Category: Kertészdolgok

A strange article was published

Food from urban agriculture has carbon footprint six times larger than conventional produce, study shows.

I received an article in English about the carbon footprint of urban agriculture and community gardens. The basic thesis of the study is that vegetables grown in urban gardens have six times the average CO2 load of outdoor, large-scale production.

The argument is that the materials used in the construction of gardens (raised beds, walkways, fencing, water systems), the CO2 generated in their production, all add to the CO2 load of the crops, and thus represent a greater environmental burden compared to large-scale industrial agriculture. It has been calculated that the carbon load is six times greater. Of course, the article goes on to look at phenomena such as asparagus transported by plane and the environmental impact of vegetables grown in greenhouses, and finds that urban gardens are better off with a smaller ecological footprint.

One of the main findings of the study:

„On average, food produced through urban agriculture emitted 0.42 kilograms of carbon dioxide equivalents per serving, six times higher than the 0.07 kg CO2e per serving of conventionally grown produce.”

The other very clever sentence is:

“Most of the climate impacts at urban farms are driven by the materials used to construct them—the infrastructure,” Goldstein said. “These farms typically only operate for a few years or a decade, so the greenhouse gases used to produce those materials are not used effectively. Conventional agriculture, on the other hand, is very efficient and hard to compete with.”

Now, let’s add some practical observations:

Urban gardens and community gardens must be built. There is no such thing as open field cultivation in the city, apart from private gardens. Raised beds should be used in urban gardens because the soil is unsuitable for growing crops. Other built elements of community gardens are: fencing, water systems, walkways, tool storage, sandboxes for children, etc. These also need to be built, and of course have a carbon footprint. Urban parks also need to be built, they also have a carbon footprint, so if we go further along the argument, parks should also be demolished, perhaps concreted over, because building and maintaining parks also has an environmental impact.

Another important aspect is that gardens should look good, be safe and easy to maintain. Garden design is essential, and good quality workmanship is perhaps even more important. Urban gardens are essentially civic urban green spaces, and aesthetic appearance and usability are essential. Most community gardens use a lot of recycled materials in their construction, such as demolished bricks, paving slabs, pallets. All of these had to be manufactured once, which has a carbon footprint, transported to site, which has a carbon footprint, and the garden had to be built, which also has a carbon footprint. Recycling, on the other hand, does not create new emissions, at most during transport. Community gardens are essentially energy-efficient facilities.

The large-scale cultivation mentioned in the article means monocultures, optimised cultivation methods and, above all, huge sizes. And urban agriculture is all about small scale, with no endless arable land and instead individual beds. The article makes the mistake of not including in the CO2 value the CO2 burden of manufacturing and operating agricultural machinery. If we add to this the CO2 burden of the long journey from field to plate, transport, refrigeration and processing, the benefits of large-scale production are immediately not so great. Urban agriculture is all about variety and high biodiversity. In 2023, the Böszi Community Garden had 47 species of plants grown by gardeners, and that’s not counting the variety of species. For example, there were at least 10-12 varieties of tomatoes in the garden. In the supermarket, you can buy one or at most two types of tomatoes, the quality and nutrition of which are far below those of your own garden.

Blog post: Numbers in the Community Gardens

The list of arguments against the study could go on for a long time, but it is unnecessary. The really disturbing thing is that this research talks about negligible amounts of carbon dioxide, when on a global scale it is nothing. To show that urban gardens cost a few molecules of CO2 more than outdoor production, while megatonnes of methane are released from permafrost and deep-sea methane ice, while global transport, aviation, shipping, heating buildings, industry, our very existence, is a burden on the planet, is pathetic. They are taking one negligibly small element and projecting it onto the big picture. Why? Yet again, research that would have been better not done, not moved the world forward at all, a complete end in itself, with worthless results. Or, it all has a distinctly foul smell to it, namely an anti self-sufficiency, anti self-determination attitude. Don’t grow your own food, don’t strive for self-sufficiency, don’t please yourself, instead buy large-scale crops because it’s better and more environmentally conscious than small-scale urban agriculture. Bad taste, a very damaging way of thinking.

I watch the farmers’ protests in Europe, from Germany to the Netherlands to France, and I see something terribly wrong. The misunderstood “eco-consciousness”, this “How dare you?!” mentality, the totally misguided planet-saving, the unprofessional activist attitude, will eventually lead to either nothing to eat or it will be incredibly expensive. I’m telling you now that the hunger riots will mean far more CO2 emissions than the carbon production of community gardens.

Finally, what is missing from the research is how much excess carbon dioxide emissions, such as CO2 exhaled by the authors, were involved in the production of this great research! Now that is waste and pollution!

Read More

Megjelent egy furcsa cikk

Food from urban agriculture has carbon footprint six times larger than conventional produce, study shows

A városi mezőgazdaságból származó élelmiszerek szénlábnyoma hatszor nagyobb, mint a hagyományos termékeké, derül ki a tanulmányból

Kaptam egy cikket egy angolul, a városi mezőgazdaság, a közösségi kertek karbon lábnyomáról szól. Az alapfelvetése a tanulmánynak az, hogy a városi kertekben termelt zöldségek hatszor nagyobb CO2 terhelést jelentnek átlagban, mint a szabadföldi, nagyüzemi termelésű zöldségek.

Az érvelés azt mondja, hogy a kertek építésénél felhasznált anyagok, (emelt ágyások anyagigénye, járófelületek, kerítés, vízrendszer) előállításuk során keletkező CO2, mind hozzáadódnak a termények CO2 terheléshez, így a nagy nagyüzemi mezőgazdasági termeléshez képest nagyobb környezeti terhelést jelenetnek. Kiszámolták, hogy hatszor nagyobb a szén-dioxid terhelés. A cikk kitér természetesen az olyan jelenségekre, mint a repülőgépen szállított spárga, vagy az üvegházakban termelt zöldségek környezetterhelésére, és megállapítják, hogy ezekkel szemben a városi kertek jobbak, kisebb az ökológiai lábnyomuk.

Az egyik fő megállapítása a tanulmánynak:

„On average, food produced through urban agriculture emitted 0.42 kilograms of carbon dioxide equivalents per serving, six times higher than the 0.07 kg CO2e per serving of conventionally grown produce.”

„A városi mezőgazdaságban előállított élelmiszerek átlagosan 0,42 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátottak ki adagonként, ami hatszor magasabb, mint a hagyományos módon termesztett termékek 0,07 kg CO2/adagja.”

A másik nagyon okos mondat a következő:

“Most of the climate impacts at urban farms are driven by the materials used to construct them—the infrastructure,” Goldstein said. “These farms typically only operate for a few years or a decade, so the greenhouse gases used to produce those materials are not used effectively. Conventional agriculture, on the other hand, is very efficient and hard to compete with.”

