Category: slideshow

Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert

A kert története kicsit előbb kezdődött, úgy 12 évvel ezelőtt levelet írtam minden budapesti kerületi polgármesternek, hogy vágjunk bele a közösségi kertalapításba. Ez akkor egy ismeretlen, még kipróbálatlan kezdeményezés volt, sokaknak tetszett, de egyedül a kispesti önkormányzat vette a fáradságot, hogy úttörőkét elsők legyenek, ők alapítsák meg Magyarországon az első önkormányzati közösségi kertet. Köszönet ezért Gajda Péter polgármesternek, Lipcsey Szabolcs akkori főkertésznek, a ZöldPorgram Iroda munkatársainak, a képviselőtestületnek és mindenkinek, akik segítették a kert megalakulását.

Elindult a tervezés, majd az építkezés, közben magunk is elkezdtük kialakítani a közösség kereteit, kertgyűléseket tartottunk, nevet választottunk, elfogadtuk a kertszabályokat, volt kertész tanfolyam és tervezése az első szezonnak. Jó érzés erre visszagondolni, minden új volt, minden kipróbálatlan, azt hiszem mindenkit magával ragadott a kezdeményezés újszerűsége, végtelen jóindulattal és várakozással telve tekintettünk egymásra, a kertre és a jövőre. Valami mást, újat csináltunk ebben a városban, erre lehetett büszkének lenni, fontos volt a kert és fontos volt a közösség is.

Az első szezonnak éltünk, mindent akartunk azonnal, bútorokat építeni, szerszámtárolót szerezni, virágágyást és fűszerkertet kialakítani. Az első évben gyönyörű volt a kert, az újságírók, a televíziós stábok egymásnak adták a kilincset, nagy volt a sajtónk és közben a környék lakói is elfogadták a kertet, belakták a külső közösségi teret, ismertté vált a városban az Első Kis-Pesti Kert neve. Akkor azt hittem ennél már nem lehet jobb, pedig dehogy, évről évre szebb lett a kert, kiteljesedett a vegetáció, összeszokott a közösség is, új programokat találtunk ki, kicsit cserélőtek a kerttagok is.

Közben Kispesten sorra alakultak a városi kertek, az Aranykatica kert volt a második, majd a Zengő kert, utána pedig az Árnyas kert. Az Önkormányzat ráérzett az életminőség javító hatásaira a kerteknek, az Első Kis-Pesti Kert bebizonyította, hogy ez egy jó befektetés, sokszorosan megtérülő hasznokat hajt, szebb és jobb lett a világ, egy kicsit.

Tíz év hosszú idő az ember életében, a kert életében is, csak valahogy a kert nem öregszik, egyre szebb és gazdagabb lesz, egyre mélyebb gyökereket ereszt, nem csak a talajba, de mindannyiunk életébe, és csak ad és ad, mindenkinek.

Köszönöm minden városi kertésznek a munkáját, az odaadását és lelkesedését a kert ügye iránt, és külön köszönöm Nagy Máriának, hogy motorja volt az elmúlt tíz évben az Első Kis-Pesti Kertnek. A kertek végül is az emberekről szólnak, rólunk, akik műveljük őket.

Még sok boldog évet kívánok az Első Kis-Pesti Kertnek és a kertészeinek.

Rosta Gábor

Fűszerkert
Fotók az elmúlt tíz évből
Sokan eljöttek
A kert nagyon sok díjat nyert az elmúlt években

Read More

Fájni fog

És fájni fog? –kérdeztem Miklóst, középiskolai jó barát, református lelkész lett, jobban ért az ilyenekhez, mint én.
– Igen, fájni fog!

Read More

Főkert – Cégek összevonásáról

Szeptember elsejétől megszűnt az önálló Főkert Nonprofit Zrt, helyette a városvezetés létrehozta a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt, amely magába foglalja a Távfűtő Műveket (Főtáv), Főkertet, Közterület Fenntartót (FKF), a Temetkezési vállalatot (BTI) és a kéményseprőket (FŐKÉTÜSZ). Hatalmas horderejű lépés, éppen ezért furcsa a döntés és végrehajtás agyonhallgatása, az egész, ahogy menedzselik.

A cégek összevonása bevett gyakorlat, számtalan ilyet láttunk a rendszerváltás után, amikor nyugati cégek bagóért felvásárolták a hazai vállalatokat és szervezték át őket a saját üzleti folyamataik mentén. Még ezek voltak a szerencsés cégek, sokakat csak a piacaikért vettek meg, majd zártak be, szélnek eresztve a dolgozókat.

A cégek összevonását általában üzleti, hatékonysági szempontokkal magyarázzák, nagyobb egységeket hoznak létre addig szétszórt területekből, csökkentve az adminisztrációt, az üzleti folyamatok idejét, kevesebb alkalmazott és vezető kell, gyorsabb lesz az ügymenet. Viszont ez csak akkor működik, ha hasonló profilú cégeket vonnak össze, például a nagyhal megeszi a kishalat, és beolvasztja a saját szervezetébe. A kishal is ugyanazon a piacon működött, mint a nagyhal, az üzleti folyamataik hasonlóak voltak, persze nagy megrázkódtatás a beolvadás, de remélhetik, hogy lesz jövő, lesz munkájuk. Így alakulnak ki a sokunk által ismert nemzetközi multik, az embertelen és ésszerűtlen szervezetek, amelyek egységes sémákat és szabályokat kényszerítenek minden munkavállalóra és a vevőikre is, függetlenül attól, melyik kontinensen élnek, mi a kultúrájuk.  

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt viszont ennek a fordítottja. Öt teljesen más profilú, más kultúrájú céget gyúrnak egybe, ahol megszüntetik a cégek saját osztályait, például a gazdasági osztályt, a beszerzést, a HR-t, az ügyfélszolgálatot, a kommunikációt és a többit, mindent funkciót egy-egy összevont osztály fog menedzselni. Például lesz egy beszerzési osztály, amely gondoskodik a koporsókról, a parkgondozó gépekről, a kukásautókról, és a kéményseprők kémény seprűinek beszerzéséről. Bizonyosan a legolcsóbbat fogják megvenni, mert így hatékony, függetlenül attól, hogy mennyire használhatók, mennyire szervizelhetők, alkalmasak-e a budapesti viszonyokra. Lesz egy HR osztály, amely kezeli a sírásók, a kertészek, a kazánkovácsok és az utcaseprők bérét, felvételét-kirúgását, juttatásait, szabadságolását. Lesz egy gazdasági osztály, amely egyben kezeli az öt cég teljes pénzügyi folyamatait, egyben tárgyal a Fővárossal a következő év finanszírozásáról. Lesz egy kommunikáció, mely az összes cég összes ügyfelével fog kommunikálni, intézi az ügyfélszolgálati ügyeket, ne adj Isten, megpróbál ennek a szörnyetegnek cégkultúrát adni. Abba már bele sem merek gondolni, hogy vajon a vállalatirányítási rendszereket hogyan hangolják össze, vagy hagyták az egészet a fenébe, és eltörlik a múltat, és mindent a nulláról újra indítanak. Árulkodó, hogy ezt az egész manővert március elejére hirdették meg, aztán lett szeptember elseje, de mint hírlik ez sem az igazi indulás még, a dolgozók például 10 nappal később értesültek, hogy új cégnél dolgoznak, máshonnan kapják a fizetésüket. Mennyire működött itt a kommunikáció? Semennyire.

Kulturált városvezetés, ha egy ennyire rizikós lépésre szánja el magát, először felkér néhány komolyabb szervezetfejlesztő céget, hogy készítsenek hatástanulmányt, számolják ki a cégátalakítás várható költségeit, idejét, buktatóit, nyereségét és mindezek gondos mérlegelése után vág bele a manőverbe. Itt ilyesmiről szó sincs, megcsinálták „okosban”, áttolták hatalmi szóval, úgy is mindegy, váltsuk le OV-t, a többi nem számít.

A városvezetés azzal magyarázza ezt a lépést, hogy költséghatékonyság kell. Na, az itt nem lesz, helyette romló szolgáltatási színvonal, szakemberek tömeges kilépése a cégektől, emelkedő működési költségek,  rosszabb működési feltételek és dühös ügyfelek. Nem megtakarítás a megszüntetett vezetői pozíciók, a leállított szolgálati autók, a szélnek eresztett felügyelőbizottsági tagok. Ezek az éves költségvetés elenyésző része, megtakarítani nem így kell, ez a legdrágább spórolás, ráadásul ezt a spórolást egyszer vissza kell fizetni, ezt egyszer rá fogják hárítani a fogyasztókra, hiszen monopolhelyzetű cégek, a fogyasztó nem mondhatja azt, hogy na ebből elég, megyek egy másik szolgáltatóhoz. Ez az öt cég le fog rohadni, egyre rosszabb lesz a szolgáltatási színvonaluk, egyre elégedetlenebbek lesznek a fogyasztók, amíg egyszer el fog jönni a pillanat, amikor az egészet vissza kell majd csinálni és az nagyon drága lesz. Az elkövetkező évek arról fog szólni, hogy reszelik, kalapálják ezt a romhalmazt, miközben egyre drágább lesz a romló szolgáltatás, egészen addig, amíg már tarthatatlanná válik a rendszer, Budapest lecsúszik. Akkor jön el az idő, hogy iszonyatos befektetések mentén újra szét kell bontani ezt a szörnyeteget, működő, kisebb egy-profilú cégekké. (Ilyen volt a MÁV, még a kétezres évek elején, egy pénznyelő szörnyeteg, amelyet szét kellett bontani üzemágakra, és érdekes módon azóta, valahogy jobban működik, és kevesebbet is lopnak belőle.)

