Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat

Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat
  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat

Városi kertek

Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat
globális felmelegedés Tag
Home Posts Tagged "globális felmelegedés"
BlogbejegyzésCikkCovid-19EgyébElőadásokslideshowválságkertVálságkertek

Homo Science

A Nagy Covid pánikban elsikkadt, hogy a múlt héten volt 50 éve, az Apollo 13 balvégzetű űrutazás, amikor a szerviz modulban történt robbanás miatt tönkrement az űrhajó, ezzel a ronccsal kellett megkerülni a Holdat, visszajutni a Földig és épségben hazahozni a legénységet. Fél évszázada mindenki a híreket leste, új tudományos fogalmakat tanult, volt vészhelyzet és kommunikációs káosz, és volt egy nagyszámú tudós-mérnök csapat, akik megfeszített munkával épségben lehozták a legénységet a földre. A legsikeresebb kudarc a NASA történetében. Ezek a tudósok, a mai szemmel nézve, végtelenül primitív eszközökkel dolgoztak, logarléccel és papíron számoltak, számítógép kapacitásuk töredéke volt, mint ennek az ős öreg Laptopnak, amin épp írok. A mai lehetőségeinkhez képest a Holdutazáshoz végtelenül primitív mechanikai eszközöket használtak, a technológiájuk sehol sem volt, a mai hétköznapi eszközeinkhez képest; az űrhajósok rettentő rizikót vállaltak, minden egyes misszióval, és mindig sikerült, még a balvégzetű űrutazás is. Ez a tudósok diadala volt, a tudomány tette a dolgát, a világ meg lélegzet visszafojtva figyelte az eseményeket, újságokban, a rádión és TV-n keresztül, Walter Cronkite tolmácsolásában.

Most is valami hasonló történik, a lakásainkba zárva, elszigetelten, mint az úrhajósok, várjuk, hogy a tudósok és a tudomány kihúzzon minket a csávából. A háttérben felmérhetetlen tudományos és technikai szakember gárda és kapacitás lendült munkába, a szemünk előtt zajlik egy új tudományos mentőakció a mi bőrünk megmentésért. Hála Dr. John Campbellnek, Dr. Antoni Faucinak, és más tudományos szakembereknek, mi is félig képzett virológusok lettünk közben, már konyítunk az egészségügyi és járvány statisztikához, különbséget tudunk tenni az antitestek és az antigének között és pontosan tudjuk, mi az a vakcina, amely majd megment minket. Globális élmény, hogy értem, tudom mi történik, azt is tudom, hogy mások is ezt csinálják ebben a pillanatban, egy hajóban utazunk. Talán az első igazán globális közösségi élmény, amit mindenki a bőrén érez, és ez is a tudományról szól.

Úgy tűnik, a tudomány megint sikert arat, van fény az alagút végén, a járványt le fogják győzni, mi pedig kiszállhatunk a mentőkapszuláinkból és megmenekülünk. Most épp még folyik a háború a vírus ellen, sokan fognak meghalni, az országok kimerülnek, a gazdaságok tönkremennek, sokan vesztenek el sokat, néha még az életüket is. A csatákat az orvosok és a nővérek vívják, a háttérben pedig a tudomány dolgozik, hogy megfelelő tudást és eszközöket adjon a kezükbe, a biztos győzelemért.

Ebben a helyzetben óhatatlanul felértékelődik a tudomány és a tudósok, a kutatás és azok művelői. A tudósok előjöttek a tudomány átláthatatlan dzsungeléből, elmondják, hogy mi a helyzet és erre mi a tudomány válasza. Mi meg hallgatunk rájuk, betartjuk a karantént és az utasításaikat, és bízunk abban, hogy igazuk lesz, ezt a járványt is le fogjuk győzni a tudomány segítségével.

Jó lenne, ha a tudomány felértékelt helyzete így is maradna, az emberiség sorskérdéseit ne a „nép”, ne a gazdasági szereplők és főleg ne a politikusok döntsék el, hanem a tudomány adjon válaszokat és eszközöket, lehetőleg ne akkor, amikor bár felrobbant az űrhajó, hanem jóval előtte, kisebb pánikkal és kevesebb veszteséggel.  

