Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat

Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat
  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat

Városi kertek

Városi kertek

  • Kezdőlap
  • Városi Kertek
  • Blog
  • Galéria
  • Könyv
    • Közösségi kertek
  • Kertek Budapesten
    • Első Kis-Pesti Kert
    • Békási kert
    • Aranykatica kert
    • Zengő kert
    • Árnyas kert
    • Szélrózsa kert, Szentendre
    • Zápor kert
    • Amfikert
  • Kapcsolat
városi kertek Tag
Home Posts Tagged "városi kertek"
BlogbejegyzésEgyébHegyvidék kertslideshow

Ideiglenes kert

Öt év szünet után, újra kertet fogok csinálni. Volt itt Covid, meg karantén, az elmúlt időszak teljesen alkalmatlan volt a kertalapításokra. Most viszont elindul egy új városi kert a XII. kerületben.

A Hegyvidék Önkormányzattal évek óta próbáltunk közösségi kertet alapítani a kerületben, azonban nincs erre megfelelő földterület. Bár a kerület nagy része zöldövezet, természetvédelmi terület, a lakóövezetek annyira beépítettek, hogy nincs szabad ezer négyzetméteres terület városi kertet alapítani.

Az Önkormányzat néhány évvel ezelőtt belekezdett a Böszörményi út 20-22. telken egy beruházásba, többfunkciós épület, mélygarázs, csökkenteni a Böszörményi út és környéke parkolási gondjait, az utcaszinten üzletek, szolgáltató helységek, az emeleteken pedig lakások, irodák. Amikor a fejlesztésnek elindították, minden biztató volt, a beruházás értékállónak és hasznosnak tűnt, aztán kitört a Covid, majd jött a szomszédban egy háború, nagyon gyorsan átalakultak a viszonyok.

A beruházást halasztani kell, most nem olyan a gazdasági környezet, hogy jó szívvel neki lehetne indulni, ezért döntött az Önkormányzat úgy, hogy amíg a válság el nem múlik, halasztják az építkezést, ám addig is hasznosítani kellene a területet, legyen hát parkoló és közösségi kert. A most induló közösségi kertben, minden kertésznek tudatában kell lennie, hogy nem örök a kert, amint lehetőség adódik, újra indul a beruházás és a kertnek akkor vége lesz.

Most egy évre kötünk szerződést a leendő kertészekkel, aztán ha nem javul a gazdaság helyzete talán még egy évre és így tovább. Az a furcsa helyzet, hogy bár fontos és hasznos a közösségi kert és a városzöldítés, mi mégis azért drukkolunk, hogy felszámoljuk a kertet és folytatódjon az építkezés, mert az azt fogja jelenteni, hogy elmúltak a gondok, újra virágzik a gazdaság. Valahol fura kettősség ez, az egyik oldalról jó, hogy van közösség és kert, miközben arra várunk, hogy le lehessen rombolni a kertet, hogy utat adjunk a prosperitásnak. Érdekes egy helyzet.

A kert és az ágyások nem vesznek kárba, már a tervezésnél figyelembe veszik a tájépítészek, hogy később az ágyásokat újrahasznosítsuk, új helyen fognak tovább működni. Vagy találunk a kerületen belül új helyszínt, ahová át tudjuk költöztetni őket és lesz egy új közösségi kert, vagy vállalkozó társasházak kertjébe kerülnek, oda ahol vállalják, hogy növényeket nevelnek, esetleg iskolák kertjébe. Ez még nem dőlt el.

Ennek a kertnek nem látjuk előre a történetét, egyet viszont biztosra tudunk, néhány év múlva lesz egy Záró buli, ahol elbúcsúzunk a kerttől és félig meddig a közösségtől, felszámoljuk a kertet és visszaadjuk a területet az Önkormányzatnak. Ez egy fix időpont, biztos, hogy el fog jönni, azt nem tudjuk mikor, de eljön.

A jelen pillanatban elég rosszul néz ki a telek, igazi rom, sitt, még egyik kertem sem indult ennyire az alapokról. Utoljára talán 1945 januárjában nézett ki a környék és Budapest hasonlóan leromboltnak. Innen indul a kert, de tavaszra ez sokat fog változni. A tájépítészek gőzerővel tervezik a leendő kertet, és tavasszal a lehető leggyorsabban meg fog épülni és közben, ahogy szokott, lesznek kertészoktatások, kertgyűlések, az ágyások és a kertkulcsok kiosztása és el fog indulni a szezon, lesz sok növény, termés és közösség. Ahogy az ilyen kertekben lenni szokott.

Read More
Rosta Gábor 2023-01-24 0
BlogbejegyzésEgyébElső Kis-Pesti KertGalériaslideshow

Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert

A kert története kicsit előbb kezdődött, úgy 12 évvel ezelőtt levelet írtam minden budapesti kerületi polgármesternek, hogy vágjunk bele a közösségi kertalapításba. Ez akkor egy ismeretlen, még kipróbálatlan kezdeményezés volt, sokaknak tetszett, de egyedül a kispesti önkormányzat vette a fáradságot, hogy úttörőkét elsők legyenek, ők alapítsák meg Magyarországon az első önkormányzati közösségi kertet. Köszönet ezért Gajda Péter polgármesternek, Lipcsey Szabolcs akkori főkertésznek, a ZöldPorgram Iroda munkatársainak, a képviselőtestületnek és mindenkinek, akik segítették a kert megalakulását.

Elindult a tervezés, majd az építkezés, közben magunk is elkezdtük kialakítani a közösség kereteit, kertgyűléseket tartottunk, nevet választottunk, elfogadtuk a kertszabályokat, volt kertész tanfolyam és tervezése az első szezonnak. Jó érzés erre visszagondolni, minden új volt, minden kipróbálatlan, azt hiszem mindenkit magával ragadott a kezdeményezés újszerűsége, végtelen jóindulattal és várakozással telve tekintettünk egymásra, a kertre és a jövőre. Valami mást, újat csináltunk ebben a városban, erre lehetett büszkének lenni, fontos volt a kert és fontos volt a közösség is.

Az első szezonnak éltünk, mindent akartunk azonnal, bútorokat építeni, szerszámtárolót szerezni, virágágyást és fűszerkertet kialakítani. Az első évben gyönyörű volt a kert, az újságírók, a televíziós stábok egymásnak adták a kilincset, nagy volt a sajtónk és közben a környék lakói is elfogadták a kertet, belakták a külső közösségi teret, ismertté vált a városban az Első Kis-Pesti Kert neve. Akkor azt hittem ennél már nem lehet jobb, pedig dehogy, évről évre szebb lett a kert, kiteljesedett a vegetáció, összeszokott a közösség is, új programokat találtunk ki, kicsit cserélőtek a kerttagok is.

Közben Kispesten sorra alakultak a városi kertek, az Aranykatica kert volt a második, majd a Zengő kert, utána pedig az Árnyas kert. Az Önkormányzat ráérzett az életminőség javító hatásaira a kerteknek, az Első Kis-Pesti Kert bebizonyította, hogy ez egy jó befektetés, sokszorosan megtérülő hasznokat hajt, szebb és jobb lett a világ, egy kicsit.

Tíz év hosszú idő az ember életében, a kert életében is, csak valahogy a kert nem öregszik, egyre szebb és gazdagabb lesz, egyre mélyebb gyökereket ereszt, nem csak a talajba, de mindannyiunk életébe, és csak ad és ad, mindenkinek.