“A városi gazdaságok éghajlati hatásainak nagy részét az építésükhöz használt anyagok – az infrastruktúra – okozzák” – mondta Goldstein. “Ezek a farmok jellemzően csak néhány évig vagy egy évtizedig működnek, így az anyagok előállításához felhasznált üvegházhatású gázok nem hasznosulnak hatékonyan. A hagyományos mezőgazdaság ezzel szemben nagyon hatékony, és nehéz vele versenyezni”.”

Na, most azért tegyünk hozzá ehhez néhány gyakorlati észrevételt:

A városi kerteket, közösségi kerteket meg kell építeni. A városban a magánkerteken kívül nincs olyan, hogy szabadföldi termesztés. A városi kertekben emelt ágyásokat kell alkalmazni, mert a talaj alkalmatlan a növénytermesztésre. További épített elemei a közösségi kerteknek: kerítés, vízrendszer, járófelületek, szerszámtároló, homokozó a gyerekeknek, stb. Ezeket is meg kell építeni, ezeknek természetesen megvan a karbon lábnyoma. A városi parkokat is meg kell építeni, annak is van karbon lábnyoma, vagyis ha továbblépünk az érvelés mentén, a parkokat is le kellene bontani, esetleg lebetonozni, mert a parképítés és fenntartás is környezetterhelést jelent.  

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kerteknek jól kell kinézni, biztonságosak legyenek, és könnyen fenntarthatónak. A kert tervezettsége elengedhetetlen, a jó minőségű kivitelezés pedig talán még ennél is fontosabb. A városi kertek alapvetően civilek által fenntartott városi zöldfelületek, elengedhetetlen az esztétikus megjelenés és használhatóság. A legtöbb közösségi kertben nagyon sok újrahasznosított anyagot használnak az építés során, például bontott téglát, járólapokat, pallett – raklapokat. Mindezeket egyszer le kellett gyártani, annak is megvan a CO2 lábnyoma, a helyszínre kellett szállítani, annak is megvan a maga karbon lábnyoma, és a kertet meg kellett építeni, az is CO2 emisszióval jár. Az újrahasznosítással viszont nem keletkezik újabb emisszió, maximum a szállítás során. A közösségi kertek alapvetően takarékos üzemek.

A cikkben emlegetett nagyüzemi termesztés monokultúrákat jelent, optimalizált termesztési eljárásokat, és főleg hatalmas méreteket. A városi mezőgazdaság pedig pont a kis léptékről szól, nincs végtelen termőterület, helyette egyéni ágyások. A cikk ott hibázik, hogy nem számolja bele a CO2 értékbe a mezőgazdasági gépek legyártásának, működtetésének CO2 terhelését. Ha ehhez még hozzá adjuk a szántóföldről az tányérig tartó hosszú utat, szállítás, hűtés, feldolgozás CO2 terhelését, már rögtön nem annyira előnyös a nagyüzemi termesztés.

A városi mezőgazdaság a sokféleségről, a magas biodiverzitásról szól. 2023-ban a Böszi közösségi kertben 47 féle növényt termesztettek a kertészek, és ebbe még nem számoltuk bele a fajtaválasztékot. Például paradicsomból legalább 10-12 fajta volt a kertben. Blogbejegyzés: Számok a kertben.

Sokáig lehet még folytatni az ellenérvek sorolását, de felesleges. Az az igazán zavaró, hogy ez a kutatás elhanyagolható mennyiségű szén-dioxidról beszél, miközben globális léptékben ez semmi. Kimutatni, hogy a városi kertek néhány CO2 molekulával többe kerülnek, mint a szabadföldi termelés, miközben megatonnányi metán szabadul fel a permafrosztból és a mélytengeri metánjégből, miközben a globális szállítás, légi közlekedés, hajózás, épületek fűtése, az ipar, egyáltalán a létünk mekkora teher a bolygónak, szóval szánalmas az egész. Kiemelnek egy elhanyagolhatóan kicsi elemet és kivetítik a nagy egészre. Minek? Megint egy olyan kutatás, amit jobb lett volna nem elvégezni, semennyivel nem mozdította előre a világot, a teljes öncél, értéktelen eredménnyel. Vagy, van az egésznek egy kifejezetten büdös szaga is, mégpedig az önellátás, az önrendelkezés elleni szemlélete. Ne termelj magadnak, ne törekedj az önellátásra, ne okozz magadnak örömöt, helyette vedd meg a nagyüzemi terményeket, mert az jobb és környezet tudatosabb, mint a kis léptékű városi mezőgazdaság. Rossz ízű gondolatsor, kifejezetten kártékony szemlélet.

Nézem az európai gazdák tüntetéseit Németországtól, Hollandián át Franciaországig, és valami rettenetes bajt látok. A rosszul értelmezett „ökotudatosság”, ez a „How dare you?!” mentalitás, a teljesen félreértett bolygómentés, a szakmaiság nélkül aktivista attitűd, végül oda vezet, hogy vagy nem lesz mit enni, vagy elképesztően drága lesz. Most szólok, hogy az éhséglázadások sokkal több CO2 emissziót fognak jelenteni, mint az közösségi kertek szén-dioxid termelése.

Végezetül, hiányzik a kutatásból az, hogy ennek a nagyszerű kutatásnak az elkészítése vajon mennyi felesleges szén-dioxid kibocsátással járt, például a szerzők által kilélegzett CO2?! Na, az a pocséklás és a környezetszennyezés!

Read More

Numbers in the community garden

The first season of the Böszi Garden ended. I have made all kinds of summaries and now I would like to present a different approach. What numbers can we put on the garden in the year of the garden’s creation?

There are many different numbers, let’s see some of them:

Number of garden meetings, trainings, garden events: 28 occasions

Municipal consultations, designer meetings, building contractor site visits: 19 occasions

Press releases in figures:

9 articles in the local newspaper Hegyvidék

8 news reports in Hegyvidék Tv

1 article in the Magyar Mezőgazdaság newspaper

1 lecture at the MOME, about the creation of a garden, including the creation of the Böszi garden

7 blog posts, mixed in Hungarian and English (I’m a lazy pig for writing so little, I’ll make up for it.)

I was interviewed by 3 graduate students, mainly about the Böszi garden and how I got involved in garden creation and community gardens.

Crop statistics

We have also done “garden statistics” in other gardens in previous years. The idea is to measure all the vegetables and fruits that were grown in the garden that year. The gardeners themselves keep an online crop diary, and then at the end of the season you can add up how much produce the garden and the beds separately have had that season. This is what “garden statistics” looks like.

böszi community garden crops in 2023

Although five bed holders did not fill in the table, it appears that there was a large harvest of nearly a tonne. With a total of 47 varieties of vegetables and herbs grown in the garden, it seems that many people have already started experimenting with plants in the first season, which has resulted in a diverse garden and crops.