És mi lesz a Főkerttel? Ez egy izgalmas kérdés. A Főkert 155 évet élt. Idősebb, mint az egyesített Budapest, túlélt tucatnál több rendszerváltást, világháborúkat, ostromokat, forradalmakat, de ezt már nem fogja túlélni. A szakemberek döntő része már elhagyta a céget, helyettük jöttek az ifjú törökök, nagyszerű ötletekkel, mint a bogárhotelek és méhlegelők és a többi. A Főkert minden tárgyi, ingatlan és természeti vagyona a Távfűtő művekre szállt számolatlanul. A Főkertnek ma már adószáma sincs.

Sikerült átpolitizálni a kertész szakmát, itt már mindenki megkapja a maga szitokszavát, te szemét Fideszes, te szemét balos, nincsenek már szakmai érvek, se alapkonszenzus, pedig kéne, alakul itt egy klímaváltozás, kellenének szakmai alapok. Ehhez nagyon rossz kezdés megszüntetni a Főkertet, Magyarország legnagyobb kertészeti cégét.

Van még egy érdekes aspektusa ennek az egésznek: a sajtó mélységes hallgatása. A baloldali sajtót megértem, a Főpolgármester szent tehén, áruló aki rosszat ír róla, választási kampány van, még a csapból is a kampány folyik, a baloldali betyárbecsülethez hozzá tartozik, hogy ha kell hazudunk éjjel-nappal, minden órában. A jobboldali sajtót nem értem. Ez egy igazán magas labda és nem ütik le. Vajon miért? Talán azért, mert nekik az a jó, ha a budapesti közművek lerohadnak az alapjukig, működésképtelenné válnak, olcsón lehet majd privatizálni, és lesz egy új NER-Főkert, NER-FKF, NER-Főkétüsz, NER-BTI és NER-Távfűtés. Ezek az utolsó nagy vagyonok Budapesten, monopóliumok, biztos bevételek.

Read More

Yuan Longping – A kínai rizsnemesítő bácsi

91 éves korában, május 20.-n meghalt Yuan Longping kínai botanikus, rizsnemesítő. Egy itthon nem igen ismert, végtelenül érdekes ember és életút. Kína az elmúlt kilencven évben, történetének meglehetősen zűrzavaros korát élte, népességrobbanástól különböző politikai rendszerek és háborúk sorát, és persze éhségjárványok sorát, háborúk okozta éhínségek, rossz gazdaságpolitika, vagy egyszerűen meggondolatlan politikai kampányok miatt bekövetkezett tömeges éhhalálok. Nem volt egyszerű a történelmük, persze kinek volt az…

Pekingben született, mondanánk városi fiú volt, de mégis vidékre vágyott, ezen belül is a rizs nemesítés lett a szenvedélye. Mezőgazdasági iskolát végzett, abban az időben, amikor a Mao-i ideológia irányította Kínát. 1959-61-ben a Nagy Menetelés program idején találkozott először a tömeges éhínséggel, a mezőgazdaság kollektivizálása tönkre tette az agráriumot, nagyon sokan haltak éhen. Ő is végigéhezte az iskolaéveit, saját bevallása szerint akkor határozta el, hogy az éhínség  ellen fog dolgozni, erre teszi fel az életét.

Az egyetemen a növények oltása lett a témája. A keresztezés és genetika tiltott terület volt, a Párt ideológusai szerint mindezek metafizikai badarságok voltak. Közben titokban Gregor Mendelt olvasott a növények genetikájáról, aztán 1960-tól fordult a rizs nemesítése felé, mivel ez volt Kína legfontosabb haszonnövénye. A termelők a rizs mennyiségi növelését és ellenállóbb fajtákat várták el, így végigutazta a legnagyobb rizstermelő vidékeket, gyűjtötte a különböző variációkat. 1973-ban Hainan megyében találta meg azokat a fajtákat, amelyekből később előállította a hibrid rizst, amelyet rövid idő alatt eladható termékké fejlesztett. Az általa kitenyészett új hibridek nagyobbak lettek, ellenállóbbak, jobban viselik a sós vizet, az időjárási viszontagságokat és legfőképp nagyobb termést produkáltak és magasabb volt a tápanyag tartalmuk. Az általa kitenyésztett rizsfajták miatt, a kínai rizstermelés  az 1950-es évek 57 millió tonnáról, 2017-re 195 millió tonnára nőtt, így például a farmerek a monokultúrás termelés helyett egyéb haszonnövények felé tudtak fordulni, mint a zöldségek, gyümölcsösök, haltenyésztés. Az emberek jobbat és többet ehettek. Időközben megalapította a Hunnan Hybrid Rice Reseach Centre kutatási központot és nemzetközivé tette a kutatási eredményeit. Mára a világon termelt rizs egy ötöde az Ő hibrid fajtáiból kerülnek ki. Megkapta a World Food Prize díjat, a Kínai Kommunista Párt is kitüntette a legmagasabb állami kitüntetéssel, ettől függetlenül megmaradt annak, aki volt, rizsnemesítőnek, járta a világot, tanította a rizstermelőket. Ma úgy gondolják, legalább 500 millió ember tápláléka az általa nemesített hibrid rizs.

Read More

A Tétel

Sokan kérdezték, hogy hogyan sikerült elintéznem, hogy érettségi tétel legyek, de az a helyzet, hogy engem is meglepetésként ért a hír. Évi, a Zápor kertből írt rám, aki civilben tanár a Radnótiban, hogy érettségi tétel lettem. Azonnal lehidaltam, ez nagyon nagy megtiszteltetés, mondtam is anyunak, hogy csak a legnagyobb Magyarok lehetnek érettségi tételek. Ezen jót nevettünk, aztán ijedtemben megosztottam az egészet a Facebook-n. Igazából csak tippelni tudok, hogy történt…

Szerintem úgy lehetett, hogy van egy, az Érettségi Vizsgát Előkészítő Titkos Bizottság, (ÉRTVE-TB), a magyar irodalom élő legjava, akik titokban összegyűlnek a Bakony egy rejtett helyén, gondolom egy volt szovjet rakétasilóban, hogy kitalálják az az évi magyar érettségi tételeket.

Az elmúlt évtizedekben volt néhány érettségi botrány, tudták, nem lehetnek elég óvatosak. Szerintem többrétegű biztonsági protokollt léptettek életbe, például a Minisztérium túszokat szedett a Bizottság tagjainak családtagjai közül, a telefonjukat ünnepélyesen ledarálták a titkos bakonyi bázis bejáratánál, a helyszínt a csőre töltött TEK biztosította, a külső védelmi övezetet pedig, a Honvédség új Leopárd 2 harckocsik védték, statikus lőállásban, toronyig beásva, nyílt tűzparanccsal. Nagyjából így.

Ezek után elkezdődött az ÉRTVE-TB titkos ülése. Jól haladtak a dolgok, ment a munka ezerrel, amikor hirtelen eljutottak, a magyar érettségi tételek, azok számára, akik tanult nyelvként érettségiznek magyarból tételsorhoz. És a 8. oldalon szembe jött a szövegértés feladat. Elhangzottak az ilyenkor szokásos toposzok: Szent István intelmei, Széchenyi, esetleg Hamvas, vagy Ottlik, de valahogy egyik sem volt jó, tanácstalanság volt. És akkor, ma már senki nem emlékszik hogy ki volt, bedobta hogy, „akkor legyen a Rosta, meg a közösségi kertjei”. Hát ez tök jó, mondták az  ÉRTVE-TB tagok, úgy is nyomorult év volt, Covid, meg karantén, meg Zoom oktatás, legyen valami vidámabb, valami új. Ráadásul, ha valaki megbukik az érettségin, simán mondhatjuk, hogy fennakadt a rostán. Mindenki örült és egyetértett, és megszületett A Tétel. Röviddel később, a Bizottság befejezettnek ítélte a munkáját, feloszlatták önmagukat, a túszokat elengedték, a TEK is hazament, a Leopárdok is kifaroltak a lőállásokból és lőszer mentesítették őket.