Köszönöm minden városi kertésznek a munkáját, az odaadását és lelkesedését a kert ügye iránt, és külön köszönöm Nagy Máriának, hogy motorja volt az elmúlt tíz évben az Első Kis-Pesti Kertnek. A kertek végül is az emberekről szólnak, rólunk, akik műveljük őket.

Még sok boldog évet kívánok az Első Kis-Pesti Kertnek és a kertészeinek.

Rosta Gábor

Fűszerkert
Fotók az elmúlt tíz évből
Sokan eljöttek
A kert nagyon sok díjat nyert az elmúlt években

Read More
Rosta Gábor 2022-05-30 1
BlogbejegyzésCikkEgyébElső Kis-Pesti KertSajtómegjelenések

Kispesten vérszilva emlékfát kapott Bálint gazda

Gyuri bácsi nagyra tartotta közösségünket, az egymásra figyelést, törődést, segítségnyújtást, amit a mi közösségünk tanúsít. Összeismerkedett Rosta Gáborral, a kert alapítójával, sokat beszélgettek.

Read More
Rosta Gábor 2021-11-20 0
Covid-19EgyébKertészdolgokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshowválságkertVálságkertekZápor Kert

Top Agrár Magazin a városi kertészkedésről – online különszám

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

Read More
Rosta Gábor 2020-09-08 0
Árnyas kertBékási kertBlogbejegyzésCikkCovid-19EgyébElső Kis-Pesti KertKertészdolgokÓKKslideshowZápor Kert

Képek a városi kertekről a karantén idején

Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.

Árnyas kert képek

 

Békási kert képek

 

Zápor kert képek

 

Első Kis-Pesti Kert

Read More
Rosta Gábor 2020-05-01 0
BlogbejegyzésCikkEgyébElőadásokKertészdolgokslideshowválságkertVálságkertek

A kérdőív eredmények

Négy napja tettem ki a honlapra a “Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.” bejegyzést. Az elmúlt 4 napban 55 kitöltés érkezett, köszönöm azoknak, akik szántak rá időt. A kérdőív teljesen anonim, menet közben leszedtem róla az e-mail cím kitöltő mezőt, így csak következtetni lehet, hogy kik voltak a kutatás résztvevői.

Nézzük az eredményeket sorrendben. Némelyik grafikonhoz hozzáírom, ha gondolok valamit az eredményekről , a többit hagyom szabadon értelmezni.

 

45 nő, 10 férfi töltötte ki a kérdőívet.

 

Döntően a 30-60 év közöttiek elfoglaltsága a kertészkedés, az 55-ből 39 fő ez a korosztály. 

 

A lakóhely megoszlás grafikon hozza a honlap és a Városi Kertek Egyesület szellemiségét, a kitöltők közül 49 fő városlakó.

 

 

Az érdekes, hogy a kitöltők közül 39 fő (70%) dolgozó, aktív. Általában a közösségi kertekben nagyobb a nyugdíjasok aránya. Az is kemény, hogy ennyire kicsi mintában is 4 fő (7%) munkanélküli megjelent.

 

A kitöltők fele, 27 fő hobbikertész, viszont 8 fő kertészeti szakember.

 

Utólag ennek a kérdésnek nem volt túl sok értelme, a kertészkedés folyamatos tanulás, szezonról szezonra új dolgok történnek, illetve a kertész maga is javít a módszerein, talál új ötleteket.

 

A 43 fő (80%) családdal, vagy közösségben műveli a kertet.

 

51 fő – 4 fő

 

Ez érdekes, 23 fő közösségi kerttag, 22 fő kertes házi kertész, és van 4 fő balkonkertész is. Fontosak a balkonkertészek is, a legkisebb is számít.

 

1 fő művel 1 nm-nél kisebb balkonkertet, viszont 9 fő (16%) művel 200nm-nél nagyobb termőterületet. A kitöltők közel fele (27 fő) 1-10 nm-s ágyást művel, ez körülbelül a közösségi kertek ágyásmérete. A 10-200 nm-es (18 fő – 30%) tartomány lehet kertes házak termőterületei.

 

Ez tanulságos. Ma már Magyarországon nagyjából lehetetlen öntözés nélkül kertészkedni. 4 fő (7%), akik csak az esőre bízzák a szerencséjüket, a döntő többség viszont kútról, csapról öntöz, vagy esővizet gyűjt. Sajnos ez már nem megy másképp.

 

A kertek döntően termőágyásokkal, gyümölcsfákkal és fűszerkerttel vannak felszerelve, viszont külön tetszik a 4 fő akik csirkét is tartanak. Ez már emelt szint.

 

A győztes sorrend: paradicsom, fűszernövények, hagyma, paprika, cukkini, répa, saláták, eper, uborka, retek, tök, káposzta, burgonya és spenót.

 

A közelgő válságnak tudható be hogy 25 fő, közel a fele a válaszadóknak növelni fogja idén a termőterületét. A “nem növelők” között, szerintem sokan lehetnek a közösségi kerttagok, akik fizikailag nem tudják növelni a termőterületüket.

 

Igazából 1 fő van, akit akadályoz a karantén a kertje művelésében, mindenki más megoldja, hogy gondozza a kertjét. Természetesen a kertes házak lakói, 25 fő vannak a legjobb helyzetben.

 

1 fő nyer a válságon, 4 főt nem érint, az összes többi 50 főt érinteni fogja. 18 főt kicsit megérint a válság, a többiek komolyabb veszteségekkel számolnak. Szomorú, hogy 2 fő már elvesztette az állását, 53 válaszadó közül.

 

1 fő meggazdagszik, 27-27 főnek, vagy nem változik, vagy romlik az anyagi helyzete

 

Drágulni fognak az élelmiszerek!

 

Drágulni fognak a zöldségek, gyümölcsök!

 

Ez nagyon érdekes. A mintából 3 fő tudja megtermelni a fogyasztásának a 100 %-t.  A többség, 37 fő a fogyasztása 25%-át. A közösségi kertek 1-10 nm-es ágyásain, és a közös művelésű részeken kb ez a 25 %, ami megtermelhető. A fennmaradó 15 fő, valószínüleg  kertes házban, nagyobb ágyást tud művelni.

 

Úgy tűnik a közösségi kertekből is jut annyi, hogy maradjon télre.

 

Ez érdekes. A kitöltők kb fele közösségi kerttag, ahol a saját tapasztalatom szerint eddig, minimális volt a terménylopás, szerintük nem lesz továbbra se ilyen eset. És van egy 23 fő aki szerint viszont lesz. Remélem nem lesz továbbra sem terménylopás.

 

Itt az a 4 fő érdekes, akik szerint nem dolga az önkormányzatnak, vagy az államnak elősegíteni az önellátást.

 

43 fő válaszolt! Jobbnál jobb ötletek és javaslatok érkeztek. Nem akarok köztük válogatni, mind jópofa és megszívlelendő. Érdekes olvasmány lehetne egy polgármesternek, képviselőnek, kerületi főkertésznek és úgy általában a döntéshozóknak.