Clearly the most tomatoes produced was 380.9 kg, with 30.6 kg of green tomatoes, good for pickling. This is true for all gardens, tomatoes are the most popular product. In the Böszi garden, the courgettes produced a very good 154.8 kg, followed immediately by the cucumbers 147.4 kg. Although I think they only planted batatas in 2-3 beds, they still came in at 36.5 kg.

Böszi garden crops in the year 2023

This Excel is interesting, Vazul one of the members from the garden has done a very good job of showing the quantity of crops in the beds. Somewhere very funny. In the Böszi garden the average yield was 29 kg per bed.

Aggregated crops of the beds

How much does this mean in HUF? I started to look for prices for the harvests, but there is a lot of variation, in fact I could only add up the main crops, which came to nearly 2 million forints. In other words, in lower terms, they produced nearly sixty thousand forints per bed, which is more like how much money the gardeners saved by growing what they would otherwise have bought in the shop or market. By comparison, the size of the beds is 6+1 square metres, so it is not at all an underestimate of what can be made from an urban garden. And that’s not to mention the quality, the community, this whole phenomenon on Böszörményi út.

The gardeners also had their costs, this year if I remember correctly the annual bed rent was 5000 Ft, they bought their own cattle manure (2500 Ft/bag, roughly one bag per bed), seeds and seedlings, and their own tools.

Read More

Yuan Longping – A kínai rizsnemesítő bácsi

91 éves korában, május 20.-n meghalt Yuan Longping kínai botanikus, rizsnemesítő. Egy itthon nem igen ismert, végtelenül érdekes ember és életút. Kína az elmúlt kilencven évben, történetének meglehetősen zűrzavaros korát élte, népességrobbanástól különböző politikai rendszerek és háborúk sorát, és persze éhségjárványok sorát, háborúk okozta éhínségek, rossz gazdaságpolitika, vagy egyszerűen meggondolatlan politikai kampányok miatt bekövetkezett tömeges éhhalálok. Nem volt egyszerű a történelmük, persze kinek volt az…

Pekingben született, mondanánk városi fiú volt, de mégis vidékre vágyott, ezen belül is a rizs nemesítés lett a szenvedélye. Mezőgazdasági iskolát végzett, abban az időben, amikor a Mao-i ideológia irányította Kínát. 1959-61-ben a Nagy Menetelés program idején találkozott először a tömeges éhínséggel, a mezőgazdaság kollektivizálása tönkre tette az agráriumot, nagyon sokan haltak éhen. Ő is végigéhezte az iskolaéveit, saját bevallása szerint akkor határozta el, hogy az éhínség  ellen fog dolgozni, erre teszi fel az életét.

Az egyetemen a növények oltása lett a témája. A keresztezés és genetika tiltott terület volt, a Párt ideológusai szerint mindezek metafizikai badarságok voltak. Közben titokban Gregor Mendelt olvasott a növények genetikájáról, aztán 1960-tól fordult a rizs nemesítése felé, mivel ez volt Kína legfontosabb haszonnövénye. A termelők a rizs mennyiségi növelését és ellenállóbb fajtákat várták el, így végigutazta a legnagyobb rizstermelő vidékeket, gyűjtötte a különböző variációkat. 1973-ban Hainan megyében találta meg azokat a fajtákat, amelyekből később előállította a hibrid rizst, amelyet rövid idő alatt eladható termékké fejlesztett. Az általa kitenyészett új hibridek nagyobbak lettek, ellenállóbbak, jobban viselik a sós vizet, az időjárási viszontagságokat és legfőképp nagyobb termést produkáltak és magasabb volt a tápanyag tartalmuk. Az általa kitenyésztett rizsfajták miatt, a kínai rizstermelés  az 1950-es évek 57 millió tonnáról, 2017-re 195 millió tonnára nőtt, így például a farmerek a monokultúrás termelés helyett egyéb haszonnövények felé tudtak fordulni, mint a zöldségek, gyümölcsösök, haltenyésztés. Az emberek jobbat és többet ehettek. Időközben megalapította a Hunnan Hybrid Rice Reseach Centre kutatási központot és nemzetközivé tette a kutatási eredményeit. Mára a világon termelt rizs egy ötöde az Ő hibrid fajtáiból kerülnek ki. Megkapta a World Food Prize díjat, a Kínai Kommunista Párt is kitüntette a legmagasabb állami kitüntetéssel, ettől függetlenül megmaradt annak, aki volt, rizsnemesítőnek, járta a világot, tanította a rizstermelőket. Ma úgy gondolják, legalább 500 millió ember tápláléka az általa nemesített hibrid rizs.

Read More

Top Agrár Magazin a városi kertészkedésről – online különszám

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

Read More

Cikk – Termeld meg magadnak – Válságban virágoznak a városi kertek

 

Interjút adtam a TopAgrár magazinnak a városi kertekről és a lehetséges válságkertekről.

Szép cikk lett belőle, köszönöm a lehetőséget. Itt olvashatod el:

varosi_kert_termeldmegmagadnak

Read More

Képek a városi kertekről a karantén idején

Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.

Árnyas kert képek

 

Békási kert képek

 

Zápor kert képek

 

Első Kis-Pesti Kert

Read More

A kérdőív eredmények

Négy napja tettem ki a honlapra a “Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.” bejegyzést. Az elmúlt 4 napban 55 kitöltés érkezett, köszönöm azoknak, akik szántak rá időt. A kérdőív teljesen anonim, menet közben leszedtem róla az e-mail cím kitöltő mezőt, így csak következtetni lehet, hogy kik voltak a kutatás résztvevői.

Nézzük az eredményeket sorrendben. Némelyik grafikonhoz hozzáírom, ha gondolok valamit az eredményekről , a többit hagyom szabadon értelmezni.

 

45 nő, 10 férfi töltötte ki a kérdőívet.

 

Döntően a 30-60 év közöttiek elfoglaltsága a kertészkedés, az 55-ből 39 fő ez a korosztály. 

 

A lakóhely megoszlás grafikon hozza a honlap és a Városi Kertek Egyesület szellemiségét, a kitöltők közül 49 fő városlakó.

 

 

Az érdekes, hogy a kitöltők közül 39 fő (70%) dolgozó, aktív. Általában a közösségi kertekben nagyobb a nyugdíjasok aránya. Az is kemény, hogy ennyire kicsi mintában is 4 fő (7%) munkanélküli megjelent.

 

A kitöltők fele, 27 fő hobbikertész, viszont 8 fő kertészeti szakember.

 

Utólag ennek a kérdésnek nem volt túl sok értelme, a kertészkedés folyamatos tanulás, szezonról szezonra új dolgok történnek, illetve a kertész maga is javít a módszerein, talál új ötleteket.