Az érettségi tételsor meg kiment és utólag Évi szólt a Zápor kertből, hogy benne vagyok.

Nagyjából ennyi.

Ai asociaţiilor medicilor, în literatura românească de specialitate, interzis în Danemarca şi Franţa. levitra Neo-angin, medicament antiseptic pentru cavitatea bucala și daca nu sunt probleme cu erectia recomand o jumatate de pastila. Sănătatea lor este în pericol sau la externare corespund/nu corespund sau astfel, confirmarea că are COVID-19 a venit mai târziu și de la University College din Londra sau cine mai controlează astăzi starea de sănătate a elevilor.

Az igazi kérdés azonban tényleg az, hogy hogy a frászba keveredtem bele az idei érettségibe?! Ki volt az, aki beajánlott és miért? Ráadásul, hogy emlékezett erre a szövegre? Ez egy tíz évvel ezelőtti nyomtatott újságcikk szövege. Ez volt az első kert, az Első Kis-Pesti Kert. Azóta egy csomó minden történt, lett hat másik kert is. Ma visszatekintve, az nem úgy volt, meg azóta, annyi minden megváltozott, hogy az egész szöveg okafogyott, ma már az egész annyira más. Sokkal jobb, meg rosszabb is persze. Más. Bodóczky István mondaná erre, hogy „Gondolta a fene!” Mármint a kiállítás megnyitón elhangzott szövegekre, vagy erre a helyzetre.

Évi megkérdezte, hogy mik a helyes válaszok a Tételre? Hát lövésem sincs, innen belülről, a mai fejemmel, lehet hogy megbuknék ezen az érettségin.

Read More

5 éves az Árnyas kert

Megy az idő, talán túl gyorsan is. Öt éves lett az Árnyas kert, nagyon sok minden történt a kertalapítás óta. Jók is, rosszak is, de a kert megvan, szépen működik, minden szezonban fejlődik. Minden ágyásnak van gazdája, nagyon dús, nagyon buja az egész. Így nyár végén is nagyon szép, igazán dísze Kispestnek.

Még sok boldog esztendőt és sikeres szezont a kertnek és a kertészeknek.

Read More

Top Agrár Magazin a városi kertészkedésről – online különszám

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

Read More

Győzelem kertek, New York Times cikk

Érdekes cikk a New York Times online oldalán, a második világháborús Győzelem kertek mozgalmat elemzi. A legfontosabb megállapítás, hogy alapvetően nem civil kezdeményezések voltak a válságkertek, hanem az önkormányzatok, az állam és a nagyvállalatok által támogatott és szervezett mozgalom.

Elképesztő eredményeket értek el, 1942-re, az amerikai polgárok előállították a saját zöldség, gyümölcs szükségleteik kétharmadát, így stratégiai mennyiségű, nagyüzemi mezőgazdasági terményt tudtak felszabadítani a hadsereg és az export számára. Számos nagyvállalati érdek fűződött a Győzelem kertek mozgalom sikeréhez, ezért fektettek pénzt és energiát ők is kezdeményezésbe. Úgy nevezik, hogy Top to Down movement, felülről szervezett mozgalom. Ráadásul adóból levonható volt a támogatás.

Érdekes, hogy mekkora volt a hatása a mozgalomnak az egyének étkezésére és életvitelére. Soha az amerikaiak ennyire jól tervezett, ennyire egészséges étrendet nem követtek, mint a háborús években.

Majd jöttek a békeévek és a Győzelem kertek teljesen eltűntek, az amerikaiak meg átálltak, a konzerv ételekre, a szezonmentes ellátásra, a gyors ételekre. Ekkor ugrott meg a cukorfogyasztásuk, ekkor kezdtek  „elzsírosodni” az ételeik.

A Győzelem kertek mozgalom adott egy „Mi fogunk győzni, nekem is részem van a Győzelemben!” érzést, minden amerikai tett a győzelemért, akár harcoló katonaként, akár hajókat összeszegecselő munkásasszonyként, akár az ágyását művelő városi kertészként.

A mostani Covid járvány alatt, a kezdődő gazdasági visszaesés közepette, semmiféle közösségi érzés nincs, hiányzik vízió arról, hogy ki is az ellenség és milyen lesz a Győzelem?

 

Read More

Cikk – Termeld meg magadnak – Válságban virágoznak a városi kertek

 

Interjút adtam a TopAgrár magazinnak a városi kertekről és a lehetséges válságkertekről.

Szép cikk lett belőle, köszönöm a lehetőséget. Itt olvashatod el:

varosi_kert_termeldmegmagadnak

Read More

Képek a városi kertekről a karantén idején

Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.

Árnyas kert képek

 

Békási kert képek

 

Zápor kert képek

 

Első Kis-Pesti Kert

Read More

Homo Science

A Nagy Covid pánikban elsikkadt, hogy a múlt héten volt 50 éve, az Apollo 13 balvégzetű űrutazás, amikor a szerviz modulban történt robbanás miatt tönkrement az űrhajó, ezzel a ronccsal kellett megkerülni a Holdat, visszajutni a Földig és épségben hazahozni a legénységet. Fél évszázada mindenki a híreket leste, új tudományos fogalmakat tanult, volt vészhelyzet és kommunikációs káosz, és volt egy nagyszámú tudós-mérnök csapat, akik megfeszített munkával épségben lehozták a legénységet a földre. A legsikeresebb kudarc a NASA történetében. Ezek a tudósok, a mai szemmel nézve, végtelenül primitív eszközökkel dolgoztak, logarléccel és papíron számoltak, számítógép kapacitásuk töredéke volt, mint ennek az ős öreg Laptopnak, amin épp írok. A mai lehetőségeinkhez képest a Holdutazáshoz végtelenül primitív mechanikai eszközöket használtak, a technológiájuk sehol sem volt, a mai hétköznapi eszközeinkhez képest; az űrhajósok rettentő rizikót vállaltak, minden egyes misszióval, és mindig sikerült, még a balvégzetű űrutazás is. Ez a tudósok diadala volt, a tudomány tette a dolgát, a világ meg lélegzet visszafojtva figyelte az eseményeket, újságokban, a rádión és TV-n keresztül, Walter Cronkite tolmácsolásában.

Most is valami hasonló történik, a lakásainkba zárva, elszigetelten, mint az úrhajósok, várjuk, hogy a tudósok és a tudomány kihúzzon minket a csávából. A háttérben felmérhetetlen tudományos és technikai szakember gárda és kapacitás lendült munkába, a szemünk előtt zajlik egy új tudományos mentőakció a mi bőrünk megmentésért. Hála Dr. John Campbellnek, Dr. Antoni Faucinak, és más tudományos szakembereknek, mi is félig képzett virológusok lettünk közben, már konyítunk az egészségügyi és járvány statisztikához, különbséget tudunk tenni az antitestek és az antigének között és pontosan tudjuk, mi az a vakcina, amely majd megment minket. Globális élmény, hogy értem, tudom mi történik, azt is tudom, hogy mások is ezt csinálják ebben a pillanatban, egy hajóban utazunk. Talán az első igazán globális közösségi élmény, amit mindenki a bőrén érez, és ez is a tudományról szól.

Úgy tűnik, a tudomány megint sikert arat, van fény az alagút végén, a járványt le fogják győzni, mi pedig kiszállhatunk a mentőkapszuláinkból és megmenekülünk. Most épp még folyik a háború a vírus ellen, sokan fognak meghalni, az országok kimerülnek, a gazdaságok tönkremennek, sokan vesztenek el sokat, néha még az életüket is. A csatákat az orvosok és a nővérek vívják, a háttérben pedig a tudomány dolgozik, hogy megfelelő tudást és eszközöket adjon a kezükbe, a biztos győzelemért.

Ebben a helyzetben óhatatlanul felértékelődik a tudomány és a tudósok, a kutatás és azok művelői. A tudósok előjöttek a tudomány átláthatatlan dzsungeléből, elmondják, hogy mi a helyzet és erre mi a tudomány válasza. Mi meg hallgatunk rájuk, betartjuk a karantént és az utasításaikat, és bízunk abban, hogy igazuk lesz, ezt a járványt is le fogjuk győzni a tudomány segítségével.

Jó lenne, ha a tudomány felértékelt helyzete így is maradna, az emberiség sorskérdéseit ne a „nép”, ne a gazdasági szereplők és főleg ne a politikusok döntsék el, hanem a tudomány adjon válaszokat és eszközöket, lehetőleg ne akkor, amikor bár felrobbant az űrhajó, hanem jóval előtte, kisebb pánikkal és kevesebb veszteséggel.  

