Article series 01
Introduction, preface, purpose of the article series
A magyarországi Kertbarát Magazin felkérésére cikksorozatot írtam a Közösségi kertek témakörben, ezt a cikksorozatot szeretném most megosztani angolul. Az elkövetkező hónapokban hat cikket fordítok át angolra, a következő témákat érintve: A közösségi kertek története, közösségi kert alapítása – indítása, tervezés és kivitelezés, közösségépítés és oktatás, és az első szezon. A hatodik cikket még nem írtam meg, az a fenntarthatóságról, kertvezetésről és a közösségi kertek jövőjéről fog szólni.
Városi Kertek Egyesületként, 2011 óta nyolc közösségi kertet alapítottam Budapesten és Szentendrén. Minden kert a helyi önkormányzat telkén, önkormányzati beruházásként valósult meg és a környék lakóiból toboroztuk a közösségi kertészeket, alapvetően szomszédsági közösségeket hozunk létre. Kertvezetőként az én feladatom a kertközösség fejlesztése, a kertkoordináció volt, illetve sikeresen végigvinni az első szezont. Ebbe beletartozik a tervezéstől, az oktatáson át az első szezon sikeres befejezése és minden, ami a közösségi kertműveléssel együtt jár. Minden kertalapításnál a cél az, hogy egy éven belül a közösség önjáróvá váljon, a következő szezontól önmagukat megszervezve, tovább működtessék a kertet és a közösséget, én pedig elhagyom őket és új kertet alapítok. Sok szempontból egyfajta szervezetfejlesztési folyamat történik, ahol a szervezet maga a kertközösség a cél pedig a kert folyamatos fenntartása, működtetése.
A 2010-ben New Yorkban jártam, annak idején láttam New Yorkban 40-50 éves közösségi kerteket, amelyek gyönyörűen működtek, bár már azt sem tudták, hogy kik voltak az első kertészek, ki volt az alapító? A városi kerteknek valahol ez a dolga, szebbé tenni a lakókörnyezetet és fejleszteni a szomszédsági közösségeket, állandóságot és szépséget vinni a környezetükbe, félig meddig függetlenül az aktuális kertészektől. A kert, mint állandó helyszín, a természet, mint állandóan változó kihívás, ad annyi feladatot és örömöt, hogy állandósítani lehet egy városi kert működését, szezonról szezonra, elméletileg a végtelenségig.
Az én életemben a közösségi kertek a 2008-as gazdasági válság nyomán jelentek meg, főiskolai tanárként a hallgatóknak készítettem előadást a 1929-32-es Nagy Gazdasági Válságról és akkor találkoztam először a válság és háborús kertekkel. Induljunk el innen mi is…
Válságkertek, háborús kertek,
Amennyiben szűken vesszük a mai közösségi kert fogalmat és nem tekintünk olyan kezdeményezések felé, mint a kertváros mozgalmak, (amely egy külön cikksorozatot érdemelne), a modern városi közösségi kertek születése kezdetben mindig összefüggött valamilyen válságos időszakkal, legyen az háború, vagy gazdasági válság.
Az 1929-es Nagy Gazdasági válság során az Egyesült Államokban kétféle válságkert típust működtettek, egyrészt támogatták eszközökkel, magokkal az önellátásra termelő egyéni kerteket, másrészt közmunkaprogram keretében termeltek alap terményeket (burgonya, répa, hagyma, paradicsom, stb.) amit azután az ingyenes köz- és iskolai étkeztetésen használtak fel. Kezdetben a céljuk a részleges élelmiszer önellátás megteremtése és a munkanélküliek foglalkoztatása, a társadalmi züllési folyamatok megállítás volt.
-
-
-
-
Apple 5 Cent, New York -
newspaper advertisement -
Az Első Világháborúban Liberty Gardens, (Szabadság kertek) a másodikban pedig Victory Garden-nek (Győzelem kerteknek) nevezték ezeket az önellátásra termelő kerteket és az önellátó mozgalmat. Minden hadviselő félnek gondot okozott a lakosság élelmiszer ellátása, így államilag támogatott programok voltak a városi – vidéki önellátó kertmozgalmak. Ezt nagy sikerrel teljesítették is, olyannyira, hogy az adatok szerint az első világháborúban, 1918-ra az USA-ban több mint 5,2 millió háborús kertparcella jött létre melyek 525 millió dollárnyi termést eredményeztek.