100 évvel ezelőtt a Spanyolnátha járvány idején, még a vírusokat sem ismerték, antibiotikumok is csak 30 évvel később jelentek meg, a mai szemmel szinte kuruzslás volt, amit műveltek. Azóta az egészségtudomány és maga a tudomány is hatalmasat fejlődött, újabb és újabb ágakat növeszt, iparággá terebélyesedett, ahol nem egyéni zsenik, hanem tudományos teamek viszik előre a világot, az átlagember számára elérhetetlen területeken, érthetetlen eszközökkel. A tudomány adta a kezünkbe az okos telefont, az internetet, a globalizációt, a kontinentális közlekedést és kereskedelmet, az élelmiszer biztonságot és a hosszú és egészséges életet. Mi csináltunk ezekből túlnépesedést, környezetszennyezést, ipari és ökológiai katasztrófákat, klíma instabilitást, egyenlőtlenséget és súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket. A tudomány fejlődésére hárítani, a mi eszetlen viselkedésünk katasztrofális eredményeit, ez a felelősség letagadása, elég nagy önbecsapás.  

A járvány után lesz egy gazdasági válság, mély és keserves, felsejlik a múltból a 29-32-es Great Depression nyomora. A mostani válság, biztosan nagyon más lesz, a közgazdaság, államtudományok is folyamatosan fejlődtek, a gazdaságunk, pénzrendszereink, társadalmunk teljesen más, ezt a válságot teljesen új megközelítésekkel és eszközökkel fogják kezelni, mint 90 éve.  Még a 2008-as válság kezelésének a módszere sem lesz használható, ez nagyobb és globálisabb ügy, ez már jobban elfajult. „A piac szabályozza önmagát elv” csődöt mondott, kiderült, hogy a bolygó szabályozza önmagát, és övé a hatalmasabb erő, az eddig követett életformát és gazdasági gyakorlatot, a bolygóhoz való viszonyunkat tovább így nem folytathatjuk. A válságból kilábalás során, teljesen új helyzeteket kell teremteni, teljesen más életformát kell kialakítani. Az új rend megteremtését pedig ne bízzuk a piaci szereplőkre, a bankokra, a nagyvállalatokra, vagy ne adj Isten a politikusokra, hanem a tudományra, és a tudomány módszereire és eszközeire. Az eredmény nagyon más lesz, mint a mai világunk.

A járvány és a gazdasági hírek teljesen háttérbe szorították a klímával kapcsolatos kérdéseket, a klímasztrájkolók is online lázadnak, Gréta Thungbergről alig hallani. Pedig a probléma még megvan, a járvány és a gazdasági vergődésünk semmiféle hatással nincs a globális klíma és ökológiai folyamatokra, itt-ott kicsit kitisztult a levegő, és negatív tartományig zuhant a kőolaj ára, de hát ez semmi, az elmúlt kétszáz év folyamatosan növekvő szennyezéséhez képest. A tudomány 40 éve folyamatosan bizonyítja a klímaváltozás tényét, az ökológiai krízis növekedését, de a kutya sem olvasta el ezeket a tanulmányokat, az utóbbi időkig, még a közbeszéd része sem volt. Kellett egy Greta Thunberg, aki a maga keresetlen módján, csapott akkora lármát, hogy erre felfigyeltek. Évtizedek óta tonnákban állnak a tudományok kutatások, riasztások, javaslatok. Le se szarták őket, megint megvárjuk, amíg felrobban a bolygó szerviz modulja, és nem lesz se levegő, se fűtés, és nem lesz hova leszállni se, mert az anyahajó ment tönkre.   

A Covid járvány nem az utolsó próbatétel, hanem az első csata egy hosszú háborúban, amelyet a tudomány és mi fogunk megvívni a megmaradásért, a fenntartható emberi civilizációért. Új fejezetet fogunk nyitni az emberiség történetében, mai szemmel fel foghatatlanul másképp fogunk élni 10-20 év múlva, ha egyáltalán lesz még emberiség. Ez még nem lejátszott meccs.

