Oktatási programok – Városi kertek

Category: Oktatási programok

Covid-19EgyébKertészdolgokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshowválságkertVálságkertekZápor Kert

Top Agrár Magazin a városi kertészkedésről – online különszám

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

Rosta Gábor 2020-09-08 0

CikkOktatási programokslideshow

Operational suggestions for community gardens for the duration of the epidemic

Under no circumstances should anyone who feels sick, or has sick people around them, enter the garden.

Do not organize any community event in the garden until the epidemic is officially considered to be over.

All gardens should provide soap, water and sponges. Everyone entering AND leaving the garden should thoroughly wash their hands. Everyone should wipe the garden door handle with a disposable wipe or soapy water before touching it.

Everyone should wear gardening gloves and wash them regularly with soapy water.

There should be as few people as possible in the gardens at any one time, preferably only one family at a time. Make a schedule of who goes to the garden. Consult internal communication channels as to who will go, and when.

If more people are in the garden, a minimum of six steps should be kept from each other. Children are also subject to this rule.

Those who live far should avoid travel to the garden at this time, especially if that travel involves public transport.

If you used a common tool, after use wash thoroughly with soap and water before returning it to the garden storage.

If anyone can not go to the garden at this time for the above mentioned or other reasons, an agreement should be made with other members for attending (watering etc.) to their part of the garden.

Shared cultivation becomes more important at this time, and anyone going to the garden should take part in the communal maintenance of the garden.

It is important to consider uncultivated areas of the garden for planting crops. It will matter a lot in the fall!

You can plant seeds at home. Every garden has plastic hatching pots, and the tool storage area has seeds. Take soil home and plant seedlings at home. When the epidemic is over, you will have the plants to plant out in the garden. Plant more seedlings than usual, as crop plants will be a valuable asset.

The garden will be a very important part of life for every gardener during the coming months, so take care of it.

Sunbathe in the garden a lot and exercise because your body needs vitamin D.

The garden will be basically sterile when exposed to a lot of sunlight, but follow these protocols.

Rosta Gábor 2020-03-19 0

BlogbejegyzésEgyébOktatási programokslideshow

Válságkertek – Covid-19 Gardens

Az elkövetkező hónapok a járvány, a karantén, a gazdasági leállás, a világkereskedelem összeomlása, a családok elszegényedésének és a tömeges munkanélküliségnek az időszaka lesz Európában és a világban. Érdemes előre gondolkodni, hogy mi lesz a Covid-19 járvány után, milyen kihívásokkal kell számolni. Elképzelhetetlenül meg fog változni a világ nyárra, ez ellen nem lehet sokat tenni, a helyi válságkezelésre kell felkészülni, gondosan tervezni és proaktívan cselekedni.

A világháborúk, vagy a gazdasági válságok időszakában az akkori kormányok mindent megtettek, hogy elősegítsék az egyéni önellátást, városi kerteket, városi farmokat hoztak létre, mindenkinek lehetővé tették, hogy megtermeljék a saját szükségleteiket. Ezt kéne tenni most is és erre már most fel kell készülni, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

Mit tehetnek a kormányzati, önkormányzati szereplők?

Azonnal fel kell mérni a kisléptékű mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket, meg kell teremteni a termelés feltételeit. Városban, vidéken egyaránt.
Minden eszközzel ösztönözni kell a régi „háztáji” gazdaságok újjáéledését, ez a termelési mód sokszor kihúzta már Magyarországot a bajból, így lesz a jövőben is.
Ösztönözni kell a kertes házakban élőket, hogy alakítsanak ki veteményes ágyásokat, minél többet. , akinek műveletlen területük van a kertjükben, fogadjanak be városi kertészeket, hogy ők is termelhessenek.
A közmunkásokat át kell irányítani a helyi élelmiszertermelésre.
Helyi szinten kell megoldani a termesztés, tartósítás, raktározás és elosztás kérdését.
Erőforrások kellenek a közétkeztetés kiterjesztésére, mert sokkal többen fognak rászorulni az állam, vagy az önkormányzat által nyújtott napi egy tál meleg ételre, mint az elmúlt 70 évben bármikor.
Törvényeket kell hozni és szigorúan betartatni, a terménylopás, a rongálás megakadályozására.
Biztosítani kell a magok, palánták megfelelő mennyiségét, akár ingyen osztani azok számára, akik hajlandóak a helyi termelésre. Oktatni kell a hatékony háztáji gazdálkodást, a növényvédelmet és tartósítást, ezek ugyanis elveszett tudások már.
Tudatosítani kell, hogy az elmúlt évtized gazdasági szárnyalásának vége, egy sokkal szerényebb, sokkal természetesebb világ jön, ahhoz kell alkalmazkodni, nem erőfeszítéseket tenni a múltbeli jólét visszaállítására. Az ugyanis nem fog bekövetkezni.

Itt a tavasz, ideje ültetni.