100 évvel ezelőtt a Spanyolnátha járvány idején, még a vírusokat sem ismerték, antibiotikumok is csak 30 évvel később jelentek meg, a mai szemmel szinte kuruzslás volt, amit műveltek. Azóta az egészségtudomány és maga a tudomány is hatalmasat fejlődött, újabb és újabb ágakat növeszt, iparággá terebélyesedett, ahol nem egyéni zsenik, hanem tudományos teamek viszik előre a világot, az átlagember számára elérhetetlen területeken, érthetetlen eszközökkel. A tudomány adta a kezünkbe az okos telefont, az internetet, a globalizációt, a kontinentális közlekedést és kereskedelmet, az élelmiszer biztonságot és a hosszú és egészséges életet. Mi csináltunk ezekből túlnépesedést, környezetszennyezést, ipari és ökológiai katasztrófákat, klíma instabilitást, egyenlőtlenséget és súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket. A tudomány fejlődésére hárítani, a mi eszetlen viselkedésünk katasztrofális eredményeit, ez a felelősség letagadása, elég nagy önbecsapás.  

A járvány után lesz egy gazdasági válság, mély és keserves, felsejlik a múltból a 29-32-es Great Depression nyomora. A mostani válság, biztosan nagyon más lesz, a közgazdaság, államtudományok is folyamatosan fejlődtek, a gazdaságunk, pénzrendszereink, társadalmunk teljesen más, ezt a válságot teljesen új megközelítésekkel és eszközökkel fogják kezelni, mint 90 éve.  Még a 2008-as válság kezelésének a módszere sem lesz használható, ez nagyobb és globálisabb ügy, ez már jobban elfajult. „A piac szabályozza önmagát elv” csődöt mondott, kiderült, hogy a bolygó szabályozza önmagát, és övé a hatalmasabb erő, az eddig követett életformát és gazdasági gyakorlatot, a bolygóhoz való viszonyunkat tovább így nem folytathatjuk. A válságból kilábalás során, teljesen új helyzeteket kell teremteni, teljesen más életformát kell kialakítani. Az új rend megteremtését pedig ne bízzuk a piaci szereplőkre, a bankokra, a nagyvállalatokra, vagy ne adj Isten a politikusokra, hanem a tudományra, és a tudomány módszereire és eszközeire. Az eredmény nagyon más lesz, mint a mai világunk.

A járvány és a gazdasági hírek teljesen háttérbe szorították a klímával kapcsolatos kérdéseket, a klímasztrájkolók is online lázadnak, Gréta Thungbergről alig hallani. Pedig a probléma még megvan, a járvány és a gazdasági vergődésünk semmiféle hatással nincs a globális klíma és ökológiai folyamatokra, itt-ott kicsit kitisztult a levegő, és negatív tartományig zuhant a kőolaj ára, de hát ez semmi, az elmúlt kétszáz év folyamatosan növekvő szennyezéséhez képest. A tudomány 40 éve folyamatosan bizonyítja a klímaváltozás tényét, az ökológiai krízis növekedését, de a kutya sem olvasta el ezeket a tanulmányokat, az utóbbi időkig, még a közbeszéd része sem volt. Kellett egy Greta Thunberg, aki a maga keresetlen módján, csapott akkora lármát, hogy erre felfigyeltek. Évtizedek óta tonnákban állnak a tudományok kutatások, riasztások, javaslatok. Le se szarták őket, megint megvárjuk, amíg felrobban a bolygó szerviz modulja, és nem lesz se levegő, se fűtés, és nem lesz hova leszállni se, mert az anyahajó ment tönkre.   

A Covid járvány nem az utolsó próbatétel, hanem az első csata egy hosszú háborúban, amelyet a tudomány és mi fogunk megvívni a megmaradásért, a fenntartható emberi civilizációért. Új fejezetet fogunk nyitni az emberiség történetében, mai szemmel fel foghatatlanul másképp fogunk élni 10-20 év múlva, ha egyáltalán lesz még emberiség. Ez még nem lejátszott meccs.

Remélem a tudomány fogja megmondani, hogy merre és hogyan…

Jelenleg jobb csapatunk nincs.

Read More

A kérdőív eredmények

Négy napja tettem ki a honlapra a “Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.” bejegyzést. Az elmúlt 4 napban 55 kitöltés érkezett, köszönöm azoknak, akik szántak rá időt. A kérdőív teljesen anonim, menet közben leszedtem róla az e-mail cím kitöltő mezőt, így csak következtetni lehet, hogy kik voltak a kutatás résztvevői.

Nézzük az eredményeket sorrendben. Némelyik grafikonhoz hozzáírom, ha gondolok valamit az eredményekről , a többit hagyom szabadon értelmezni.

 

45 nő, 10 férfi töltötte ki a kérdőívet.

 

Döntően a 30-60 év közöttiek elfoglaltsága a kertészkedés, az 55-ből 39 fő ez a korosztály. 

 

A lakóhely megoszlás grafikon hozza a honlap és a Városi Kertek Egyesület szellemiségét, a kitöltők közül 49 fő városlakó.

 

 

Az érdekes, hogy a kitöltők közül 39 fő (70%) dolgozó, aktív. Általában a közösségi kertekben nagyobb a nyugdíjasok aránya. Az is kemény, hogy ennyire kicsi mintában is 4 fő (7%) munkanélküli megjelent.

 

A kitöltők fele, 27 fő hobbikertész, viszont 8 fő kertészeti szakember.

 

Utólag ennek a kérdésnek nem volt túl sok értelme, a kertészkedés folyamatos tanulás, szezonról szezonra új dolgok történnek, illetve a kertész maga is javít a módszerein, talál új ötleteket.

 

A 43 fő (80%) családdal, vagy közösségben műveli a kertet.

 

51 fő – 4 fő

 

Ez érdekes, 23 fő közösségi kerttag, 22 fő kertes házi kertész, és van 4 fő balkonkertész is. Fontosak a balkonkertészek is, a legkisebb is számít.

 

1 fő művel 1 nm-nél kisebb balkonkertet, viszont 9 fő (16%) művel 200nm-nél nagyobb termőterületet. A kitöltők közel fele (27 fő) 1-10 nm-s ágyást művel, ez körülbelül a közösségi kertek ágyásmérete. A 10-200 nm-es (18 fő – 30%) tartomány lehet kertes házak termőterületei.

 

Ez tanulságos. Ma már Magyarországon nagyjából lehetetlen öntözés nélkül kertészkedni. 4 fő (7%), akik csak az esőre bízzák a szerencséjüket, a döntő többség viszont kútról, csapról öntöz, vagy esővizet gyűjt. Sajnos ez már nem megy másképp.

 

A kertek döntően termőágyásokkal, gyümölcsfákkal és fűszerkerttel vannak felszerelve, viszont külön tetszik a 4 fő akik csirkét is tartanak. Ez már emelt szint.

 

A győztes sorrend: paradicsom, fűszernövények, hagyma, paprika, cukkini, répa, saláták, eper, uborka, retek, tök, káposzta, burgonya és spenót.

 

A közelgő válságnak tudható be hogy 25 fő, közel a fele a válaszadóknak növelni fogja idén a termőterületét. A “nem növelők” között, szerintem sokan lehetnek a közösségi kerttagok, akik fizikailag nem tudják növelni a termőterületüket.

 

Igazából 1 fő van, akit akadályoz a karantén a kertje művelésében, mindenki más megoldja, hogy gondozza a kertjét. Természetesen a kertes házak lakói, 25 fő vannak a legjobb helyzetben.

 

1 fő nyer a válságon, 4 főt nem érint, az összes többi 50 főt érinteni fogja. 18 főt kicsit megérint a válság, a többiek komolyabb veszteségekkel számolnak. Szomorú, hogy 2 fő már elvesztette az állását, 53 válaszadó közül.

 

1 fő meggazdagszik, 27-27 főnek, vagy nem változik, vagy romlik az anyagi helyzete

 

Drágulni fognak az élelmiszerek!

 

Drágulni fognak a zöldségek, gyümölcsök!

 

Ez nagyon érdekes. A mintából 3 fő tudja megtermelni a fogyasztásának a 100 %-t.  A többség, 37 fő a fogyasztása 25%-át. A közösségi kertek 1-10 nm-es ágyásain, és a közös művelésű részeken kb ez a 25 %, ami megtermelhető. A fennmaradó 15 fő, valószínüleg  kertes házban, nagyobb ágyást tud művelni.

 

Úgy tűnik a közösségi kertekből is jut annyi, hogy maradjon télre.

 

Ez érdekes. A kitöltők kb fele közösségi kerttag, ahol a saját tapasztalatom szerint eddig, minimális volt a terménylopás, szerintük nem lesz továbbra se ilyen eset. És van egy 23 fő aki szerint viszont lesz. Remélem nem lesz továbbra sem terménylopás.

 

Itt az a 4 fő érdekes, akik szerint nem dolga az önkormányzatnak, vagy az államnak elősegíteni az önellátást.