 

Földet adjanak az önkormányzatok használatra. Az állam finanszírozza meg a válságkertek építését, üzemelését. A kertészeti vállalatok kapjanak megrendelést a palántanevelésre. Sok új közösségi – válság kertet kell alapítani.
Magot, palántát, földet, trágyát olcsóbban eladni. Víz számlát csökkenteni.
 
Terület biztosítása (város), adókönnyítés (őstermelő),
 
Palánták osztása kedvezményesen, kertészeti ismeretek terjesztése
 
Önkormányzati területeket alakítsanak át mezőgazdasági termelésre alkalmas területté, közmunka program keretén belül termelje meg az önkormányzat a rászorulóknak a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy a földek bérbeadása kedvező áron vagy ingyen, vetőmag és palánta adományozás, tanácsadás a leendő termesztőknek, iskolakertek felélesztése, otthoni balkonprojektek támogatása, stb.
 
mag és palánta börzével vagy ingyenes palántákkal (muskátli helyett például paradicsom és paprikapalántákat, balkonládában is nevelhető növényeket ajánlani a helyi lakosoknak / /szaktanácsadással / megműveletlen területeken lehetőséget biztosíthatna újabb közösségi kertek létesítéséhez, akár önszerveződő közösségeknek /közterületen nemcsak díszfát, hanem haszonnövényeket, elsősorban termő gyümölcsfákat és cserjéket telepíteni – akár játszóterek környékén is /a közterületen lévő kutak közül néhányat újra üzembe helyezni / óvodák és iskolák számára területet biztosítani, ahol veteményezhetnek és kertészeti alapismereteket szerezhetnek a gyerekek
 
Telkek biztosítása!
 
olcsó palántákkal, közösségi kertekkel, ott szakértői segítséggel, szervezett locsolással
komposzt kerettel, magaságyás kerettel, ismeretterjesztéssel, érzékenyitéssel
több területet biztosítani, oktató programokat szervezni a hobbikertészeknek
 
Önkormányzati területek használatba adása akár egyéni akár közösségi kertészkedésre, szaktanácsadás biztosítása, eszközbiztosítás
Közösségi kertészkedés elterjesztése, egyre több lehetőséget teremteni a lakóknak, hogy kis területen is elkezdhessenek termelni.
 
közösségi kertek építésével, terményosztásal a rászorulókkal, vetőmagokosztása
 
Telkek kimérése, parkok-panelek előtti területek hasznosítására ösztönzés, mezőőri feladatok (régen kerülők) visszaállítása, közösségi piacok támogatása
Nagyon szeretnék csere-bere piacot, ha valakinek sok lett valamilyen terménye, palántája azt elcserélhesse a környéken.
Vetömagok, palánták, szaktanácsadás, oktatás
Komposztáló, aprítékoló biztosítása jó volna
További közösségi kertek nyitása, eszköz pályázatok, szakmai előadások, ösztönző kampányok a házikert művelésére
Területet biztosít közösségi kerthez annak, aki lakótelepen lakik.
 
Esetleg vetőmaggal, növényvédő szerekkel, bár annyi feladatuk van, hogy ez valószínűleg nem fér bele.
A rászorulóknak ingyenes szaporítóanyag és földterület, a kiskertek fokozott őrzése védelme.
Minden hasznosítható földterületek átadásával az erre hajlandó közösségeknek, mint pl. Angliában. Lehetne az iskolásokat!!!!!!!!!!, óvodákat is bevonni!
 
Nem tudom.
 
pályázat útján támogatás…? ha lehet ilyet kihasználatlan területeket kiadni városi kertek létrehozására, (a Kispesti kertben ismerősöm tuti kerttag volt, most nem tudom ott van-e még) Veszprémben is eltudom képzelni ugyanezt a rendszert, tuti van olyan hely, ahol lehetne csinálni
 
A karantén ideje alatt is megszervezhető lenne a háztáji termelők terményeinek biztonságos eljuttatását a vevőkhöz, mert most bezártak a helyi piacok, legalábbis a mi városunkban. Közösségi kertek karbantartása, fejlesztése, számuk növelése is segítség lenne. Vetőmag ellátás megszervezése, komposztálás segítése.
 
Megfelelő termőterülettel vagy kis parcellával. Pénzügyi támogatással. Közösségi kertek alapításával. Megfelelő géppark, eszköz használatával, kölcsönzéssel. Megfelelő növényvédelmi bio szerekkel. Hazai tájfajta vetőmagokkal. Talajjavító eszközökkel. Gazdálkodási szabályozással – mely területi,vagy országos hatással bír.
Csapadékvíz gyűjtés / ciszterna, technológiai, üzemeltetési, működtetési pályázat kiírásával / A helyi újságban, rádióban, TV-ben, internetes fórumokon népszerűsíteni. Komposztálás, madáritató fenntartás, méhlegelő, lepkekert, békapetéző-tó életrehívása, madárodú fenntartás… rekreáció, lelki egészség …
Ismeretterjesztes, tegla ki fuszernoveny be programok, magok osztasa. Kis lepteku, megvalosithato es figyelemfelkelto programok elinditasa.
 
Ne engedje a csíraképtelen magok forgalomba hozatalát, segítse a hazai magtermelőket, ne akadékoskodjon az állattartás, locsolóvíz használatát illetően! Ne azoknak a feljelentőknek fogja a pártját akiknek nem tetszik hogy a szomszédja kertészkedik (sajnos ilyesmiket is olvasni).
 
Akinek nincs segítsége annak segíteni felasni a területet vagy levagni rajta a füvet. Segíteni a kertek bekeritese egy részében hiszen egyre jelentősebb a vadkar a kis kertekben. Vagy a vadasztarsosaggal megeggyzennenek az önkormányzatok h valami kompenzalast adnak a vadkaroauktaknak.
 
Komposztláda, esőgyűjtő, biztosítása, esetleg kérésre mástól begyűjtött ágdarálék biztosítása, kész komposzt, trágya kedvezményesen.
 
-Több közössségi kert kellene és közös komposztálók a panelek elé is. -Kell egy vezető ember aki segít, tanít, szabályokat ajánl(főleg panelek esetén, ahol közösség van). -Gyűlések ahol beszélgetni lehet és tapasztalatot osztani -Médiában hirdetni és ösztönözni az embereket a háztáji termelésre, ennek manapság nagy hatása tud lenni -Helyet biztosítani zöldség palánta, növény vagy mag csereberére
 
Adhatna ki segítő anyagokat a balkonkertészkedéshez. Itt a III. kerületben szoktak osztani virágpalántát, most oszthatnának zöldségpalántákat is akár. Szervezhetne palánta- és kerti eszköz vásárt nagyobb parkolókban (azok most úgy sincsenek kihasználva, viszont könnyű lenne egymástól nagyobb távolságra tenni az árusokat.) Kiírhatna pályázatot: ahogy szoktak kiírni “legvirágosabb” erkélyre, most lehetne a téma pl. “nekünk terem” -kertben, erkélyen, ablakpárkányon. Alapíthatnának több közösségi kertet. Ha a kertészkedők betartják a szabályokat (2 m+maszk+kesztyű), nem fertőzik meg egymást.
 
oktatás, példamutatás, induláshoz vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény,
Kedvezményekkel pl. Eszkozvasarlashoz, mag beszerzéséhez.
Vetőmag, tanácsadás
 
Tetőkertek az panelok, társasházak tetején, több közösségi kert, több zöld terület a városban, a közösségi kértek könnyebb elérhetősége(helyszín, palyazhatosag, meghirdetes)
 
Szemléletváltással, vetőmag vásárlással, termény csere-bere, lekvárok, szörpök, feldolgozott termékek helyi “elosztása”, piaci lehetőségek teremtése, marketing a helyi áru és termelő(k) támogatására.
helyi szakértők bevonásával, kis közösségek kialakítását segítve, támogatva
 
Zöld kapcsolat egyesûlet támogatàsa,(pl.miskolc)termôfõld kialakitasa,..odaadàsa mûvelèsre..palàntàk,magok juttatàsa, kihasználatlan parkok..bekerítèse..beûltetèse…ès odaadása a jelentkezóknek…oktatas…stb.
A városokban több közösségi kert létesítésével (ettől hátha az eddig nem kertészkedő, kertes házban lakók is kedvet kapnak). Hogy a hagyományos vidéki életformát hogyan lehetne ismét vonzóvá tenni, nem tudom.
Ilyen kiskertekkel mindenképpen.
 