Remélem a tudomány fogja megmondani, hogy merre és hogyan…

Jelenleg jobb csapatunk nincs.

Read More
Rosta Gábor 2020-04-24 0
BlogbejegyzésEgyébslideshow

Szerencsétlen gyerekek

Pénteken kimentem a Batthyányi térre a diákok globális klíma tüntetését megnézni. Dél körül voltam ott, lesújtó volt. 50-60 gyerek a csikkeket szedegette össze a virágtartókból és az ágyásokból, ha nem lett volna meghirdetve az esemény, a tér képe semmiben nem különbözött, mint egy átlagos Batthyányi téri életképtől. Koldusok, járókelők és ezek a szerencsétlen gyerekek. Kirakták a tábláikat, hogy élhető jövőt akarnak, szedegették a csikkeket, hogy legalább fel tudjanak mutatni valami tettet, de semmi értelmes esemény nem volt, csak az üresség és a szörnyű agónia.

Ezt szerintem ők is érezték, nem volt ott egy tanár, aki elmondta volna, hogy mi van, mit csináljunk, merre haladunk. Magukra hagyva elképesztően tétova, fogalmatlan csoport voltak, mint általában a gyerekek szoktak lenni.

A legrosszabb még is az volt, hogy megnéztem, hogy máshol milyen volt globálisan ugyanez a demonstráció. Máshol hangos, vonulós, vicces, vagy teljesen értelmetlen táblák, teljes torokból visítottak, volt ahol összecsaptak a rendőrökkel, de semmi előremutatást nem láttam, fogalmuk sincs, hogy mit kéne tenni.

Azt tudják, hogy az Ő bőrükre megy ez az egész, nekik kéne még legyen legalább 60-80 jó évük ezen a bolygón, de nem lesz. Senki nem tud kiállni eléjük, hogy “Kedves Fiatalok! Szarabb életetek lesz, mint nekünk volt és nekünk sincs receptünk erre a helyzetre. Nem tudjuk megmondani, hogy mit csináljatok, mert mi is tehetetlenek vagyunk a bolygó klímafolyamataival kapcsoltban. Mindenki csatolja be az övét és készüljön a becsapódásra!”

Szerencsétlen gyerekek.

 

Eljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miatt

Read More
Rosta Gábor 2019-03-17 0
CikkEgyébslideshow

Ivó kutak Budapesten – Hőségriadó

Tavaly a FŐKERT 150 éves jubileumára készítettünk egy okos telefon Applikációt, BudapestGreen néven. Az applikáció egyik eleme a budapesti ivó kutak funkció, amely a FŐKERT és a Vízművek kezelésében lévő ivó kutakat jelöli a térképen. A GPS koordináták alapján oda is vezeti az érdeklődőt.  Ebben a hőségben esetleg hasznos szolgáltatás.

Az Applikáció a Play Árhuázból ingyenesen letölthető.

www.budapestgreen.hu

 

 

Read More
Rosta Gábor 2018-08-03 0
BlogbejegyzésCikkEgyébslideshow

Make America Think Again – Trump öko-politikájáról…

Itthon a Kétfarkúak demonstrálnak a hatalom röhejességéről, az USA-ban viszont a Föld Napja alkalmából, országos tiltakozáshullám volt a tudomány függetlensége és létszükséglet – fontossága mellett. Ugyanazok a jópofa, vicces táblák vonultak fel, mint itthon a Nagykörúton. Csak a dolog súlya egy kicsit más.