Rosta Gábor – Városi Kertek Egyesület

Végezetül, a Döbrentei tér 1942

Rosta Gábor 2020-03-13 0

EgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Kert-közösség-könyvtár nap a Mezőgazdasági könyvtárban

Előadóként veszek részt október 3.-án szerdán, a Mezőgazdasági könyvtárban a Kert – Közösség – Könyvtár című eseményen.

Nagyon jó előadói gárdát hoztak össze, örülök, hogy előadhatok ebben a társaságban.

A könyvtár címe:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár
VárMező Galéria
1012 Budapest Attila út 93.

Az esemény honlapja.

Rosta Gábor 2018-09-28 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Budapesti Corvinus Egyetem konferencia a közösségi kertekről

A Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Intézete egy megbeszélést tartott a budapesti közösségi kertekről, ezen belül a kertek vezetése, a kertmenedzsment volt a legfontosabb téma. A beszélgetés a Civil Preferencia Fórum keretében jött létre, egyfajta kutatási adatfelvételnek képzeljük el az eseményt.

Körülbelül 8-9 kert képviseltette magát az eseményen, 4 kert a Város Kertek Egyesülettől, (Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert, Zengőkert), valamint a Zugkert, a Grundkert, egy XI. kerületi kert és két székesfehérvári közösségi kert képviseltette magát.

Tőlem azt várták, hogy szakértőként a végén mondjak valami okosságot az elhangzottakhoz.

Az egyik saját felismerésem az volt, hogy a közösségi kertek témában már nem igazán tudnak újat mutatni, az elmúlt évek és a hét működő kert után, már kevés újdonságot találok a témában. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyjából el lehet jutni a közösségi kertek téma végére, a projekt már nem fejleszthető tovább, csak a kertek száma gyarapítható. A közösségi kertek univerzumnak ekkora a kiterjedése, keveset lehet már hozzátenni. Persze számos dolog javítható, tehető profibbá. Egy kert soha nincs kész igazán, minden szezonnak meg van a maga szépsége és feladatai.

A beszélgetés legfontosabb eleme a kertvezetés témaköre volt. Mindegyik kert küzd, állandó a kísérletezés a kertvezetéssel, a kert-menedzsmenttel. Két fő irány látszik. A kert korai éveiben az egyszemélyi vezetés tűnik hatékonyabbnak, pusztán mert össze kell fogni a kertépítést, a közösségfejlesztést, az első szezonokat. Ilyenkor minden újdonság, nincsenek kialakult normák és rutinok, jobb ha egy vezető tartja kézben a folyamatokat. A másik vezetési modell a koordinációs csoport létrehozása, ahol 3-6 fő megosztozik a kerttel kapcsolatos szervezési feladatokon. Ez a kiérleltebb, már régebb óta működő közösségi kertekre jellemző. Ilyenkor megoszlanak a feladatok, van aki a szervezéshez ért, van aki az önkormányzattal tartja a kapcsolatot, van aki a kertépítő napokat tudja jól kézben tartani. Ezt a vezetési módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a kert már megért 2-3 szezont és így átlátják a feladatok sokszínűségét és szezonok egymásra épülő feladatait.

A másik érdekes elem a kertszabályok kérdése. Sokkal jobban be kell tartani és tartatni a kertszabályokat, mint eddig gondoltam. Valamint az sem elhanyagolható elem, hogy évente felül kell vizsgálni a kertszabályokat, mindig van mit csiszolni rajta. Másrészt a nem leírt normákat is valahogy rögzíteni kellene, időnként beépíteni a kertszabályokba. Ez főleg akkor fontos, amikor új tag érkezik a közösségi kertbe és a befogadást, az integrációt könnyíti meg, ha egyértelmű a kertszabály rendszer és átadható a normarendszer is.

A beszélgetés során folyamatosan az életciklus elméletek jártak az eszembe. Nagyon fontos megérteni, hogy milyen érettségű a közösség, mik a fejlesztési igényei, hogyan lehet őket egy fenntartható pályára állítani és azon tartani. Az életciklusok ismerete és megértése segít a kertközösségnek a helyét megtalálni, felismerni a saját hibákat és türelemre tanít, hogy a hibákat szépen lassan feldolgozzuk.

További probléma a kertek esetében a finanszírozása. Sok kert tényleg önerőből szerveződik, nincs mögöttük önkormányzati háttér, vagy másféle támasz. Így biztosan nehéz, de nem lehetetlen a fejlődés. A közösségi kertek sokrétű hasznai elégnek kellene lennie a városi vezetésnek, hogy támogassák a városi kertmozgalmat, ahogy ez tőlünk nyugatra természetes. Ez egy alapproblémája a magyarországi közösségi kerteknek: alulfinanszírozottság és az állami elismerés hiánya. Ez komoly baj. Ahogy a nyugati társadalmak pontosan tudják a közösségi kertek hasznát, és ennek arányában támogatják a kerteket, itt ez még nagyon nincs meg. Ezen lehetne dolgozni…

Minden közösségi kertben alapprobléma, hogy van egy “kemény mag” akik a hátukon viszik a kert ügyeit, és vannak akik csak nézik ezt, nem vesznek igazán részt a közösségi életben. A közösségteremtés, a közös felelősségvállalás elengedhetetlen. Tudatosítani kell, hogy nem csak a saját ágyásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész kerti összképért. Van kert, ahol kötelezően előírnak szezononként 8 délután közös munkát, van kert ahol számba veszik az összes fellelhető kerti feladatot (ez egy nagyon szép ötlet, kísérletként minden kertben össze kellene szedni az összes egy év alatt elvégzett kerti feladatot), amit a közösségi kert ad, és azok közül kell minden kerttagnak megfelelő számú feladatot elvállalni (pontokat gyűjtenek). Van kert, ahol havonta tartanak egy kertépítő délutánt, ahol illik megjelenni és kivenni a saját részt a közös munkából.

