A zsűri tagjai:
Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal

Dr. Balogh Péter István:
A kollégák engem kértek fel, hogy szóvivőként én ismertessem ennek a pályázatnak a tanulságait és az eredményeit.
Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, és szeretnék gratulálni is. Az, hogy ilyen sokáig tartott a bizottság munkája, azt mutatja, hogy a minőséggel nem lehetett panasz, a különböző irányú gondolatok izgalmasan találkozta ebben a térben. Rövid általános összefoglalóként: úgy látta a zsűri, hogy a pályázat során az öncélú design helyett a kert szellemiségének, a térben, a szabad térben való együtt létnek, a kertészkedésnek egy olyan helyszínét kell létrehozni, ami fenntarthatóságában, formálásában, elsősorban a közösségről szól és természetesen arról a termesztő tevékenységről, amelyet a közösség itt végez. Éppen ezért a túlformáltságot, rossz magyar szóval a túl „dizájnságot” a bizottság nem jutalmazta. A másik szempont, ami nagyon fontos volt, azoknak az anyagi kereteknek a reális felfogása, ami rendelkezésre áll, úgyhogy a túldimenzionáltság, túlbonyolított rendszereket sem gondoltuk igazán javadalmazni.
Az első körben három munka jutott be részletes bírálatra: a kettes a négyes és a hetes sorszámú munkák.
A kettes munkáról a zsűri rövid véleménye szerint, egy jól átgondolt telepítésről van szó, a helyismeret és a helyzet felismerése jellemzi. Ami igazán pozitív irányba terelte a véleményünket, ahogy a közösség önmagával és a külső közösséggel kommunikál, tehát bejárati zóna kialakítása, a meglévő nagy fa környéke, a külső közösségi tér, a kilátásra komponáltság, reflektál a belső közösségi térre. A kert belső viszonyairól viszont azt gondolja a bizottság, hogy így ebben a formájában túl merev, tehát önmagában az ültető ládák magassága, vagy a növények magasságbeli különbségei nem fogják ellensúlyozni, tehát egészen biztos, hogy egy lazább belső térstruktúrára van szükség.

Download (PDF, 5.79MB)

Download (PDF, 40KB)

A négyes pályamunka telepítését a bizottság nem tartotta annyira szerencsésnek, mint a kettes munkánál, ugyanakkor belülről egy nagyon jó térszervezés, tehát ahogy a belső közösségi teret körülölelik az ágyások, ezt mindenképpen a terv javára írjuk, ugyanakkor a kritikai pontot is itt találta meg a bizottság, a külső és belső közösségi tér, pont az ágyások elhelyezkedése miatt egymástól el lett szigetelve. Termeszesetesen egy adott közösség a kertben egy kicsit el akar vonulni, de egy közösségi kertnek üzenete van, ezért úgy vélte a bizottság, hogy szerencsésebb, ha a belső közösségi tér egy kicsit nyitottabb helyzetben van, így a környezettel, a környék lakóival jobban kommunikál. Nagyon értékelte a bizottság ennek a munkának a kultúráját, a nagyvonalúan kezelt elhelyezését, a körben feltárt utakkal, és a finoman különböző ágyások rendszerét.

Download (PDF, 13.55MB)

Download (PDF, 400KB)

A hetes munka, az erősebben formált munkák közül az, amely bekerült a hármas válogatásba. Itt egy olyan moduláris rendszert láthatunk, a sejtformából építkezve, amely a moduláris mivolta által, nagyon jól illesztető a térbe, és nagyon izgalmas térkapcsolatok jönnek létre, jól művelhető, körbejárható, ad egy plusz izgalmat. A bizottságban egy filozófiai vita alakult ki, hogy kell-e ennyire formálni egy közösségi kertet, vagy nem? Tehát például egy téli állapot ehhez hozzáad, vagy elvesz, illetve az terv installáció jellege mennyire szükséges egy közösségi kert esetében.

