Tegnap hollandokkal találkoztam, megmutattam nekik két kispesti közösségi kertet. Nagyon jó beszélgetés volt, bár kiderült, hogy a budapesti közösségi kertek teljesen mások mint a holland kertek. Hollandiában például nincsenek kerítések, más kultúra…

Az egyik legszebb és legérdekesebb kertközösségük EVA-Lanxmeer nevű település, ahol nem kertet hoztak létre, hanem az egész környéket közösségi szinten gondozzák, gyümölcsöstől kezdve, tavak, füves játszórészek, energiagazdálkodás, helyi piac és még sorolhatnánk. 700 fős közösségről van szó, elég nagy és összetett terület. Komplexen kezelik a földet, vizet, levegőt, a helyi lakók aktivitását, kifejezetten érdekes amit csinálnak, ráadásul 10 éves múltjuk van már, az idő azt mutatja, hogy működő projektről van szó.

Azon gondolkoztam, hogy hány 700 fős település, közösség lehet ma Magyarországon, ahol hasonlóak a lehetőségek. Jó minták vannak, neki kellene kezdeni.

Köszönöm az információkat Cees van Straten-nek.

Itt egy nagyon jó film EVA-Lanxmeer közösségről. (angol nyelvű)

Ez a honlapjuk, hollandul.

Első Kis-Pesti kert – Békási kert

Mind a négy kertben megtartottuk a téli kerttakarító – kertrendező napot. Ilyenkor az ágyásokat és a közös területeket is megtisztítjuk, kitakarítjuk, felkészítjük a télr. Az ágyásokból minden növényi maradékot kiszedünk, a közös művelésű területeket is megtisztítjuk, és ami javítani való van a kertben az elvégezzük. Növények átültetése, festés, kút leszerelés, vízelzárás, kúszónövények leszedése a kerítésekről, sok mindet rendbe kell tenni mire jönnek a mínuszok. Ilyenkor persze van főzés, bográcsban, nagyon kafa volt. Ebben a hidegben egy tányér jó meleg kaja, különösen jól esik. Egész nap szabad levegőn vagy, fizikai munkát végzel, különösen finomak ilyenkor a bográcsételek. Elképesztő mennyiségű süti, otthon sütött kenyér, savanyúság hegyek és persze van egy kis pálinka is, csak hogy melegítsen.

Az Első Kis-Pesti Kertben kitermeltük és átrostáltuk a komposztot, tényleg gyönyörű lett és nagyon sok. Minden ágyásra (27) jutott 3 festékesvödörnyi komposzt. Az sok. Nagyon jó volt az állaga, az illata a zöldségre emlékeztetett, kifejezetten jó anyagot sikerült komposztálni, ráadásul most újra telepakoltuk a komposztárolókat zöld anyaggal, ezek tavaszra szépen le fognak bomlani, és a szezonkezdésnél is tudunk még életerőt jutattani az ágyásokba. Vannak iradtlan földterületek, ahol pusztítják a termőtalajt, nagyüzemi méretekben. A városi kertekben építjük a termőtalajt, kis léptékben, de építjük. Ez nagyon fontos.

A Békási kertben elkészült egy nagyon szép tűzrakóhely, átköltöztették a sziklakertet és a szerszámtárolót, a kerti elemek kezdik megtalálni a helyüket. Be kell lakni a kerteket, nem az elsőben szezonban készül el a kert, hanem évek kellenek, amíg “belakják”, amíg minden a helyére kerül. Az a kérdés, hogy mi lesz azután?  Mi van ha kész a kert?!

Az is tetszik, hogy mindegyik kertnek már megvannak a jövő évi tervei, miket szeretének fejleszteni, hogyan lesz még jobb a kert. Van ahol a közösségi teret fogják fejleszteni, van ahol a vízrendszer lesz átalakítva, új növények kerülnek a kertbe, és rózsákat is ültettünk, meg virágokat, nagyon szépek lesznek jövőre ezek a kertek. Legyen jó idő.

Jön a tél, sötét lesz és hideg, a kertek ilyenkor nem néznek ki túl jól. Aztán majd január-február magasságában minden kertész elkezd türelmetlenkedni, hogy mikor lesz már tavasz, mikor lehet már kimenni a kertbe, ültetni, beszélgetni. Ez a jó a kertekben, periódikusan felkeltik az igényt, majd kielégítik azt. A szezonoknak megvannak az életciklusai, ahogy mindannyiunknak. Ráadásul van benne öröm és gyarapodásélmény, a termés, a kapcsolatok, a közösség elfogadása, és a közösségi élmény, a valahova tartozni bizonyossága. Ezt eltékozolni botorság.

Első Kis Pesti-Kert kertakarító nap

Édesburgonya, csicsóka és kukorica

Community Garden – Első Kis Pesti kert Budapest

Békási kert

Amikor elkezdünk a balkonkertészet gondolatával foglalkozni, mindenképpen olyan növényekbe érdemes időt, energiát és pénzt fektetni, amely meghálálja a törődést. Nem vagyunk profik, nem érdemes a kihívásokra menni, ezért ami marad: a paradicsom és a fűszernövények (bazsalikom, kakukkfű, majoránna, rozmaring, stb.). Ezek viszonylag igénytelenek, biztosan teremni fognak, méghozzá elég bőségesen. Teljesen fölösleges elvenni a saját kedvünket olyan növényekkel, amikkel csak a bosszúság van.

Tovább olvasom…

Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora komoly szakmai kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.

Tovább a cikkre…

“Annak ellenére, hogy a tanulmány csupán hatvanéves embereket vizsgált, teljesen ésszerű azt feltételezni, hogy minél aktívabb életmódot folytat valaki az élete során, annál alacsonyabb lesz esetében a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata” – mondta Tim Chico, a Sheffield Teaching Hospitals nevű egészségügyi szervezet szívszakorvos-tanácsadója.

Tovább a cikkre…

A Kijev megyei adminisztráció vezetőjének elmondása szerint a csernobili övezetből vett termésmintát küldtek Németországba. Az ottani vizsgálat kimutatta, hogy minden normának megfelel, azaz fogyasztásra alkalmas. A ribizliültetvényen egyébként óránként 6 mikroröntgen sugárzást mértek, ami körülbelül a fele az ukrán fővárosban, Kijevben mért radioaktivitási szintnek.
Tovább olvasom…

2006 és 2011 között az országot pusztító aszály sújtotta: a csapadék mennyisége az ország jelentős részén évente 20 cm-rel csökkent. A gazdák kétségbeesésükben tömegesen kezdték megcsapolni a víztározókat, a vízszint azonban hamar annyira leapadt, hogy már nem tudták kiszivattyúzni a vizet a tározókból. Bizonyos területeken teljesen tönkrement a mezőgazdaság, máshol a termés háromnegyede kiesett. Az állatállomány 85%-a éhen vagy szomjan halt. Megfigyelők és ENSZ szakértők becslése szerint Szíria 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember extrém szegénységbe süllyedt. Százezrek hagytak fel a gazdálkodással és menekültek a városokba munka és élelem reményében.

Tovább olvasom…

A legfőbb változást azonban a megszokások terén kellene végrehajtani: bármennyire sikerül is félig-meddig helyreállítani a talajt, a műtrágyákkal történő takarmánynövény-termesztés, a legeltetés folytatásával az visszaesik az erodált állapotba. Arról nem is beszélve, hogy a műtrágya dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe.

Tovább a cikkre…