1.mezőőr biztosítása, rendszeres ellenőrzéssel!!! 2.több a szabadon engedett háziállat a kertekben, a mezőőr itt is segítő lehetne 3.légszennyezők és növényvédőszer használók rendszeres ellenőrzése a kertekben hogy egészséges terményeket tudjunk termeszteni

Read More
Rosta Gábor 2020-04-20 0
BlogbejegyzésCikkCovid-19EgyébKertészdolgokSajtómegjelenésekslideshowválságkertVálságkertek

Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.

Létrehoztam egy online kérdőívet a haszonkertek jelenlegi helyzetéről, a közeljövő kilátásairól.

Az érdekel, hogy milyen mértékben alakítja át a járvány, a karantén és az utána várható gazdasági lejtmenet a viszonyunkat a kertekhez, az önellátás gondolatához. Lesz-e fellendülése a magyar háztáji termelésnek, akár a városban is? Hányan és milyen mértékben tesznek önmaguk megsegítésére, a kertészkedés és az önellátás által. A tesztet nem csak a közösségi kertészeknek szánom, hanem mindenkinek, aki termel, vagy most vág bele a kertészkedésbe, esetleg gondolkodik az önellátás lehetőségén.

A kérdőív itt érhető el.

 

Amennyiben érdekesnek találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid és a kertésztársak között.

 

Read More
Rosta Gábor 2020-04-16 0
BlogbejegyzésCovid-19EgyébKertészdolgokslideshowválságkertVálságkertek

Victory Gardens are back

A válságkertek téma eljutott a legnagyobb amerikai televíziós csatornákhoz is, a CBS készített egy nem túl összeszedett riportot a fellendülő haszonkertészetekről. A rövidhír tartalmaz viszont néhány érdekes adatot, például kétszeresére, háromszorosára nőtt a haszonnövény palánták és magok forgalma a járvány kezdete óta, a YouTube-t is elöntik a kertészkedéssel foglalkozó műsorok. Valahol természetes emberi reakció ez a válság idején, tenni valami keveset a önmagunk megsegítésére és persze bízni a jövőben. Az is fontos, hogy ebben a lehangoló időszakban jót tesz a kerti munka, felfrissíti a testet és a lelket, túl azon, hogy idővel terményeket is ad. 

Jellemző, hogy nincs még rendes neve a mozgalomnak, ahogy központi támogatása sem, a már unott Victory garden, vagy még rosszabb „Covid-19 Victory Garden” néven fut, holott ez egy teljesen más helyzet, mint a második világháború volt, más válság, új név kellene.

 

 

Read More
Rosta Gábor 2020-04-13 0
BlogbejegyzésCovid-19EgyébslideshowválságkertVálságkertek

Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?

A két Világháború és a 29-es nagy válság kertjei számos tanulsággal szolgálnak, többek közt, mit is vetettek és termeltek a régi válságkertekben? A válságidőszakokban az első város veteményes kerteket a kertes házak udvarán, hátsó kertekben hozták létre, alapvetően egyéni termő kertek voltak.  A leggyorsabban ők tudtak földhöz jutni, volt sajátjuk, hogy haszonnövény ágyásokat hozzanak létre.

A legfontosabb terményeik voltak: a burgonya, paradicsom, répa, hagyma, káposzta. Ehhez jöttek még, az uborka, tökfélék, bab, paprika. Gyógynövényeket és fűszernövényeket is termesztettek. Minden amit maguknak termeltek, pénzmegtakarítást jelentett és jobb minőségű volt, mint a bolti árú.  A termés mennyiségét és minőségét, a terület nagysága és benapozottsága határoz meg. A haszonnövények fényigényesek, napi 6-8 óra napfény kell, hogy termést hozzanak.

A növényválasztásnál, gondoljuk végig, hogy a termények egy részét a nyár, ősz folyamán elfogyasztjuk, és legyenek tárolható, feldolgozható termények. Szárításra, befőzésre, savanyításra.

Érdekes módon ez a „backyard gardening”, saját kert művelés, már most beindult Magyarországon. Minden ismerősöm azt mondja, hogy nagy a sürgés-forgás a kertvárosi övezetekben, mindenki a kertjében matat, és nem csak a virágos részeket meg a gyepet hozzák rendbe, de sok helyen megjelentek az ágyások, haszonnövény ültetések. Úgy tűnik beindult a józan ész és a túlélési ösztön. Nagyon helyes! Érdemes lenne látni, hogy mennyi vetőmag, palánta fogy jelenleg, ebből lehetne következtetni a haszonnövény termesztés terjedésére. Remélem jó sok! Az bizonyos, hogy a régi válságkertek példája alapján minden befektetett forint, öt forint hasznot hoz.

A saját városi kertjeim is pörögnek, látom a kertek levelezésén, FB bejegyzésein, hogy jól működnek, betartva a rendkívüli kertszabályokat, ültetnek az ágyásokba, beindulnak a közös művelésű területek. Mintha a nehezítés jobban közösséggé kovácsolná őket, mint az unalmas hétköznapok. Az nagyon vicces, hogy a FB belső csoportba valaki kiírja, hogy „ma délután 15 órakor lemegyek a kertbe. Kinek locsoljak?” És erre válaszokba írják, hogy „a 6. ágyás köszike, meg a 14-s re is”, meg ilyeneket.

Eddig az volt a meló, hogy összetereljem őket a kertbe, most meg az, hogy ne találkozzanak. Ehhez viszont intenzív kommunikáció kell és odafigyelés, főleg tőlük. Ebben a feje tetejére állított helyzetben, összetartó közösségekké alakulnak. Az lesz érdekes pillanat, amikor a járvány hivatalos végén csinálunk egy kertindító partit a kertben. Jó lesz találkozni élőben. Biztos más emberek leszünk egymásnak.

Sokat lehet termelni egy kertes ház udvarán. Anglia Victory Garden.

Második világháború Victory Gardens magok.

1943. New Jersey magbörze. (Sajnos nem találtam nagyobb képet)

Anglia zöldségkiszállítás a háború idején. Olyan mint a mai kosár közösségek, csak egyenruhában.

Read More
Rosta Gábor 2020-04-09 2
CikkOktatási programokslideshow

Operational suggestions for community gardens for the duration of the epidemic

Under no circumstances should anyone who feels sick, or has sick people around them, enter the garden.