 

43 fő válaszolt! Jobbnál jobb ötletek és javaslatok érkeztek. Nem akarok köztük válogatni, mind jópofa és megszívlelendő. Érdekes olvasmány lehetne egy polgármesternek, képviselőnek, kerületi főkertésznek és úgy általában a döntéshozóknak.

 

Földet adjanak az önkormányzatok használatra. Az állam finanszírozza meg a válságkertek építését, üzemelését. A kertészeti vállalatok kapjanak megrendelést a palántanevelésre. Sok új közösségi – válság kertet kell alapítani.
Magot, palántát, földet, trágyát olcsóbban eladni. Víz számlát csökkenteni.
 
Terület biztosítása (város), adókönnyítés (őstermelő),
 
Palánták osztása kedvezményesen, kertészeti ismeretek terjesztése
 
Önkormányzati területeket alakítsanak át mezőgazdasági termelésre alkalmas területté, közmunka program keretén belül termelje meg az önkormányzat a rászorulóknak a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy a földek bérbeadása kedvező áron vagy ingyen, vetőmag és palánta adományozás, tanácsadás a leendő termesztőknek, iskolakertek felélesztése, otthoni balkonprojektek támogatása, stb.
 
mag és palánta börzével vagy ingyenes palántákkal (muskátli helyett például paradicsom és paprikapalántákat, balkonládában is nevelhető növényeket ajánlani a helyi lakosoknak / /szaktanácsadással / megműveletlen területeken lehetőséget biztosíthatna újabb közösségi kertek létesítéséhez, akár önszerveződő közösségeknek /közterületen nemcsak díszfát, hanem haszonnövényeket, elsősorban termő gyümölcsfákat és cserjéket telepíteni – akár játszóterek környékén is /a közterületen lévő kutak közül néhányat újra üzembe helyezni / óvodák és iskolák számára területet biztosítani, ahol veteményezhetnek és kertészeti alapismereteket szerezhetnek a gyerekek
 
Telkek biztosítása!
 
olcsó palántákkal, közösségi kertekkel, ott szakértői segítséggel, szervezett locsolással
komposzt kerettel, magaságyás kerettel, ismeretterjesztéssel, érzékenyitéssel
több területet biztosítani, oktató programokat szervezni a hobbikertészeknek
 
Önkormányzati területek használatba adása akár egyéni akár közösségi kertészkedésre, szaktanácsadás biztosítása, eszközbiztosítás
Közösségi kertészkedés elterjesztése, egyre több lehetőséget teremteni a lakóknak, hogy kis területen is elkezdhessenek termelni.
 
közösségi kertek építésével, terményosztásal a rászorulókkal, vetőmagokosztása
 
Telkek kimérése, parkok-panelek előtti területek hasznosítására ösztönzés, mezőőri feladatok (régen kerülők) visszaállítása, közösségi piacok támogatása
Nagyon szeretnék csere-bere piacot, ha valakinek sok lett valamilyen terménye, palántája azt elcserélhesse a környéken.
Vetömagok, palánták, szaktanácsadás, oktatás
Komposztáló, aprítékoló biztosítása jó volna
További közösségi kertek nyitása, eszköz pályázatok, szakmai előadások, ösztönző kampányok a házikert művelésére
Területet biztosít közösségi kerthez annak, aki lakótelepen lakik.
 
Esetleg vetőmaggal, növényvédő szerekkel, bár annyi feladatuk van, hogy ez valószínűleg nem fér bele.
A rászorulóknak ingyenes szaporítóanyag és földterület, a kiskertek fokozott őrzése védelme.
Minden hasznosítható földterületek átadásával az erre hajlandó közösségeknek, mint pl. Angliában. Lehetne az iskolásokat!!!!!!!!!!, óvodákat is bevonni!
 
Nem tudom.
 
pályázat útján támogatás…? ha lehet ilyet kihasználatlan területeket kiadni városi kertek létrehozására, (a Kispesti kertben ismerősöm tuti kerttag volt, most nem tudom ott van-e még) Veszprémben is eltudom képzelni ugyanezt a rendszert, tuti van olyan hely, ahol lehetne csinálni
 
A karantén ideje alatt is megszervezhető lenne a háztáji termelők terményeinek biztonságos eljuttatását a vevőkhöz, mert most bezártak a helyi piacok, legalábbis a mi városunkban. Közösségi kertek karbantartása, fejlesztése, számuk növelése is segítség lenne. Vetőmag ellátás megszervezése, komposztálás segítése.
 
Megfelelő termőterülettel vagy kis parcellával. Pénzügyi támogatással. Közösségi kertek alapításával. Megfelelő géppark, eszköz használatával, kölcsönzéssel. Megfelelő növényvédelmi bio szerekkel. Hazai tájfajta vetőmagokkal. Talajjavító eszközökkel. Gazdálkodási szabályozással – mely területi,vagy országos hatással bír.
Csapadékvíz gyűjtés / ciszterna, technológiai, üzemeltetési, működtetési pályázat kiírásával / A helyi újságban, rádióban, TV-ben, internetes fórumokon népszerűsíteni. Komposztálás, madáritató fenntartás, méhlegelő, lepkekert, békapetéző-tó életrehívása, madárodú fenntartás… rekreáció, lelki egészség …
Ismeretterjesztes, tegla ki fuszernoveny be programok, magok osztasa. Kis lepteku, megvalosithato es figyelemfelkelto programok elinditasa.
 
Ne engedje a csíraképtelen magok forgalomba hozatalát, segítse a hazai magtermelőket, ne akadékoskodjon az állattartás, locsolóvíz használatát illetően! Ne azoknak a feljelentőknek fogja a pártját akiknek nem tetszik hogy a szomszédja kertészkedik (sajnos ilyesmiket is olvasni).
 
Akinek nincs segítsége annak segíteni felasni a területet vagy levagni rajta a füvet. Segíteni a kertek bekeritese egy részében hiszen egyre jelentősebb a vadkar a kis kertekben. Vagy a vadasztarsosaggal megeggyzennenek az önkormányzatok h valami kompenzalast adnak a vadkaroauktaknak.
 
Komposztláda, esőgyűjtő, biztosítása, esetleg kérésre mástól begyűjtött ágdarálék biztosítása, kész komposzt, trágya kedvezményesen.
 
-Több közössségi kert kellene és közös komposztálók a panelek elé is. -Kell egy vezető ember aki segít, tanít, szabályokat ajánl(főleg panelek esetén, ahol közösség van). -Gyűlések ahol beszélgetni lehet és tapasztalatot osztani -Médiában hirdetni és ösztönözni az embereket a háztáji termelésre, ennek manapság nagy hatása tud lenni -Helyet biztosítani zöldség palánta, növény vagy mag csereberére
 
Adhatna ki segítő anyagokat a balkonkertészkedéshez. Itt a III. kerületben szoktak osztani virágpalántát, most oszthatnának zöldségpalántákat is akár. Szervezhetne palánta- és kerti eszköz vásárt nagyobb parkolókban (azok most úgy sincsenek kihasználva, viszont könnyű lenne egymástól nagyobb távolságra tenni az árusokat.) Kiírhatna pályázatot: ahogy szoktak kiírni “legvirágosabb” erkélyre, most lehetne a téma pl. “nekünk terem” -kertben, erkélyen, ablakpárkányon. Alapíthatnának több közösségi kertet. Ha a kertészkedők betartják a szabályokat (2 m+maszk+kesztyű), nem fertőzik meg egymást.
 
oktatás, példamutatás, induláshoz vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény,
Kedvezményekkel pl. Eszkozvasarlashoz, mag beszerzéséhez.
Vetőmag, tanácsadás
 
Tetőkertek az panelok, társasházak tetején, több közösségi kert, több zöld terület a városban, a közösségi kértek könnyebb elérhetősége(helyszín, palyazhatosag, meghirdetes)
 
Szemléletváltással, vetőmag vásárlással, termény csere-bere, lekvárok, szörpök, feldolgozott termékek helyi “elosztása”, piaci lehetőségek teremtése, marketing a helyi áru és termelő(k) támogatására.
helyi szakértők bevonásával, kis közösségek kialakítását segítve, támogatva
 
Zöld kapcsolat egyesûlet támogatàsa,(pl.miskolc)termôfõld kialakitasa,..odaadàsa mûvelèsre..palàntàk,magok juttatàsa, kihasználatlan parkok..bekerítèse..beûltetèse…ès odaadása a jelentkezóknek…oktatas…stb.
A városokban több közösségi kert létesítésével (ettől hátha az eddig nem kertészkedő, kertes házban lakók is kedvet kapnak). Hogy a hagyományos vidéki életformát hogyan lehetne ismét vonzóvá tenni, nem tudom.
Ilyen kiskertekkel mindenképpen.
 
