Városi Kertek Egyesület
Városi Kertek Kft.
A Városi Kertek Egyesületet 2011-ben alapítottuk, azzal a céllal, hogy meghonosítsuk Magyarországon és Budapesten a városi – közösségi kertmozgalmat, parlagon heverő önkormányzati területeken kerteket alapítsunk, terjesszük az önellátás és közösséghez tartozás élményét és kultúráját.
Az elmúlt évtizedben meghatározó szereplője lettünk a hazai közösségi kertek mozgalomnak. Eddig kilenc kertet alapítottunk, illetve számos kert elindulását segítettük a lehetőségeinkhez képest.
Kertalapítások
Az eddig sikeresen befejeződött kertalapítások:
Szélrózsa kert (Szentendre) 2015
További kertek, amelyek az alapításában segítettünk:
Isten kertje 2014.
Klisovác kert (Budakalász) 2021
Kertalapítás az önkormányzatokkal
A közösségi kertjeinket csak önkormányzatokkal közösen alapítunk, önkormányzati területeken, önkormányzati beruházásként. Ez egyfajta „zöldfelület” gazdálkodás.
Mára gyakorlattá fejlődött az együttműködés az önkormányzatokkal, a kert alapításának, a közösségépítésnek, a kert működtetésének és az üzemeltetésének folyamata. Kilenc sikeres kertalapítás után az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen leraktuk a hosszú távú fenntarthatóság alapjait a kertekben, és működő, gyakorlatban bizonyított közösségfejlesztési modellt alkottunk.
Egy közösségi kert alapítása összetett folyamat, nem csak a kert megépítésből áll. Vállaljuk az önkormányzati tárgyalásokat és a jogi lefedettséget, koordinációt a kerttervezésben, toborzásban, a külső és belső kommunikáció kezelését, a 12-18 hónapos közösségépítési és kertész oktatást és a kertvezetést. A tudatos és gyakorlat vezérelt kertvezetés az első szezonban alapkérdés, e nélkül a közösségi kert nagy valószínűséggel bedől.
A kertalapítási folyamat vége egy működőképes városi-közösségi kert és egy együttműködő közösség, amely fenntartja a kertet és a közösséget, szezonról-szezonra.
A városi kert lényege egyrészt a kis léptékű önellátás, de főleg a közösségi élet (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése-színesítése”, a környezettudatos szemlélet gyakorlati működtetése és terjesztése. Ezek a kertek, egyfajta oázisok a város betonrengetegében.
A városi kertművelés hasznos, értékteremtő, életminőség javító tevékenység, erős szociális, mentálhigiénés, oktatási, városszépítő hasznai vannak, komoly kommunikációs értékkel bír, ráadásul az is látszik, hogy komoly lakossági igény van rá. A kertek várakozó listái, meglehetősen hosszúak.
A városi kert a kerttagok számára legfőképp pénzben nehezen kifejezhető hasznokkal jár (externáliák), például: életminőség javulás, egészségügyi javulás, közösséghez tartozás élménye, programok-elfoglaltság, gyarapodásélmény, büszkeség, minőségérzék, emberi kapcsolatok.
A városi kertek alapítása nagyon jelentős kommunikációs és szemléletformáló tevékenység: minőségre, takarékosságra, ökotudatosságra tanít. Átalakítja nem csak a kerttagok életét, de a környezetet is. A közösségi kertek, ha azok jól működnek és jól néznek ki, szépek, felkerülnek a környék mentális térképére.
A városi kert közössége, a beszélgetések, kertgyűlések során, az együttlét okán – akaratlanul – közösségi normákat alakít ki, le nem írt szabályokat alkot és tart be. A végső cél a szomszédsági közösségek alapítása, a lokális közösségek fejlesztése.
Nem elhanyagolható szempont az élelmiszer-önellátásra való törekvés is, az élelmiszerárak évről évre nőnek, és nem látszik, hogy ez a folyamat megfordulna. A városi kertekben termelt élelmiszer nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is, mint a boltból vásárolt, külföldről szállított áruk. A teljes élelmiszer-önellátás természetesen nem lehet cél, de a városi kertben termesztett haszonnövényekkel megtehetjük az első lépéseket az ökotudatos életvezetés felé.
Városi kertet alapítani és működtetni sokkal bonyolultabb és összetettebb folyamat, mint azt az első pillanatban gondolnánk
Jogi lefedettség
Közösségi kertet csak teljes jogi lefedettséggel érdemes alapítani, ez védi az önkormányzatot, tiszták lesznek a kertszabályok, megkönnyíti az alapítást és működést. Az elmúlt 15 évben, kilenc kert alapítása során kikristályosodott egy olyan szerződés állomány, amely alkalmazható az újabb közösségi kertek alapításánál is.
A közösségi kertek hasznai
Egy ősi kínai mondás szerint, ha boldog akarsz lenni egy órára, idd le magad. Ha boldog akarsz lenni egy évig, házasodj meg. Ha boldog akarsz lenni egy életen át, kertészkedj. Ez különösen igaz, ha közösségben kertészkedsz.