Nagyon érdekes volt látni ezt a sokféle kísérletezést, valahol társadalmi kísérletekről van szó, kicsiben, lombikban, de mérhető haszna van, megéri a befektetett energiát.

Érdekes tájékoztató anyag a konferenciához

Kozossegi_kertek_tajekoztato_BCE_2017-2

Rosta Gábor 2017-08-02 0

BlogbejegyzésEgyébÓKKOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Új közösségi kert épül Óbudán

A Békási kert után, új közösségi kertet alapítunk a harmadik kerületben, az Óbudai Kulturális Központ parkjában, a San Marco utcában. Az Amfikert még mindig nem tud elindulni, ezért a harmadik kerületi Önkormányzattal a nyáron kerestünk egy minden szempontból alkalmas területet a kerület új közösségi kertje számára. Ez lett az ÓKK parkja.

Nagyon érdekes az épület és a park, ahova a kertet építjük. A Kulturális központ épületet negyven évvel ezelőtt építették, eredetileg uszodának indult, majd menet közben változtattak a terven és Úttörőház lett. A tervezett uszoda medencéje lett a színházterem, nagyon jó építészeti, belsőépítészeti megoldásokkal. Az épülethez tartozik egy 5-7 ezer négyzetméteres park is, amit annak idején gyerek – sport parknak építettek ki, például építettek egy kosárlabda – kézilabda pályát, ami az óta tökéletesen tönkrement, lefektettek beton járóköveket, amelyek ma már elsüllyedtek a talajba., és régen voltak ping-pong asztalok is, amelyeket lebontottak.

A rendszerváltás után az Úttörőház funkció okafogyottá vált, így Kulturális Központot hoztak létre az épületben, amely egyébként nagyon jól működik. Van benne élet. Nemrég voltam a negyven éves jubileumi esten, az volt a megdöbbentő, hogy milyen sok embernek van személyes kötődése a házhoz. Velem egykorú embereknek is. Nem semmi. Nagy elterülő épület, közepén a süllyesztett színházteremmel, körülötte meg igen nagy viszonylag mobil terek, nagyon sok funkciót el tud látni az épület. Ehhez képest a park, szerintem tök kihalt volt az elmúlt 20 évben, elvadult, látszik, hogy se nem használták, se nem költöttek rá.

Maga a park annyit változott a kezdetek óta, hogy épültek fitneszgépek, a leromlott beton sportpályára építettek egy gyerekmászókát a kisgyerekeknek, telepítettek néhány lámpaoszlopot elég átgondolatlanul, összességében koncepció nélkül fejlődött a park. A terület legszebb eleme a középen elhelyezkedő két fa és a nyílt füves tér. Jellemző, hogy a parkban egyetlen ülőhely sincs.

Az Önkormányzattal szeptemberben sikerült véglegesíteni a kert indítását. Azóta volt három kertgyűlés, egy oktatás, és persze közben elindult az építkezés. A kertnek még nincs neve, ez mindig lassú döntési folyamat. Az összes ágyás elkelt, már 15-n vannak várólistán. A kertészeknek lett zárt Facebook csoportja, megoldott a belső kommunikáció. Többségben vannak a fiatal házasok, lelkes csapat.

Tervezési szempontok

Az egyeztetések és a terep felmérése során a közösségi kerttel kapcsolatban a következő igények és lehetőségek merültek fel:

A leendő közösségi kert épüljön bele a meglévő térstruktúrába, viszont ne vegyen el területet a középső szabad térből, amely évente néhány alkalommal ünnepségek helyszíne.
A parkban található talajba süllyedt járólapokból új közlekedési folyosók kialakítása.
A közösségi kertben 25-27 ágyás, valamint közös művelésű területek, fűszerkert, virágkert, közösségi tér, homokozó kerüljön kialakításra.
A közösségi kert vízellátását fúrt kúttal kell megoldani.
A Közösségi kert mentén függőleges – vertikális zöld falak kialakíthatók.
A közösségi kertet mellmagasságú kerítéssel el kell választani a park többi részétől, természetesen zárható kapuval.
A játszótérnek új helyet kell találni a parkban, jobb, használhatóbb, közösségibb megoldást a jelenlegi állapotnál.