Download (PDF, 8.59MB)

Download (PDF, 8.48MB)

Download (PDF, 29KB)

Erről a három kerttervről szólt hosszasabban a vita, és végül pontozásra került sor, és a pontozás után a bizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyezett lett a hetes pályamű, második helyezett lett a négyes számú pályamunka, és az első helyezett lett a kettesszámú pályamunka.

Egy ötletpályázatról beszélünk, ezt nagyon fontos hozzá tenni, tehát a bizottság egyik munkát sem tartja egy az egyben a megvalósításra alkalmasnak, tehát a tapasztalatokat kéri, hogy a közösség építse be.

Végezetül még annyival tartozom, hogy a pénzdíjakról beszéljek. 250 ezer forint áll rendelkezésre, ez a három díjazott között 100-, 80-, 70 ezer forint arányban javasolja kiosztani. Ez is mutatja, hogy a három pályamű mennyire közel állt egymáshoz. Ezzel szerettük volna kifejezni, hogy tudtunk első, második és harmadik helyezettet hirdetni.

Szerda este tartottuk meg a Szentendrei közösségi kert évnyitó-kertindító kertgyűlést, az önkormányzat dísztermében. A két napirendi pont volt, egyrészt a pontosítottuk az elkövetkező hónapok oktatási és kertgyűlések időpontjait. A másik program az volt, hogy megnéztük a koncepciópályázat beérkezett pályaműveit, meghallgattuk a megjelent két tervező gondolatait.
Nekem ez már a sokadik hasonló rendezvény, érdekes módon tudtam kívülről látni az eseményeket, úgy tűnik szereztem egyfajta rutint már, már folyamatokat látok, nem csak az adott szituációt. Jó volt a beszélgetős rész, néhány nagyon alapkérdést lehetett tisztázni, jó kérdéseket tettek fel a kertészek, látszik, hogy bármennyire másfél éve tart a szentendrei kert projekt, a közösség még sehol sincs, a valóban érdemi munka még csak most kezdődik. Általában összeszokott kertközösségekkel szoktam találkozni, most kifejezetten rácsodálkoztam, mennyire az elején vagyunk még a közösségépülés történetnek. Nagyon „zöldnek” látom őket, nem öko-tudatos szempontból, hanem a legelején járnak a folyamatnak. Nem baj, ez még csak egy állapot, mire kijutunk a kertbe, valamikor áprilisban, addigra teljesen más lesz minden. Itt az első alkalommal, még tényleg a legalapvetőbb kérdéseket tették fel, tulajdonképpen nulláról indultunk. Érdekes kert lesz, jók az alapok.
Az elkövetkező hónapokban kéthetente lesz kertgyűlés, lefektetjük a kertközösség alapjait, másrészt kapnak egy városi kertészoktatást Barbarától. És persze közben meg fog épülni a kert.
A koncepciópályázatról
A még decemberben meghirdetett közösségi kert koncepciópályázatra beérkezett 6 koncepció – terv, vannak köztük igazán jó, előremutató ötletek. Ezekből egy kisebb kiállítást rendeztünk a Szentendrei Önkormányzat épületében, a díszterem előterében. Jó a hely, az elkövetkező napokban látni fogják a terveket mind a képviselők, mind az önkormányzat munkatársai, sok ügyfél és vendég. Ez fontos. Látják a kertalapítás lépéseit, a tervek minőségét, elindít egyfajta elköteleződési folyamatot, felkeltjük az érdeklődést.
A jövő hétfőn lesz a zsűri nap, szakmai zsűri fogja értékelni a beérkezett koncepciókat és értékeli őket. Utána elindul a végtervek készítése, közben szponzorgyűjtés, támogatók keresése, és természetesen az építés. Ha minden jól működik, április hónapban birtokba lehet venni a kertet.

