Városi Kertek Egyesület

Városi Kertek Kft.

A Városi Kertek Egyesületet 2011-ben alapítottuk, azzal a céllal, hogy meghonosítsuk Magyarországon és Budapesten a városi – közösségi kertmozgalmat, parlagon heverő önkormányzati területeken kerteket alapítsunk, terjesszük az önellátás és közösséghez tartozás élményét és kultúráját. Az elmúlt évtizedben meghatározó szereplője lettünk a hazai közösségi kertek mozgalomnak. Eddig hét kertet alapítottunk, illetve számos kert elindulását segítettük a lehetőségeinkhez képest.

 

 

Kertalapítások

Az eddig sikeresen befejeződött kertalapítások:

Első Kis-Pesti Kert 2012

Aranykatica kert 2013

Békási kert 2013

Zengő kert 2014

Szélrózsa kert (Szentendre) 2015

Árnyas kert 2015

Zápor kert 2016

Böszi kert 2023

További kertek, amelyek az alapításában segítettünk:

Isten kertje 2014.

Klisovác kert (Budakalász) 2021

 

 

Együttműködés önkormányzatokkal

A közösségi kertjeinket csak önkormányzatokkal közösen alapítjuk, önkormányzati területeken, önkormányzati beruházásként. Minden kertet a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben, kihasználatlan önkormányzati területeken alapítjuk, főleg sűrűn lakott lakótelepi környezetben.

Mára gyakorlattá fejlődött az együttműködés az önkormányzatokkal, a kert alapításának, a közösségépítésnek, a működtetésének és az üzemeltetésének folyamata, felkészült kertvezetők, kertészeti oktatók, közösségépítők segítik a kertek első életciklusát. Az eredmények azt mutatják, hogy az eddigi kertekben, sikeresen leraktuk a hosszú távú fenntarthatóság alapjait, működő közösségfejlesztési modellt alkottunk.

Vállaljuk az önkormányzati tárgyalásokat és a jogi lefedettséget, koordinációt a kerttervezésben, a külső és belső kommunikáció kezelését, a 18-24 hónapos közösségépítési és kertész-szakmai felügyeletet és alapfokú kertészoktatást.

A városi kert lényege egyrészt a kis léptékű önellátás, de főleg a közösségi élet (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése-színesítése”, az ökotudatos szemlélet gyakorlati működtetése, terjesztése.

A városi kertművelés hasznos, értékteremtő, életminőség javító tevékenység, erős szociális, mentálhigiénés, oktatási, városszépítő hasznai vannak, komoly kommunikációs értékkel bír, ráadásul az is kiderült, hogy nagy lakossági igény van rá.

A városi kert a kerttagok számára legfőképp nem forintosítható hasznokkal jár (externáliák), például: életminőség javulás, egészségügyi javulás, közösséghez tartozás élménye, programok-elfoglaltság, gyarapodásélmény, büszkeség, minőségérzék, emberi kapcsolatok.

A városi kertek alapítása nagyon jelentős kommunikációs és szemléletformáló tevékenység: minőségre, takarékosságra, ökotudatosságra tanít. Átalakítja nem csak a kerttagok életét, de a környezetet is. A városi kert közössége, a beszélgetések, kertgyűlések során – akaratlanul – közösségi normákat alakít ki, szabályokat alkot és tart be. A végső cél a szomszédsági közösségek alapítása, a helyi közösségek fejlesztése.

Nem elhanyagolható szempont az élelmiszer-önellátásra való törekvés is, az élelmiszerárak évről évre nőnek, és nem látszik, hogy ez a folyamat megfordulna. A városi kertekben termelt élelmiszer nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is, mint a boltból vásárolt, külföldről szállított. A teljes élelmiszer-önellátás természetesen nem lehet cél, de a városi kertben termesztett haszonnövényekkel megtehetjük az első lépéseket az ökotudatos életvezetés felé.

Városi kertet alapítani és működtetni sokkal bonyolultabb és összetettebb folyamat, mint azt az első pillanatban gondolnánk. Számos akadályt, nehézséget kell legyőzni addig, amíg az első palánták a földbe kerülnek.

 

Jogi lefedettség

Közösségi kertet csak teljes jogi lefedettséggel érdemes alapítani, ez védi az önkormányzatot, tiszták lesznek a kertszabályok, megkönnyíti az alapítást és működést. Az elmúlt 10 évben, hét kert alapítása során kikristályosodott egy olyan szerződés állomány, amely alkalmazható lesz a Veszprémben alapítandó közösségi kertnél is.

