Food from urban agriculture has carbon footprint six times larger than conventional produce, study shows

A városi mezőgazdaságból származó élelmiszerek szénlábnyoma hatszor nagyobb, mint a hagyományos termékeké, derül ki a tanulmányból

Kaptam egy cikket egy angolul, a városi mezőgazdaság, a közösségi kertek karbon lábnyomáról szól. Az alapfelvetése a tanulmánynak az, hogy a városi kertekben termelt zöldségek hatszor nagyobb CO2 terhelést jelentnek átlagban, mint a szabadföldi, nagyüzemi termelésű zöldségek.

Az érvelés azt mondja, hogy a kertek építésénél felhasznált anyagok, (emelt ágyások anyagigénye, járófelületek, kerítés, vízrendszer) előállításuk során keletkező CO2, mind hozzáadódnak a termények CO2 terheléshez, így a nagy nagyüzemi mezőgazdasági termeléshez képest nagyobb környezeti terhelést jelenetnek. Kiszámolták, hogy hatszor nagyobb a szén-dioxid terhelés. A cikk kitér természetesen az olyan jelenségekre, mint a repülőgépen szállított spárga, vagy az üvegházakban termelt zöldségek környezetterhelésére, és megállapítják, hogy ezekkel szemben a városi kertek jobbak, kisebb az ökológiai lábnyomuk.

Az egyik fő megállapítása a tanulmánynak:

„On average, food produced through urban agriculture emitted 0.42 kilograms of carbon dioxide equivalents per serving, six times higher than the 0.07 kg CO₂e per serving of conventionally grown produce.”

„A városi mezőgazdaságban előállított élelmiszerek átlagosan 0,42 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátottak ki adagonként, ami hatszor magasabb, mint a hagyományos módon termesztett termékek 0,07 kg CO2/adagja.”

A másik nagyon okos mondat a következő:

“Most of the climate impacts at urban farms are driven by the materials used to construct them—the infrastructure,” Goldstein said. “These farms typically only operate for a few years or a decade, so the greenhouse gases used to produce those materials are not used effectively. Conventional agriculture, on the other hand, is very efficient and hard to compete with.”

“A városi gazdaságok éghajlati hatásainak nagy részét az építésükhöz használt anyagok – az infrastruktúra – okozzák” – mondta Goldstein. “Ezek a farmok jellemzően csak néhány évig vagy egy évtizedig működnek, így az anyagok előállításához felhasznált üvegházhatású gázok nem hasznosulnak hatékonyan. A hagyományos mezőgazdaság ezzel szemben nagyon hatékony, és nehéz vele versenyezni”.”

Na, most azért tegyünk hozzá ehhez néhány gyakorlati észrevételt:

A városi kerteket, közösségi kerteket meg kell építeni. A városban a magánkerteken kívül nincs olyan, hogy szabadföldi termesztés. A városi kertekben emelt ágyásokat kell alkalmazni, mert a talaj alkalmatlan a növénytermesztésre. További épített elemei a közösségi kerteknek: kerítés, vízrendszer, járófelületek, szerszámtároló, homokozó a gyerekeknek, stb. Ezeket is meg kell építeni, ezeknek természetesen megvan a karbon lábnyoma. A városi parkokat is meg kell építeni, annak is van karbon lábnyoma, vagyis ha továbblépünk az érvelés mentén, a parkokat is le kellene bontani, esetleg lebetonozni, mert a parképítés és fenntartás is környezetterhelést jelent.  

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kerteknek jól kell kinézni, biztonságosak legyenek, és könnyen fenntarthatónak. A kert tervezettsége elengedhetetlen, a jó minőségű kivitelezés pedig talán még ennél is fontosabb. A városi kertek alapvetően civilek által fenntartott városi zöldfelületek, elengedhetetlen az esztétikus megjelenés és használhatóság. A legtöbb közösségi kertben nagyon sok újrahasznosított anyagot használnak az építés során, például bontott téglát, járólapokat, pallett – raklapokat. Mindezeket egyszer le kellett gyártani, annak is megvan a CO2 lábnyoma, a helyszínre kellett szállítani, annak is megvan a maga karbon lábnyoma, és a kertet meg kellett építeni, az is CO2 emisszióval jár. Az újrahasznosítással viszont nem keletkezik újabb emisszió, maximum a szállítás során. A közösségi kertek alapvetően takarékos üzemek.

A cikkben emlegetett nagyüzemi termesztés monokultúrákat jelent, optimalizált termesztési eljárásokat, és főleg hatalmas méreteket. A városi mezőgazdaság pedig pont a kis léptékről szól, nincs végtelen termőterület, helyette egyéni ágyások. A cikk ott hibázik, hogy nem számolja bele a CO2 értékbe a mezőgazdasági gépek legyártásának, működtetésének CO2 terhelését. Ha ehhez még hozzá adjuk a szántóföldről az tányérig tartó hosszú utat, szállítás, hűtés, feldolgozás CO2 terhelését, már rögtön nem annyira előnyös a nagyüzemi termesztés.

A városi mezőgazdaság a sokféleségről, a magas biodiverzitásról szól. 2023-ban a Böszi közösségi kertben 47 féle növényt termesztettek a kertészek, és ebbe még nem számoltuk bele a fajtaválasztékot. Például paradicsomból legalább 10-12 fajta volt a kertben. Blogbejegyzés: Számok a kertben.

Sokáig lehet még folytatni az ellenérvek sorolását, de felesleges. Az az igazán zavaró, hogy ez a kutatás elhanyagolható mennyiségű szén-dioxidról beszél, miközben globális léptékben ez semmi. Kimutatni, hogy a városi kertek néhány CO2 molekulával többe kerülnek, mint a szabadföldi termelés, miközben megatonnányi metán szabadul fel a permafrosztból és a mélytengeri metánjégből, miközben a globális szállítás, légi közlekedés, hajózás, épületek fűtése, az ipar, egyáltalán a létünk mekkora teher a bolygónak, szóval szánalmas az egész. Kiemelnek egy elhanyagolhatóan kicsi elemet és kivetítik a nagy egészre. Minek? Megint egy olyan kutatás, amit jobb lett volna nem elvégezni, semennyivel nem mozdította előre a világot, a teljes öncél, értéktelen eredménnyel. Vagy, van az egésznek egy kifejezetten büdös szaga is, mégpedig az önellátás, az önrendelkezés elleni szemlélete. Ne termelj magadnak, ne törekedj az önellátásra, ne okozz magadnak örömöt, helyette vedd meg a nagyüzemi terményeket, mert az jobb és környezet tudatosabb, mint a kis léptékű városi mezőgazdaság. Rossz ízű gondolatsor, kifejezetten kártékony szemlélet.