Az Egyesület mind a négy működő kertje szépen befejezte a tavalyi évet, sőt lassan kezdődik az új szezon, néhányan már palántáznak a konyhában, nemsokára ki lehet menni a kertekbe, jön a tavasz. Mind a négy kerttel kapcsolatban azt érzem, hogy megállapodtak, kiszámíthatóan, nyugodtan működnek, beteljesítik azt, amire létrejöttek, életminőséget javítanak, szebbé teszik a környezetüket, terjesztik az önellátás kultúráját és a közösségi szemléletet. Minél több szezont él meg egy kert annál inkább megtalálja a helyét, mind a kertészeik életében, mind a kerület civil közegében, mind a környezetükben. Elfogadtatták önmagukat, részei lettek a városi látképnek, hatnak a környezetükben.
Idén is lesznek új kertek, három új kertet alapít az Egyesület, Szentendrén, Óbudán és lesz egy újabb kert Kispesten. Ebben a szezonban különösen hangsúlyossá vált a tervezettsége a kerteknek, mindhárom kert különösen gondosan tervezett lesz, ez egy fejlődési folyamat, idén ezen lesz a hangsúly.
Most az év elején a legjobban a szentendrei kert áll, kiírtuk a koncepciópályázatot, 13 tervező regisztrált és kérte ki a dokumentációt, dúskálni fogunk a jobbnál jobb tervekben, még ha nem is ad le minden tervező koncepció terveket, lesz elég ahhoz, hogy egy nagyon jót válasszon a zsűri. Lesz szakmai zsűri, közben elindul az oktatási program és a közösségépítés, tavaszra meg fog nyílni a kert. A kertbe tervezett ágyásoknak már mind megvannak a gazdái, úgy tűnik viszonylag fiatalos, magasan képzett személyekből fog állni a kertközösség, nagyon érdekel, hogy mivé fognak fejlődni, és nem csak, mint közösség, hanem a Püspökmajori lakótelepre milyen hatással lesznek. Eddig mindegyik kert így vagy úgy hatott a környezetére, így lesz ez Szentendrén is, már csak a hatás iránya a kérdés. Még nem idén, de a második szezontól biztosan.
Elindul az Amfiteátrum kert Óbudán, az Árpád fejedelem úton, a Máltai játszótér mellett. Ennél a kertnél van még néhány bürokratikus akadály, (nem is kevés), de jól haladunk, készül a végterv, kezdődik az előkészítése a kertalapításnak, kertészoktatásnak. Ennél a kertnél már most sokszoros a túljelentkezés, gondjaink lesznek a kertészek kiválasztásával, meg kell majd teremteni a megfelelő belső kiegyensúlyozottságot. Úgy tervezem, hogy idén ezt a kertet szeretném vezetni, az első másfél évben én leszek a kertvezető. Ezt a kertet nagyon sokan fogják látni, bicikliút vezet mellette, a HÉV-ről is látni lehet, nagy forgalmú autóút van a közelben. Nagyon látványos kert lesz, már csak a tervek és a helyszín miatt is.
Kispesten is lesz újabb kert, ez már a negyedik. Bár az Önkormányzat költségvetését csak februárban fogják elfogadni, de az előkészítésnek már most el kell indulni, hogy tavaszra megnyíljon a kert. Érdekes ez a XIX. kerület. Az egyik oldalon ott van nekik, a Wekerle telep, a kertváros hagyomány, a másik oldal meg az Üllői út túloldala, lakótelepi tömbépületek sora. A kertjeink mind a lakótelepi részeken valósultak meg, sokat alakítanak a környezetükön.
Az idén nyíló kertek mellett, már most el kell kezdeni előkészíteni a 2016-ben nyitandó új kerteket. A kertszervezés az új kerületekkel, vagy városokkal legalább másfél évig el szoktak húzódni, ez egy nem megspórolható bürokratikus, költségvetési, jogi folyamat, viszont ha egyszer ezen túljutunk, onnantól az új kertek alapítása mindig könnyebb, hiszen kialakulnak az alapítási rutinok, másrészt az önkormányzatok is közvetlenül látják és megtapasztalják a kertek hasznait, bebizonyosodik, hogy hatékony és értelmes beruházás a városi kertek alapítása. Szerencsére van elég kerület és város, amelyek érdeklődnek a városi kertek iránt.