2015 áprilisában a Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítész hallgatókkal kurzushetet tartottunk a park újragondolásáról. A kurzushéten született tervek az egész parkra vonatkoztak, azonban ezen tervek megvalósítására nincs anyagi keret, ennél egy szerényebb, csak a közösségi kertre vonatkozó beavatkozás lehetséges. A terv igyekszik megőrizni a park nagy zöld felületeit, sőt a sportpálya elbontásával még növekedni is fog a zöldfelületek aránya.

A leendő közösségi kert 953 négyzetméterével az egyik legkisebb közösségi kert lesz az Egyesület kertjei közül, viszont a parkba tagolódása miatt, a környezet nagy zöld felületei miatt ez nem érződik. Mindezt segíti, hogy a közösségi kertet a parktól elválasztó kerítés mellmagasságú (150 cm) magas lesz, így az elválasztás inkább szimbolikus, mintsem direkt védelmi jellegű.

A kertben az ágyások 6 négyzetméteresek lesznek, emellett XXX négyzetméter közös művelésű terület, valamint fűszerkertet és virágoskertet is tervezünk. A közösségi kertet határoló falak kiválóan alkalmasak vertikális kertek kialakítására, futónövények számára.

A kert világításához is hozzányúlunk, hangulati elemként taposólámpákat helyezünk el a központi fák alá, illetve az új játszótér köré, naplemente után, esténként kifejezetten új képet fog mutatni a park.

Jelenleg a parkban egyáltalán nincsenek ülőfelületek, a szülők toporognak, amíg a gyerekek játszanak, ezen változtatni fogunk, padok, leülők, árnyékfoltok fogják kényelmesebbé tenni a parkban tartózkodást.

Kertadatok:

Alapítás éve: 2015

Alapterület: 953 nm

Ágyások száma: 26

Ágyások mérete: 5.83 nm (1.7 x 1.7 x 2)

Ágyások össz: 150.28 nm

Közös művelésű területek: 134 nm

Közösségi tér: 180 nm

Fűszerkert, virágkert: 25 nm

Öntözés: Fúrt kút.

Érdekes módon két közösség fog létrejönni a parkban, az egyik lesz a közösségi kert használóinak közössége, és a másik a játszótér – mászóka használók közössége. A kertközösség alakulása rendben működik, a játszótér használók megszólítása még késik. Valószínűleg januárban össze lehet hívni őket, végigbeszélni a park jövőjét, használatát, továbbfejlesztését. Ez így nagyon jól fog működni, tavasszal valami egészen más lesz a park, arra számítunk, hogy mindkét közösség erősödni, fejlődni fog, az elmúlt évekhez képest sokkal több élet lesz az ÓKK kertben.

Elindult az építkezés. Első lépésben meg kellett tisztítani a területet, el kell bontani a betonpályát, felszedtük a járólapokat (ezeket újra fogjuk használni, új ösvények, járófelületeket építünk belőlük).

Január közepére fogunk végezni az építéssel. Kora tavaszig nem lesz túl szép a kert, de amikor megjön a meleg és a napfény, amikor elindulnak a növények és a füvesítés és az új növénytelepítések is megerednek, hát akkor nagyon más lesz.

Ez lesz az első kert, ahol az első ültetésre minden a helyén lesz, időbe(!), tavasszal egy felkészült közösség kezdi művelni az ágyásokat. Ez lesz az egyesület hetedik kertje.

Innen indult. Plakát az első fórumra.

Beton pálya és mászóka

Járólapok

Ligetes rész a San Marco utcai oldalon

Aztán megjelentek a gépek és elkezdték felszedni a pályát

Megoldatlan volt a parkon belül az utak-járófelületek kérdése, a régi járólapok nem vezettek sehová. A kitaposott nyomvonalakra helyezzük vissza a kimentett, megtisztított járólapokat.

A park fás-ligetes részét megtisztítottuk és ide fog kerülni a játszótér, mászókák. Korábban kinn álltak a betonpálya közepén, sehol egy pad, sehol egy árnyék. Az új helyen a fák árnyékot adnak, lesznek padok, járólapokkal kirakott utak, terek, az egésznek megpróbálunk egyfajta természetközelibb, kényelmesebb elhelyezést. Lehet arra számítani, hogy egy második közösség alakul ki az ÓKK kertjében, a használókból.

Elkezdődött az oktatási program is, Barbara tartja az első blokkot.

Rosta Gábor 2015-12-16 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElső Kis-Pesti KertOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Halloween és Garázsvásár

Sok minden esemény volt már a kertekben, például Konyhakerti világnap, Szentiván éj, iskolai osztályoknak Biológiaóra a közösségi kertben, most megint valami új következik.

Rosta Gábor 2015-10-09 0

BlogbejegyzésCikkEgyébKertészdolgokOktatási programokslideshow

EVA-Lanxmeer – egy holland közösség és kert

Tegnap hollandokkal találkoztam, megmutattam nekik két kispesti közösségi kertet. Nagyon jó beszélgetés volt, bár kiderült, hogy a budapesti közösségi kertek teljesen mások mint a holland kertek. Hollandiában például nincsenek kerítések, más kultúra…

Az egyik legszebb és legérdekesebb kertközösségük EVA-Lanxmeer nevű település, ahol nem kertet hoztak létre, hanem az egész környéket közösségi szinten gondozzák, gyümölcsöstől kezdve, tavak, füves játszórészek, energiagazdálkodás, helyi piac és még sorolhatnánk. 700 fős közösségről van szó, elég nagy és összetett terület. Komplexen kezelik a földet, vizet, levegőt, a helyi lakók aktivitását, kifejezetten érdekes amit csinálnak, ráadásul 10 éves múltjuk van már, az idő azt mutatja, hogy működő projektről van szó.