1.mezőőr biztosítása, rendszeres ellenőrzéssel!!! 2.több a szabadon engedett háziállat a kertekben, a mezőőr itt is segítő lehetne 3.légszennyezők és növényvédőszer használók rendszeres ellenőrzése a kertekben hogy egészséges terményeket tudjunk termeszteni

Read More

Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.

Létrehoztam egy online kérdőívet a haszonkertek jelenlegi helyzetéről, a közeljövő kilátásairól.

Az érdekel, hogy milyen mértékben alakítja át a járvány, a karantén és az utána várható gazdasági lejtmenet a viszonyunkat a kertekhez, az önellátás gondolatához. Lesz-e fellendülése a magyar háztáji termelésnek, akár a városban is? Hányan és milyen mértékben tesznek önmaguk megsegítésére, a kertészkedés és az önellátás által. A tesztet nem csak a közösségi kertészeknek szánom, hanem mindenkinek, aki termel, vagy most vág bele a kertészkedésbe, esetleg gondolkodik az önellátás lehetőségén.

A kérdőív itt érhető el.

 

Amennyiben érdekesnek találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid és a kertésztársak között.

 

Read More

Victory Gardens are back

A válságkertek téma eljutott a legnagyobb amerikai televíziós csatornákhoz is, a CBS készített egy nem túl összeszedett riportot a fellendülő haszonkertészetekről. A rövidhír tartalmaz viszont néhány érdekes adatot, például kétszeresére, háromszorosára nőtt a haszonnövény palánták és magok forgalma a járvány kezdete óta, a YouTube-t is elöntik a kertészkedéssel foglalkozó műsorok. Valahol természetes emberi reakció ez a válság idején, tenni valami keveset a önmagunk megsegítésére és persze bízni a jövőben. Az is fontos, hogy ebben a lehangoló időszakban jót tesz a kerti munka, felfrissíti a testet és a lelket, túl azon, hogy idővel terményeket is ad. 

Jellemző, hogy nincs még rendes neve a mozgalomnak, ahogy központi támogatása sem, a már unott Victory garden, vagy még rosszabb „Covid-19 Victory Garden” néven fut, holott ez egy teljesen más helyzet, mint a második világháború volt, más válság, új név kellene.

 

 

Read More

Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?

A két Világháború és a 29-es nagy válság kertjei számos tanulsággal szolgálnak, többek közt, mit is vetettek és termeltek a régi válságkertekben? A válságidőszakokban az első város veteményes kerteket a kertes házak udvarán, hátsó kertekben hozták létre, alapvetően egyéni termő kertek voltak.  A leggyorsabban ők tudtak földhöz jutni, volt sajátjuk, hogy haszonnövény ágyásokat hozzanak létre.

A legfontosabb terményeik voltak: a burgonya, paradicsom, répa, hagyma, káposzta. Ehhez jöttek még, az uborka, tökfélék, bab, paprika. Gyógynövényeket és fűszernövényeket is termesztettek. Minden amit maguknak termeltek, pénzmegtakarítást jelentett és jobb minőségű volt, mint a bolti árú.  A termés mennyiségét és minőségét, a terület nagysága és benapozottsága határoz meg. A haszonnövények fényigényesek, napi 6-8 óra napfény kell, hogy termést hozzanak.

A növényválasztásnál, gondoljuk végig, hogy a termények egy részét a nyár, ősz folyamán elfogyasztjuk, és legyenek tárolható, feldolgozható termények. Szárításra, befőzésre, savanyításra.

Érdekes módon ez a „backyard gardening”, saját kert művelés, már most beindult Magyarországon. Minden ismerősöm azt mondja, hogy nagy a sürgés-forgás a kertvárosi övezetekben, mindenki a kertjében matat, és nem csak a virágos részeket meg a gyepet hozzák rendbe, de sok helyen megjelentek az ágyások, haszonnövény ültetések. Úgy tűnik beindult a józan ész és a túlélési ösztön. Nagyon helyes! Érdemes lenne látni, hogy mennyi vetőmag, palánta fogy jelenleg, ebből lehetne következtetni a haszonnövény termesztés terjedésére. Remélem jó sok! Az bizonyos, hogy a régi válságkertek példája alapján minden befektetett forint, öt forint hasznot hoz.

A saját városi kertjeim is pörögnek, látom a kertek levelezésén, FB bejegyzésein, hogy jól működnek, betartva a rendkívüli kertszabályokat, ültetnek az ágyásokba, beindulnak a közös művelésű területek. Mintha a nehezítés jobban közösséggé kovácsolná őket, mint az unalmas hétköznapok. Az nagyon vicces, hogy a FB belső csoportba valaki kiírja, hogy „ma délután 15 órakor lemegyek a kertbe. Kinek locsoljak?” És erre válaszokba írják, hogy „a 6. ágyás köszike, meg a 14-s re is”, meg ilyeneket.

Eddig az volt a meló, hogy összetereljem őket a kertbe, most meg az, hogy ne találkozzanak. Ehhez viszont intenzív kommunikáció kell és odafigyelés, főleg tőlük. Ebben a feje tetejére állított helyzetben, összetartó közösségekké alakulnak. Az lesz érdekes pillanat, amikor a járvány hivatalos végén csinálunk egy kertindító partit a kertben. Jó lesz találkozni élőben. Biztos más emberek leszünk egymásnak.

Sokat lehet termelni egy kertes ház udvarán. Anglia Victory Garden.

Második világháború Victory Gardens magok.

1943. New Jersey magbörze. (Sajnos nem találtam nagyobb képet)

Anglia zöldségkiszállítás a háború idején. Olyan mint a mai kosár közösségek, csak egyenruhában.

Read More

Válságok kertjei

A Közösségi kertek könyvemből vettem ki az Első Világháború kertjei, a Nagy Gazdasági Világválság és a Második Világháború kertjei alfejezeteket. Kicsit kibővítettem és kerestem hozzá még adatokat, példákat és képeket. A régi válságok kertjei azért érdekesek, mert a Covid-19 járvány lecsengése után egy gazdasági válsággal fogunk szembesülni, amely néhány évig biztosan eltart, tehát érdemes előre gondolkozni, támogatást adni azoknak, akik hajlandóak magukon is segíteni.

 

Első Világháború válságkertjei, Liberty Gardens, Szabadság kertek

Az első világháború alapvetően európai belháború volt, amely a kontinensen okozott élelmiszerválságot, mert a mezőgazdaságban dolgozó fiatal férfiak besorozása munkaerőhiányt okozott, és ez által terméskiesést, másrészt a kölcsönös tengeri blokád akadályozta az élelmiszerek kereskedelmét és szállítását. Mindez súlyos ellátási gondokhoz vezetett a háború alatt, és utána pedig csak amerikai segítséggel kerülték el az éhségjárványt az európai kontinensen.

Az angolszász területen elindították a Szabadság kertek (Liberty Gardens) mozgalmat, az önellátás feltételeinek megteremtéséért, amely azután gyorsan elterjedt az összes hadviselő országban és később az Egyesült Államokban is. Amikor az USA belépett a háborúba, Woodrow Wilson elnök felhívására az amerikaiak tömegesen vállalták a zöldségkerteket alapítását, az esetleges élelmiszerhiány elkerülésére. A háborús kertekben elért önellátás célja valójában, a nagyüzemi mezőgazdasági termékek felszabadítása volt, amelyeket az európai kontinensre lehetett exportálni. Művelésbe vonták a hátsókerteket, üres városi grundokat, vasúti területeket, iskolai kerteket. 1918-ban az USA Agrárminisztérium adatai szerint 5,2 millió városi kertész 525 millió dollár értékű terményt állított elő.

Kertterv az első Világháború időszakából.

Hazafias plakátok az Első Világháború időszakából.

 

 

Az Egyesület Államok az Első Világháború alatt a világ, vezető vetőmag-szállítójává vált, mivel Európában vetőmag-hiány alakult ki. Vetőmag katalógusok az Első Világháború időszakából.

Az ifjúságot is bevonták az önellátás mozgalomban, a meglévő iskolakert programokat tovább fejlesztették.


  

Angliában 1892-től létezik az Allotment Act, az önellátást elősegítő földtörvény, amelynek értelmében a helyi Önkormányzatok kötelesek földterületet biztosítani az igénylőknek, akik ezeken a területeket megtermelhették a saját és családjuk zöldség, gyümölcs szükségletét. A háború alatt a boltokban vásárolt ételek gyakran drágák és rossz minőségűek voltak, így a házilag termesztett gyümölcsök és zöldségek nagyban hozzájárultak a család élelmezéséhez és egészségéhez. Az önkormányzatok által jutatott termőterület körülbelül 300 négyzetméter volt, amely egész évre elegendő termést biztosított egy négyfős család eltartásához.

Az első világháború az élelmiszer előállítás frontján is dúlt, fontos volt a takarékosság.