Nézem az európai gazdák tüntetéseit Németországtól, Hollandián át Franciaországig, és valami rettenetes bajt látok. A rosszul értelmezett „ökotudatosság”, ez a „How dare you?!” mentalitás, a teljesen félreértett bolygómentés, a szakmaiság nélkül aktivista attitűd, végül oda vezet, hogy vagy nem lesz mit enni, vagy elképesztően drága lesz. Most szólok, hogy az éhséglázadások sokkal több CO2 emissziót fognak jelenteni, mint az közösségi kertek szén-dioxid termelése.

Végezetül, hiányzik a kutatásból az, hogy ennek a nagyszerű kutatásnak az elkészítése vajon mennyi felesleges szén-dioxid kibocsátással járt, például a szerzők által kilélegzett CO2?! Na, az a pocséklás és a környezetszennyezés!

The first season of the Böszi Garden ended. I have made all kinds of summaries and now I would like to present a different approach. What numbers can we put on the garden in the year of the garden’s creation?

There are many different numbers, let’s see some of them:

Number of garden meetings, trainings, garden events: 28 occasions

Municipal consultations, designer meetings, building contractor site visits: 19 occasions

Press releases in figures:

9 articles in the local newspaper Hegyvidék

8 news reports in Hegyvidék Tv

1 article in the Magyar Mezőgazdaság newspaper

1 lecture at the MOME, about the creation of a garden, including the creation of the Böszi garden

7 blog posts, mixed in Hungarian and English (I’m a lazy pig for writing so little, I’ll make up for it.)

I was interviewed by 3 graduate students, mainly about the Böszi garden and how I got involved in garden creation and community gardens.

Crop statistics

We have also done “garden statistics” in other gardens in previous years. The idea is to measure all the vegetables and fruits that were grown in the garden that year. The gardeners themselves keep an online crop diary, and then at the end of the season you can add up how much produce the garden and the beds separately have had that season. This is what “garden statistics” looks like.

Although five bed holders did not fill in the table, it appears that there was a large harvest of nearly a tonne. With a total of 47 varieties of vegetables and herbs grown in the garden, it seems that many people have already started experimenting with plants in the first season, which has resulted in a diverse garden and crops.

Clearly the most tomatoes produced was 380.9 kg, with 30.6 kg of green tomatoes, good for pickling. This is true for all gardens, tomatoes are the most popular product. In the Böszi garden, the courgettes produced a very good 154.8 kg, followed immediately by the cucumbers 147.4 kg. Although I think they only planted batatas in 2-3 beds, they still came in at 36.5 kg.

This Excel is interesting, Vazul one of the members from the garden has done a very good job of showing the quantity of crops in the beds. Somewhere very funny. In the Böszi garden the average yield was 29 kg per bed.

How much does this mean in HUF? I started to look for prices for the harvests, but there is a lot of variation, in fact I could only add up the main crops, which came to nearly 2 million forints. In other words, in lower terms, they produced nearly sixty thousand forints per bed, which is more like how much money the gardeners saved by growing what they would otherwise have bought in the shop or market. By comparison, the size of the beds is 6+1 square metres, so it is not at all an underestimate of what can be made from an urban garden. And that’s not to mention the quality, the community, this whole phenomenon on Böszörményi út.

The gardeners also had their costs, this year if I remember correctly the annual bed rent was 5000 Ft, they bought their own cattle manure (2500 Ft/bag, roughly one bag per bed), seeds and seedlings, and their own tools.

Founding of a community garden in the XII. district. January – February

It has been seven months since the establishment of the Böszörményi Road Community Garden in the XIIth district of Budapest, so I thought I would try to go through what happened and what the process of its establishment was like. I will write about the events of the past months in detail.

We have been trying to establish a community garden in the XII district for at least 7-8 years, there have been several negotiations in the past with Mayor Zoltán Pokorni, I have received all kinds of ideas for locations from the Property Management Office, but none of them were suitable for establishing a community garden. The Hegyvidék is one of the few districts in Budapest, where there is simply not a thousand square metres of contiguous open space where an urban garden, a community garden could be established. I have been around the district several times, looking at the courtyards of condominiums, but there simply are none. Most of the district is incredibly built-up, and the rest is suburbs or nature reserves, and there is no open space there either.

In December last year, I was invited to the Mayor’s Office, where I was given a spot in the city, good for the urban garden. This was big news.

The story is that on Böszörményi street, block 20-22 was being redeveloped, two poor quality buildings and all kinds of office buildings, old worthless buildings, but it’s a very big area and very valuable. A new municipally owned building complex was planned, with underground parking (reducing the congested parking on Böszörményi út), shops and service units on the ground floor and apartments above.

There were problems around the demolition, dust, noise, huge heavy machinery moving around, and even a large wall fell on Böszörményi út, fortunately no one was hurt. They managed to get the whole neighbourhood angry, there was public resistance.

• 

• 

The demolition was finished last autumn, the underground garage was dug, but in the meantime there was a war in the neighbourhood, energy prices were very high, inflation was out of control and above all bank lending rates were skyrocketing, the interest rate was around 20%, which completely thwarted the investment, it would be a heavy cost burden to build this building now. They have stopped everything by saying that until external conditions improve, construction will be postponed. However, after the demolition, something had to be done with the empty space, so there should be a temporary car park and a community garden. The car park is a great idea, it has improved the parking problems around Böszörményi Road, and the garden is a great idea too.