Azon gondolkoztam, hogy hány 700 fős település, közösség lehet ma Magyarországon, ahol hasonlóak a lehetőségek. Jó minták vannak, neki kellene kezdeni.

Köszönöm az információkat Cees van Straten-nek.

Itt egy nagyon jó film EVA-Lanxmeer közösségről. (angol nyelvű)

Ez a honlapjuk, hollandul.

Rosta Gábor 2015-09-29 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElső Kis-Pesti KertOktatási programokslideshowZengő kert

Nemzetközi Konyhakerti Világnap 2015.

World Kitchen Garden Day 2015.

2015. augusztus 30. Vasárnap

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. A z Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségetelen ételek hónapja nevű PR rendezvény ellen más alternatívát mutassanak, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet. A cél az volt, hogy az évnek legalább egy napján figyeljünk oda a konyhakertek sokrétű hasznaira. Az elmúlt tizenegy évben számos ország, megszámlálhatatlanul sok kertje, közösségi kertje csatlakozott a Nemzetközi Konyhakerti Világnaphoz.
A Konyhakerti világnap céljai:
• A helyi- konyhakertészkedés szerepének bemutatása a társadalomban,
• Az egészségmegőrzésben és vendéglátásban betöltött pozitív szerepének ünneplése
• Figyelemfelhívás a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeire és az emberek motiválása arra, hogy fedezzék fel saját régiójuk élelmiszer lehetőségeit.
• Közösségi szellem építése helyi és nemzetközi szinten az általános kertészkedési, főzési és fogyasztási tapasztalatokkal kapcsolatban

Magyarországon először két éve rendeztük meg az világnapot, idén pedig már harmadszor várják a kertek a látogatókat.
Idén a Városi Kertek Egyesület két kertje tart rendezvényt, egyfajta nyitott kert programokkal várják az érdeklődőket.
Programok és helyszínek:
Első Kis-Pesti Kert
Budapest XIX. kerület Irányi Dániel – Bem József utca sarok
Időpont: 2015. augusztus 30. Vasárnap 10:00-tól – 15:00-ig.
Zengő kert
Budapest XIX. kerület, Zengő utca – Kasza János utca sarok
Időpont: 2015. augusztus 30. Vasárnap, 14:00-tól – 17:00-ig.
https://www.varosikertek.hu/nemzetkozi-konyhakerti-vilagnap-2015/

Rosta Gábor 2015-08-28 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokElső Kis-Pesti KertKertészdolgokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshowZengő kert

Nemzetközi Konyhakerti Világnap 2015.

Idén, immár harmadik alkalommal tartjuk meg a World Kitchen Garden Day-t, a Nemzetközi Konyhakerti Világnapot.

Két kertben lesznek programok, az Első Kis Pesti kert és a Zengő kert várja az érdeklődőket. Készülnek eseményekkel, kertbemutatással, játékokkal a gyerekeknek, és szemléltető oktatással a nagyobbaknak.

Úgy tűnik jó lesz az idő, érdemes megnézni a kerteket. Idén eddig volt négy komolyabb hőhullám, de ez nem ártott a növényeknek, jól néznek ki az ágyások és a kertek.

Rosta Gábor 2015-08-27 0

BlogbejegyzésEgyébElőadásokOktatási programokslideshow

Tervek az Óbudai Kulturális Központ kertjére

Corvinus Egyetem, Tájépítész hallgatók Koncepciótervezési kurzushét.
2015. május 11-15.

Nagyon érdekes volt a feladat, adott a negyven éves kultúrház, egy körülbelül 5000 négyzetméteres kerttel. Az egész kert egyfajta elhagyatottságot, gazdátlanságot, funkciótlanságot mutat.
Az épület eredetileg uszodának indult, megvan még az elhúzható tető, majd az építés közben változtattak a terveken, és Úttörő ház lett belőle, és színházterem. A medence térből lett a színházterem. A rendszerváltás után alakították át Kulturális Központtá, nem lett úttörőmozgalom. A kertet annak idején megcsinálták, kosárpályával, füves részekkel, valamint az elmúlt évtizedben történt néhány fejlesztés, például EU konform játszótér épült és fitneszpark is.

A mostanra kialakult kertstruktúra, a kert kapcsolattalansága az épülettel, ugyanakkor az elrendeltetett közösségi jelleg, mind befejezetlenséget mutat, félkész állapot, van rajta mit javítani. Erről szólt a tervezői kurzushét. A hallgatók feladata az volt, hogy gondolják újra a kertet, adjanak neki új, közösségi funkciókat. Ötleteket, koncepciókat kértünk tőlük.