Donald J. Trump az elnöksége első hetében, egy mozdulattal szüntette meg a klímakérdést, a klíma probléma tagadásának egy szélsőséges formáját sikerült megvalósítani, nála a hangsúly az ipar és a gazdaság felpörgetésen, az olajégetésen van. A baj az, hogy ez nem fenntartható fejlődési modell, hanem hátramenet, ezen a szemléleten már régen túl kellene lépni. Ez az ember a múltban él, ráadásul Üzletember szinten is hibát követ el. Ma a klímakutatásba kellene fektetni, nem az olajiparba. Nem csak az üzleti profit, hanem a túlélés ösztöne is ezt diktálja. Nála nem…

Az amerikai tudósok tüntetéssorozatot szerveztek a Trump tudományellenessége, a tudományos tények tagadása és a tudományos kutatások pénzügyi támogatásának csökkentése miatt.

Itt egy galéria a legjobb tüntetői táblákról.

trumpadviser

Az igazán érdekes az, hogy ez majdnem teljesen mindegy már. A globális klíma folyamatok túlléptek egyes országok politikáján, 2017-ben nagy bizonyossággal elmondható, hogy nem Donald J. Trump és az USA érdekei határozzák meg a bolygó klimatikus folyamatait. A klímaváltozás túllépett az emberi fajon, versenyben vagyunk a panda mackókkal, hogy melyikünk fog előbb kihalni: a macik, vagy az emberiség. Valószínűleg megosztott győzelem lesz, ha csak valami csoda nem történik.

Ez a folyamat már régen nem emberi léptékben folyik, a bolygó karbon folyamatai tőlünk függetlenek. Arról vitázni, hogy emberi eredetű-e a klímaváltozás, vagy se, ez marhaság, hiszen egy folyamatot látunk, sőt a folyamat gyorsuló tendenciát mutat, ezek már régen függetlenek tőlünk. Például a metán emisszióra semmiféle hatásunk nincs, tőlünk függetlenedett úgynevezett “run away” esemény. Elszabadult, önmagát gerjesztő folyamat, amely a szén-dioxidnál durvábban melegíti a bolygót. Ha valami csoda nem történik másfél évtizeden belül vége lesz az emberi fajnak, együtt pusztulunk el a hatodik nagy fajkihalási folyamat részeként az összes fejlett létformával, például a panda macikkal. 2030. Ma ezt a végső időpont, mire végünk.

 

Ennél kicsit bővebb kibontása ennek a témának.

 

 

Ahogy a dolgok ma kinéznek, a meccs már lejátszott, és nekünk annyi. Valódi globális összefogásra lenne szükség, itt már régen nem arról van szó, hogy csökkentsük a széndioxid kibocsátást, hanem aktívan kellene trillió tonnányi szenet kivonni a légkörből. Csakhogy erre sem technológia, sem akarat nincs, egyszerűen nem tartunk ezen a szinten. Geo-engineering. Ez nincs, pedig lenne rá kereslet. Ezt kellene kutatni a sok tudósnak, és nem tüntetni.

 

Read More
Rosta Gábor 2017-04-28 0
CikkEgyébKertészdolgokslideshow

Mindenki fásít!

Például a Talibán is. Hibatullah Akhundzada a jelenlegi főterrorista, a fák ültetése mellett emelt szót.
Egyébként igaza van. Afganisztán az egyik leg-elbxxxabb, poros, fátlan, kopár “deadland”, tényleg ideje fásítani.

BBC – Taliban leader urges Afghans to plant more trees

Landscape-afghanistan

Read More
Rosta Gábor 2017-02-26 0
BlogbejegyzésEgyébOktatási programokslideshow

Könyvajánló – Csütörtöki iskola

Kúszó normalitás

A Csütörtöki iskola című könyv 2012-ben jelent meg Krizsán András építész szerkesztésében, előadások gyűjteménye  ez a könyv, amelyek 2009-2011 között hangzottak el a Magyar Építőművészek Szövetsége, Ötpacsirta utcai székházában. Csütörtök esténként egy-egy előadót hívtak meg, és fontos témákról hallhattak előadást, illetve voltak kérdések-válaszok is. Engem még 2010-ben hívtak meg előadni, alapvetően a válság volt a téma, az első városi kert még csak akkor kezdett alakot ölteni. 2010-ben még a 2008-s tőzsdei összeomlás határozta meg a gondolkodást, az előadásom is főleg ezzel foglalkozik.