That was the area

• 

The first meeting

I was invited to a meeting with Mayor Zoltán Pokorni. The meeting was very well organised.

Summary of the meeting, the circumstances of the establishment of the Böszi garden:

First and foremost, it will be a temporary garden, as soon as the economic situation allows, the bank lending rate will drop significantly, the municipality will continue the investment and the garden will be closed. This should be made clear to all future gardeners. We do not know for how long the garden will be there, but we do know one event for sure, and that is the Garden Closing Party, the Farewell Party. At some point we will say goodbye to this garden.

This includes the next aspect of making the garden relocatable-reusable, in case a space is found somewhere later, i.e. the raised beds can be re-installed in the new location. If there is no new garden, they could be rebuilt in the gardens of schools, kindergartens, condominiums for the use of the residents.

The next important consideration was that the future urban gardeners should be residents of the local area, a neighbourhood community. These are Szoboszlai street, Böszörményi street, Beethoven street and a few others also from the neighbourhood, but they also live 5-10 minutes walking distance.

The project is hosted by Krisztina Fonti, deputy mayor of the city, who has been pushing for the gardens in the past. The construction of the garden was managed by the Urban Development Office. All the other coordination was done by the Green Office, with Emese Décsi as the direct contact person and Zoltán Rózsa, the Office Manager, managing the garden establishment at the organisational level.

The opening was scheduled for May – June, which I felt was a bit short, but as it turned out, it was a reasonable deadline.

On the 1st of January we signed a one year contract, I was in charge of garden management, garden and community coordination, consultancy, and organising the community and gardener part of the construction. Garden establishment.

The area itself, the site of the future garden.

The area looked like a bomb crater, a construction pit, it was just tragic. There was an old photo from the Second World War of a garden being built in a bomb crater, so that’s what I thought of when I first saw the pit. World War II, bomb crater garden, England.

There is a relatively large, flat area where a gravel parking area for 100 cars has been created, and next to it is the pit that has already been dug for the future underground car park. This has been marked as the community garden. The garden will be in a pit on the hill, which also seemed like a joke. The conditions were terrible, it was a net putty. I’ve never seen such an impossible site, it seemed a nice job to do a garden here. At the same time, it is a very well- sunny area, the nature of the pit, gives the garden a natural frame, a boundary. In addition, it is directly connected to the Böszörményi road, so that the future garden is one storey below the road level, which means that people walking along the Böszörményi road can see the garden from above. This is a novelty, the landscape design become very important, and it was foreseeable that the future garden would be a very strong visual element of Böszörményi út. There was no water, clearly tube water should be used. There was no topsoil, it would have to be brought in and it was clear that only high beds were an option.

• 

• 

• 

23. January Launch presentation, first applicants.

The first step was to organise a vision presentation, a public forum about the future garden.  The venue was a large meeting room in the municipality. Posters were put up on the doors of the houses in Szoboszlai, Böszörményi, Beethoven Street. On the posters, we announced the Garden Launch lecture for 23 January.

I have a lot of presentations like this, this is my eighth garden, I can present about the garden very well. Usually 45-50 minutes Power Point presentation and then another 50 minutes for questions and answers. It’s a familiar trend that those who attend the first garden launch presentation tend to be the most dedicated garden members later on, they become the “hard core”, the most active members of the garden.

Fot this event, you will need a sign-up sheet, pens, and by then you should have a rough idea of the community development and education agenda.

The sign-up sheet is needed to start internal communication, in this case an email group, by writing down their name, address, phone number and email address.

Nearly thirty people came, it was good, although at the beginning an angry lady came in and interrupted the beginning of the presentation, but then she left and we had a useful and understandable presentation, and many valuable questions, very positive attitude, hopeful expectation. 21 people signed the attendance sheet, they were automatically added to the list of the members of the garden community. It was particularly funny that several people commented that other municipal projects should organise similar introductory presentations, it would make everyone’s life easier if they were informed.

The first article about the garden was published in the Hegyvidék newspaper. This is the district newspaper, Village Voice. Since then, every fortnightly issue of the newspaper has had an article about the garden, and the newspaper has very correctly traced the birth of the garden, the first season.

Questionnaire and formal application.

I wrote a circular to everyone who registered for the attendance sheet at the Garden Launch and sent a link to a questionnaire.

The questionnaire is a good way to see in advance who the potential gardeners will be, we can ask about motivations, gardening knowledge, age, education. We also asked them to write some introductory sentences and why they want to become community garden members. In addition, an electronic questionnaire like this keeps a strict record of the responses received in the order in which they were completed, so it will be a great help later on when managing the waiting list. The same questionnaire was filled in by all those who applied afterwards. Some summary results from the gardeners.

Age, Occupation, Gardening skills, ect.

• 

• 

• 

• 

Community development and gardening training launched

The coming months were busy, with several strands of garden creation starting to take off.

One part was to work with garden members, community development, or at least to tell the candidates roughly how the garden will work, what the first season will be like, what to expect, what chronology to anticipate, what the major milestones will be. There was also talk about the garden contract, the garden rules and the garden responsibilities. In addition, we voted on the first season’s “bed rental fee”. Every garden has costs, tools, seeds, prints, some costs. These are paid for by the community from a common fund, the garden fund, and we have elected a garden treasurer to manage this.

The teacher was Zsuzsanna Helfné Szabó, a good friend, we have done gardens together before, and it was clear that she would be a well-prepared, determined and good gardener-teacher.

In the following four months, we had eight garden assembly meetings.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Closed concept plan tender

Design is one of the most important early steps for any garden – it will determine its usability, its visual appeal and its community life. Without design, you should not build a community garden and it is important that an experienced landscape architect designs the garden, the urban community garden is a separate chapter within landscape architecture, it is good to have a designer who has designed one or has been a community gardener, knows what expectations and features to look for in the design.

We were in a hurry here, so we invited a closed call for designers who have been involved in community garden projects before.