Do not organize any community event in the garden until the epidemic is officially considered to be over.

All gardens should provide soap, water and sponges. Everyone entering AND leaving the garden should thoroughly wash their hands. Everyone should wipe the garden door handle with a disposable wipe or soapy water before touching it.

Everyone should wear gardening gloves and wash them regularly with soapy water.

There should be as few people as possible in the gardens at any one time, preferably only one family at a time. Make a schedule of who goes to the garden. Consult internal communication channels as to who will go, and when.

If more people are in the garden, a minimum of six steps should be kept from each other. Children are also subject to this rule.

Those who live far should avoid travel to the garden at this time, especially if that travel involves public transport.

If you used a common tool, after use wash thoroughly with soap and water before returning it to the garden storage.

If anyone can not go to the garden at this time for the above mentioned or other reasons, an agreement should be made with other members for attending (watering etc.) to their part of the garden.

Shared cultivation becomes more important at this time, and anyone going to the garden should take part in the communal maintenance of the garden.

It is important to consider uncultivated areas of the garden for planting crops. It will matter a lot in the fall!

You can plant seeds at home. Every garden has plastic hatching pots, and the tool storage area has seeds. Take soil home and plant seedlings at home. When the epidemic is over, you will have the plants to plant out in the garden. Plant more seedlings than usual, as crop plants will be a valuable asset.

The garden will be a very important part of life for every gardener during the coming months, so take care of it.

Sunbathe in the garden a lot and exercise because your body needs vitamin D.

The garden will be basically sterile when exposed to a lot of sunlight, but follow these protocols.

Read More
Rosta Gábor 2020-03-19 0
BlogbejegyzésEgyébOktatási programokslideshow

Válságkertek – Covid-19 Gardens

Az elkövetkező hónapok a járvány, a karantén, a gazdasági leállás, a világkereskedelem összeomlása, a családok elszegényedésének és a tömeges munkanélküliségnek az időszaka lesz Európában és a világban. Érdemes előre gondolkodni, hogy mi lesz a Covid-19 járvány után, milyen kihívásokkal kell számolni. Elképzelhetetlenül meg fog változni a világ nyárra, ez ellen nem lehet sokat tenni, a helyi válságkezelésre kell felkészülni, gondosan tervezni és proaktívan cselekedni.

A világháborúk, vagy a gazdasági válságok időszakában az akkori kormányok mindent megtettek, hogy elősegítsék az egyéni önellátást, városi kerteket, városi farmokat hoztak létre, mindenkinek lehetővé tették, hogy megtermeljék a saját szükségleteiket. Ezt kéne tenni most is és erre már most fel kell készülni, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

Mit tehetnek a kormányzati, önkormányzati szereplők?

  • Azonnal fel kell mérni a kisléptékű mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket, meg kell teremteni a termelés feltételeit. Városban, vidéken egyaránt.
  • Minden eszközzel ösztönözni kell a régi „háztáji” gazdaságok újjáéledését, ez a termelési mód sokszor kihúzta már Magyarországot a bajból, így lesz a jövőben is.
  • Ösztönözni kell a kertes házakban élőket, hogy alakítsanak ki veteményes ágyásokat, minél többet. , akinek műveletlen területük van a kertjükben, fogadjanak be városi kertészeket, hogy ők is termelhessenek.
  • A közmunkásokat át kell irányítani a helyi élelmiszertermelésre.
  • Helyi szinten kell megoldani a termesztés, tartósítás, raktározás és elosztás kérdését.
  • Erőforrások kellenek a közétkeztetés kiterjesztésére, mert sokkal többen fognak rászorulni az állam, vagy az önkormányzat által nyújtott napi egy tál meleg ételre, mint az elmúlt 70 évben bármikor.
  • Törvényeket kell hozni és szigorúan betartatni, a terménylopás, a rongálás megakadályozására.
  • Biztosítani kell a magok, palánták megfelelő mennyiségét, akár ingyen osztani azok számára, akik hajlandóak a helyi termelésre. Oktatni kell a hatékony háztáji gazdálkodást, a növényvédelmet és tartósítást, ezek ugyanis elveszett tudások már.
  • Tudatosítani kell, hogy az elmúlt évtized gazdasági szárnyalásának vége, egy sokkal szerényebb, sokkal természetesebb világ jön, ahhoz kell alkalmazkodni, nem erőfeszítéseket tenni a múltbeli jólét visszaállítására. Az ugyanis nem fog bekövetkezni.

Itt a tavasz, ideje ültetni.                                                 

Rosta Gábor – Városi Kertek Egyesület

 

Végezetül, a Döbrentei tér 1942

 

 

Read More
Rosta Gábor 2020-03-13 0
BlogbejegyzésEgyébÓKKslideshowZápor Kert

Kerti asztal raklapokból

Még a nyáron készítettünk egy kerti asztalt a Zápor kertbe, egyhasználatos raklapokból. Ezt kaptuk ingyen, köszönet érte Patríciának. Elég nagyra sikerült, sokan köré tudunk ülni, viszont az asztal lapja elég elnagyolt lett, ilyenek ezek a raklapok.

A maradék raklapokból kellett megcsinálni az asztallapot.  A gond csak annyi, hogy nincs két egyforma léc, mind a vastagságuk, mind a szélességük, mind a faanyaguk különböző, ebből kell egy viszonylag összefüggő felületet csinálni. Másrészt a raklapok olyan erős bordázott szögekkel készülnek, hogy előbb hasad a faanyag, mintsem szét lehetne bontani magát a raklapot. Így maradt a fűrész és rövidebb lécek.

A rövidebb lécek miatt, és az eredeti raklapok, a hullámos felszínük miatt, a kisebb darabokból összerakott felület tűnik a leginkább síknak, bár igazából így sem az.

Az asztallap végleges szögelését az egyik sarokból kell indítani, én egy teljes léccel nyitottam, mert később minden illesztés ehhez a fix elemhez igazodik.

Elég fontos minden sarkot és élet lecsiszolni durva csiszolópapírral, mert különben nem fog illeszkedni és szálkás lesz.

A különböző minőségű faanyag miatt érdekes mozaik hatása lett a felületnek. A szegelés előtt minden elemet érdemes még egyszer összecsiszolni.

Először nagyfejű szegeket használtam, de nem tetszett, elnyomta a falécek anyag-sokféleségét (bár el tudom képzelni, hogy másnak ez bejön), így váltottam menet közben kis fejű szegekre, amik alig látszanak, de ugyanúgy jól rögzítik a léceket.

Minél jobban távolodtam az eredeti fix ponttól, annál jobban szétcsúsztak a levágott elemek, ilyenkor jól jön a fűrész és új elemeket kell leszabni, majd összecsiszolni.

Pingpongozni, vagy biliárdozni nem lesz jó ez az asztal, viszont klasszul néz ki. Jó kis méricskélős, illesztgetős móka összerakni ezt az asztallapot, bele lehet feledkezni.

Amikor összeállt az asztal lap és minden léc megtalálta a helyét és rendesen oda is lett szegezve, az egész felületet érdemes újra csiszolni, az erősebb élek így eltűnnek, egyneműbbé válik a felszín.