Második világháború, Victory Gardens
Hasonló volt a helyzet a Második Világháború alatt is, Victory Garden-nek, Győzelem Kerteknek nevezték el akkor a mozgalmat. Különösen szorult helyzetben volt Nagy Britannia, hiszen a tengeri blokád őket különösen nehéz helyzetbe hozta, számukra a szigorú jegyrendszer mellett az éhezéstől való megszabadulást jelentette az önellátás megteremtése. Anglia élelmiszer ellátása az ipari forradalomtól a gyarmatokon termelt élelmiszerektől függött, nem voltak önellátóak élelmiszerekből.
Ugyan ilyen intenzív háborús kertmozgalmak voltak minden hadviselő országban, a kölcsönös blokádok, a nemzetközi kereskedelem megszűnése, a vidéki fiatal férfiak besorozása, mindenhol élelmiszerhiányt okozott. Jellemzően ezek a kertek a háborúk, vagy válságok elmúltával el is tűntek, egészen kis számban maradtak meg, mint iskolakertek.
-
Passon Field-Victory Garden, USA 1943 -
Poster WW1 -
Poster WW2 -
Vicory Garden Poster WW2 -
One week food ration WW2 England -
Liberty Garden Poster WW1 USA -
Vicrory Garden Poster WW2 -
Victory Garden, Chicago, USA WW2 -
-
-
-
Modern közösségi kertek – a kezdetek
A mai értelemben vett városi közösségi kertekről igazából a ’60-as évek legvégétől beszélhetünk, amikor Liz Chisty és csapata a Zöld Gerillák (Green Guerillas) közösségi kertet alapítottak New York egy elhagyatott utcasarkán (Bowery Houston Farm and Garden 1972), melyet számos további kertek követtek. A városi kert mozgalmak az 1968-as diákmegmozdulások lecsengése után jelentek meg, ezek a zöld-mozgalmak vitték tovább a diáklázadások lendületét. Érdekes módon a magyarországi rendszerváltás is ökológiai – környezetvédelmi mozgalomként indult, a Duna szabályozása és az erőműépítés ellen, a Duna kör néven.
New York a hatvanas-hetvenes években egy erős gazdasági válságot élt át, katasztrofális szintre süllyedt a közbiztonság, tele volt a város üres foghíj telkekkel, csődbe ment gyárakkal, rozsda övezetekkel, grundokkal, amelyek vonzották a bűnözést, szemetesek voltak, gondjai mindenkinek. A Zöld Gerillák mozgalom egyik célkitűzése a bűnmegelőzés volt, az üres városi területek illegális elfoglalásával, zöldítésével és állandó jelenléttel és az egymásra odafigyelő szomszédsági közösségek alapításával. Érdekes viszont, hogy New York város, csak 2013-ban fogadta el a közösségi kertek jogi státuszát és vették be őket a városi zöldkataszter rendszerbe. Mindez Michael Bloomberg polgármestersége alatt történt. Azóta létrehozták a Green Thumb szervezetet (Zöld hüvelykujj, a jó kertész ismérve), amely a városi közösségi kertek központi támogatását végzi a New York City Department of Parks & Recreation szervezeten belül. Jelenleg 550 közösségi kert tartozik hozzájuk.
-
Liz Christy -
-
-
New York City Community gardens map -
-
1978-ban nonprofit kertszövetséget alakítottak az USA-ban, American Community Gardening Association, amely az Egyesület Államok és Kanada közösségi kertjeit szervezi, 14 ezer regisztrált kertet tartanak nyilván. Ez a mozgalom már egyértelműen nem csak az élelemtermelésről szól – bár mindenképpen jelen lévő tényező a rohamosan növekvő infláció, olajválság, városok elszegényedése, lecsúszó csoportok felkarolása – hanem egyben a városok élhetőségét is javítani kívánja, összekovácsolni az egymás mellett élő embereket, etnikumokat, és lokális szinten választ próbál adni a környezetrombolásra és sok esetben alternatív kulturális helyszíneket hozva létre.