A könyv arról szól, hogy néhány „érdekes ember”, nagyon jó nevek (!), hogyan gondolkodott az akkori folyamatokról, akkor 2010-ben. Ennek már négy éve, visszaolvasva a saját szövegemet, érzem az elképesztő távolságot, a 2010-es válságélmény, és a mai 2014-es hétköznapok között. 2010-ben még mindig a 2008 őszi ingatlan és tőzsdei összeomlást dolgoztuk fel, alapvetően gazdaságcentrikus válásgélmény volt. És bár minden előadó valahol a válsággal, azok területeivel foglalkozott, mégis minden alapvetően más volt, mint most.

2010-ben például nem volt Ebola, Iszlám Állam, Ukrán konfliktus, EU – Oroszország huzakodás, Szíria, Gaza,  „Falling states” – összeomló államok, tömeges migráció, nyilvánvaló időjárási anomáliák és még órákig lehetne sorolni a hétköznapi válságelemeket. Az elmúlt négy év most így visszagondolva, elég sűrű volt és az a furcsa, hogy még mindig viszonylag jól el lehet benne lenni. A tűrésküszöbünket hozzáigazítottuk a nagyobb és összetettebb válságélményhez. Ezt hívják kúszó normalitásnak. Ma normális az, ami négy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat, a kúszó normalitás egyenes út a rendszerösszeomlás felé.

Kétféle katasztrófatípust különböztetünk meg: a pontszerű katasztrófákat, például  a Titanic katasztófája, vagy Csernobil is pontszerű esemény volt. Ezen kívül vannak a küszöbkatasztrófák, a gazdasági válságok ilyenek, vagy a nagy társadalmi katasztrófák, például Ruanda a népirtások idején. A rendszer telítődik és összeomlik. Ez lehet társadalmi, gazdasági, ökológiai rendszerösszeomlás. A küszöbkatasztrófák jellemzője a gyors, viharos lezajlás borzasztó véráldozatokkal járnak, még emberi léptékkel mérve is rövid-brutális az összeomlási fázis az addig működő rendszer és paradigma teljesen eltűnik és valami teljesen új világ veszi át a helyét. Egy teljesesen új könyvet nyitnak a történelem folyamatában, nem fejezetet, új könyvet. Nos, elolvasni a Csütörtöki beszélgetések könyvet, ebben erősített meg, félelmetes a romlás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ma minden rosszabb.   Mintha egy teljes rendszerösszeomlás előtt állnánk, csikorog és ropog a világ körülöttünk, csak éppen benne vagyunk az események közepében, belülről nem látszik az egész. Százszorjajnekünk!

És ehhez képest ma, az üzemanyagárak folyamatosan csökkennek, a tőzsde szárnyal, feléledt az ingatlanpiac, csökken a munkanélküliség, szinte eltünt az infláció és kifejezetten olcsók a hitelkamatok. Ki érti ezt?

A könyv arra jó, ha valakit érdekel a négy évvel ezelőtti látlelet, azt ebben a könyvben megtalálja, de a mai kórkép teljesen más. A Csütörtöki iskola című könyv arra jó, hogy rögzített egy állapotot, egy pillanatnyi helyzetet, érdemes újraolvasni, hogy milyenek voltak a békeévek, és utánagondolni, hogy ehhez képest hol tartunk ma.

csutortoki-iskola-konyv

Read More
Rosta Gábor 2014-10-25 0
CikkEgyéb

Sokkolóan drágulhatnak az élelmiszerek

A 2012 augusztusában tapasztalt csúcsárak óta nem voltak olyan drágák az élelmiszerek, mint 2014 első három hónapjában. A szakértők joggal aggódnak amiatt, hogy az emelkedő árak a legszegényebb rétegeket hozzák még nehezebb helyzetbe. A növekvő élelmiszerárak 2007-ben és 2008-ban is több tucat zavargást robbantottak ki Afrikában és Dél-Amerikában, de 2011-ben és 2012-ben is történtek hasonló megmozdulások. A Világbank jelentése arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerár-sokkok növelhetik a politikai instabilitást és felerősíthetik a konfliktusokat.