A legvégén színtelen lazúrral kezeltem a felszínt, ettől mélyebbek lettek a fa természetes színei és természetesen időjárás állóbb is lesz az asztal. Összességében három fél nap volt megcsinálni, de ha többen összedolgoznak, ez az idő radikálisan csökkenthető.

Készíteni egy ilyen asztalt, van benne valami kielégítő: kézzel csinálni, szerszámokat használni, méricskélni, csiszolni, gondolkodni közben, csomó döntési helyzet, nagyon más mint tologatni az egeret meg nyomkodni a billentyűket.

Read More
Rosta Gábor 2019-10-26 0
BlogbejegyzésEgyébÓKKslideshowZápor Kert

Szerszámtároló festése, Zápor kert

Három éve épült ez a szerszámtároló,  azóta zavart a kinézete. Túlságosan úgy néz ki mint egy budi, pedig csak egy célszerű kerti szerszám tároló. Eljött az idő, hogy átfessük, legyen belőle valami más. Az ötlet annyi volt, hogy fessük át, legyenek rajta színek és formák, lehetőleg kerti témában, aztán ez fajult el a dinókig, meg madarakig.

A terv. Minden lap egy oldala a szerszámtárolónak.

Ez volt az indulás, így nézett ki a szerszámtároló. Itt már be volt vonalazva,  a négyzetháló alapra könnyebb a tervet felvinni, a homlokfalon már elkezdtem felrajzolni a kontúrvonalakat. Tanulság, hogy nem kell vastag színes krétát használni a vázlathoz, mert utána a festésnél kicsit bonyolult lesz lefedni a kréta vonalakat. Használjunk inkább grafit ács ceruzát.

A festéshez a Trinát szabadtéri olajfestéket használtunk, meglepően erős színei vannak, jól fed még a rücskös felületeken is, illetve színek keverhetőek, száradás után (3-4 óra) újabb réteget lehet felvinni rá. Ha oldószerrel kicsit kevered, szinte lazúros hatás is elérhető vele, bár szerintem sokkal jobb a direkt kevert színek, tömören-vastag, ehhez a műfajhoz inkább az illik. A festékek és ecsetek árát az Óbudai Kulturális Központ finanszírozta. Köszönet érte!

 

A festést a nagyobb színfoltokkal kell kezdeni, először vastag ecsettel fel kell hordani a nagyobb összefüggő felületeket. Itt például az eget festem.

Gyerekek is besegítettek, bár azért nem igazán nekik való még az olajfesték.

Az olajfestéshez a legjobb festő paletta a műanyag cserép alj. Nagyon jól lehetett használni, nem oldja az oldószer, olcsó, éjszaka beleszáradt a festék, így másnap újra lehetett használni a színkeverésre.

Az első nap végére idáig jutottunk.

A következő napokban is festettünk, mindig jött segítség, szórakoztató dolog volt, bár azért fárasztó is egy kicsit.

Összesen három napig tartott a szerszámtároló festése, és igazából most sincs még teljesen kész, de jobb várni néhány napot és a hibákat később megcsinálni. Friss szemmel kell újra megnézni, hangsúlyosabbak lesznek, a javítandó részek. Egy ilyen munka soha nincs kész, csak abba lehet hagyni. Most egy kicsit abbahagytuk, aztán szerintem lesz még egy kis feljavítás.

Szemből

Jobb oldalról

Bal oldalról

Jó munka volt! Köszönöm anyunak hogy segített.

 

 

Read More
Rosta Gábor 2019-10-16 0
Békási kertBlogbejegyzésEgyébNemzetközi Konyhakerti VilágnapslideshowZápor Kert

Kerti parti a Békási kertben

Szombaton kerti partit tartottunk a Békási kertben. Úgy volt hogy jönnek néhányan a Zápor kertből is, de ez valamiért nem jött össze. Kellemes délután volt, kár hogy most nem ehetek szalonnát, de ettől függetlenül jól éreztem magam.

A kert már hatodik szezonját csinálja, szépen összeszedett a kert, kialakultak a közös területek művelésének normái, az ágyások is jól néznek ki. Szépen megeredtek a szeder, málna, ribizli bokrok, a kertben ültetett néhány fa is kezd termést hozni, jól néz ki az egész. Érdekes, hogy van egy pont,a mikor már zsúfoltság érzetét kelti a sok növény, elképesztő a kontraszt az első szezonhoz képest. Ez egy 2014-es kép.

A következő kertesemény augusztus utolsó hétvégéjén lesz a Zápor kertben, ahova meghívtam a Békási kerttagokat is. Harmadik kerületi Konyhakerti világnap. A programot még kitaláljuk.

Néhány kép a tegnapi kerti partiról.

Read More
Rosta Gábor 2019-07-07 0
Aranykatica KertÁrnyas kertBlogbejegyzésEgyébElső Kis-Pesti KertslideshowZengő kert

Elengedem a kispesti kerteket

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy ebben a formában nem folytatom tovább a közösségi kertek alapítását és működtetését. Sok energia, semmi bevétel és legfőképp már nem érzem azt az izgalmat és sikerélményt, amit az elején a kertek indítása jelentett. Arra az elhatározásra jutottam, hogy elindítom a Városi Kertek Egyesület felszámolását és elengedem a kerteket. Nehéz döntés volt, nyolc évem van ebben a munkában, hét kertet alapítottam és mindegyiket szeretem, de nem éri már meg tovább csinálni.

Az egyesület megszűnése jogi úton van, egyrészt nem várom meg, amíg a „civil” jelző szitokszóvá válik Magyarországon, másrészt ez a civil-vállalkozói terület talán az egyik legrosszabb vállalkozási forma a sok közül, ráadásul nagyon bele lehet unni a magyar “civil szféra” közegbe. Nem tartom fenn tovább az Egyesületet, hiszen láthatóan nincs benne továbbfejlődési lehetőség és ingyen dolgozom már évek óta. Az bizonyos, hogy a Városi Kertek Egyesület beteljesítette a vállalását, elterjesztette Magyarországon a közösségi kertmozgalmat, de ebben a formában továbbvinni értelmetlen.

A közösségfejlesztésben, mindig van egy pont, amikor az Alapítónak vissza kell lépnie, el kell engednie a szervezetet, amit létrehozott, hogy az tovább működhessen, mostantól önállóan.  Egy szervezetről való leválás megviseli mind az Alapítót, mind a szervezetet. A felnőtt, érett szervezetek az elválás után megújulva, új erőre kapva lépnek tovább, hiszem azt, hogy a kispesti kertekkel is így lesz.

Kispesten négy közösségi kertet alapítottunk közösen az önkormányzattal: az Első Kis-Pesti Kertet 2012-ben, az Aranykatica kertet 2013-ban, a Zengő kertet 2014-ben és az Árnyas kertet 2015-ben.

Első Kis-Pesti Kert

Ők a legrégebbi, legstabilabb kert, beérett közösség. Kifejezetten mutatós és sajtóképes mind a kert, mind a társaság, könnyű volt velük jó sajtót csinálni a kertmozgalomnak és a kerületnek. A kert egyes akciói, mint például a „Biológia óra a közösségi kertben”, vagy a Konyhakerti Világnap kifejezetten hasznos és jó események, kedveltek a kerületben. A kertet egy rátermett koordinációs csoport vezeti, akik jól viszik a kert ügyeit.

