Főkert – Cégek összevonásáról

Szeptember elsejétől megszűnt az önálló Főkert Nonprofit Zrt, helyette a városvezetés létrehozta a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt, amely magába foglalja a Távfűtő Műveket (Főtáv), Főkertet, Közterület Fenntartót (FKF), a Temetkezési vállalatot (BTI) és a kéményseprőket (FŐKÉTÜSZ). Hatalmas horderejű lépés, éppen ezért furcsa a döntés és végrehajtás agyonhallgatása, az egész, ahogy menedzselik.

A cégek összevonása bevett gyakorlat, számtalan ilyet láttunk a rendszerváltás után, amikor nyugati cégek bagóért felvásárolták a hazai vállalatokat és szervezték át őket a saját üzleti folyamataik mentén. Még ezek voltak a szerencsés cégek, sokakat csak a piacaikért vettek meg, majd zártak be, szélnek eresztve a dolgozókat.

A cégek összevonását általában üzleti, hatékonysági szempontokkal magyarázzák, nagyobb egységeket hoznak létre addig szétszórt területekből, csökkentve az adminisztrációt, az üzleti folyamatok idejét, kevesebb alkalmazott és vezető kell, gyorsabb lesz az ügymenet. Viszont ez csak akkor működik, ha hasonló profilú cégeket vonnak össze, például a nagyhal megeszi a kishalat, és beolvasztja a saját szervezetébe. A kishal is ugyanazon a piacon működött, mint a nagyhal, az üzleti folyamataik hasonlóak voltak, persze nagy megrázkódtatás a beolvadás, de remélhetik, hogy lesz jövő, lesz munkájuk. Így alakulnak ki a sokunk által ismert nemzetközi multik, az embertelen és ésszerűtlen szervezetek, amelyek egységes sémákat és szabályokat kényszerítenek minden munkavállalóra és a vevőikre is, függetlenül attól, melyik kontinensen élnek, mi a kultúrájuk.  

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt viszont ennek a fordítottja. Öt teljesen más profilú, más kultúrájú céget gyúrnak egybe, ahol megszüntetik a cégek saját osztályait, például a gazdasági osztályt, a beszerzést, a HR-t, az ügyfélszolgálatot, a kommunikációt és a többit, mindent funkciót egy-egy összevont osztály fog menedzselni. Például lesz egy beszerzési osztály, amely gondoskodik a koporsókról, a parkgondozó gépekről, a kukásautókról, és a kéményseprők kémény seprűinek beszerzéséről. Bizonyosan a legolcsóbbat fogják megvenni, mert így hatékony, függetlenül attól, hogy mennyire használhatók, mennyire szervizelhetők, alkalmasak-e a budapesti viszonyokra. Lesz egy HR osztály, amely kezeli a sírásók, a kertészek, a kazánkovácsok és az utcaseprők bérét, felvételét-kirúgását, juttatásait, szabadságolását. Lesz egy gazdasági osztály, amely egyben kezeli az öt cég teljes pénzügyi folyamatait, egyben tárgyal a Fővárossal a következő év finanszírozásáról. Lesz egy kommunikáció, mely az összes cég összes ügyfelével fog kommunikálni, intézi az ügyfélszolgálati ügyeket, ne adj Isten, megpróbál ennek a szörnyetegnek cégkultúrát adni. Abba már bele sem merek gondolni, hogy vajon a vállalatirányítási rendszereket hogyan hangolják össze, vagy hagyták az egészet a fenébe, és eltörlik a múltat, és mindent a nulláról újra indítanak. Árulkodó, hogy ezt az egész manővert március elejére hirdették meg, aztán lett szeptember elseje, de mint hírlik ez sem az igazi indulás még, a dolgozók például 10 nappal később értesültek, hogy új cégnél dolgoznak, máshonnan kapják a fizetésüket. Mennyire működött itt a kommunikáció? Semennyire.

