Közösségi kert alapítása a XII. kerültben. Január – február

Budapest XII. kerületében a Böszörményi úti kert alapítás óta eltelt hét hónap, gondoltam tanulságképpen megpróbálok végigmenni, mi is történt, mi volt az alapítás folyamata. Részletekben fogom megírni az elmúlt hónapok történéseit.

A XII. kerületben már legalább 7-8 éve próbálkoztunk kertet alapítani, volt több tárgyalás a múltban Pokorni Zoltán Polgármesterrel, kaptam az Vagyongazdálkodási Irodától mindenféle helyszín ötleteket, de egyik sem volt alkalmas terület közösségi kert alapítására. A Hegyvidék azok kevés kerületek egyike, ahol egyszerűen nincs ezer négyzetméter összefüggő szabad terület, ahol városi kertet, közösségi kertet lehetne alapítani. Bejártam a kerületet többször is, megnéztem társasházak belső udvarait, de egyszerűen nincs. Elképesztően beépített a kerület nagy része, a többi meg kertváros, vagy természetvédelmi terület, oda minek, meg egyébként ott sincs szabad terület.

Tavaly év decemberében kaptam egy meghívást a Polgármesteri Hivatalba, lett hely a városi kertnek. Ez nagy hír volt.

A történet annyi, hogy a Böszörményi úton, a 20-22-s háztömböt szanálták, két rossz minőségű épület és mindenféle irodaházak, régi értéktelen épületek voltak ott, viszont nagyon nagy terület és nagyon értékes is. Egy új önkormányzati tulajdonú épületkomplexumot terveztek megvalósítani, mélygarázzsal (csökkentve a Böszörményi úti zsúfolt parkolást), üzletek és szolgáltató egységek a földszinten, és felette lakások.

Voltak gondok a bontás körül, por, zaj, hatalmas-nehéz gépek mozogtak, sőt egy nagydarab fal rá is dőlt a Böszörményi útra, szerencsére nem sérült meg senki. Sikerült magukra haragítani a teljes környéket, volt lakossági ellenállás ezerrel.

• 

• 

Őszre végeztek a bontással, kiásták a mélygarázs helyét, azonban lett közben egy háború a szomszédban, az energia árak is nagyon durvák lettek, elszabadult az infláció és legfőképp a banki hitelkamatok az egekbe szöktek, 20% körüli a hitelkamat, ez teljesen keresztbe tett a beruházásnak, ráfizetés lenne most megépíteni ezt az épületet. Leállítottak mindent azzal, hogy amíg a külső körülmények nem javulnak, az építkezést elhalasztják. Viszont a bontás után az üres területtel valamit kezdeni kellett, legyen hát ideiglenes parkoló és közösségi kert. A parkoló nagy ötlet, sokat javított a Böszörményi út környéke parkolási gondjain, a kert meg, hát az is.

• 

• 

Január

Az első megbeszélés

Ekkor hívtak meg egy megbeszélésre Pokorni Zoltán polgármesterhez. Nagyon jól szervezett megbeszélés volt, lényegre törő és pontos.

A megbeszélés összegzése, a kert alapítás körülményei:

Az első és legfontosabb, hogy ez egy ideiglenes kert lesz, amint a gazdasági helyzet megengedi, a banki hitelkamat jelentősen csökken, az önkormányzat folytatni fogja a beruházást, a kert pedig megszűnik. Ezt a legelején tisztázni kell minden jelentkezővel. Azt nem tudni, meddig lesz ez a kert, viszont egy eseményt biztosan tudnunk, ez a Kertzáró, Búcsúparti lesz. Valamikor el fogunk búcsúzni ettől a kertünktől, Volt egy farmom Afrikában… jó film volt, valami hasonló.

Ehhez tartozik a következő szempont, hogy a kert átköltöztethető-újrahasznosítható legyen, később hátha valahol mégis találnak helyet, vagyis az emelt ágyások újra felállíthatóak legyenek az új helyszínen. Ha nem lesz új kert, akkor iskolák, óvodák, társasházak kertjében lehessen újraépíteni őket az ott lakók használatára. 

A következő fontos szempont az volt, hogy a leendő városi kertészek a közvetlen környék lakói legyenek, szomszédsági közösség. Ez a Szoboszlai utca, Böszörményi út, Beethoven utca és még néhányan ugyancsak a környékről, de ők is 5-10 perc sétára laknak. 

A projekt gazdája Fonti Krisztina alpolgármester lett, Ő egyébként már korábban is nagyon forszírozta a kertek ügyét. A kert építését a Városfejlesztési Iroda menedzselte. Az összes többi koordinációt a Zöld Iroda végezte, az irodán belül Décsi Emese lett a közvetlen kapcsolattartó és Rózsa Zoltán Irodavezető kezelte szervezet szinten a kertalapítást.

Május – júniusra lőtték be a megnyitót, ezt egy kicsit rövidnek éreztem, de mint utóbb kiderült tartható volt a határidő.

Január elsejével egy éves szerződést kötöttünk, kertvezetés, kertkoordináció, tanácsadás, az építésen a közösségi és kertész rész megszervezése lett a dolgom. Kertalapítás. Az építést hála az égnek nem én csináltam.

Maga a terület, a leendő kert helye.

A terület úgy nézett ki, mint egy bombakráter, egy építkezési gödör, egyszerűen tragikus volt. Volt egy régi fotó a második világháborúból, amelyen egy kert látható, amit egy bombakráterben alakítottak ki, hát körülbelül ez jutott az eszembe amikor először láttam a gödröt.