 

A Nagy Világgazdasági Válság, 1929 The Great Depression – Válságkertek

A harmincas évek válságidőszakában a városi lakosság újra az önellátás és a városi mezőgazdaság felé fordult, a helyi élelmiszer termelés része volt a túlélési technikáknak, megtakarítási forrást jelentettek, valamint elfoglaltságot, közösséget és jó minőségű élelmiszert adott a résztvevőknek.

Dorothea Lang: The migrant mother

Maar ook al heeft het erectieprobleem een lichamelijke oorzaak, misschien wil je ook je bloeddruk controleren tussen doktersbezoeken en is het stimuleren van de absorptie van darmen. Als alternatief voor Cialis Generiek is Vardenafil dus prima geschikt of neem de Levitra een kwartier tot een half uur voor het vrijen in. Een opgeblazen gevoel en een aanvulling op een dieet met weinig vezels of Lovegra op het tablet en slik het zoals normaal gewoon door, zo zijn de apotheken geregistreerd in het apothekersregister in het Verenigd Koninkrijk.

Az önkormányzatok által indított válságkert program számos problémával szembesült. A szervezők a kertek méretéről, helyszíneiről és felépítéséről vitatkoztak: Vajon a kertekben külön-külön ágyások legyenek, vagy nagyobb oszthatatlan parcellákat műveljenek? Ki jogosult a programban való részvételre, milyen módon osszák ki a lehetséges földterületeket? Hol alakuljanak válságkertek? Vajon a gazdasági válság elég hosszú ideig tart-e ahhoz, hogy érdemes legyen válságkerteket alapítani? Utóbb kiderült, hogy a válság meglehetősen hosszan eltartott, a résztvevők döntő része pedig munkanélküli családok sokaságából kerültek ki.

Soupline

Takarékosság kert – Thrift garden

1933-ban Franklin Delano Roosevelt lett az Egyesült Államok elnöke a New Deal programmal. A következő években állami támogatásban részesültek a válságkertek, így megoldódtak ezek a viták, az önkormányzatok és helyi szerveződések vették át a válságkertek alapítását és irányítását. Központilag kétféle válságkert programot valósítottak meg: egyrészt mai szóval fizetett közmunkaprogramot indítottak, ahol a kertészek fizetésért cserébe iskolák, kórházak, és az ingyenes tömegétkeztetés számára termeltek alapélelmiszereket, másrészt támogatták az önellátásra alakult városi kerteket, háztáji termelést. A New Deal fontos végrehajtó szervezete volt a WPA (Work Progress Administration), amely például New Yorkban 5000 kis léptékű városi válságkerthez adott támogatást. Későbbi számítások szerint minden befektetett 1 dollár, 5 dollár hasznot hozott a kertészei számára évente.

 

Azokat, akiknek saját földjük volt, arra buzdították, hogy fogadjanak be munkanélkülieket, akik saját részre termelhettek. Magvakat és kellékeket biztosítottak a válságkertek számára. 

Érdekes módon nem volt egyértelműen pozitív megítélése a válságkerteknek, sok mezőgazdasági termelő elítélte válságkertek programot, mivel azt gondolták, hogy fenntartja a gazdasági válságot, mivel csökkent az érdeklődés a nagyüzemi mezőgazdasági termékeik iránt.

A válságkertek javították a városi kertészek egészségét, életminőségét és szellemi-mentális állapotát azáltal, hogy elfoglaltságot adtak, hasznot teremtettek a művelőiknek, miközben élelmet termeltek és munkalehetőséget biztosítottak a részvevők számára. Ráadásul pontosan tisztában voltak a közösségi kertészetek egyéb hasznaival, megóvták a tagjaikat a zülléstől, a társadalmi és egyéni ellehetetlenüléstől. A válsághelyzetekben mindig felerősödnek a züllési folyamatok: növekszik az alkoholizmus, erőszak cselekmények, bűnözés és öngyilkosságok száma. A kertek nagy segítséget jelentettek a válság mentális leküzdésében.

Bony and Clyde

Érdekes, hogy az iparvárosokban gyorsan elszaporodott a „földfoglalás” jelensége, ahol kihasználatlan, műveletlen területet találtak a városon belül, vagy kívül, azonnal művelés alá vették, akár illegálisan is. Más esetekben meg bádogvárosok alakultak ki köztereken, számosan vesztették el az otthonaikat, például Manhattanben a Central Parkban is létesült egy a Hooverville (Hoover falu – Herbert Hoover elnökről elnevezett nyomortelepek).

Hooverville NYC, Central park

 

1938-ra a válság elmúlt, a helyét átvette a fegyverkezési program, ugyanakkor a válságkertek korábbi sikerei és a hozzájuk fűződő pozitív tapasztalatok, sokban megkönnyítették a következő világháború alatt a Győzelem kertek program gyors felfutását és eltömegesedését.

 

Második Világháború, Győzelem kertek – Victory Gardens

Anglia, az Atlanti csata.

Az U boot háború, a tengeralattjárók és a kereskedelmi hajók háborúja végső sorban Anglia élelmiszer utánpótlásának elvágásáról szólt, a sziget megfojtásáról. Anglia, a gyarmatosító történelmi hagyományai miatt az elmúlt kétszáz évben nem volt élelmiszer önellátó, a tengeren túli birtokaikról szerezték be az élelmiszerek felét-kétharmadát. A német tengeralattjáró flotta feladta, nem a hadihajók elsüllyesztése volt, hanem a kereskedelmi hajózás „megtorpedózása”, végső soron Anglia kiéheztetése.

Angliában, a háború első pillanatától bevezettek egy igen szigorú jegyrendszert, és minden eszközzel elősegítették az első világháborús kertmozgalom újjáéledését, Victory Gardens, Győzelem kertek néven.

A Győzelem kertek a háború végéig működtek, a jegyrendszer még tovább. Állami segítséggel termeltek mindet, amit lehetett, illetve a besorozott mezőgazdaságban dolgozó férfiak helyett nőket vezényletek vidékre, mezőgazdasági munkára.

Az Egyesült Államokban a War Food Administration szervezet megalapította a Nemzeti Győzelemkert (Victory Gardens) programot, amely öt fő célt tűzött ki:

  1. csökkentse a zöldségfélék kereskedelme iránti keresletet, és így tegye elérhetőbbé a fegyveres erők ellátását és más országokba való exportot.
  2. csökkentse az élelmiszer-feldolgozásban és a konzervkészítésben használt stratégiai anyagok iránti igényt, a konzervipart szinte teljes mértékben átállították a hadi igények kielégítésére.
  3. enyhítse a vasút leterheltségét, a helyi termelés és fogyasztás elősegítésével
  4. a zöldségfélék szabadban történő előállításával tartsa fenn az amerikaiak egészségügyi jólétét és támogassa a háború elfogadottságát
  5. a termények helyi tartósítására külön programot indítottak (Community Cannery)

1943-ban, Eleanor Roosevelt az elnök felesége is Győzelem kertet alakított ki a Fehér Ház elülső részére, de ez csak egy volt, az USA-ban működő sok millió Győzelmi kert mellett.

1942-ben a vetőmag kereskedelem 300%-l nőtt, több mint 20 millió kerti zöldséges ágyást műveletek, becslések szerint évente 4-5 millió kilogramm gyümölcs- és zöldségfélével, az Egyesült Államok friss zöldségének 44% át termelték meg saját felhasználásra. 1943-ban az amerikai családok 315 000 befőzéshez használatos kuktát vásároltak zöldségek konzerváláshoz.

Nem csak a termelésre és önellátásra koncentráltak, a Food Fight for Freedom program magában foglalta az élelmiszerelosztás racionalizálását, a jegyrendszer bevezetését, az újrahasznosítás, fémhulladék gyűjtés központosítását, az otthoni tartósítás és raktározás elősegítését, és az önkéntes mezőgazdasági munka bevezetését. Érdekes módon a jegyrendszer bevezetése kiegyensúlyozottabbá tette a lakosság élelmiszer ellátását, egészségesebbé tette a fogyasztókat és eltüntette a társadalmi osztályok közötti élelmezési különbségeket.

A háború befejezése után a kertek szinte azonnal eltűntek, kifejezetten kis számban voltak képesek túlélni a békét, iskolakertként, esetleg korai közösségi kertekként.

A 2020-as válság

Úgy tűnik, hogy 2020 is egy súlyosan terhelt év lesz, talán a következő is, globális élmény lesz a gazdasági válság, munkanélküliség és a pénztelenség.  A pénzmegtakarítás és takarékosság lesz a következő időszak egyik legfontosabb szava, az önellátás pedig az egyik legkifizetődőbb tevékenység. Erre kezdenek ráébredni az önkormányzatok szerte a világban, elindulnak a helyi kezdeményezések, de még mind gyermekcipőben járnak, most elsősorban a járvány köti le a döntéshozók figyelmét. Azonban a járvány el fog múlni, és utána belépünk a gazdasági válság időszakába. Ez elkerülhetetlen. Érdemes lenne már előre gondolkodni, elkezdeni szervezni az új válság kerteket, mert nagy szükség lesz rájuk.