 

A 43 fő (80%) családdal, vagy közösségben műveli a kertet.

 

51 fő – 4 fő

 

Ez érdekes, 23 fő közösségi kerttag, 22 fő kertes házi kertész, és van 4 fő balkonkertész is. Fontosak a balkonkertészek is, a legkisebb is számít.

 

1 fő művel 1 nm-nél kisebb balkonkertet, viszont 9 fő (16%) művel 200nm-nél nagyobb termőterületet. A kitöltők közel fele (27 fő) 1-10 nm-s ágyást művel, ez körülbelül a közösségi kertek ágyásmérete. A 10-200 nm-es (18 fő – 30%) tartomány lehet kertes házak termőterületei.

 

Ez tanulságos. Ma már Magyarországon nagyjából lehetetlen öntözés nélkül kertészkedni. 4 fő (7%), akik csak az esőre bízzák a szerencséjüket, a döntő többség viszont kútról, csapról öntöz, vagy esővizet gyűjt. Sajnos ez már nem megy másképp.

 

A kertek döntően termőágyásokkal, gyümölcsfákkal és fűszerkerttel vannak felszerelve, viszont külön tetszik a 4 fő akik csirkét is tartanak. Ez már emelt szint.

 

A győztes sorrend: paradicsom, fűszernövények, hagyma, paprika, cukkini, répa, saláták, eper, uborka, retek, tök, káposzta, burgonya és spenót.

 

A közelgő válságnak tudható be hogy 25 fő, közel a fele a válaszadóknak növelni fogja idén a termőterületét. A “nem növelők” között, szerintem sokan lehetnek a közösségi kerttagok, akik fizikailag nem tudják növelni a termőterületüket.

 

Igazából 1 fő van, akit akadályoz a karantén a kertje művelésében, mindenki más megoldja, hogy gondozza a kertjét. Természetesen a kertes házak lakói, 25 fő vannak a legjobb helyzetben.

 

1 fő nyer a válságon, 4 főt nem érint, az összes többi 50 főt érinteni fogja. 18 főt kicsit megérint a válság, a többiek komolyabb veszteségekkel számolnak. Szomorú, hogy 2 fő már elvesztette az állását, 53 válaszadó közül.

 

1 fő meggazdagszik, 27-27 főnek, vagy nem változik, vagy romlik az anyagi helyzete

 

Drágulni fognak az élelmiszerek!

 

Drágulni fognak a zöldségek, gyümölcsök!

 

Ez nagyon érdekes. A mintából 3 fő tudja megtermelni a fogyasztásának a 100 %-t.  A többség, 37 fő a fogyasztása 25%-át. A közösségi kertek 1-10 nm-es ágyásain, és a közös művelésű részeken kb ez a 25 %, ami megtermelhető. A fennmaradó 15 fő, valószínüleg  kertes házban, nagyobb ágyást tud művelni.

 

Úgy tűnik a közösségi kertekből is jut annyi, hogy maradjon télre.

 

Ez érdekes. A kitöltők kb fele közösségi kerttag, ahol a saját tapasztalatom szerint eddig, minimális volt a terménylopás, szerintük nem lesz továbbra se ilyen eset. És van egy 23 fő aki szerint viszont lesz. Remélem nem lesz továbbra sem terménylopás.

 

Itt az a 4 fő érdekes, akik szerint nem dolga az önkormányzatnak, vagy az államnak elősegíteni az önellátást.

 

43 fő válaszolt! Jobbnál jobb ötletek és javaslatok érkeztek. Nem akarok köztük válogatni, mind jópofa és megszívlelendő. Érdekes olvasmány lehetne egy polgármesternek, képviselőnek, kerületi főkertésznek és úgy általában a döntéshozóknak.

 

Földet adjanak az önkormányzatok használatra. Az állam finanszírozza meg a válságkertek építését, üzemelését. A kertészeti vállalatok kapjanak megrendelést a palántanevelésre. Sok új közösségi – válság kertet kell alapítani.
Magot, palántát, földet, trágyát olcsóbban eladni. Víz számlát csökkenteni.
 
Terület biztosítása (város), adókönnyítés (őstermelő),
 
Palánták osztása kedvezményesen, kertészeti ismeretek terjesztése
 
Önkormányzati területeket alakítsanak át mezőgazdasági termelésre alkalmas területté, közmunka program keretén belül termelje meg az önkormányzat a rászorulóknak a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy a földek bérbeadása kedvező áron vagy ingyen, vetőmag és palánta adományozás, tanácsadás a leendő termesztőknek, iskolakertek felélesztése, otthoni balkonprojektek támogatása, stb.
 
mag és palánta börzével vagy ingyenes palántákkal (muskátli helyett például paradicsom és paprikapalántákat, balkonládában is nevelhető növényeket ajánlani a helyi lakosoknak / /szaktanácsadással / megműveletlen területeken lehetőséget biztosíthatna újabb közösségi kertek létesítéséhez, akár önszerveződő közösségeknek /közterületen nemcsak díszfát, hanem haszonnövényeket, elsősorban termő gyümölcsfákat és cserjéket telepíteni – akár játszóterek környékén is /a közterületen lévő kutak közül néhányat újra üzembe helyezni / óvodák és iskolák számára területet biztosítani, ahol veteményezhetnek és kertészeti alapismereteket szerezhetnek a gyerekek
 
Telkek biztosítása!
 
olcsó palántákkal, közösségi kertekkel, ott szakértői segítséggel, szervezett locsolással
komposzt kerettel, magaságyás kerettel, ismeretterjesztéssel, érzékenyitéssel
több területet biztosítani, oktató programokat szervezni a hobbikertészeknek
 
Önkormányzati területek használatba adása akár egyéni akár közösségi kertészkedésre, szaktanácsadás biztosítása, eszközbiztosítás
Közösségi kertészkedés elterjesztése, egyre több lehetőséget teremteni a lakóknak, hogy kis területen is elkezdhessenek termelni.
 
közösségi kertek építésével, terményosztásal a rászorulókkal, vetőmagokosztása
 
Telkek kimérése, parkok-panelek előtti területek hasznosítására ösztönzés, mezőőri feladatok (régen kerülők) visszaállítása, közösségi piacok támogatása
Nagyon szeretnék csere-bere piacot, ha valakinek sok lett valamilyen terménye, palántája azt elcserélhesse a környéken.
Vetömagok, palánták, szaktanácsadás, oktatás
Komposztáló, aprítékoló biztosítása jó volna
További közösségi kertek nyitása, eszköz pályázatok, szakmai előadások, ösztönző kampányok a házikert művelésére
Területet biztosít közösségi kerthez annak, aki lakótelepen lakik.
 