Design elements:

Broadly speaking, the main design elements of a community garden are: fencing, gate, cargo gate, raised beds, water, water network, water displays, walkways, community space, sandpit, pallet furniture, tool storage, herb bedding, composting, compost bin placement, water drainage. Actually, all these features should be in a kind of harmony. It turns out later that the design task is much more complex than that.

Then there are the local specificities: sunlight and shade, water, accessibility, area,  connection with the outside world and, of course, the visual aspect. A community garden is not a park, not the usual urban green space, but perhaps more complex than that. The designer needs to see this.

Kétszeri Adam’s plan

Adam participated in the Békási kert concept plan competition as a student, sometime around 2012. We did a concept design competition with the Department of Landscape Architecture of the then Corvinus University, it was the “university course week”. That’s when the idea of a horseshoe-shaped bed came up. The U-shaped bed is the main element in Adam’s design, but the plan is rather oversized, especially the community space is missing. In the first concept design exercise, the under-utilised space above the garden was an issue, and Adam designed a bike path for this. This area was later dropped from the design brief.

Ági Szabó’s plan

Ági Szabó has been involved in the design of the Első Kis-Pesti Kert 12 years ago, she is very familiar with the world of community gardens, she knows how these gardens work from her own experience. It was a good project, but Ági had to step down because she had found a job in a landscape architect’s studio.

Orsolya Zita Szalai’s plan

The plan is very crowded, overusing the given area, but the richness of detail, the coordination of the different garden elements comes out well from the concept. It is also important that she has delivered a plan of saleable quality, she makes good use of landscape architect’s design programs, the result is a detailed, well thought-out plan, the work is the mark of a careful designer.

Orsolya Zita Szalai was the next best choice, she took the design process through, and as it turned out, she was a very good choice.

To be continued.

Gyuri bácsi nagyra tartotta közösségünket, az egymásra figyelést, törődést, segítségnyújtást, amit a mi közösségünk tanúsít. Összeismerkedett Rosta Gáborral, a kert alapítójával, sokat beszélgettek.

Sokan kérdezték, hogy hogyan sikerült elintéznem, hogy érettségi tétel legyek, de az a helyzet, hogy engem is meglepetésként ért a hír. Évi, a Zápor kertből írt rám, aki civilben tanár a Radnótiban, hogy érettségi tétel lettem. Azonnal lehidaltam, ez nagyon nagy megtiszteltetés, mondtam is anyunak, hogy csak a legnagyobb Magyarok lehetnek érettségi tételek. Ezen jót nevettünk, aztán ijedtemben megosztottam az egészet a Facebook-n. Igazából csak tippelni tudok, hogy történt…

Szerintem úgy lehetett, hogy van egy, az Érettségi Vizsgát Előkészítő Titkos Bizottság, (ÉRTVE-TB), a magyar irodalom élő legjava, akik titokban összegyűlnek a Bakony egy rejtett helyén, gondolom egy volt szovjet rakétasilóban, hogy kitalálják az az évi magyar érettségi tételeket.

Az elmúlt évtizedekben volt néhány érettségi botrány, tudták, nem lehetnek elég óvatosak. Szerintem többrétegű biztonsági protokollt léptettek életbe, például a Minisztérium túszokat szedett a Bizottság tagjainak családtagjai közül, a telefonjukat ünnepélyesen ledarálták a titkos bakonyi bázis bejáratánál, a helyszínt a csőre töltött TEK biztosította, a külső védelmi övezetet pedig, a Honvédség új Leopárd 2 harckocsik védték, statikus lőállásban, toronyig beásva, nyílt tűzparanccsal. Nagyjából így.

Ezek után elkezdődött az ÉRTVE-TB titkos ülése. Jól haladtak a dolgok, ment a munka ezerrel, amikor hirtelen eljutottak, a magyar érettségi tételek, azok számára, akik tanult nyelvként érettségiznek magyarból tételsorhoz. És a 8. oldalon szembe jött a szövegértés feladat. Elhangzottak az ilyenkor szokásos toposzok: Szent István intelmei, Széchenyi, esetleg Hamvas, vagy Ottlik, de valahogy egyik sem volt jó, tanácstalanság volt. És akkor, ma már senki nem emlékszik hogy ki volt, bedobta hogy, „akkor legyen a Rosta, meg a közösségi kertjei”. Hát ez tök jó, mondták az  ÉRTVE-TB tagok, úgy is nyomorult év volt, Covid, meg karantén, meg Zoom oktatás, legyen valami vidámabb, valami új. Ráadásul, ha valaki megbukik az érettségin, simán mondhatjuk, hogy fennakadt a rostán. Mindenki örült és egyetértett, és megszületett A Tétel. Röviddel később, a Bizottság befejezettnek ítélte a munkáját, feloszlatták önmagukat, a túszokat elengedték, a TEK is hazament, a Leopárdok is kifaroltak a lőállásokból és lőszer mentesítették őket.

Az érettségi tételsor meg kiment és utólag Évi szólt a Zápor kertből, hogy benne vagyok.

Nagyjából ennyi.

Az igazi kérdés azonban tényleg az, hogy hogy a frászba keveredtem bele az idei érettségibe?! Ki volt az, aki beajánlott és miért? Ráadásul, hogy emlékezett erre a szövegre? Ez egy tíz évvel ezelőtti nyomtatott újságcikk szövege. Ez volt az első kert, az Első Kis-Pesti Kert. Azóta egy csomó minden történt, lett hat másik kert is. Ma visszatekintve, az nem úgy volt, meg azóta, annyi minden megváltozott, hogy az egész szöveg okafogyott, ma már az egész annyira más. Sokkal jobb, meg rosszabb is persze. Más. Bodóczky István mondaná erre, hogy „Gondolta a fene!” Mármint a kiállítás megnyitón elhangzott szövegekre, vagy erre a helyzetre.

Évi megkérdezte, hogy mik a helyes válaszok a Tételre? Hát lövésem sincs, innen belülről, a mai fejemmel, lehet hogy megbuknék ezen az érettségin.

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

Érdekes cikk a New York Times online oldalán, a második világháborús Győzelem kertek mozgalmat elemzi. A legfontosabb megállapítás, hogy alapvetően nem civil kezdeményezések voltak a válságkertek, hanem az önkormányzatok, az állam és a nagyvállalatok által támogatott és szervezett mozgalom.