Tovább a cikkre…

will_fight_4_food

Read More
Rosta Gábor 2014-06-02 0
CikkEgyéb

Már látható a katasztrófa – csak nem akarjuk észrevenni

Bolygónk magasról tesz arra, hogy miként próbálunk túlélni. Hogy gondot fordítunk-e az újrahasznosításra, hogy hibridautón járunk-e vagy sem. Megy a maga útján: látott már egy pár tömeges kihalást, az emberi civilizáció összeomlása csak a következő lenne a sorban – figyelmeztet Robert Laughlin amerikai fizikus. A neves Immanuel Wallerstein közgazdász professzor szerint a kapitalizmus 500 évig meglepően jól működött, de mint minden rendszer, ez is elérte azt a pontot, amikor felborította az egyensúlyt, amelyre támaszkodott. A kérdés ma már csak az, milyen rendszer váltja fel az általunk ismert kapitalizmust, nem az, hogy túlélhet-e.

Tovább a cikkre…

worldwithoutus

Read More
Rosta Gábor 2014-04-27 0
CikkEgyéb

Extrém melegnek ígérkezik a nyár

A német tudósok számításai szerint 2014 nyarán és ősszel soha nem látott forróság vár a Földre. Mindezt a giesseni egyetem tudósai közölték egy új matematikai modell számításai alapján. Egy évre előre 75 %-os valószínűséggel tudják kiszámítani, hogy jön-e az El Nino-jelenség és mekkora hatása lesz majd.

Tovább a cikkre

heatwave

Read More
Rosta Gábor 2014-03-16 0
CikkEgyéb

A klímaváltozás tömegpusztító fegyver

A világ legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverének nevezte a klímaváltozást John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Indonéziában – írja az MTI. Kerry szerint a mai tétlenség jövőbeni ára jóval meg fogja haladni a kibocsátás csökkentésének mai költségét.
Az USA a világ egyik leginkább környezetszennyező állama, de az ország eddig nem sokat tett a környezet védelme érdekében. Az üvegházhatást okozó gázok korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet az ország például nem fogadta el, és a 2012-es elnökválasztási kampányban sem volt szó környezetvédelmi kérdésekről.

Tovább olvasom….

stuckinirak

Read More
Rosta Gábor 2014-02-16 0
CikkEgyéb

Az óceán tönkrement

„Miután elhagytuk Japánt, olyan érzés volt, mintha maga az óceán volna halott” – mondta a vitorlázó. „Egyetlen bálnát láttunk, annak is mintha egy nagy tumor lett volna a fején. Sok-sok mérföldet tettem meg már az óceánon életemben, és rendszerint láttam teknősöket, delfineket, cápákat és halakkal táplálkozó, nagy madárrajokat. Ezúttal azonban 3000 tengeri mérföldön keresztül egyetlen élőlényt sem láttam.”

Jó cikk…

deadocean

Read More
Rosta Gábor 2013-12-20 0
CikkEgyéb

Gyilkos lesz a hazai klímaváltozás

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Tovább a cikkre

Nemzeti Alkalmazkodási Központ

climate change-europe

Read More
Rosta Gábor 2013-10-24 0
CikkEgyéb

Haldokolnak az óceánjaink?

„Az óceánok egészsége sokkal gyorsabban hanyatlik, mint korábban gondoltuk. Nagyobb mértékű és gyorsabban lezajló változásnak nézünk elébe, és a következményeit is sokkal előbb megtapasztalhatjuk, mint számítottunk rá. S ennek a helyzetnek mindenkit aggasztania, méghozzá nagyon aggasztania kellene, hiszen mindenkit érint majd, hogy az óceánok földi életet fenntartó képessége megváltozik”.