További gond, hogy az épület nem tudja kiszolgálni a kert infrastrukturális igényeit, nincs önálló WC, mosdóhelyiség, pelenkázó, stb. Érdekes módon közvetlen kertlejárat sincs az épületből. Ugyanakkor nagyon értékes területről beszélünk, a San Marco utca és vonzáskörzete, értékes része Óbudának, érdemes lenne fejleszteni. Ráadásul egy közösségi fejlesztést kellene végiggondolni, egy igazán rendezett kert-park lehetne, ebben a sűrűn beépített, sűrűn lakott környezetben. Ahogy az egyesület kertjei lokális – informális központtokká válnak a környezetükben, a kerületükben, ez fokozottan igaz kell legyen a közösségi ház kertjével kapcsolatban.

Kilenc hallgató, tanárok segítségével, koncepcióterveket készítettek a kert hasznosítására. Ők másod éves hallgatók, sok minden van még előttük, nem mesterképzősök, mint az elmúlt években, a hallgató tervezők. Ugyanakkor a terveik frissességében ez talán csak használt.

Az nyilvánvaló , hogy félmegoldások kevesek lennének ennek a kertnek. Itt-ott javítgatni nagyjából kidobott pénz. Egyben érdemes kezelni a kérdést, az elkövetkező évtizedre adni egy új fazont, új létezést a kertnek. Túl nagy luxus ennyire nagy területet, ennyire parlagon hagyni.

Nem minden terv fért fel az oldalra, vannak még további koncepciók, amiket nem sikerült feltenni.

A tervek egyébként megtekinthetők az Óbudai Kulturális Központ aulájában, gondolom még a jövő hétig.

Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 81.

Download (PDF, 6.22MB)

Download (PDF, 3.91MB)

Download (PDF, 5.34MB)

Download (PDF, 3.54MB)

Download (PDF, 2.97MB)

Download (PDF, 20.44MB)

Download (PDF, 13.38MB)

Rosta Gábor 2015-05-21 0

BlogbejegyzésCikkEgyébKertészdolgokOktatási programokslideshow

Újabb Corvinus tervezői kurzushét

Kezd hagyománnyá lenni, hogy a Városi Kertek Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszékkel közösen kiírunk egy tervezési feladatot a tájépítész hallgatók számára. Az első ilyen tervezői kurzushét még 2013-ben volt, akkor a Békási kert született meg a koncepciókból. A következő évben a Sziget Fesztiválra készítettek a hallgatók koncepcióterveket, az sajnos nem valósult meg, idén pedig az Óbudai Kulturális Központ kertje a téma. A kurzushét támogatója a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az Óbudai Kulturális Központ épülete és a kert idén ünnepli 40 éves fennállását, ennek alkalmából érdemes a most meglehetősen kihasználatlan, tervezetlen kertnek új ötleteket, koncepciókat adni. Az épület eredetileg uszodának indult, majd inkább Úttörőház lett belőle, majd a rendszerváltás után Kulturális Központ. A kertben van egy játszótér, fitneszpark, de ezen kívül eléggé lelakott lett, van rajta mit újragondolni.
A kurzushét során a hallgatók nem kész terveket készítenek, hanem ötleteket, lehetőségeket fognak összeszedni és bemutatni, részben prezentáció, részben kiállítás formájában. A kurzushét eredménye, egyfajta ötlethalmaz, nem szükségszerűen megvalósítandó koncepciók.
Hétfőn a helyszínen találkoztunk a hallgatókkal és tanáraikkal, megismerkedtünk az intézmény helyzetével, programjaival, látogatóival, funkcióival, és természetesen a kerttel. A hallgatók a hét folyamán az egyetemen fognak dolgozni, tanárok vezetése alatt, és pénteken fogják prezentálni és kiállítás keretében bemutatni az elkészült koncepciókat.
Az elkészült koncepciótervekből kiállítást és tervezői prezentációt tartunk, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Időpont: 2015. május 15.-n pénteken, 14 órakor a ÓKK épületében.
Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 81.

Rosta Gábor 2015-05-12 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokOktatási programokslideshow

Kiállítás ajánló: Házgyári konyhaprogram 1972–1975

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

Rosta Gábor 2015-03-18 0

BlogbejegyzésCikkEgyébKertészdolgokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Még egy orosz cikk: Огород в большом городе: по-венгерски

В детстве я сильно переживала за героев мультика — дракончика Галактиона и его приятеля-закорючку Дрона, натерпевшихся бед от коварного мага по имени Мрак.