Elképesztő eredményeket értek el, 1942-re, az amerikai polgárok előállították a saját zöldség, gyümölcs szükségleteik kétharmadát, így stratégiai mennyiségű, nagyüzemi mezőgazdasági terményt tudtak felszabadítani a hadsereg és az export számára. Számos nagyvállalati érdek fűződött a Győzelem kertek mozgalom sikeréhez, ezért fektettek pénzt és energiát ők is kezdeményezésbe. Úgy nevezik, hogy Top to Down movement, felülről szervezett mozgalom. Ráadásul adóból levonható volt a támogatás.

Érdekes, hogy mekkora volt a hatása a mozgalomnak az egyének étkezésére és életvitelére. Soha az amerikaiak ennyire jól tervezett, ennyire egészséges étrendet nem követtek, mint a háborús években.

Majd jöttek a békeévek és a Győzelem kertek teljesen eltűntek, az amerikaiak meg átálltak, a konzerv ételekre, a szezonmentes ellátásra, a gyors ételekre. Ekkor ugrott meg a cukorfogyasztásuk, ekkor kezdtek  „elzsírosodni” az ételeik.

A Győzelem kertek mozgalom adott egy „Mi fogunk győzni, nekem is részem van a Győzelemben!” érzést, minden amerikai tett a győzelemért, akár harcoló katonaként, akár hajókat összeszegecselő munkásasszonyként, akár az ágyását művelő városi kertészként.

A mostani Covid járvány alatt, a kezdődő gazdasági visszaesés közepette, semmiféle közösségi érzés nincs, hiányzik vízió arról, hogy ki is az ellenség és milyen lesz a Győzelem?

New York Times, Victory Gardens Were More About Solidarity Than Survival

 

 

Interjút adtam a TopAgrár magazinnak a városi kertekről és a lehetséges válságkertekről.

Szép cikk lett belőle, köszönöm a lehetőséget. Itt olvashatod el:

varosi_kert_termeldmegmagadnak

Létrehoztam egy online kérdőívet a haszonkertek jelenlegi helyzetéről, a közeljövő kilátásairól.

Az érdekel, hogy milyen mértékben alakítja át a járvány, a karantén és az utána várható gazdasági lejtmenet a viszonyunkat a kertekhez, az önellátás gondolatához. Lesz-e fellendülése a magyar háztáji termelésnek, akár a városban is? Hányan és milyen mértékben tesznek önmaguk megsegítésére, a kertészkedés és az önellátás által. A tesztet nem csak a közösségi kertészeknek szánom, hanem mindenkinek, aki termel, vagy most vág bele a kertészkedésbe, esetleg gondolkodik az önellátás lehetőségén.

A kérdőív itt érhető el.

 

Amennyiben érdekesnek találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid és a kertésztársak között.

 

A Legszebb Konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei versenyen ez Első Kis-Pesti Kert első helyezést ért el “közösségi” kategóriában. 

Selfie…

 

Közben az Első Kis-Pesti Kert megnyerte az idei évben a Legszebb Konyhakertek, Közösségi kategória első helyét. Tavaly az Aranykatica nyerte, most az EKPK, nem rossz sorozat ez.

Kispest elég jól járt ezekkel a kertekkel…

Valamikor október közepén lesz egy ünnepélyes eredményhirdetés, talán a Minisztériumban, ezt még nem tudom.

 

Előadóként veszek részt október 3.-án szerdán, a Mezőgazdasági könyvtárban a Kert – Közösség – Könyvtár című eseményen.

Nagyon jó előadói gárdát hoztak össze, örülök, hogy előadhatok ebben a társaságban.

A könyvtár címe:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár
VárMező Galéria
1012 Budapest Attila út 93.

Az esemény honlapja.

Nem vagyok a Virtuális Reality Paganinije, de nemrég feltettem az Első Kis-Pesti Kertről néhány fotót a Google -Térkép-Fényképek -GPS alkalmazásra, ne kérdezzétek miért?! Vagyis de, kell a kommunikáció, kellenek a látogatók a kertbe, még ha csak virtuális látogatók is… Néhány napja ezt az üzenetet kaptam a Google cégtől. 8000 kép megjelenítés! Az EKPK kertről… El se tudtam képzelni, hogy nyolcezer találat – kép-nézés-kattintás juthat erre a megosztásra.

Kedves kertek! Készítsetek el a saját Google Maps galériátokat a kertetekről, tessék képeket megosztani. Jó lenne ha az összes kert is elkezdene képeket feltölteni a Google térkép alkalmazásra. Biztos nagyon sok találatot kapnátok, úgy tűnik, komoly virtuális ismertséget lehet szerezni az élmények és képek megosztásával.

Ezt kaptam..

 

Jó kis riport és film született a Békási kertben. Érdemes mostanában kimenni a kertekbe, mert hihetetlenül jól néznek ki. Sok eső, sok napfény, növényi sokféleség, mindezek együtt igazi szépséget adnak.

Itt lehet elolvasni a cikket és megnézni a rövidhírt.

Kék bolygó műsor a Békási kertről. Médiaklikk

Tegnap ünnepeltük az Aranykatica kert ötödik születésnapját, valahol félelmetes ahogy az idő halad, és talán még rosszabb, hogy mennyire gyors. A kertalapítás mintha tegnap lett volna, még emlékszem amikor a területet először megnéztük, egy gyomos kutyafuttató szerűség volt, nagyjából a semmi.

Azóta eltelt öt év, és nagyon szuper kis kert és közösség alakult ki, állandóan újítanak, mindig van valami fejlesztés, mindig valamiben mesterkednek. Jó ez.

Az Aranykatica kertben volt mindig is a legtöbb gyerek. Nagyon sok kiskölyök pörög állandóan, jó nézni őket.