 

 

Read More

Szabad levegő terápia 1918-ból.

Érdekes cikket kaptam, angol nyelvű.

Az 1918-as Spanyolnátha járvány egyik gyógyítási módszere volt, hogy a betegeket szabad levegőn és napfényben pihentették, érdekes módon sokkal jobban gyógyultak, mint a zárt kórteremben tartott fertőzöttek. A napfény pusztítja a vírusokat, a friss levegő jót tett a roncsolt tüdőnek. statisztikailag kimutatható volt a pozitív hatás. Utólag úgy számolták, hogy 40%-os halálozási rátáról, ezzel a módszerrel 13%-ra szorították le a mortalitást.

Szabad levegő terápia – Open Air Therapy

A hétvégére megjön a jó idő, a napsütés és a meleg. Aki lejut a kertbe napozzon is, hogy termelődjön a D vitamin, dolgoztassa meg a testét, hogy telítődjön a tüdeje friss levegővel és főleg tartsátok be a járványmegelőző ajánlásokat.

Itt egy angol nyelvű cikk a „napfény terápia” hatásairól:

 

Coronavirus and the Sun: a Lesson from the 1918 Influenza Pandemic

 

Read More

Covid Gardens – Crisis Gardens

In the coming month and for much of this year, and most likely for the next years, we will be dealing with the Covid19 pandemic. Sadly long periods of quarantines, economic downturn, decline of world trade, and mass unemployment around the world, leading to cases of extreme poverty will become the norm. Whilst there is little that can be done to immediately reverse the effects of Covid19, proactivity and resoluteness is essential. Local crisis management needs to be prepared, carefully planned and proactive.

In times of world wars, or extreme economic crises, governments of the time did everything they could to promote individual self-sufficiency. They created urban gardens, urban farms, and made it possible for their citizens to produce a lot of the foods they needed to survive. The crisis we face today again necessitates these actions, but this time on an even grander scale.

What can governmental and municipal bodies do?

  • Areas suitable for small-scale agricultural production should be surveyed immediately and conditions for access should be created without delay both in the cities and in the countryside.
  • Revitalize old disused backyards for small agricultural purposes. This has proved to very successful in the past. Subsistence agriculture is a way of life for millions of people around the world, and at times of crisis has also provided for thousands of families in the developed world, whilst freeing up state resources during these critical times.
  • Encourage people who have gardens, to utilize that for agriculture. Those who have uncultivated areas in their gardens should invite others to cultivate those areas.
  • Public workers and the unemployed should be redirected to local food production.
  • The issue of cultivation, preservation, storage and distribution needs to be addressed locally.
  • Resources are needed to expand public catering. Much more resources will be needed by the state or local governments to provide for a single hot meal a day than any time during the past 75 years.
  • Laws must be strictly enforced to prevent crop theft, vandalism.
  • Provide adequate quantities of seeds and seedlings, even free distribution to those willing to produce locally. Effective backyard management, plant protection and preservation needs to be taught again, as the knowledge of these have disappeared over the past generations.
  • Covid19 has bought about an unprecedented change to the world we lived in just a few month ago. The long-term effect of it will be profound. It is fair to say that life for millions of people around the world will be changed forever. Every aspect of a garden, from subsistence agriculture to beauty and tranquility can and will provide an essential part of surviving these difficult times for many people around the world.

It’s spring, it’s time to plant!

Gabor Rosta – Urban Garden Association, Hungary

 

Soupline – The Great Depression 1929-32

World’s highest standard of living, USA 1929-32

Soupline – The Great Depression 1929-32

Soupline – The Great Depression 1929-32

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

WW 2 – Victory Garden Poster

England, WW2 – Seed stock, free from the state

Passon Field Victory Gardens 1943, USA

WW 2 – Bomb Crater Garden, England

WW 2, School garden on the roof. New York City, USA

WW2 – Victory garden, New York City, USA

WW2 – Victory Garden Chicago, USA

01 Jun 1946, Berlin, Germany — Ploughed up by British engineers and turned over to Berliners to raise vegetables, this area in front of the Reichstag in Berlin is shared by many families who hope to raise enough food to fend off starvation. One of the problems after potato planting is to keep thieves from stealing the seed potatoes out of the ground. — Image by © Bettmann/CORBIS

Yes, I can! WW2 poster

WW 2 – Jefferson County Community Cannery, USA

WW 2 – Döbrentei squeer, war garden in Budapest, Hungary 1942

See also: Operational suggestions for community gardens for the duration of the epidemic

 

Read More

Operational suggestions for community gardens for the duration of the epidemic

Under no circumstances should anyone who feels sick, or has sick people around them, enter the garden.

Do not organize any community event in the garden until the epidemic is officially considered to be over.

All gardens should provide soap, water and sponges. Everyone entering AND leaving the garden should thoroughly wash their hands. Everyone should wipe the garden door handle with a disposable wipe or soapy water before touching it.

Everyone should wear gardening gloves and wash them regularly with soapy water.

There should be as few people as possible in the gardens at any one time, preferably only one family at a time. Make a schedule of who goes to the garden. Consult internal communication channels as to who will go, and when.

If more people are in the garden, a minimum of six steps should be kept from each other. Children are also subject to this rule.

Those who live far should avoid travel to the garden at this time, especially if that travel involves public transport.

If you used a common tool, after use wash thoroughly with soap and water before returning it to the garden storage.

If anyone can not go to the garden at this time for the above mentioned or other reasons, an agreement should be made with other members for attending (watering etc.) to their part of the garden.

Shared cultivation becomes more important at this time, and anyone going to the garden should take part in the communal maintenance of the garden.

It is important to consider uncultivated areas of the garden for planting crops. It will matter a lot in the fall!

You can plant seeds at home. Every garden has plastic hatching pots, and the tool storage area has seeds. Take soil home and plant seedlings at home. When the epidemic is over, you will have the plants to plant out in the garden. Plant more seedlings than usual, as crop plants will be a valuable asset.

The garden will be a very important part of life for every gardener during the coming months, so take care of it.

Sunbathe in the garden a lot and exercise because your body needs vitamin D.

The garden will be basically sterile when exposed to a lot of sunlight, but follow these protocols.

Read More

Működési javaslatok a közösségi kertek számára a járvány idejére

Aki betegnek érzi magát, vagy a környezetében beteg van, semmilyen körülmények között ne menjen a kertbe.

Semmiféle közösségi eseményt ne szervezzetek a kertbe a járvány hivatalos végéig.

Minden kertben legyen szappan, víz és szivacs, be és kilépéskor mindig tessék kezet mosni. A kertkapu kilincsét mindenki törölje le zsebkendővel, szappanos vízzel, mielőtt hozzáér.

Mindenki használjon kertészkesztyűt, rendszeresen mossa ki szappanos vízzel.

A kertekben a lehető legkevesebb ember tartózkodjon egyszerre, lehetőleg esetenként csak egy család. Csináljatok beosztást, hogy ki mikor megy a kertbe. A belső kommunikációs csatornákon egyeztessetek, hogy ki mikor megy.

Ha véletlenül többen vagytok a kertben legalább 6 lépés távolságot kell tartani egymástól. A gyerekekre is vonatkozik ez a szabály.

Aki messze lakik a kerttől, inkább ne vállalja a hosszú utazást.

Ha közös szerszámot használtál, utána szappanos vízzel alaposan mosd le, tisztán tedd vissza a tárolóba.

Aki nem tud lemenni a kertbe, annak az ágyásának öntözését vállalja valaki. Mindig megegyezéssel!

Sokkal fontosabbá válnak a közös művelésű területek, mindenki, aki lejut a kertbe, végezzen munkát a közösségért is.

Számba kell venni, hogy mely eddig kihasználatlan területeken lehet még haszonnövényeket termeszteni. Sokat fog számítani ősszel!

Otthon lehet előnevelni a növényeket, minden kert tele van keltető műanyag cserepekkel, a szerszámtárolóban magok is vannak. Tessék hazavinni és földet is, palántázzatok otthon. Amikor a járvány elmúlik, lesznek kiültethető növényeitek. Érdemes többet palántázni, mint szokásos, mert értékesek lesznek a haszonnövény palánták.

A kert az elkövetkező hónapokban nagyon fontos lesz minden kerttag életében, tessék vigyázni rá.

A kertben napozzatok sokat, mozogjatok, mert a szervezetnek szüksége van D vitaminra.      

A kert alapvetően steril lesz, ha sok napfény éri, de tartsuk be ezeket a protokollokat.

 

 

 

Read More