak. Nem baj, ez még csak egy állapot, mire kijutunk a kertbe, valamikor áprilisban, addigra teljesen más lesz minden. Itt az első alkalommal, még tényleg a legalapvetőbb kérdéseket tették fel, tulajdonképpen nulláról indultunk. Érdekes kert lesz, jók az alapok.
Az elkövetkező hónapokban kéthetente lesz kertgyűlés, lefektetjük a kertközösség alapjait, másrészt kapnak egy városi kertészoktatást Barbarától. És persze közben meg fog épülni a kert.
A koncepciópályázatról
A még decemberben meghirdetett közösségi kert koncepciópályázatra beérkezett 6 koncepció – terv, vannak köztük igazán jó, előremutató ötletek. Ezekből egy kisebb kiállítást rendeztünk a Szentendrei Önkormányzat épületében, a díszterem előterében. Jó a hely, az elkövetkező napokban látni fogják a terveket mind a képviselők, mind az önkormányzat munkatársai, sok ügyfél és vendég. Ez fontos. Látják a kertalapítás lépéseit, a tervek minőségét, elindít egyfajta elköteleződési folyamatot, felkeltjük az érdeklődést.
A jövő hétfőn lesz a zsűri nap, szakmai zsűri fogja értékelni a beérkezett koncepciókat és értékeli őket. Utána elindul a végtervek készítése, közben szponzorgyűjtés, támogatók keresése, és természetesen az építés. Ha minden jól működik, április hónapban birtokba lehet venni a kertet.

Rosta Gábor 2015-01-23 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Közösségi kertek előadás Debrecenben

Szombaton Debrecenbe megyek előadást tartani a Közösségi kertekről. Jó lenne minél több közösségi kertet alapítani és nem csak Budapesten. Talán ez az előadás segít elindítani egy közösségi kertet Debrecenben is.

Helyszín: Debreceni Ifjúsági Ház, Simonffy utca 21.

Időpont: 2014. december 6. 13 óra

Az esemény Facebook oldala

Rosta Gábor 2014-12-03 0