Észreveszek egyfajta beérési folyamatot, el kell telnie valamennyi időnek és a kertek, már csak az életciklus modellek miatt is felnőnek, egyre tudatosabbak, egyre összeszokottabbak. Van valamennyi fluktuáció, de ez normális, ráadásul az újonnan jövők már kész normarendszerbe érkeznek, nem nulláról kell kialakítani a kertközösséget. Éppen ezért rettentően fontos az új kerttagok tudatos integrációja, bevonása a közösségbe. Az Aranykatica kertben ez nagyon jól működik.

Néhány fotó a tegnapi napról.

Készülődés..

 

 

Ágyások. Ebben az ágyásban minden paradicsomtő más fajta. Nagyon érdekel, hogy mi lesz belőle.

Viccesek ezek a kis életképek. Manók, kerámiacsigák, mindenféle “kiszbasz” de összességében aranyos, egyáltalán nem kerti törpe szerű az egész.

Az árnyékolók egyre fontosabbak lesznek a közeljövőben. A homokozó fölé meg kifejezetten jó rakni.

Ez valami új lesz, csepegtető rendszert építenek ki egyes ágyásoknál. Nagyon komoly, azon gondolkoztam, hogy mikor lesz az a pillanat, amikor az okos telefonjaikról fogják irányítani az öntözést.

Ez már a buli rész…

 

Torta a szülinapos kertnek. Gajda Péter polgármester és Szilvi vágták fel a tortát a sajtó kameráinak a kereszttüzében. Magyon komoly pillanat volt, főleg a kiskölyköknek.

Ejtőzés és tömeg. Tényleg sokan eljöttek az eseményre.

Csoportkép a kerttagokkal

 

A tavalyi év egyik legjobb munkája a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel készített BudapestGreen okos telefon applikáció volt. A FŐKERT tavaly ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, tulajdonképpen egy évig nekik dolgoztam, a jubileum megvalósításában vettem részt. Nagyon jó dolgokat lehetett csinálni, többek közt egy igen szép kiállítású könyvet a 150 éves a Fővárosi Kertészet címen, voltak kiállítások, konferencia, a fokert150.hu fotógyűjtemény és interjúk a város zöld történelméről, Sziget fesztivál szereplés és a BudapestGreen applikáció fejlesztés. Ezt az okos telefon applikációt szeretném most bemutatni:

Az alapgondolat az volt, hogy a jubileum ne csak a múltról szóljon, hanem keressen utat a jövő felé, és erre kifejezetten alkalmasnak tűnik egy mobiltelefon applikáció. Az okos telefon applikációk ma ott tartanak, ahol húsz évvel ezelőtt az Internet tartott. Húsz éve voltak az asztali gépek, azokat később leváltották a LapTop-ok, ma meg már a zsebünkben hordjuk a számítógépet, nagyjából hasonló minőségű és mennyiségű szolgáltatást várunk el a “mobilunktól”, mint az otthoni számítógéptől. A vállalati honalpokat és IT megoldások szép lassan lecserélik az appok, applikációk, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Az információkat MOST és AZONNAL akarjuk, lehetőleg ingyen és felhasználó barát módon. Jobbnál jobb alkalmazások látnak napvilágot, bankok, áruházak, turizmus, mindenki appokat fejleszt, ebből a progresszióból a városi zöld-gazdálkodás sem maradhat ki.

Egy közmű cégnek ma már nem elég csak a tevékenységét jól ellátnia, információt kell tudni adnia, főleg ha városi zöldfelületekkel foglalkozik. A parkoknak, fasoroknak megvan a maguk története, a jelene és természetesen jövője is, a tudott és értékelt hasznaik, ezeket mind kommunikálni kell, nem csak fenntartásról szól a városi kertész szakma. Ráadásul ezek a parkok turista célpontok is egyben, így a BudapestGreen applikáció szükségszerűen angol-magyar nyelvű.

A koncepció az volt, hogy az okos telefonon keresztül mutassuk be a FŐKERT által kezelt zöldfelületeket, fasorokat, játszótereket a nagyközönségnek. Ezeken túl meg egy csomó szolgáltatást és információt lehet még elhelyezni az applikációban. Az applikáció IOS és Android platformon fut, ingyenes szolgáltatás.

A nyitóképen a FŐKERT által kezelt felületek, parkok, kiemelt zöldfelületek, játszóterek és szökőkutak látszanak különböző ikonokként. Minden elemhez tartozik adatlap, a terület történetéről, fényképek, sőt az alkalmazás GPS segítségével oda is vezeti a látogatót a kiválasztott területre. A zöld emblémák a FŐKERT-hez tartozó területeket jelzik. A fehér levél emblémák a kiemelt parkokat jelölik. A focilabda a FŐKERT kezelésében álló  játszótereket jelölik, a szökőkút embléma pedig értelem szerűen a szökőkutakat.

A következő oldalon a FŐKERT területek kerületi bontásban láthatók. Ez egy nagyon erős fejlesztési irány lesz, ugyanis nagyon sok értékes városi zöld felület van kerületi gondozásban. A kerületek komoly összegeket költenek zöldfelület fenntartásra, új parkok, terek építésére, sportpályák, játszóterek fenntartására. A BudapestGreen2.0 arról fog szólni, hogy a kerületi zöldfelületek, botanikai érdekességek is mind felkerüljenek az alkalmazásra.

A következő oldal a budapesti ivókutak térkép. Kétféle ivókutat jelenítettünk meg, a csepp forma a FŐKERT által kezelt ivókutak, és a pohár embléma a Fővárosi Vízművek által telepített Ivócsapokat jelölik. A Vízművek pohár ikonoknál, minden információ elolvasható a budapesti víz minőségével kapcsolatban, természetesen angolul is. Az oldal megvalósításához a Fővárosi Vízművek adott anyagi és információs támogatást.

A következő oldalon a budapesti nyilvános illemhelyeket mutatjuk be, térképpel, az adott egység szolgáltatásainak bemutatásával és természetesen a program útvonalat is tervez a legközelebbi illemhelyig, ha nagyon kell… A jelen pillanatban csak az FCSM és a FŐKERT által kezelt illemhelyeket jelöli a térkép, miközben számos kerületi, illetve magán üzemeltetésű nyilvános illemhely is van Budapesten. Ezeket később lehet pótolni.