Tovább a cikkre

Rosta Gábor 2015-02-25 0

BlogbejegyzésOktatási programokslideshowSzentendreSziget Community Garden

Szentendre közösségi kert koncepciótervezési pályázat

A szentendrei közösségi kert eljutott a megvalósulás egy fontos pontjára, az önkormányzattal közösen kiírtuk a koncepciótervezési pályázatot. Itt.
Lassan két éve tartó folyamat eredménye az, hogy eljutottunk a tervezésig. Egyfajta tendencia ez, minden új kerületnél-városnál kell két év mire az összes kérdés tisztázódik, elindulhat a kert megvalósulása. Szentendrén most jutottunk el odáig, hogy elindul a tervezés, biztosítottnak látszik az összes összetevő a kerthez.
A tervezéssel párhuzamosan január második felében elindulnak a közösségi gyűlések is, február közepén a kertészoktatás is, tavaszra felkészült, tervezett, kész kert lesz, jöhet a szezon. Néhányan azt gondolják, hogy ez rutin, de igazából nem az, minden kert más, ahogy minden önkormányzat más, persze van egyfajta metódus, de azt alkalmazni kell, mindig az adott körülményekhez kell igazítani.

Egy kicsit a tervezés és a tervezők fontosságáról:
Közösségi kertet egyáltalán nem könnyű tervezni, összetett szakmai feladat, nagyon sok szempontot és elvárást kell összhangba hozni. Minden helyszín más, így végtelen számú változó határoz meg egy-egy koncepciótervet. Fontos az is, hogy legyen benne ötlet, egyfajta szikra, ami azután az egész tervnek értelmet ad. A koncepció pályázat ezt a gesztust keresi, azt az ötletet, amelyre azután az egész kertet felfűzhetjük. A városi kertek a működésük során gyorsan új tartalmakkal telítődnek, viszonyítási pontjai lesznek a környezetüknek, sőt egy-két szezon után messze meghaladják a tervezők elképzeléseit, a kertet belakják a kertészek, a saját képükre alakítják. Persze a természet is dolgozik.

Szóval lehet pályázni…

Néhány koncepcióterv az Egyesület gyakorlatából:

Amfiteátrum kert, III. kerület – koncepcióterv

A Corvinus Egyetem tájépítészekkel 2013-ban csinált koncepciótervezési kurzushét legjobb munkája, úgy tűnik 2015-ben meg fog valósulni. Ennek a koncepciónak a kiviteli tervei most készülnek, utána engedélyezési folyamat, majd pályáztatás az építésre, és végül tavasszal elindul a megvalósítás.

Első Kis-Pesti Kert

Juhász Dóra, Szabó Ágnes és Kristály Anikó készítette az első városi kert tervét, még 2011-benés 2012-ben valósult meg a kert. Nagyon jó terv, kifejezetten jól működik a kert funkcionálisan és persze közösség i szempontok alapján is. Azóta persze nagyon sok minden történt, a kert maga is nagyon sokat alakult,nem csoda, idén fejezték be a harmadik szezonjukat.

A Békási kert koncepciótervei.

Ugyancsak a Corvinus Egyetem tájépítészekkel csinált kurzushét eredményei, két koncepcióterv egy helyszínre. A megvalósult kert a két terv legjobb elemeinek a összessége lett, kikértük a leendő kertészek véleményét és az önkormányzattal is egyeztettünk folyamatosan. A Békási kert idén fejezte be a második szezonját, nagyon szépen fejlődnek, kifejezetten látványos, színes, komfortos kert, ráadásul nagyon hat a környezetére.

Békási kert végterv

Idén is volt koncepciótervezési pályázat az Egyetemmel, a Sziget Community Garden, de nem valósult meg. Igazából szerencse, utóbb derült ki, hogy egy ilyen mega fesztivál, nem a kertek világa. A koncepciótervek viszont jók lettek. A blogbejegyzés alján letölthetők.

Rosta Gábor 2014-12-30 0

BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Közösségi kertek előadás Debrecenben

Szombaton Debrecenbe megyek előadást tartani a Közösségi kertekről. Jó lenne minél több közösségi kertet alapítani és nem csak Budapesten. Talán ez az előadás segít elindítani egy közösségi kertet Debrecenben is.

Helyszín: Debreceni Ifjúsági Ház, Simonffy utca 21.

Időpont: 2014. december 6. 13 óra

Az esemény Facebook oldala

Rosta Gábor 2014-12-03 0

BlogbejegyzésCikkEgyébOktatási programokslideshow

Filmajánló – Ők kiszálltak a mókuskerékből

A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.

Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott. A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el, másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.

Ők kiszálltak a mókuskerékből

Rosta Gábor 2014-11-28 0

BlogbejegyzésEgyébOktatási programokslideshow

Könyvajánló – Csütörtöki iskola

Kúszó normalitás

A Csütörtöki iskola című könyv 2012-ben jelent meg Krizsán András építész szerkesztésében, előadások gyűjteménye ez a könyv, amelyek 2009-2011 között hangzottak el a Magyar Építőművészek Szövetsége, Ötpacsirta utcai székházában. Csütörtök esténként egy-egy előadót hívtak meg, és fontos témákról hallhattak előadást, illetve voltak kérdések-válaszok is. Engem még 2010-ben hívtak meg előadni, alapvetően a válság volt a téma, az első városi kert még csak akkor kezdett alakot ölteni. 2010-ben még a 2008-s tőzsdei összeomlás határozta meg a gondolkodást, az előadásom is főleg ezzel foglalkozik.

