Meghívtak egy előadásra Szegedre, az alkalom a szegedi közösségi kert megnyitója volt. A kertet a Maszk Egyesület hozta létre, lakótelepi környezetben, egy közösségi ház kertjében. Ők is 7 négyzetméteres ágyásokat építettek, kb. egy tucatot, mindazokat az alapokat lefektették, amik a kertinduláshoz elengedhetetlen, (tervezett kert, emelt ágyások, megoldották a vizet és a földcserét is). Az fontos, hogy eleve tervezetten hozták létre a kertet, jó elképzelést valósítottak meg, az azonban már a legelején kiderült, hogy a közösségépítés lesz a legnagyobb feladat. Nyilvánvaló lett, hogy kell kertvezető, kell egyfajta koordinációs csapat, kell valamiféle terv erre a szezonra, és belső kommunikáció. Sokkal többről szól a közösségi kert, mint hogy rohammunkában elkészülnek az ágyások az Megnyitó napjára, és át tudjuk adni a helyi sajtó jelenlétében.
Szép időszak előtt állnak, jó szezonjuk lesz, azonban a kérdés az, hogy hogyan lesznek képesek állandósítani a működésüket, hogyan fog a kert továbbfejlődni, újabb és újabb szezonokat sikeresen befejezni. Az nagyon fontos, hogy Szegeden megnyílt az első közösségi kert, fontos hogy legyenek a vidéki nagyvárosokban is közösségi kertek. Lakótelep van elég. Kívánom, hogy a szegedi közösségi kert az első szezon alatt képes legyen stabilizálnia a működését, és jövőre új szezont kezdeni, mintát adni közösségi kertek alapítására, nem csak Szegeden, de más városokban is.
Érdekes, hogy az utóbbi napokban minden a közösségfejlődésről szól körülöttem. Minden kertnél azt látom, hogy a közösségé formálódás nem fejeződik be az első szezon után, sőt a második szezon után sem, ez egy állandó változás, ráadásul minden kert más személyiségű, a kerttagok habitusa, aktivitása, az egyéniségeik összessége adja a különbözőségüket. És persze nincs két egyforma kert sem. A kert adottságai és a környezet alapvetően befolyásolják a kert jövőbeni működését.

A Megálló Közösségi Ház – és a közösségi kert honlapja