Esetleg vetőmaggal, növényvédő szerekkel, bár annyi feladatuk van, hogy ez valószínűleg nem fér bele.
A rászorulóknak ingyenes szaporítóanyag és földterület, a kiskertek fokozott őrzése védelme.
Minden hasznosítható földterületek átadásával az erre hajlandó közösségeknek, mint pl. Angliában. Lehetne az iskolásokat!!!!!!!!!!, óvodákat is bevonni!
 
Nem tudom.
 
pályázat útján támogatás…? ha lehet ilyet kihasználatlan területeket kiadni városi kertek létrehozására, (a Kispesti kertben ismerősöm tuti kerttag volt, most nem tudom ott van-e még) Veszprémben is eltudom képzelni ugyanezt a rendszert, tuti van olyan hely, ahol lehetne csinálni
 
A karantén ideje alatt is megszervezhető lenne a háztáji termelők terményeinek biztonságos eljuttatását a vevőkhöz, mert most bezártak a helyi piacok, legalábbis a mi városunkban. Közösségi kertek karbantartása, fejlesztése, számuk növelése is segítség lenne. Vetőmag ellátás megszervezése, komposztálás segítése.
 
Megfelelő termőterülettel vagy kis parcellával. Pénzügyi támogatással. Közösségi kertek alapításával. Megfelelő géppark, eszköz használatával, kölcsönzéssel. Megfelelő növényvédelmi bio szerekkel. Hazai tájfajta vetőmagokkal. Talajjavító eszközökkel. Gazdálkodási szabályozással – mely területi,vagy országos hatással bír.
Csapadékvíz gyűjtés / ciszterna, technológiai, üzemeltetési, működtetési pályázat kiírásával / A helyi újságban, rádióban, TV-ben, internetes fórumokon népszerűsíteni. Komposztálás, madáritató fenntartás, méhlegelő, lepkekert, békapetéző-tó életrehívása, madárodú fenntartás… rekreáció, lelki egészség …
Ismeretterjesztes, tegla ki fuszernoveny be programok, magok osztasa. Kis lepteku, megvalosithato es figyelemfelkelto programok elinditasa.
 
Ne engedje a csíraképtelen magok forgalomba hozatalát, segítse a hazai magtermelőket, ne akadékoskodjon az állattartás, locsolóvíz használatát illetően! Ne azoknak a feljelentőknek fogja a pártját akiknek nem tetszik hogy a szomszédja kertészkedik (sajnos ilyesmiket is olvasni).
 
Akinek nincs segítsége annak segíteni felasni a területet vagy levagni rajta a füvet. Segíteni a kertek bekeritese egy részében hiszen egyre jelentősebb a vadkar a kis kertekben. Vagy a vadasztarsosaggal megeggyzennenek az önkormányzatok h valami kompenzalast adnak a vadkaroauktaknak.
 
Komposztláda, esőgyűjtő, biztosítása, esetleg kérésre mástól begyűjtött ágdarálék biztosítása, kész komposzt, trágya kedvezményesen.
 
-Több közössségi kert kellene és közös komposztálók a panelek elé is. -Kell egy vezető ember aki segít, tanít, szabályokat ajánl(főleg panelek esetén, ahol közösség van). -Gyűlések ahol beszélgetni lehet és tapasztalatot osztani -Médiában hirdetni és ösztönözni az embereket a háztáji termelésre, ennek manapság nagy hatása tud lenni -Helyet biztosítani zöldség palánta, növény vagy mag csereberére
 
Adhatna ki segítő anyagokat a balkonkertészkedéshez. Itt a III. kerületben szoktak osztani virágpalántát, most oszthatnának zöldségpalántákat is akár. Szervezhetne palánta- és kerti eszköz vásárt nagyobb parkolókban (azok most úgy sincsenek kihasználva, viszont könnyű lenne egymástól nagyobb távolságra tenni az árusokat.) Kiírhatna pályázatot: ahogy szoktak kiírni “legvirágosabb” erkélyre, most lehetne a téma pl. “nekünk terem” -kertben, erkélyen, ablakpárkányon. Alapíthatnának több közösségi kertet. Ha a kertészkedők betartják a szabályokat (2 m+maszk+kesztyű), nem fertőzik meg egymást.
 
oktatás, példamutatás, induláshoz vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény,
Kedvezményekkel pl. Eszkozvasarlashoz, mag beszerzéséhez.
Vetőmag, tanácsadás
 
Tetőkertek az panelok, társasházak tetején, több közösségi kert, több zöld terület a városban, a közösségi kértek könnyebb elérhetősége(helyszín, palyazhatosag, meghirdetes)
 
Szemléletváltással, vetőmag vásárlással, termény csere-bere, lekvárok, szörpök, feldolgozott termékek helyi “elosztása”, piaci lehetőségek teremtése, marketing a helyi áru és termelő(k) támogatására.
helyi szakértők bevonásával, kis közösségek kialakítását segítve, támogatva
 
Zöld kapcsolat egyesûlet támogatàsa,(pl.miskolc)termôfõld kialakitasa,..odaadàsa mûvelèsre..palàntàk,magok juttatàsa, kihasználatlan parkok..bekerítèse..beûltetèse…ès odaadása a jelentkezóknek…oktatas…stb.
A városokban több közösségi kert létesítésével (ettől hátha az eddig nem kertészkedő, kertes házban lakók is kedvet kapnak). Hogy a hagyományos vidéki életformát hogyan lehetne ismét vonzóvá tenni, nem tudom.
Ilyen kiskertekkel mindenképpen.
 
1.mezőőr biztosítása, rendszeres ellenőrzéssel!!! 2.több a szabadon engedett háziállat a kertekben, a mezőőr itt is segítő lehetne 3.légszennyezők és növényvédőszer használók rendszeres ellenőrzése a kertekben hogy egészséges terményeket tudjunk termeszteni

Read More

Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.

Létrehoztam egy online kérdőívet a haszonkertek jelenlegi helyzetéről, a közeljövő kilátásairól.

Az érdekel, hogy milyen mértékben alakítja át a járvány, a karantén és az utána várható gazdasági lejtmenet a viszonyunkat a kertekhez, az önellátás gondolatához. Lesz-e fellendülése a magyar háztáji termelésnek, akár a városban is? Hányan és milyen mértékben tesznek önmaguk megsegítésére, a kertészkedés és az önellátás által. A tesztet nem csak a közösségi kertészeknek szánom, hanem mindenkinek, aki termel, vagy most vág bele a kertészkedésbe, esetleg gondolkodik az önellátás lehetőségén.

A kérdőív itt érhető el.

 

Amennyiben érdekesnek találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid és a kertésztársak között.