A szentendrei közösségi kert eljutott a megvalósulás egy fontos pontjára, az önkormányzattal közösen kiírtuk a koncepciótervezési pályázatot. Itt.
Lassan két éve tartó folyamat eredménye az, hogy eljutottunk a tervezésig. Egyfajta tendencia ez, minden új kerületnél-városnál kell két év mire az összes kérdés tisztázódik, elindulhat a kert megvalósulása. Szentendrén most jutottunk el odáig, hogy elindul a tervezés, biztosítottnak látszik az összes összetevő a kerthez.
A tervezéssel párhuzamosan január második felében elindulnak a közösségi gyűlések is, február közepén a kertészoktatás is, tavaszra felkészült, tervezett, kész kert lesz, jöhet a szezon. Néhányan azt gondolják, hogy ez rutin, de igazából nem az, minden kert más, ahogy minden önkormányzat más, persze van egyfajta metódus, de azt alkalmazni kell, mindig az adott körülményekhez kell igazítani.

Egy kicsit a tervezés és a tervezők fontosságáról:
Közösségi kertet egyáltalán nem könnyű tervezni, összetett szakmai feladat, nagyon sok szempontot és elvárást kell összhangba hozni. Minden helyszín más, így végtelen számú változó határoz meg egy-egy koncepciótervet. Fontos az is, hogy legyen benne ötlet, egyfajta szikra, ami azután az egész tervnek értelmet ad. A koncepció pályázat ezt a gesztust keresi, azt az ötletet, amelyre azután az egész kertet felfűzhetjük. A városi kertek a működésük során gyorsan új tartalmakkal telítődnek, viszonyítási pontjai lesznek a környezetüknek, sőt egy-két szezon után messze meghaladják a tervezők elképzeléseit, a kertet belakják a kertészek, a saját képükre alakítják. Persze a természet is dolgozik.

Szóval lehet pályázni…

Néhány koncepcióterv az Egyesület gyakorlatából:

Amfiteátrum kert, III. kerület – koncepcióterv

A Corvinus Egyetem tájépítészekkel 2013-ban csinált koncepciótervezési kurzushét legjobb munkája, úgy tűnik 2015-ben meg fog valósulni. Ennek a koncepciónak a kiviteli tervei most készülnek, utána engedélyezési folyamat, majd pályáztatás az építésre, és végül tavasszal elindul a megvalósítás.

Első Kis-Pesti Kert

Juhász Dóra, Szabó Ágnes és Kristály Anikó készítette az első városi kert tervét, még 2011-benés 2012-ben valósult meg a kert. Nagyon jó terv, kifejezetten jól működik a kert funkcionálisan és persze közösség i szempontok alapján is. Azóta persze nagyon sok minden történt, a kert maga is nagyon sokat alakult,nem csoda, idén fejezték be a harmadik szezonjukat.

A Békási kert koncepciótervei.

Ugyancsak a Corvinus Egyetem tájépítészekkel csinált kurzushét eredményei, két koncepcióterv egy helyszínre. A megvalósult kert a két terv legjobb elemeinek a összessége lett, kikértük a leendő kertészek véleményét és az önkormányzattal is egyeztettünk folyamatosan. A Békási kert idén fejezte be a második szezonját, nagyon szépen fejlődnek, kifejezetten látványos, színes, komfortos kert, ráadásul nagyon hat a környezetére.

Békási kert végterv

Idén is volt koncepciótervezési pályázat az Egyetemmel, a Sziget Community Garden, de nem valósult meg. Igazából szerencse, utóbb derült ki, hogy egy ilyen mega fesztivál, nem a kertek világa. A koncepciótervek viszont jók lettek. A blogbejegyzés alján letölthetők.