Városi Kertek Egyesület
A közösségi kertjeinket csak önkormányzatokkal közösen alapítunk, önkormányzati területeken, önkormányzati beruházásként. Ez egyfajta „zöldfelület” gazdálkodás.
Mára gyakorlattá fejlődött az együttműködés az önkormányzatokkal, a kert alapításának, a közösségépítésnek, a kert működtetésének és az üzemeltetésének folyamata. Kilenc sikeres kertalapítás után az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen leraktuk a hosszú távú fenntarthatóság alapjait a kertekben, és működő, gyakorlatban bizonyított közösségfejlesztési modellt alkottunk.
Egy közösségi kert alapítása összetett folyamat, nem csak a kert megépítésből áll. Vállaljuk az önkormányzati tárgyalásokat és a jogi lefedettséget, koordinációt a kerttervezésben, toborzásban, a külső és belső kommunikáció kezelését, a 12-18 hónapos közösségépítési és kertész oktatást és a kertvezetést. A tudatos és gyakorlat vezérelt kertvezetés az első szezonban alapkérdés, e nélkül a közösségi kert nagy valószínűséggel bedől.
A kertalapítási folyamat vége egy működőképes városi-közösségi kert és egy együttműködő közösség, amely fenntartja a kertet és a közösséget, szezonról-szezonra.
A városi kert lényege egyrészt a kis léptékű önellátás, de főleg a közösségi élet (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek „zöldítése-színesítése”, a környezettudatos szemlélet gyakorlati működtetése és terjesztése. Ezek a kertek, egyfajta oázisok a város betonrengetegében.
A városi kertművelés hasznos, értékteremtő, életminőség javító tevékenység, erős szociális, mentálhigiénés, oktatási, városszépítő hasznai vannak, komoly kommunikációs értékkel bír, ráadásul az is látszik, hogy komoly lakossági igény van rá. A kertek várakozó listái, meglehetősen hosszúak.
A városi kert a kerttagok számára legfőképp pénzben nehezen kifejezhető hasznokkal jár (externáliák), például: életminőség javulás, egészségügyi javulás, közösséghez tartozás élménye, programok-elfoglaltság, gyarapodásélmény, büszkeség, minőségérzék, emberi kapcsolatok.
A városi kertek alapítása nagyon jelentős kommunikációs és szemléletformáló tevékenység: minőségre, takarékosságra, ökotudatosságra tanít. Átalakítja nem csak a kerttagok életét, de a környezetet is. A közösségi kertek, ha azok jól működnek és jól néznek ki, szépek, felkerülnek a környék mentális térképére.
A városi kert közössége, a beszélgetések, kertgyűlések során, az együttlét okán – akaratlanul – közösségi normákat alakít ki, le nem írt szabályokat alkot és tart be. A végső cél a szomszédsági közösségek alapítása, a lokális közösségek fejlesztése.
Nem elhanyagolható szempont az élelmiszer-önellátásra való törekvés is, az élelmiszerárak évről évre nőnek, és nem látszik, hogy ez a folyamat megfordulna. A városi kertekben termelt élelmiszer nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is, mint a boltból vásárolt, külföldről szállított áruk. A teljes élelmiszer-önellátás természetesen nem lehet cél, de a városi kertben termesztett haszonnövényekkel megtehetjük az első lépéseket az ökotudatos életvezetés felé.
Városi kertet alapítani és működtetni sokkal bonyolultabb és összetettebb folyamat, mint azt az első pillanatban gondolnánk