 

Read More

Victory Gardens are back

A válságkertek téma eljutott a legnagyobb amerikai televíziós csatornákhoz is, a CBS készített egy nem túl összeszedett riportot a fellendülő haszonkertészetekről. A rövidhír tartalmaz viszont néhány érdekes adatot, például kétszeresére, háromszorosára nőtt a haszonnövény palánták és magok forgalma a járvány kezdete óta, a YouTube-t is elöntik a kertészkedéssel foglalkozó műsorok. Valahol természetes emberi reakció ez a válság idején, tenni valami keveset a önmagunk megsegítésére és persze bízni a jövőben. Az is fontos, hogy ebben a lehangoló időszakban jót tesz a kerti munka, felfrissíti a testet és a lelket, túl azon, hogy idővel terményeket is ad. 

Jellemző, hogy nincs még rendes neve a mozgalomnak, ahogy központi támogatása sem, a már unott Victory garden, vagy még rosszabb „Covid-19 Victory Garden” néven fut, holott ez egy teljesen más helyzet, mint a második világháború volt, más válság, új név kellene.

 

 

Read More

Covid Gardens – Crisis Gardens

In the coming month and for much of this year, and most likely for the next years, we will be dealing with the Covid19 pandemic. Sadly long periods of quarantines, economic downturn, decline of world trade, and mass unemployment around the world, leading to cases of extreme poverty will become the norm. Whilst there is little that can be done to immediately reverse the effects of Covid19, proactivity and resoluteness is essential. Local crisis management needs to be prepared, carefully planned and proactive.

In times of world wars, or extreme economic crises, governments of the time did everything they could to promote individual self-sufficiency. They created urban gardens, urban farms, and made it possible for their citizens to produce a lot of the foods they needed to survive. The crisis we face today again necessitates these actions, but this time on an even grander scale.

What can governmental and municipal bodies do?

  • Areas suitable for small-scale agricultural production should be surveyed immediately and conditions for access should be created without delay both in the cities and in the countryside.
  • Revitalize old disused backyards for small agricultural purposes. This has proved to very successful in the past. Subsistence agriculture is a way of life for millions of people around the world, and at times of crisis has also provided for thousands of families in the developed world, whilst freeing up state resources during these critical times.
  • Encourage people who have gardens, to utilize that for agriculture. Those who have uncultivated areas in their gardens should invite others to cultivate those areas.
  • Public workers and the unemployed should be redirected to local food production.
  • The issue of cultivation, preservation, storage and distribution needs to be addressed locally.
  • Resources are needed to expand public catering. Much more resources will be needed by the state or local governments to provide for a single hot meal a day than any time during the past 75 years.
  • Laws must be strictly enforced to prevent crop theft, vandalism.
  • Provide adequate quantities of seeds and seedlings, even free distribution to those willing to produce locally. Effective backyard management, plant protection and preservation needs to be taught again, as the knowledge of these have disappeared over the past generations.
  • Covid19 has bought about an unprecedented change to the world we lived in just a few month ago. The long-term effect of it will be profound. It is fair to say that life for millions of people around the world will be changed forever. Every aspect of a garden, from subsistence agriculture to beauty and tranquility can and will provide an essential part of surviving these difficult times for many people around the world.

It’s spring, it’s time to plant!

Gabor Rosta – Urban Garden Association, Hungary

 

Soupline – The Great Depression 1929-32

World’s highest standard of living, USA 1929-32

Soupline – The Great Depression 1929-32

Soupline – The Great Depression 1929-32

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

England, WW2 – Seed stock, free from the state

Passon Field Victory Gardens 1943, USA

WW 2 – Bomb Crater Garden, England

WW 2, School garden on the roof. New York City, USA

WW2 – Victory garden, New York City, USA

WW2 – Victory Garden Chicago, USA

01 Jun 1946, Berlin, Germany — Ploughed up by British engineers and turned over to Berliners to raise vegetables, this area in front of the Reichstag in Berlin is shared by many families who hope to raise enough food to fend off starvation. One of the problems after potato planting is to keep thieves from stealing the seed potatoes out of the ground. — Image by © Bettmann/CORBIS

Yes, I can! WW2 poster

WW 2 – Jefferson County Community Cannery, USA

WW 2 – Döbrentei squeer, war garden in Budapest, Hungary 1942

See also: Operational suggestions for community gardens for the duration of the epidemic

 

Read More

Tápanyag utánpótlás az emelt ágyásokban

A városi közösségi kertekben szokás az emelt ágyás alkalmazása, részben a városi földek valószínüleg szennyezettek, illetve az doboz ágyásban jobban kézben tartható a termőföld minősége és persze könnyebb művelni is. Viszont éppen ezért az ágyásban a föld tápanyagtartalma egy-két szezon után kimerül, mindenképpen pótolni kell. Az is látszik, hogy nem csak a növényeket kell gondozni, hanem a talajt is, amiben nőnek.

A Zápor kertben újraindítottuk a Mirek Barbara féle oktatási kurzust, 4+1 alkalom, az utolsó oktatási nap az ültetőnap lesz, május elején. Csütörtökön volt ez első óra, tápanyag utánpótlás a közösségi kertben címmel.

Mirek Barbara megengedte, hogy az előadását is feltöltsem ide, talán a többi kertnek is hasznos lehet.

Tápanyagutánpótlás

Tápanyagok ősszel

A Zápor kertben közösen fogunk rendelni marhatrágyát és Zeolitot és Alignitet,és  mindenki szépen bedolgozza az ágyásába. Áruházból fogjuk rendelni szállítással, így a legegyszerűbb és valószínűleg a legolcsóbb is.

Tegnap kimentem felásni az ágyásomat, pusztán csak érdekelt, hogy milyen a minősége. Egy-két helyen picit agyagosodott, viszont sok gilisztával találkoztam, az jó volt. Valószínűleg néhány lapát homokot is bele fogok dolgozni a termőrétegbe, amikor megjön a trágya. Most jön néhány nap eső, de március közepétől talán már ki lehet menni a kertbe művelni az ágyást, meg rendbe rakni a közös részeket is.

Az ásóvilla a kertész legjobb barátja.

 

Read More

Nálatok laknak-e állatok?

A kertek a növények sokfélesége mellett, sokféle állatnak is otthont adnak. Néha úgy tűnik, hogy csak el kell kezdeni egy kicsit zöldíteni, és a természet rohamlépléptekben veszi be a kertet. Néhány kép a kerti állatokról.

Bogár az Aranykatica kertben

Másik bogár az Árnyas kertben

Sün az Árnyas kertben

Csigából minden kertben sok van.

Pillangó az Árnyas kertben

Egy másik pillangó ugyanott.

Egy másik gyík az Árnyas kertben

Egy félelmetesen kinéző meztelencsiga.