Tovább a cikkre

ocean_acidification

Read More
Rosta Gábor 2013-10-14 0
CikkEgyébKertészdolgok

Méhpusztulás világszerte

Sokan úgy vélik a 21 században technikai fejlődésének köszönhetően a természettől függetlenül is boldogulhat az emberiség. Az emberek jelentős hányada szerint lehet élni méz nélkül is, azonban élelmiszereink nagy részétől is meg kellene válnunk, ha a természetes beporzások száma csökken. A világon a haszonnövények 70 százalékát a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatként számon tartott méhek porozzák. Közép-Európában ez az arány 80 százalék. Az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente, mondják a szakértők.

A méhek nélkül, több emberi beavatkozásra, kézi beporozásra lenne szükség, ami egy részről lassabb, más részt nagyobb költségekkel is jár. Szakértők a méhek munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik. A további pusztulás megakadályozása tehát gazdasági szempontból sem elhanyagolható.

Tovább olvasom…

beedance

Read More
Rosta Gábor 2013-09-13 0
CikkEgyéb

Éghajlatváltozás miatt robban Szíria?

2006 és 2011 között az országot pusztító aszály sújtotta: a csapadék mennyisége az ország jelentős részén évente 20 cm-rel csökkent. A gazdák kétségbeesésükben tömegesen kezdték megcsapolni a víztározókat, a vízszint azonban hamar annyira leapadt, hogy már nem tudták kiszivattyúzni a vizet a tározókból. Bizonyos területeken teljesen tönkrement a mezőgazdaság, máshol a termés háromnegyede kiesett. Az állatállomány 85%-a éhen vagy szomjan halt. Megfigyelők és ENSZ szakértők becslése szerint Szíria 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember extrém szegénységbe süllyedt. Százezrek hagytak fel a gazdálkodással és menekültek a városokba munka és élelem reményében.

Tovább olvasom…

Violence continues to sweep across Aleppo

Read More
Rosta Gábor 2013-09-04 0
Egyéb

Ketyegő klímabomba

A rangos Nature folyóiratban napvilágot látott tanulmányban 10 éves időszakkal számoltak.

  • Ha nem cselekszünk időben, a metánemisszióból eredő károk elérnék a 60 000 milliárdot. (Összehasonlításképpen: a világgazdaság éves GDP-je 70 000 milliárd.) A tudósok legenyhébb szcenáriója 37 000 milliárdos kárról szól.
  • A pluszkiadások tovább nőnek, ha ebbe belevesszük az óceánok savasodásának káros hatásait it.
  • A metán-emisszióból eredő kellemetlen hatások 80 %-a a fejlődő országokat sújtaná szélsőséges időjárás és abból eredő anyagi károk formájában.
  • A metán-kibocsátás miatt már 2035-ben elérnénk az ipari forradalom előtti klímához mért 2 Celsius fokos felmelegedést, vagyis 15-35 évvel korábban, mint a mérsékeltebb jövőképek bizonygatták eddig.
  • Ha ennek elkerülése végett összefog a nemzetközi közösség, akkor 50 % az esélye, hogy 2040-re érjük csak el a 2 Celsius fokos felmelegedést.

Tovább olvasom…

permafrost_forest

Read More
Rosta Gábor 2013-08-25 0
EgyébKertészdolgok

Szennyezőbb lehet a talaj, mint a gyárkémény

A legfőbb változást azonban a megszokások terén kellene végrehajtani: bármennyire sikerül is félig-meddig helyreállítani a talajt, a műtrágyákkal történő takarmánynövény-termesztés, a legeltetés folytatásával az visszaesik az erodált állapotba. Arról nem is beszélve, hogy a műtrágya dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe.

Tovább a cikkre…

Soil-roots

Read More
Rosta Gábor 2013-08-24 0
Egyéb

Minden eddiginél ijesztőbb klímajelentés

A tudósok szerint a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma az ipari forradalom óta 41 százalékkal nőtt, és a mai érték duplázódására még akkor is komoly esély van, ha valamilyen csoda folytán sikerül világszintű kibocsátáscsökkentést végrehajtani a következő év(tized)ekben. A kétszeres szén-dioxid-szint pedig a borúsabb előrejelzések szerint már szinte a teljes szárazföldi jégtakaró elolvadásával, eddig elképzelhetetlen forróságú hőhullámokkal és az élelmiszer-termelést komolyan veszélyeztető éghajlattal (közérthetőbben: klimatikus eredetű éhínségekkel) jár majd.