Az elmúlt évtized klímaváltozása és főleg a városok, az urbanizált területek környezettudatos újraértelmezése új lendületet adott a közösségi kertmozgalomnak világszerte. A közösségek által fenntartott kertek, parkok, kezdenek részei lenni a városi ökoszisztémának, egyre nagyobb a figyelem rajtuk, sőt pozitív hívó szó a politika és a város-kerület vezetés számra, ez egy pozitív kezdeményezés, mindenképpen érdemes az aktív támogatásra.
Detroit, a válságkertek városa
Érdekes újdonság, hogy az elmúlt évtizedekben, az Egyesület Államokban a válságba került városok és közösségek újra rátaláltak a válságkert mozgalomra, ilyen például a mai Detroit. Az „Autóváros” valaha az USA egyik leggazdagabb városa volt, az autógyártás fellegvára, mára viszont egy végletekig lepusztult, jövőtlen, a leg-élhetetlenebb városok között emlegetett metropolisz. Az elmúlt években elindult az önellátó kertmozgalom, hasonlóan a Nagy Gazdasági Világválság válságkertjeihez, a túlélésért termelnek, mert már más nem maradt. Klasszikus válságkertek.
Cuba the crisis garden country
A másik modern válságkert példa Kubából származik, a 90-es évek elejéről. Kuba a hidegháború időszakában monokultúra-szerűen cukornádat és dohányt termelt és szállított a szocialista országokba, cserébe pedig kész árukat, műtrágyát és kőolajat kapott. A kubaiak a szovjet blokk összeomlása után, Kuba súlyos gazdasági válságot élt át, az addig dotált nemzetgazdaságuk összeomlott. Az országban élelmiszerhiány alakult ki, így felosztották a szabad földeket a lakosok között − bármely városlakó kaphatott kertművelésre alkalmas földet a városokban, vagy a város szélén. Havanna zöldség-gyümölcs fogyasztásának több mint fele a közösségi kertekből származott, emellett kis léptékben volt az állattartás is. A kubai közösségi kertek nemcsak saját tagjaikat látják el élelmiszerrel, de elegendő termésük van iskolák, kórházak és idősek támogatására is, sőt még feleslegük is marad, amelyet a helyi piacokon értékesíthetnek. A 2000-es évekre 500 közösségi piac működött szerte Kubában, amelyek 30-50%-kal olcsóbbak, mint az állami üzletek. Az országban senki nem éhezik, dacára az évtizedek óta tartó amerikai embargónak. Az ő példájukban az egyik legérdekesebb az, hogy organikus termesztéssel érték el ezeket az eredményeket: sem üzemanyagot, sem műtrágyát, sem különösebb növényvédő szereket nem használnak az élelmiszerek előállításhoz. Mindezt a folyamatot nagyon szépen bemutatja az „Közösség ereje” című dokumentumfilm.
Magyarországi történet, budapesti közösségi kertek indulása, eddigi történet
2012-ben alapítottam az első kertemet a XIX. kerületben, a helyi önkormányzattal közösen, az Első Kis-Pesti Kertet. A kert idén már 12 éves, tökéletesen működik, ráadásul az elmúlt évtizedben kivirágzott, burjánzik a kert, egyfajta csoda, hogy ezer négyzetméteren, hányfajta növény képes megteremni, ha jól gondozzák őket. Az Első Kis-Pesti Kert annyira sikeres, hogy éveken át mindig megnyerte a Legszebb Konyhakertek országos verseny, Közösségi kert kategóriát, tavaly végül megkapták az örökös díjazott címet.
Idén a kilencedik kertemet alapítom, minden kert jól működik. Nincsenek tökéletes kertek, növényekből és emberekből állnak, hat rájuk a természet, a kerttagok interakciói, az időjárás, a kerti kártevők, sorolhatnánk a végtelenségig, mennyi a változó egy közösségi kertben. A közösségi kertek életciklus modellek mentén léteznek, részben a növényállománynak megvan a maga életciklusa, és a kertközösségi is életciklus mentén fejlődik, hasonlóan a cégek szervezetéhez. Közösségi kertet alapítani részben szervezési, jogi, tájtervezési, oktatási és közösség-szervezet fejlesztési folyamat.
Hosszan írtam a válságkertekről: Válságok kertjei