Egy közösségi kertben az idő húsz százaléka a kertészmunka, nyolcvan százalék pedig közösségi élet: az ágyások és a közös területek művelése, kertgyűlések, beszélgetések, kerti partik, játék a gyerekekkel és ellazulás. Kiszabadulni a lakás, vagy a munkahely zártságából, beleolvadni egy szélesebb csoportba, mással foglalkozni, mint a napi rutin, erre mindenkinek szüksége van. Nagyon sokféle dologról lehet beszélgetni egy kertben, rengeteg új történetet lehet hallani, miközben sok elfoglaltságot és örömet ad a kert.
A közösségi kertészek hasznai
A kertészek hasznai valahol a következők: elfoglaltság, felelősség és sikerélmény, gyarapodásélmény, büszkeség, gondosság élmény, élethelyzet perspektíva, elégedettség, fizikai jobblét, egészségügyi-mentális hasznok, termények mennyisége, új ismeretségek, gyerekek a kertben, együttműködés másokkal, közelség a természettel, beszélgetések, hírnév, sajtószereplés. És persze a saját termény. Nagyon sokféle haszon létezik. Mindenki kiválaszthatja belőle a sajátját.
Természetesen nagyon fontos a termények mennyisége. A saját termény mindig jobb, egészségesebb, a vásárolt zöldségekhez képest, különleges kapocs köti össze a kertésszel. Ráadásul hét – nyolc négyzetméteres ágyásról meglepően sok termény betakarítható, most amikor soha nem látott drágulását tapasztaljuk a zöldségeknek, gyümölcsöknek, bizony ez számít. És érdekes módon a hasznok innen csak fokozódnak, hiszen a nyers zöldségből ételt kell készíteni, ez a kreativitás egy újabb szintje és újabb sikerélményt gyűjtünk be. A kertben komoly beszédtéma, hogy ki- mit készít otthon a terményéből. Amikor kerti partikat tartunk, ezeket végig is lehet kóstolni, lehet büszkének lenni a szakácstudományunkra is.
A városi közösségi kertek fennmaradásának alapvető titka, egyfajta közös haszon, „win-win” helyzet, a kertészek, a környék lakói, a város (kerület) önkormányzat számára, amelyben mindenki megtalálja a kertek ráeső hasznait.
A közösségfejlesztés fontossága
Legelőször a közösségi kert kiváló terepe a közösségfejlesztésnek. Feladatokat ad, sikerélményt, tagnak lenni, vagy bekerülni, önmagában csoportképző elem. A kertvezető, aki ezt összefogja, rendszert visz bele, segíti a fejlődést, majd a fennmaradást.
A kertbe próbáljunk a szoros környékről tagokat toborozni. Tapasztalat, hogy minél közelebb lakik a kertész a kerthez, annál több időt tölt a kertben. Ha már utazni kell, hogy eljusson a kertbe, az nehézség lesz, gyakori náluk a lemorzsolódás. A közösségi kert egyik célja a szomszédsági közösséget fejlesztése.
A kertvezető, aki szervezi, koordinálja, működteti a közösséget, a kerttagokat. Ez különösen az első szezonban különösen fontos, ekkor indul el a kert, érdemes jó gyakorlatok mentén elindítani.
A kertvezető feladatai:
- Nyilvántartja a kert ingóságait, a kertészeit.
- Betartatja a kertszabályokat, és segít a kerti normák kialakításában.
- Kommunikáció, belső és külső kommunikáció
- Konfliktusokat kezel, a közösség jóváhagyásával, akár ki is zárhat kerttagot a kertből.
- Új tagok felvétele a kertbe és integrációja.
- Kertgyűlések meghirdetése, napirendi pontok kitalálása, elősegíteni a közösségi döntéshozatalt, például szavazások.
- Projektek szervezése, ültető nap, bútor építés, kerti partik és nyitott napok szervezése.
- Kapcsolattartás az önkormányzattal, más szereplőkkel.
- Szervezni a kert működését: komposztálás, fűszerkert, takarító napok, szezon eleji nyitás, és szezon végi kert lezárás.
- Pályázatok, támogatók felkutatása, menedzselése a folyamatnak.
Fontosnak tűnik, hogy a kertet ne egy ember vezesse, ez elég sok munka. A legtöbb kertben kertkoordinációs csoport alakul, 2-3 fő látja el ezeket a feladatokat. Fontos, hogy minél több kerttagnak legyen önként vállalt feladata, például komposzt mester, fűszerkert és virágos részek művelése, stb.
Miért dőlnek be közösségi kertek?
Budapest tele van bedőlt közösségi kertekkel, vagy szemmel láthatóan halódó, agonizáló kertekkel. Milyen hibák vezetnek egy kert bedőléséhez?
- Inkubációs időszak hiánya, oktatás, közösségfejlesztés kimaradt.
- Nincs kertvezetés, mindenki csak a saját ágyásával törődik.
- Szabályok nélküliség, nem alakulnak ki kerti normák.
- Nincsenek közösségi aktivitások, közösségi események, az együttműködés kultúrája.
- Szervezeti problémák (pl. egyesület, alapítvány, civil társaság, ernyőszervezet).
- Nincs növény orvosi vizit, kertészeti edukáció. Kertészeti elhanyagoltság.
- Az alapító önkormányzat az átadás után nem foglalkozik többet a kerttel. (Amortizáció, zöldfelület gazdálkodás, sajtó, stb.)
- A kert terv alkalmatlan a közösséggé alakuláshoz.