• Társasági szerződés – a kertközösség civil társasággá alakulása
• Szerződés az önkormányzat és a kertközösség között a kert használatba adásáról.
• Kertszerződés – kertész és a kertközösség szerződése
• Kertszabályzat – a kert működését szabályzó dokumentum
• Nyilatkozatok – Belépés, kilépés, kizárás
• Tervezési elemek – Kertalkotók
• Szerlista – a közösségi kertben használatos növényvédelem. Növényorvos által összeállított lista.

 

 

A közösségi kertek hasznai

Egy ősi kínai mondás szerint, ha boldog akarsz lenni egy órára, idd le magad. Ha boldog akarsz lenni egy évig, házasodj meg. Ha boldog akarsz lenni egy életen át, kertészkedj. Ez különösen igaz, ha közösségben kertészkedsz.

Egy közösségi kertben az idő tíz százaléka a kertészmunka, kilencven százalék pedig közösségi élet: az ágyások és a közös területek művelése, kertgyűlések, beszélgetések, néha kerti partik, játék a gyerekekkel és ellazulás. Kiszabadulni a lakás, vagy a munkahely zártságából, beleolvadni egy szélesebb csoportba, mással foglalkozni, mint a napi rutin, erre mindenkinek szüksége van. Nagyon sokféle dologról lehet beszélgetni egy kertben, rengeteg új történetet lehet hallani, miközben sok elfoglaltságot és örömet ad a kert.

A modern városi kertek indulása valamikor a kora hetvenes évekre tehető, főleg nyugaton, de itthon is, ez az az időszak, amikor megjelentek és eltömegesedtek a hétvégi telkek, ez volt a magyar vidéken a háztáji gazdaságok virágkora. A városi kertek, az első időkben környezetvédelmi aktivizmusként, gerilla kertekként alakultak, elhagyott grundokat alakították át közösségi kertekké. Az elmúlt negyven év alatt a város kertek sokasodtak, beépültek a városszerkezetbe, fenntartható pályán mozognak, számos helyen kerületi védettség alá kerültek. A városi közösségi kertek fennmaradásának alapvető titka, egyfajta közös haszon, „win-win” helyzet, a kertészek, a környék lakói, a város (kerület) vezetői számára, amelyben mindenki megtalálja a kertek ráeső hasznait.

Mik is ezek a hasznok? Az első és legfontosabb, hogy a haszon nem szükségszerűen pénzben kifejezhető érték, sőt a kertekben sokkal inkább pénzért nem megvásárolható hasznokról beszélünk, externáliákról. Pénzben nem kifejezhető haszon az örömérzet, az elégedettség, a közösséghez való tartozás élménye, a sikerélmény, a szép élmény, a növekvő, jól gondozott zöld felületek és még sorolhatnánk.

A közösségi kertészek hasznai

A kertészek hasznai valahol a következők: elfoglaltság, felelősség és sikerélmény, gyarapodásélmény, büszkeség, gondosság élmény, élethelyzet perspektíva, elégedettség, fizikai jobblét, egészségügyi-mentális hasznok, termények mennyisége, új ismeretségek, gyerekek a kertben, együttműködés másokkal, közelség a természettel, beszélgetések, hírnév, sajtószereplés. És persze a saját termény. Nagyon sokféle haszon létezik. Mindenki kiválaszthatja belőle a sajátját.

Természetesen nagyon fontos a termények mennyisége. A saját termény mindig jobb, egészségesebb, a vásárolt zöldségekhez képest, különleges kapocs köti össze a kertésszel. Ráadásul hét – nyolc négyzetméteres ágyásról meglepően sok termény betakarítható, most amikor soha nem látott drágulását tapasztaljuk a zöldségeknek, gyümölcsöknek, bizony ez számít. És érdekes módon a hasznok innen csak fokozódnak, hiszen a nyers zöldségből ételt kell készíteni, ez a kreativitás egy újabb szintje és újabb sikerélményt gyűjtünk be. A kertben komoly beszédtéma, hogy ki- mit készít otthon a terményéből. Amikor kerti partikat tartunk, ezeket végig is lehet kóstolni, lehet büszkének lenni a szakácstudományunkra is.