Summa 2016

Rosta Gábor 2016-12-30

Hosszú és keserves év volt ez a 2016, kifejezetten örülök, hogy vége. Volt két rettenetes menetem idén, életem legrosszabb éve volt. Emellett túl sok fontos és értékes ember hagyta itt ez a világot, volt néhány igazi vízválasztó politikai választás, amelyek persze a mi bőrünkre is mennek, szóval elég volt.

Az elmúlt hat évben az Egyesület, három önkormányzattal (XIX. kerület, III. kerület, Szentendre) közösen alapított 7 városi kertet, összesen 7121 négyzetméteren, 188 ágyással. Olyanok, mint a falvak, nagyon patrióták, összetartóak, nagyon szépen működtetik a kerteket, jó helyek lettek. Idén volt két kert-átadó ünnepség, a Zápor kert és Szélrózsa kert, és jövőre ünnepli fennállásának 5. születésnapját az Első Kis-Pesti Kert.

2010-ben, amikor a közösségi kertszervezésbe belevágtam, el sem tudtam képzelni, hogy ide fejlődik mindez, mennyi kalandot, bosszúság és persze sikerélményt ad az évek folyamán. Minden évben születik egy-két gyerek a kertekben, néha elmegy egy-egy kertész, és közben a kertek folyamatosan nőnek, fejlődnek, minden évben szebb és összetettebb a kertuniverzum. Ez valahogy nem válik unalmassá. Soha nem dolgoztam egy munkahelyen és projekten ilyen sokáig, mint az Egyesületben, és bár voltak nagyon nehéz pillanatok, minden percét élveztem, és legfőképp adott egyfajta hasznosság tudatot. A korábbi munkáim során ezt kevésbé éreztem.

Azonban mostanra ez fenntarthatatlanná vált. Hét kert sok lett, egy személyben átfogni már képtelenség, túl sok lett, mind a kertszervezés és a személyes jelenlét is. Hét kertbe már nem lehet minden eseményre kijutni, borzasztóan sok a napi 50-70 üzenet, levél, vagy FB bejegyzés, plusz adózás, szerződések, adminisztráció és az az elképesztő mennyiségű ingyenmunka, amit ma Magyarországon elvárnak a civilektől. Ezt képtelen vagyok már követni. Lehetne kevesebb odafigyeléssel, rosszabb minőségben csinálni, de annak nincs értelme. Más módon kell az Egyesületet tovább működtetni. El kell indítani egy leválási folyamatot, életciklus váltás lesz.

Közben adódott egy lehetőség, amit elvállaltam, januártól a FŐKERT-nél fogok dolgozni, ez egy projekt feladat. A vállalat jövőre ünnepli alapításának 150. évfordulóját, a jubileumi év alatt lesznek események, ezek szervezésében veszek részt. Jó lesz egy kicsit mással foglalkozni, nem csak a kertekkel, ráadásul nagyon hasonló a kommunikációs téma, csak a lépték nagyobb, mint a városi kertek. Ráadásul egyre inkább felértékelődnek a közbeszédben a városi zöldterületek és a fák, a jubileum jó alkalom ennek a tudatosítására. Az egyesület kertjei egy kicsit nélkülem fogják tovább művelni önmagukat, és ez talán így jó. A végcél valahol a önálló működés, a személyektől független fenntarthatósága, mind a közösségeknek, mind a kerteknek. Remélem működni fog. Közben persze a kertalapítások nem állnak le, úgy tűnik lesz egy új kert a III. kerületben, de ezt nem én fogom csinálni, lesz egy megbízott kertvezető, és egy kisebb részt fogok vinni egy iskola kert kísérletben a Fűvészkert szervezésében. A fő munka azonban a FŐKERT150 lesz.

Fotókat kerestem a telefonomban, amelyek nem a kertekről szólnak. Vagy nem csak.