Aranykatica kert

Ők évente – kétévente választanak új kertvezetőt, ugyanakkor egy jól összeszokott, jól együttműködő közösség, nagyon szépen rendben tartott a kert, sok saját programot szerveznek. Sokat fejlesztik a kertet, lassan minden talpalatnyi föld hasznosul, szép a kert összhangja és jó a közösség.

Zengő kert

Ők vannak a legtávolabb, Kispest túloldalán, talán ezért látogatom őket a legkevésbé. Nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott kert, soha még nem volt igazi konfliktushelyzetük. A kert kifejezetten szép, jó lett a füvesített járófelület, az ágyások rendesen műveltek, és nagyon modern és egyedi szerszámtárolót építettek. Sok a civil kapcsolatuk, ismertek a budapesti civil közegben. Ők a klasszikusan jól és kiegyensúlyozottan működő kert.

Árnyas kert

Ők a legújabbak, frekventált helyen lévő kert, nem volt konfliktusmentes az indulásuk, ehhez képest szépen működő közösség, köszönhető 4-5 agilis kerttagnak. Sokat fejlesztenek önerőből, a meglehetősen nagy kertet folyamatosan gazdagítják. Talán egy kicsit kevés a fiatal a kertben, ez is javulni látszik. Az idei évük zűrös lesz a KRESZ park átépítése miatt.

Miután az Egyesület megszűnik, rendezni kell a kispesti közösségi kertek jogi helyzetét, szervezeti működését és mindenképpen jövőt kell mutatni, hogy hogyan tudja az önkormányzat és főleg a kertek saját maguk leginkább biztosítani a nyugodt működésüket.

Azt gondolom, jogilag úgy néz ki a helyzet, hogy a kispesti közösségi kertek önkormányzati zöldfelületek, a telkek az önkormányzat tulajdonai, a kertek infrastruktúrája önkormányzati beruházásként jöttek létre, tehát egy teljes mértékben önkormányzati tulajdonú városi kert, amit egy-egy közösség részére művelésbe adtak. Ugyan úgy városi zöldfelület gazdálkodás, mint a parkok, fasorok, játszóterek fenntartása, annyi különbséggel, hogy itt egy közösségre bízzák a kertművelést, a zöldfelület gondozását. Ez egy sikeres modell, hiszen a négy kert kicsit több mint 4000 négyzetméter, Kispest talán leginkább összetettebb, legmagasabb biodiverzítású területei, nem is beszélve a működő közösségekről. Ezt egyébként számos országos díj bizonyítja.

Eddig az Egyesület volt a kapocs és a „jogi személy” a kertek és az önkormányzat között, most viszont az Önkormányzatnak és a kerteknek kell megtalálni a módját a kertek fennmaradásának, az egymás közti zökkenőmentes kommunikáció módjának.

Szervezetfejlesztői közhely, hogy egy jól működő szervezetet sokkal könnyebb tönkretenni, mint egy rosszul működő szervezetet jobbá tenni. Most a kertek jól működnek, nem tökéletesen, de jól. Ezt meg kellene őrizni, az elmúlt években kialakított és működtetett önvezérlést és közösségi együttműködést tovább kell fejleszteni és megpróbálni megmaradni függetlennek, önirányító közösségeknek.  Erre valók a kertszabályok és a normák, amelyeket az elmúlt években kialakítottunk.

Nem igazán az Alapító, sem a Kertészek a fontosak a városi kertekben, hanem maga a kert. Annak idején New Yorkban láttam 40-50 éves közösségi kerteket, már senki nem emlékezett, hogy kik alapították a kertet annak idején, de működtek, mindig jöttek új tagok, minden szezon újraindult. Ilyesmit kellene itt is elérni.  Akkor lesz sikeres ez a közösségi kertalakítás, ha ezek a városi kertek a következő 10-20 évben is minden szezont működtetik, minden ágyásnak lesz gazdája, minden tavasszal megújul a kert és a közösség. Kicsit olyan, mint a gyerekkorunk iskolája, megvan ma is, minden évben jönnek új évfolyamok és minden évben lemegy egy végzős évfolyam. De az iskola mindig ott marad, mindenkinek az életében egy maghatározó szakaszt jelent az ott eltöltött idő. A kert is legyen ilyen, mindig legyenek új kertészek, mindig legyen új szezon és működjön a kert.

Egy hete, március 19.-én összehívtam a négy kispesti közösségi kert kertészeit és az önkormányzat képviselőit és ezt amennyire lehetett végigbeszéltük. Nehéz volt, igazán nehéz, sok évem van ebben, sok mindenkit megismertem, sok emlék köt hozzájuk, de ugyanakkor azt is tudom, hogy nem kellek már oda, nélkülem is működni fognak. Azóta leiratkoztam a levelezőlistáikról és kíváncsian várom, hogy hogyan alakul az idei szezonjuk.

Elkezdtem újraírni a Közösségi kertek könyvet, az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján, remélem meg fogom tudni jelentetni angolul. Ezzel fogom végleg lezárni ezt az időszakot.

Read More
Rosta Gábor 2019-03-27 1
BlogbejegyzésEgyébslideshow

Boldog Új Esztendőt! 2019

Minden városi kertésznek kívánok Boldog Új Esztendőt, jó termést és kellemes társaságot!

Read More
Rosta Gábor 2018-12-31 0
BlogbejegyzésElső Kis-Pesti KertSajtómegjelenésekslideshow

Átadó az Agrárminisztériumban

A Legszebb Konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei versenyen ez Első Kis-Pesti Kert első helyezést ért el “közösségi” kategóriában. 

Selfie…

 

Read More
Rosta Gábor 2018-10-15 0
BlogbejegyzésEgyébElső Kis-Pesti KertSajtómegjelenésekslideshow

Legszebb Konyhakertek verseny

Közben az Első Kis-Pesti Kert megnyerte az idei évben a Legszebb Konyhakertek, Közösségi kategória első helyét. Tavaly az Aranykatica nyerte, most az EKPK, nem rossz sorozat ez.

Kispest elég jól járt ezekkel a kertekkel…

Valamikor október közepén lesz egy ünnepélyes eredményhirdetés, talán a Minisztériumban, ezt még nem tudom.

 

Read More
Rosta Gábor 2018-10-01 0
Békási kertBlogbejegyzésEgyébslideshow

Öt éves a Békási kert

A Békási kert alapítása 7 évvel ezelőtt kezdődött, volt hosszú jogi procedúra, szerződéskötés és tájépítész kurzushét, számos kertgyűlés és oktatási program. Majd 2013-ban meglettek a tervek és a kertközösség, majd egy árvíz elmosta a kertépítés kezdetét, szóval nagyon későn kezdett formálódni maga a kert. Gyakorlatilag a szezon közepe volt az az időszak, amikor ültetni tudtunk. Az első szezonok már csak ilyenek…

Azóta sok víz lefolyt a Dunán,  voltak akik elhagyták a kertet, voltak akik ezt a világot hagyták maguk mögött, de születtek kisgyerekek is. Minden ágyásnak, mindig volt gazdája, állandósult a kertművelés és a közösség is megállapodott. Úgy tűnik 5 év után stabilizálódik egy közösség, bár ezt a többi kert ismeretében nem általánosítanám. Minden kert más…

A kert átalakította a környezetét, lett a szomszédban autó parkoló, (lakossági igényre), Fitnesz park, sok fát ültettek a környéken, és legfőképp átalakította a környék lakóinak gondolkodását, igény lett a III. kerületben közösségi kertekre. A jelen pillanatban 107 fő van a várakozó listán, és még ezen túl azok, akik nem nálam, hanem a kertekben jelentkeznek. Csak a jelentkezőkből 5 új közösségi kertet lehetne megtölteni  ebben a kerületben. Öt éve nem nagyon voltak kis virágágyások a panelházak tövében, ma meg mindenhol burjánzanak. Úgy tűnik a kert-példa ragadós…

Az elmúlt években számos hangsúlyos sajtómegjelenése volt a kertnek, talán érdekes lenne pénz-szérűsíteni, mekkora sajtóértéket hordoz az önkormányzat számára a közösségi kert. Kifejezetten hasznos és értékes kommunikáció.