Éjszakai csiga

Lepke a fűszerkertben

Méhek az Árnyas kertben

Bennlakó sün az Árnyas kertben

Szarka a kertben

A bogárhotel lakói

Egy nagyon szép gyík az Árnyas kertből

Rajta kapott katicák

Tücsök csak úgy

 

Read More
148949232

Új szezon, kerti feladatok kiosztása – táblázat

Lassan itt a tavasz, bármennyire furcsán hangzik, ideje elindítani a kerteket. Az egyik legizgalmasabb kérdés mindig is a közösségi feladatok elvégzése, és ellenőrzése az elvégzett munkának. 

A közösségi kertben mindenki felelősséggel tartozik a saját ágyásának az állapotáért, de emellett a közös területek is művelni kell. Sokféle kísérletezés volt már a területek és feladatok kiosztása ügyében, de eddig a legjobb megoldásnak a feladatok összegyűjtése, táblázatba rendezése tűnik. A táblázatból mindenki ki tudja választani a neki legjobban tetsző feladatot. A táblázat megoldásban az a jó, hogy mindenki tisztában van a saját részével, követhető, hogy ki, mikor, milyen munkát végzett el a kertben. Ajánlom minden kertnek, hogy próbálják meg nevesíteni a közösségi kertben található munkákat, rendezzék táblázatba és ez alapján osszák ki a feladatokat.

Ezt a táblázatot az Első Kis-Pesti Kertben készítették. Minden kertközösség meg tudja csinálni a maga feladat táblázatát. Azt a táblázatot aztán érdemes kinyomtatni és kifüggeszteni a faliújságra, vagy a fészerben.

Sikeres szezont mindenkinek!

Gardening

 

Read More

BudapestGreen

A tavalyi év egyik legjobb munkája a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel készített BudapestGreen okos telefon applikáció volt. A FŐKERT tavaly ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, tulajdonképpen egy évig nekik dolgoztam, a jubileum megvalósításában vettem részt. Nagyon jó dolgokat lehetett csinálni, többek közt egy igen szép kiállítású könyvet a 150 éves a Fővárosi Kertészet címen, voltak kiállítások, konferencia, a fokert150.hu fotógyűjtemény és interjúk a város zöld történelméről, Sziget fesztivál szereplés és a BudapestGreen applikáció fejlesztés. Ezt az okos telefon applikációt szeretném most bemutatni:

Az alapgondolat az volt, hogy a jubileum ne csak a múltról szóljon, hanem keressen utat a jövő felé, és erre kifejezetten alkalmasnak tűnik egy mobiltelefon applikáció. Az okos telefon applikációk ma ott tartanak, ahol húsz évvel ezelőtt az Internet tartott. Húsz éve voltak az asztali gépek, azokat később leváltották a LapTop-ok, ma meg már a zsebünkben hordjuk a számítógépet, nagyjából hasonló minőségű és mennyiségű szolgáltatást várunk el a “mobilunktól”, mint az otthoni számítógéptől. A vállalati honalpokat és IT megoldások szép lassan lecserélik az appok, applikációk, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Az információkat MOST és AZONNAL akarjuk, lehetőleg ingyen és felhasználó barát módon. Jobbnál jobb alkalmazások látnak napvilágot, bankok, áruházak, turizmus, mindenki appokat fejleszt, ebből a progresszióból a városi zöld-gazdálkodás sem maradhat ki.

Egy közmű cégnek ma már nem elég csak a tevékenységét jól ellátnia, információt kell tudni adnia, főleg ha városi zöldfelületekkel foglalkozik. A parkoknak, fasoroknak megvan a maguk története, a jelene és természetesen jövője is, a tudott és értékelt hasznaik, ezeket mind kommunikálni kell, nem csak fenntartásról szól a városi kertész szakma. Ráadásul ezek a parkok turista célpontok is egyben, így a BudapestGreen applikáció szükségszerűen angol-magyar nyelvű.

A koncepció az volt, hogy az okos telefonon keresztül mutassuk be a FŐKERT által kezelt zöldfelületeket, fasorokat, játszótereket a nagyközönségnek. Ezeken túl meg egy csomó szolgáltatást és információt lehet még elhelyezni az applikációban. Az applikáció IOS és Android platformon fut, ingyenes szolgáltatás.

A nyitóképen a FŐKERT által kezelt felületek, parkok, kiemelt zöldfelületek, játszóterek és szökőkutak látszanak különböző ikonokként. Minden elemhez tartozik adatlap, a terület történetéről, fényképek, sőt az alkalmazás GPS segítségével oda is vezeti a látogatót a kiválasztott területre. A zöld emblémák a FŐKERT-hez tartozó területeket jelzik. A fehér levél emblémák a kiemelt parkokat jelölik. A focilabda a FŐKERT kezelésében álló  játszótereket jelölik, a szökőkút embléma pedig értelem szerűen a szökőkutakat.

A következő oldalon a FŐKERT területek kerületi bontásban láthatók. Ez egy nagyon erős fejlesztési irány lesz, ugyanis nagyon sok értékes városi zöld felület van kerületi gondozásban. A kerületek komoly összegeket költenek zöldfelület fenntartásra, új parkok, terek építésére, sportpályák, játszóterek fenntartására. A BudapestGreen2.0 arról fog szólni, hogy a kerületi zöldfelületek, botanikai érdekességek is mind felkerüljenek az alkalmazásra.

A következő oldal a budapesti ivókutak térkép. Kétféle ivókutat jelenítettünk meg, a csepp forma a FŐKERT által kezelt ivókutak, és a pohár embléma a Fővárosi Vízművek által telepített Ivócsapokat jelölik. A Vízművek pohár ikonoknál, minden információ elolvasható a budapesti víz minőségével kapcsolatban, természetesen angolul is. Az oldal megvalósításához a Fővárosi Vízművek adott anyagi és információs támogatást.

A következő oldalon a budapesti nyilvános illemhelyeket mutatjuk be, térképpel, az adott egység szolgáltatásainak bemutatásával és természetesen a program útvonalat is tervez a legközelebbi illemhelyig, ha nagyon kell… A jelen pillanatban csak az FCSM és a FŐKERT által kezelt illemhelyeket jelöli a térkép, miközben számos kerületi, illetve magán üzemeltetésű nyilvános illemhely is van Budapesten. Ezeket később lehet pótolni.

A következő oldal egy városi botanikai játék, “Legyél Te is a Margitsziget kis-kertésze”. A Margitszigeten kijelöltünk egy tucat igen érdekes botanikai ritkaságot, amelyeket a GPS segítségével fel lehet kutatni, az alkalmazás nagyon sok értékes információt ad az adott növényről. A fák mellett elhelyezett táblákon egy QR kódot kell a telefonnal leolvasni, így “gyűjthetők” be növényritkaságok. Aki begyűjti az összes növényt, kap egy e-mail üzenetet, hogy a Margit sziget tiszteletbeli kis-kertésze lett. A játék természetesen angol-magyar nyelvű.