A könyv arról szól, hogy néhány „érdekes ember”, nagyon jó nevek (!), hogyan gondolkodott az akkori folyamatokról, akkor 2010-ben. Ennek már négy éve, visszaolvasva a saját szövegemet, érzem az elképesztő távolságot, a 2010-es válságélmény, és a mai 2014-es hétköznapok között. 2010-ben még mindig a 2008 őszi ingatlan és tőzsdei összeomlást dolgoztuk fel, alapvetően gazdaságcentrikus válásgélmény volt. És bár minden előadó valahol a válsággal, azok területeivel foglalkozott, mégis minden alapvetően más volt, mint most.

2010-ben például nem volt Ebola, Iszlám Állam, Ukrán konfliktus, EU – Oroszország huzakodás, Szíria, Gaza, „Falling states” – összeomló államok, tömeges migráció, nyilvánvaló időjárási anomáliák és még órákig lehetne sorolni a hétköznapi válságelemeket. Az elmúlt négy év most így visszagondolva, elég sűrű volt és az a furcsa, hogy még mindig viszonylag jól el lehet benne lenni. A tűrésküszöbünket hozzáigazítottuk a nagyobb és összetettebb válságélményhez. Ezt hívják kúszó normalitásnak. Ma normális az, ami négy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat, a kúszó normalitás egyenes út a rendszerösszeomlás felé.

Kétféle katasztrófatípust különböztetünk meg: a pontszerű katasztrófákat, például a Titanic katasztófája, vagy Csernobil is pontszerű esemény volt. Ezen kívül vannak a küszöbkatasztrófák, a gazdasági válságok ilyenek, vagy a nagy társadalmi katasztrófák, például Ruanda a népirtások idején. A rendszer telítődik és összeomlik. Ez lehet társadalmi, gazdasági, ökológiai rendszerösszeomlás. A küszöbkatasztrófák jellemzője a gyors, viharos lezajlás borzasztó véráldozatokkal járnak, még emberi léptékkel mérve is rövid-brutális az összeomlási fázis az addig működő rendszer és paradigma teljesen eltűnik és valami teljesen új világ veszi át a helyét. Egy teljesesen új könyvet nyitnak a történelem folyamatában, nem fejezetet, új könyvet. Nos, elolvasni a Csütörtöki beszélgetések könyvet, ebben erősített meg, félelmetes a romlás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ma minden rosszabb. Mintha egy teljes rendszerösszeomlás előtt állnánk, csikorog és ropog a világ körülöttünk, csak éppen benne vagyunk az események közepében, belülről nem látszik az egész. Százszorjajnekünk!

És ehhez képest ma, az üzemanyagárak folyamatosan csökkennek, a tőzsde szárnyal, feléledt az ingatlanpiac, csökken a munkanélküliség, szinte eltünt az infláció és kifejezetten olcsók a hitelkamatok. Ki érti ezt?

A könyv arra jó, ha valakit érdekel a négy évvel ezelőtti látlelet, azt ebben a könyvben megtalálja, de a mai kórkép teljesen más. A Csütörtöki iskola című könyv arra jó, hogy rögzített egy állapotot, egy pillanatnyi helyzetet, érdemes újraolvasni, hogy milyenek voltak a békeévek, és utánagondolni, hogy ehhez képest hol tartunk ma.

Rosta Gábor 2014-10-25 0

BlogbejegyzésCikkKertészdolgokOktatási programokslideshow

Érdekes cikk

Régen írtam blogot, a választások miatt állt minden… vagyis nem állt le minden csak döntések nincsenek, sok fontos előkészítő lépés történt az elmúlt hónapokban. Ezekről majd később írok.

A kertek most kezdik zárni a szezont, minden kert megtartja a maga kertzáró-takarító napját, ilyenkor készítik fel az ágyásokat és a kertet a télre. Ma az Aranykaticába megyek. Még egy szezon elmúlt, ez is érdekes volt.

Itt egy nagyon érdekes cikk, a borzasztóan bulvár cím mögött igazi városi mezőgazdasági fejlesztés áll, érdekes lesz a folytatás.

“A szántóföldi paradicsomtermesztésnél általában azzal számolnak, hogy 1 kg termés előállításához a növénynek 200-250 liter vízre van szüksége. Ezt a földből fel kell szívni, ehhez a napenergiából cukrot állít elő a növény, azt elégeti, így tudja felszivattyúzni a vizet. Ugyanez a növény hidropóniás termelésben 100 liter vizet igényel 1 kg termés előállításához. A ködkamrában ehhez 10-12 liter víz kell. Bele lehet gondolni, hogy ez növekedésben, minőségben is mekkora különbségeket jelent.

Az egymással összeérő városok, azaz eltűnő termőterületek miatt egy másik, szintén fontos jelzőszám az egységnyi szántóföldön előállítható paradicsom mennyisége. Szántóföldi termesztésnél 1 négyzetméteren egy év alatt 5-7 kg paradicsomot lehet előállítani. Vízkultúrában ez 50-60 kg, az aeropóniás rendszerben pedig minden további nélkül 130-150 kg lehet úgy, hogy közben a növényvédelem is lényegesen jobban kézben tartható.”

Tovább a cikkre