A következő oldal egy városi botanikai játék, “Legyél Te is a Margitsziget kis-kertésze”. A Margitszigeten kijelöltünk egy tucat igen érdekes botanikai ritkaságot, amelyeket a GPS segítségével fel lehet kutatni, az alkalmazás nagyon sok értékes információt ad az adott növényről. A fák mellett elhelyezett táblákon egy QR kódot kell a telefonnal leolvasni, így “gyűjthetők” be növényritkaságok. Aki begyűjti az összes növényt, kap egy e-mail üzenetet, hogy a Margit sziget tiszteletbeli kis-kertésze lett. A játék természetesen angol-magyar nyelvű.

Közösségi kertek. A budapesti közösségi kertek, legalábbis amelyekről információt lehetett találni az interneten. Minden közösségi kertnek van adatlapja, illetve GPS koordináták alapján is megtalálhatóak.

Ezt a funkciót a Városi Kertek Közhasznú Egyesület szponzorálta.

A következő oldalon pedig a BudapestGreen applikáció eddigi támogatói találhatóak: FŐKERT Nonpropfit Zrt, Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt, és Városi Kertek Közhasznú Egyesület.

Merre tovább?

Az eddig elkészült 1.0-s verzió is nagyon jól szuperál, számos nagyon pozitív visszajelzés érkezett róla. Érdemes tehát továbbfejleszteni. Bővíteni kellene a kerületi zöldfelületek, játszóterek, parkok, díszerek, növényritkaságok bemutatásával. Ezek mind kerületi kezelésben lévő területek, egyenként kell leülni velük, meghatározni mely területeik és milyen módon jelenjenek meg az appikációban.

Érdemes lenne, ha megjelennének az applikációban a budapesti virágüzletek, például a Virágért boltok is,  nagyobb áruházak, faiskolák, múzeumok, botanikuskertek, amelyek ugyancsak részei a budapesti zöld valóságnak..

Az idei évben jó lenne, ha az applikáció interaktívabbá válna, események, fesztiválok, zöld-programok is helyet kell kapjanak benne. Kitalálhatunk budapesti zöld túrákat, ahol a telefon a túravezető, információforrás. Ilyen túravezető alkalmazások nagyon sokfélék vannak már a világban, ideje csinálni egy zöld túra programot is.

Hosszú távú közösségi kezdeményezéseket is elindíthatna a applikáció, például segíthetne felállítani egy egységes budapesti fakatasztert, ahogy ez New Yorkban önkéntesekkel megcsinálták.

Szóval, remélem 2018 végére elkészülhet az új BudapestGreen 2.0 applikáció, pedig már az 1.0-s verzió is milyen hasznos és jó…

 

 

 

Az Első Kis-Pesti Kert immár ötödik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Konyhakerti Világnapot!

Kezd hagyománnyá válni a kertünnep.Kellemes esemény szokott lenni a kertészek és a környék lakói számára.

Mindenkit szeretettel várunk!

 

A Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Intézete egy megbeszélést tartott a budapesti közösségi kertekről, ezen belül a kertek vezetése, a kertmenedzsment volt a legfontosabb téma. A beszélgetés a Civil Preferencia Fórum keretében jött létre, egyfajta kutatási adatfelvételnek képzeljük el az eseményt.

Körülbelül 8-9 kert képviseltette magát az eseményen, 4 kert a Város Kertek Egyesülettől, (Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert, Zengőkert), valamint a Zugkert, a Grundkert, egy XI. kerületi kert és két székesfehérvári közösségi kert képviseltette magát.

Tőlem azt várták, hogy szakértőként a végén mondjak valami okosságot az elhangzottakhoz.

Az egyik saját felismerésem az volt, hogy a közösségi kertek témában már nem igazán tudnak újat mutatni, az elmúlt évek és a hét működő kert után, már kevés újdonságot találok a témában. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyjából el lehet jutni a közösségi kertek téma végére, a projekt már nem fejleszthető tovább, csak a kertek száma gyarapítható. A közösségi kertek univerzumnak ekkora a kiterjedése, keveset lehet már hozzátenni. Persze számos dolog javítható, tehető profibbá. Egy kert soha nincs kész igazán, minden szezonnak meg van a maga szépsége és feladatai.

A beszélgetés legfontosabb eleme a kertvezetés témaköre volt. Mindegyik kert küzd, állandó a kísérletezés a kertvezetéssel, a kert-menedzsmenttel. Két fő irány látszik. A kert korai éveiben az egyszemélyi vezetés tűnik hatékonyabbnak, pusztán mert össze kell fogni a kertépítést, a közösségfejlesztést, az első szezonokat. Ilyenkor minden újdonság, nincsenek kialakult normák és rutinok, jobb ha egy vezető tartja kézben a folyamatokat. A másik vezetési modell a koordinációs csoport létrehozása, ahol 3-6 fő megosztozik a kerttel kapcsolatos szervezési feladatokon. Ez a kiérleltebb, már régebb óta működő közösségi kertekre jellemző. Ilyenkor megoszlanak a feladatok, van aki a szervezéshez ért, van aki az önkormányzattal tartja a kapcsolatot, van aki a kertépítő napokat tudja jól kézben tartani. Ezt a vezetési módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a kert már megért 2-3 szezont és így átlátják a feladatok sokszínűségét és szezonok egymásra épülő feladatait.

A másik érdekes elem a kertszabályok kérdése. Sokkal jobban be kell tartani és tartatni a kertszabályokat, mint eddig gondoltam. Valamint az sem elhanyagolható elem, hogy évente felül kell vizsgálni a kertszabályokat, mindig van mit csiszolni rajta. Másrészt a nem leírt normákat is valahogy rögzíteni kellene, időnként beépíteni a kertszabályokba. Ez főleg akkor fontos, amikor új tag érkezik a közösségi kertbe és a befogadást, az integrációt könnyíti meg, ha egyértelmű a kertszabály rendszer és átadható a normarendszer is.