Tovább a cikkre…

A coal power plant 'Scholven' of German utility giant E.ON is pictured in Gelsenkirchen

Read More
Rosta Gábor 2013-08-22 0
Könyveink
A városi tanya
Kövess a Facebookon is!
Facebook Pagelike Widget
Legutóbbi bejegyzések
  • Ideiglenes kert
  • 8.000.000.000
  • Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert
  • Fájni fog
  • Kispesten vérszilva emlékfát kapott Bálint gazda
Legutóbbi hozzászólások
  • Nagy Mária - Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert
  • Gábor - Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?
  • Nagy Mária - Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?
  • Nagy Mária - Elengedem a kispesti kerteket
  • Orr Istvánné - Öt éves a Békási kert
Témakörök
2020 (2) A legszebb konyhakertek (1) Amfikert (1) Applikáció (1) Aranykatica kert (46) asztal (1) baby boom (1) BCE (1) bogár (1) Budapest (1) BudapestGreen (1) béke (1) Békási kert (56) CO2 (8) Corvinus (1) Corvinus Egyetem (1) Covid-19 (2) cégátalakítás (1) díj (1) Együttműködés (1) egészség (1) Első Kis-Pesti Kert (63) ELTE Fűvészkert (1) előadás (3) energia (1) English (3) Európa (1) Facebook (1) famine (1) Festés (1) flare (1) Főkert (1) gazdasági összeomlás (1) globális felmelegedés (18) google (1) gyerekek a kertben (29) Gyík (1) győzelem kertek (1) gólya (1) Hallgató munkák (1) Halloween (1) halál (1) hasznok (1) háború (10) Híradó (32) időjárás (1) interjú (40) internet (1) Isten kertje (1) jegyrendszer (1) Járvány (16) Kampány (1) kapcslatok (1) karantén (1) Kertalapítás (1) kertesemény (98) kertgyűlés (13) kerti asztal (1) kerti feladatok (1) kertépítés (26) Kinstellar (1) kispest (58) Kispest TV (7) kiállítás (1) klíma (19) klímaváltozás (23) konferencia (1) konyhakerti nap (20) Kreativítás a kertben (1) krízis (1) Kutatás (1) képek (1) Kérdőív (2) Kína (1) Könyv (1) környezetváltozás (34) közkonyhák (1) közösség (1) közösségi hely (19) közösségépítés (1) kút (11) landshare (1) lepke (1) London (1) mag (1) magok (11) megnyitó (21) metán (3) migráció (1) minőségi éhezés (1) méhek (4) műtrágya (1) nap (1) New York Times (1) palántázás (1) paradicsom (7) permafrost (3) programajánló (26) raklap (1) Survey (1) szabadság kertek (1) szennyezés (14) Szentendre (1) Szentendre kert (6) Szerszámtároló (1) Szélrózsa kert (2) születés (1) sün (1) tavasz (1) tavaszi munkák (1) TED (1) termőtalaj (9) tervezés (2) trágya (1) tápanyag (1) társadalom (1) túlfogyasztás (13) viszály (1) válság (42) válságkert (1) városi farmok (1) Városi mezőgazdaság (1) városi méhészet (1) víz (6) World Kitchen Garden Day (21) YouTube (2) Zengó kert (16) Zápor kert (6) Árnyas kert (11) Éhezés (2) Érettségi (1) Óbuda (2) ÓKK (2) ágyás (1) állatok a kertben (1) átadó ünnepség (1) átalakulás (44) éhség (1) élelmiszerválság (37) építés (26) étel (1) önellátás (48) összefoglaló (1) összeolvadás (1) összeomlás (1) ültetőnap (9)

Copyright © 2022 Városi Kertek Kft.