“Közösséget építünk” mondja a kerület egyik szlogenje és valóban, legalábbis a Békási kertben ez működik, bár azt is be kell vallani, hogy az indulás óta kevés segítséget adott a kerület a kert működéséhez.

Végezetül néhány köszönetet szeretnék mondani:

Köszönöm Németh Szilviának, hogy évekig kertvezetőként vitte a kertet.

Köszönöm Necpál Áginak, hogy most a koordinációs csoporttal együtt viszik a kertet.

Köszönöm Bús Balázs Polgármester Úrnak, hogy ennek a kezdeményezésnek helyet adtak.

És végezetül köszönöm Dr Kövér László Házelnök Úrnak, hogy három alkalommal is anyagilag segítette a kertet, hogy megvalósíthassunk új fejlesztéseket.

Kívánok a kertnek még sok sikeres esztendőt, sok sikeres szezont és legfőképp Békét mindannyiunknak.

 

Ház ezt a beszédet szerettem volna elmondani, csak annyira ronda a kézírásom, hogy csak töredékesen sikerült.

Itt van néhány kép amiket fotóztam ma.

Ez a tűzrakóhely nagyok király. Pörkölt főtt éppen.

Az ágyások felfelé terjeszkednek, de azt még nem sikerült elintézni, hogy egységes tám-rendszer legyen a kertekben.

 

Tagadhatatlanul ősz van, nyáron sokkal jobban nézett ki a kert.

Fűszerkert

Terülj-terülj asztalkám….

Sajtótájékoztató beszéd a másik oldalról.

Selfie a beszédek közben.

Ez a legújabb fejlesztés, napfény üzemű szivattyú és tartály. Nagyon megkönnyíti a kertészek dolgát, nem kézi erővel kell felhúzni a vizet. Két Norton kút van a kertben, de sem vezetékes víz, sem áram nincs. Tényleg sokat számít ez a fejlesztés. Kis matek: egy liter vizet kb 3 pumpálással lehet kihozni a földből, (ha lendületben vagy). Az egy köbméteres tartály 3000 pumpálást jelent, érdemes kipróbálni, hogy egy milyen erőkifejtést jelent ez. A kert nagy, sok vízre van szüksége…

Kiskertész épp puszit dob. 🙂

Read More
Rosta Gábor 2018-09-29 2
EgyébElőadásokOktatási programokSajtómegjelenésekslideshow

Kert-közösség-könyvtár nap a Mezőgazdasági könyvtárban

Előadóként veszek részt október 3.-án szerdán, a Mezőgazdasági könyvtárban a Kert – Közösség – Könyvtár című eseményen.

Nagyon jó előadói gárdát hoztak össze, örülök, hogy előadhatok ebben a társaságban.

A könyvtár címe:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár
VárMező Galéria
1012 Budapest Attila út 93.

Az esemény honlapja.

Read More
Rosta Gábor 2018-09-28 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • …
  • 7
Könyveink
A városi tanya
Kövess a Facebookon is!
Facebook Pagelike Widget
Legutóbbi bejegyzések
  • Ideiglenes kert
  • 8.000.000.000
  • Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert
  • Fájni fog
  • Kispesten vérszilva emlékfát kapott Bálint gazda
Legutóbbi hozzászólások
  • Nagy Mária - Tíz éves az Első Kis-Pesti Kert
  • Gábor - Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?
  • Nagy Mária - Mit érdemes termeszteni városi kertekben a nehezebb időkben?
  • Nagy Mária - Elengedem a kispesti kerteket
  • Orr Istvánné - Öt éves a Békási kert
Témakörök
2020 (2) A legszebb konyhakertek (1) Amfikert (1) Applikáció (1) Aranykatica kert (46) asztal (1) baby boom (1) BCE (1) bogár (1) Budapest (1) BudapestGreen (1) béke (1) Békási kert (56) CO2 (8) Corvinus (1) Corvinus Egyetem (1) Covid-19 (2) cégátalakítás (1) díj (1) Együttműködés (1) egészség (1) Első Kis-Pesti Kert (63) ELTE Fűvészkert (1) előadás (3) energia (1) English (3) Európa (1) Facebook (1) famine (1) Festés (1) flare (1) Főkert (1) gazdasági összeomlás (1) globális felmelegedés (18) google (1) gyerekek a kertben (29) Gyík (1) győzelem kertek (1) gólya (1) Hallgató munkák (1) Halloween (1) halál (1) hasznok (1) háború (10) Híradó (32) időjárás (1) interjú (40) internet (1) Isten kertje (1) jegyrendszer (1) Járvány (16) Kampány (1) kapcslatok (1) karantén (1) Kertalapítás (1) kertesemény (98) kertgyűlés (13) kerti asztal (1) kerti feladatok (1) kertépítés (26) Kinstellar (1) kispest (58) Kispest TV (7) kiállítás (1) klíma (19) klímaváltozás (23) konferencia (1) konyhakerti nap (20) Kreativítás a kertben (1) krízis (1) Kutatás (1) képek (1) Kérdőív (2) Kína (1) Könyv (1) környezetváltozás (34) közkonyhák (1) közösség (1) közösségi hely (19) közösségépítés (1) kút (11) landshare (1) lepke (1) London (1) mag (1) magok (11) megnyitó (21) metán (3) migráció (1) minőségi éhezés (1) méhek (4) műtrágya (1) nap (1) New York Times (1) palántázás (1) paradicsom (7) permafrost (3) programajánló (26) raklap (1) Survey (1) szabadság kertek (1) szennyezés (14) Szentendre (1) Szentendre kert (6) Szerszámtároló (1) Szélrózsa kert (2) születés (1) sün (1) tavasz (1) tavaszi munkák (1) TED (1) termőtalaj (9) tervezés (2) trágya (1) tápanyag (1) társadalom (1) túlfogyasztás (13) viszály (1) válság (42) válságkert (1) városi farmok (1) Városi mezőgazdaság (1) városi méhészet (1) víz (6) World Kitchen Garden Day (21) YouTube (2) Zengó kert (16) Zápor kert (6) Árnyas kert (11) Éhezés (2) Érettségi (1) Óbuda (2) ÓKK (2) ágyás (1) állatok a kertben (1) átadó ünnepség (1) átalakulás (44) éhség (1) élelmiszerválság (37) építés (26) étel (1) önellátás (48) összefoglaló (1) összeolvadás (1) összeomlás (1) ültetőnap (9)

Copyright © 2022 Városi Kertek Kft.