A beszélgetés során folyamatosan az életciklus elméletek jártak az eszembe. Nagyon fontos megérteni, hogy milyen érettségű a közösség, mik a fejlesztési igényei, hogyan lehet őket egy fenntartható pályára állítani és azon tartani. Az életciklusok ismerete és megértése segít a kertközösségnek a helyét megtalálni, felismerni a saját hibákat és türelemre tanít, hogy a hibákat szépen lassan feldolgozzuk.

További probléma a kertek esetében a finanszírozása. Sok kert tényleg önerőből szerveződik, nincs mögöttük önkormányzati háttér, vagy másféle támasz. Így biztosan nehéz, de nem lehetetlen a fejlődés. A közösségi kertek sokrétű hasznai elégnek kellene lennie a városi vezetésnek, hogy támogassák a városi kertmozgalmat, ahogy ez tőlünk nyugatra természetes. Ez egy alapproblémája a magyarországi közösségi kerteknek: alulfinanszírozottság és az állami elismerés hiánya. Ez komoly baj. Ahogy a nyugati társadalmak pontosan tudják a közösségi kertek hasznát, és ennek arányában támogatják a kerteket, itt ez még nagyon nincs meg. Ezen lehetne dolgozni…

Minden közösségi kertben alapprobléma, hogy van egy “kemény mag” akik a hátukon viszik a kert ügyeit, és vannak akik csak nézik ezt, nem vesznek igazán részt a közösségi életben. A közösségteremtés, a közös felelősségvállalás elengedhetetlen. Tudatosítani kell, hogy nem csak a saját ágyásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész kerti összképért.  Van kert, ahol kötelezően előírnak szezononként 8 délután közös munkát, van kert ahol számba veszik az összes fellelhető kerti feladatot (ez egy nagyon szép ötlet, kísérletként minden kertben össze kellene szedni az összes egy év alatt elvégzett kerti feladatot), amit a közösségi kert ad, és azok közül kell minden kerttagnak megfelelő számú feladatot elvállalni (pontokat gyűjtenek). Van kert, ahol havonta tartanak egy kertépítő délutánt, ahol illik megjelenni és kivenni a saját részt a közös munkából.

Nagyon érdekes volt látni ezt a sokféle kísérletezést, valahol társadalmi kísérletekről van szó, kicsiben, lombikban, de mérhető haszna van, megéri a befektetett energiát.

Érdekes tájékoztató anyag a konferenciához

Kozossegi_kertek_tajekoztato_BCE_2017-2

Szombaton tartottuk az ötéves születésnapját a kertnek. Nagyon megy az idő. Ezt a beszédet sikerült összehoznom:

Hét éve amikor ez az egész elkezdődött, nem gondoltam, hogy ekkora szívás lesz! Meg persze, hogy mennyi jó is származik belőle, milyen messze lehet jutni, nem csak a kertekben, de a kerteken keresztül is. Az első Kis-Pesti Kert az Egyesület első kertje, innen indult az egész.

Az ember onnan tudja, hogy jó úton jár, ha utánozzák, másolják a tetteit. Sok hasonló kert született az elmúlt években, többek közt az egyesület is alapított még hat másik kertet és mások is alapítottak 50-70 közösségi kertet Budapesten és vidéken. Mindez sok szempontból a kispesti önkormányzat bátorságát dicséri, ők vágtak bele először, ők dolgozták ki először a megvalósítás módját.

Emlékszem a grundra öt évvel ezelőtt, ahova ezt a kertet építettük. Mintha nem is ugyanazon a földön, ugyanazon a bolygón állnánk, akkora a változás. A kert évről évre szebb lett, egyre bujább, még szerencse hogy van kerítés, amely határt szab ennek a zöld inváziónak. A kertészek is átalakultak, mindannyiunkon alakított a kert, sokat nyertünk mindannyian, az egyén, a közösség, a környék, a kerület, az önkormányzat és talán a város is.

Kívánok az Első Kis-Pesti Kertnek és az összes közösségi kertnek, sok sikeres szezont, még sok szép jubileumot és békét.

Köszönöm a figyelmet!

Cikk a helyi újságban: Öt éves az Első Kis-Pesti Kert

 

    

Nagyon megy az idő, immár öt éves az Első Kis-Pesti Kert, pedig mintha csak tegnap lett volna amikor ez az egész elindult.

Hét évvel ezelőtt levélben kerestem meg Budapest összes polgármesterét, hogy indítsunk közösségi kerteket. Kispest volt a legpozitívabb, ők vállalták azt az úttörő szerepet, hogy megvalósítsák az első közösségi kertet. Két év volt a jogi-bürokratikus menet, mire elindult a kert építése, ennek már 5 éve. Nagyon sok mindent történt az elmúlt években, jók is és kevésbé jók is, de a kert él, évről évre szebb lesz, egyre több a növény, ahhoz a pusztasághoz képest, ami korábban volt a hely, a kert egy csoda. De nem csak a látvány érdekes. Meggyőződésem, hogy a kertek kis történetek sokaságából állnak, napi esemény morzsákból, mint általában az élet, csak itt túlnyomó többségben vannak a pozitív élmények.

Annak idején nem gondoltam, hogy ez lesz belőle. Azt sejtettem, hogy jobb lesz, mint elképzelni tudom, de ez még annál is jobb. Azt sem gondoltam, hogy engem is mennyire meg fog változtatni a kertek alapítása. Azt nem gondolom, hogy jobb ember lettem, de megváltoztam én is, ha más nem, jobban oda figyelek az időjárásra, a növényekre, és az emberekre is.

Személy szerint az tetszik a leginkább, hogy egyben van a kert, semmi ok nem látszik, hogy esetleg be kellene zárni, hogy megszűnne valami ok miatt. Ez egy rendezett, működő, jövőképpel rendelkező kert, lesz majd tíz éves születésnapja, meg talán huszonöt éves ünnepség is.

Hiszem azt, hogy a kert túl fog élni mindannyiunkat. És ez benne a legjobb.

Az Első Kis-Pesti Kert adatlapja

Mindenkit szeretettel várunk az ünnepségre!