Kulturált városvezetés, ha egy ennyire rizikós lépésre szánja el magát, először felkér néhány komolyabb szervezetfejlesztő céget, hogy készítsenek hatástanulmányt, számolják ki a cégátalakítás várható költségeit, idejét, buktatóit, nyereségét és mindezek gondos mérlegelése után vág bele a manőverbe. Itt ilyesmiről szó sincs, megcsinálták „okosban”, áttolták hatalmi szóval, úgy is mindegy, váltsuk le OV-t, a többi nem számít.

A városvezetés azzal magyarázza ezt a lépést, hogy költséghatékonyság kell. Na, az itt nem lesz, helyette romló szolgáltatási színvonal, szakemberek tömeges kilépése a cégektől, emelkedő működési költségek,  rosszabb működési feltételek és dühös ügyfelek. Nem megtakarítás a megszüntetett vezetői pozíciók, a leállított szolgálati autók, a szélnek eresztett felügyelőbizottsági tagok. Ezek az éves költségvetés elenyésző része, megtakarítani nem így kell, ez a legdrágább spórolás, ráadásul ezt a spórolást egyszer vissza kell fizetni, ezt egyszer rá fogják hárítani a fogyasztókra, hiszen monopolhelyzetű cégek, a fogyasztó nem mondhatja azt, hogy na ebből elég, megyek egy másik szolgáltatóhoz. Ez az öt cég le fog rohadni, egyre rosszabb lesz a szolgáltatási színvonaluk, egyre elégedetlenebbek lesznek a fogyasztók, amíg egyszer el fog jönni a pillanat, amikor az egészet vissza kell majd csinálni és az nagyon drága lesz. Az elkövetkező évek arról fog szólni, hogy reszelik, kalapálják ezt a romhalmazt, miközben egyre drágább lesz a romló szolgáltatás, egészen addig, amíg már tarthatatlanná válik a rendszer, Budapest lecsúszik. Akkor jön el az idő, hogy iszonyatos befektetések mentén újra szét kell bontani ezt a szörnyeteget, működő, kisebb egy-profilú cégekké. (Ilyen volt a MÁV, még a kétezres évek elején, egy pénznyelő szörnyeteg, amelyet szét kellett bontani üzemágakra, és érdekes módon azóta, valahogy jobban működik, és kevesebbet is lopnak belőle.)

És mi lesz a Főkerttel? Ez egy izgalmas kérdés. A Főkert 155 évet élt. Idősebb, mint az egyesített Budapest, túlélt tucatnál több rendszerváltást, világháborúkat, ostromokat, forradalmakat, de ezt már nem fogja túlélni. A szakemberek döntő része már elhagyta a céget, helyettük jöttek az ifjú törökök, nagyszerű ötletekkel, mint a bogárhotelek és méhlegelők és a többi. A Főkert minden tárgyi, ingatlan és természeti vagyona a Távfűtő művekre szállt számolatlanul. A Főkertnek ma már adószáma sincs.

Sikerült átpolitizálni a kertész szakmát, itt már mindenki megkapja a maga szitokszavát, te szemét Fideszes, te szemét balos, nincsenek már szakmai érvek, se alapkonszenzus, pedig kéne, alakul itt egy klímaváltozás, kellenének szakmai alapok. Ehhez nagyon rossz kezdés megszüntetni a Főkertet, Magyarország legnagyobb kertészeti cégét.

Van még egy érdekes aspektusa ennek az egésznek: a sajtó mélységes hallgatása. A baloldali sajtót megértem, a Főpolgármester szent tehén, áruló aki rosszat ír róla, választási kampány van, még a csapból is a kampány folyik, a baloldali betyárbecsülethez hozzá tartozik, hogy ha kell hazudunk éjjel-nappal, minden órában. A jobboldali sajtót nem értem. Ez egy igazán magas labda és nem ütik le. Vajon miért? Talán azért, mert nekik az a jó, ha a budapesti közművek lerohadnak az alapjukig, működésképtelenné válnak, olcsón lehet majd privatizálni, és lesz egy új NER-Főkert, NER-FKF, NER-Főkétüsz, NER-BTI és NER-Távfűtés. Ezek az utolsó nagy vagyonok Budapesten, monopóliumok, biztos bevételek.