Közösségi kertek. A budapesti közösségi kertek, legalábbis amelyekről információt lehetett találni az interneten. Minden közösségi kertnek van adatlapja, illetve GPS koordináták alapján is megtalálhatóak.

Ezt a funkciót a Városi Kertek Közhasznú Egyesület szponzorálta.

A következő oldalon pedig a BudapestGreen applikáció eddigi támogatói találhatóak: FŐKERT Nonpropfit Zrt, Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt, és Városi Kertek Közhasznú Egyesület.

Merre tovább?

Az eddig elkészült 1.0-s verzió is nagyon jól szuperál, számos nagyon pozitív visszajelzés érkezett róla. Érdemes tehát továbbfejleszteni. Bővíteni kellene a kerületi zöldfelületek, játszóterek, parkok, díszerek, növényritkaságok bemutatásával. Ezek mind kerületi kezelésben lévő területek, egyenként kell leülni velük, meghatározni mely területeik és milyen módon jelenjenek meg az appikációban.

Érdemes lenne, ha megjelennének az applikációban a budapesti virágüzletek, például a Virágért boltok is,  nagyobb áruházak, faiskolák, múzeumok, botanikuskertek, amelyek ugyancsak részei a budapesti zöld valóságnak..

Az idei évben jó lenne, ha az applikáció interaktívabbá válna, események, fesztiválok, zöld-programok is helyet kell kapjanak benne. Kitalálhatunk budapesti zöld túrákat, ahol a telefon a túravezető, információforrás. Ilyen túravezető alkalmazások nagyon sokfélék vannak már a világban, ideje csinálni egy zöld túra programot is.

Hosszú távú közösségi kezdeményezéseket is elindíthatna a applikáció, például segíthetne felállítani egy egységes budapesti fakatasztert, ahogy ez New Yorkban önkéntesekkel megcsinálták.

Szóval, remélem 2018 végére elkészülhet az új BudapestGreen 2.0 applikáció, pedig már az 1.0-s verzió is milyen hasznos és jó…

 

 

 

Read More

Mindenki fásít!

Például a Talibán is. Hibatullah Akhundzada a jelenlegi főterrorista, a fák ültetése mellett emelt szót.
Egyébként igaza van. Afganisztán az egyik leg-elbxxxabb, poros, fátlan, kopár “deadland”, tényleg ideje fásítani.

BBC – Taliban leader urges Afghans to plant more trees

Landscape-afghanistan

Read More

A Paradicsom íze

Jó cikk jelent meg több portálon is, a bolti paradicsom ízéről van szó, miért ilyen semmilyen ízű a bolti pari?!

Nem ízlik a paradicsom? Jól érzi!

Ilyen problémák valahogy a kertekbe nincsenek. Egy rendes közösségi kerti ágyásban van 2-4 fajta paradicsom, összességében az egész kertben pedig 12-15 fajta biztosan. Ezek magjai legtöbb esetben csere-bere, vagy ismerősöktől kért magok, vagy ki tudja hogyan jutottak hozzá, minden estre nagy a fajtagazdaság, biológiailag sokszínűek a kertek.

A paradicsom az egyik slágernövény a kertekben. Sokat terem, viszonylag könnyű termeszteni, látványosak és finomak. Egy városi kertet a balkonládában is el lehet kezdeni, kezdjék paradicsommal. Sok örömöt ad.

aranykatica1513892235_10201818054049007_2861041703742741367_n 20160727_175743 20160819_161956 20160823_174035 ekpk-pariparadicsom11953499_409219499288613_3708709293788650018_o

 

Read More

Közösségi kertek haszna cikk

Még tavaly kértek egy cikket tőlem az inGreen folyóiratba. Ezt sikerült összehozni. Nehéz ügy 5000 karakterben megfogalmazni valamit, aminek ennyire szerteágazó hatásai vannak.

közösségi kertek haszna 01

kozosségi kertek haszna 02

Read More

1 éves az Árnyas kert

Igazából másfél éves a kert, tavaly volt egy fél szezonjuk. Fiatal a kert, de máris sokat fejlődött, nagyon szép munkát végeztek a kertészek. Gyönyörű lett a fűszerkert, a virágoskert is, az egész rendezett és összefogott képet nyújt. Nagyon hiányzik viszont egy szerszámtároló, jobb képet mutatna a kert, ha el lehetne zárni a sokféle eszközt. Jövőre erre fognak koncentrálni.

Úgy tűnik, mozgalmas időszak előtt állnak: a környező KRESZ park talán át fog alakulni, a kispesti önkormányzat elindul a KözTér pályázaton, ehhez már megkezdődtek a lakossági egyeztetések, a készül egyfajta közösségi tervezési projekt is, szépen haladnak a feladattal. Néhány hét múlva a tervezők be fognak mutatni két koncepciótervet, érdekes lesz. A lakossági egyeztetés és a közösségi tervezés megér egy külön blogbejegyzést, ha lesz időm meg is fogom írni, nem minden tanulság nélküli történet.

Benne van a lehetőségek között, hogy az Árnyas kertet arrébb fogják költöztetni néhány tucat méterrel, ezzel tisztában vannak a kertészek is, mindez azonban a jövő, még minden a tervezők kezében van, meg persze a pályázat elbírálói kezében.

Közben megszületett az Árnyas kert legkisebb tagja, Olga Léna, 15 napos, nagyon pici baba. Az első komoly túrája a kertbe vezetett.

20161008_12035120161008_12053320161008_12381720161008_15495420161008_14043120161008_14440514492397_682271675258481_4316892413999413608_n14520495_1262145807183332_1610813389209221564_n14600845_1262145937183319_2709785375967730498_n14611061_682271861925129_927470986429247712_n14642201_1262145863849993_8186007976512716975_n

Read More

Eközben a szentendrei Szélrózsa kertben

A polgármester fog nemsokára a kertbe látogatni, ezért csináltunk egy kis takarító, gyomláló, kertépítő napot a Szélrózsa kertben. A kert idén indult, ez az első szezonjuk, még minden új, minden kipróbálatlan. Ehhez képest nagyon jól néz ki, szép terményeik voltak a szezonban, és jól néz ki a kert.

Sajnos náluk is sok a kerti poloska, minden  növényen rajta vannak. Ettől függetlenül a szezon szép volt, sokat fejlődött a kert és a közösség is.

20160918_113759

Csigaidomár.

20160918_114008

Az attrakció…

20160918_115726 20160918_113822 20160918_131156  20160918_131014 20160918_115840 20160918_113816

Read More