Van egy viszonylag nagy, sík terület, ahol 100 autónak elegendő kavicsos parkolót alakítottak ki, és mellette a már kiásott gödör a leendő mélygarázs helye. Ez lett kijelölve a közösségi kertnek. A Hegyvidéken egy gödörben lesz a kert, ez is viccesnek tűnt. Rettenetes állapotok voltak, nettó sitt volt az egész. Soha ennyire lehetetlen helyszínnel nem találkoztam, szép feladatnak tűnt ide kertet csinálni. Ugyanakkor egy nagyon jól benapozott terület, a gödör jellege, a rézsűk miatt van egy természetes kerete, határa a kertnek. Ráadásul közvetlenül kapcsolódik a Böszörményi útra, úgy, hogy a leendő kert az út szinttől egy emelet mélységben van, vagyis a Böszörményi úton sétálók rálátnak a kertre, magasból átlátják az egészet. Ez újdonság, nagyon fontossá vált a tájépítészeti tervezettség, előre tudható volt, hogy a leendő kert nagyon erős vizuális eleme lesz a Böszörményi útnak. Víz nem volt, egyértelműen hálózati vizet kell használni. Termőföld semmi, azt is hozatni kell és egyértelmű volt, hogy csak magas ágyások jöhetnek szóba.

• 

• 

• 

• 

Január 23. Kertindító prezentáció, az első jelentkezők.

Első lépésben egy vízió bemutató prezentációt, lakossági fórumot kellett szervezni.  A helyszín az önkormányzat egyik nagy tárgyalója lett. Plakátokat helyeztünk ki a Szoboszlai, Böszörményi, Beethoven utcai házak kapujába. A plakátokon meghirdettük a Kertindító előadást január 23.-ra.

• 

• 

Ilyen prezentációm sok van, ez lett a nyolcadik kertem, prezentálni a kertről nagyon tudok. Általában 45-50 perc Power Point prezentáció és utána még 50 perc a kérdésekre-válaszokra. Az már ismerős jelenség, hogy akik megjelennek az első kertindító előadáson, később ők szoktak lenni a legelhivatottabb kerttagok, belőlük válik a későbbi „kemény mag”, a kert legaktívabb tagjai.

Kell jelentkezési ív, tollak, és addigra nagyjából tudni kell a közösségfejlesztés és oktatás menetrendet. A jelentkezési ív arra kell, hogy el tudjuk indítani a belső kommunikációt, ebben az esetben egy elektronikus levelezési csoportot, felírták a nevüket, lakcímet, telefonszámot és e-mail címet.

Közel harmincan eljöttek, jó volt, bár az elején bejött egy dühös néni, és megzavarta az előadás elejét, de aztán elment és volt egy hasznos és érthető előadás, és sok értékes kérdés, nagyon pozitív hozzáállás, reményteli várakozás. 21 fő írta alá a jelenléti ívet, ők automatikusan felkerültek a kerttagok listájára. Az külön vicces volt, hogy többen megjegyezték, hogy a többi önkormányzati projektnek is hasonló bemutatkozó előadást kellene szervezni, könnyebb lenne mindenki élete, ha informálva lennének.

Megjelent az első cikk a kertről, a Hegyvidék újságban. Ez a kerületi újság, Village Voice. Azóta minden kéthetente megjelenő lapszámban volt cikk a kertről, nagyon korrekten végigkövette az újság a kert születését, az első szezont.

Kérdőív és hivatalos jelentkezés.

Körlevelet írtam mindenkinek, aki a Kertindító előadáson regisztrált a jelenléti ívre, és küldtem egy linket  egy kérdőívhez.

A kérdőív egy jó módszer ahhoz, hogy előre lássuk, kik lesznek a leendő kertészek, motivációkra tudunk rákérdezni, kertészismeretekre, életkorra, végzettségre. Kértük még, hogy írjanak néhány bemutatkozó mondatot, és hogy miért akarnak közösségi kert tagok lenni. Ráadásul egy ilyen elektronikus kérdőív szigorúan kitöltési sorrendben rögzíti a beérkezett válaszokat, így később a várakozó lista kezelésénél is nagy segítség lesz. Ugyanezt a kérdőívet töltötte ki minden utólag jelentkező is. Néhány összefoglaló eredmény a kertészekről.

• 

• 

• 

• 

Február

Közösségfejlesztés és kertészoktatás indítása

Az elkövetkező hónapok zsúfoltak voltak, több szálon kezdett el működni a kertalapítás.

Az egyik rész a kerttagokkal való foglalkozások, közösségfejlesztés, vagy legalábbis elmondani a jelentkezőknek, hogy körülbelül, hogyan fog működni a kert, milyen lesz az első szezon, mire számítsanak, milyen kronológiát lehet előre látni, mik lesznek a főbb mérföldkövek. Továbbá szó volt a kertszerződésről,a kertszabályokról, és a kertszerepekről is. Emellett megszavaztuk az első szezon “ágyásbérleti díjat”. Minden kertben vannak költségek, szerszámok, magok, nyomtatások, sok költség. Ezeket egy közös kasszából fizeti a közösség, ez a kertpénztár, ennek kezelésére választottunk kertpénztárost is.

Az oktatást Helfné Szabó Zsuzsanna végezte, régi jó barát, csináltunk már közösen kertet, pontosan tudható volt, hogy egy felkészült, határozott, jó kertész-tanár lesz az oktató.

A következő hónapokban volt négy kertgyűlés, négy kertészoktatás, utána még az ültető nap előtt közösen megnéztük az addigra elkészült kertet, majd másnap ültetőnap.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Zár körű koncepcióterv pályázat

Minden kertnek a tervezettség az egyik legfontosabb korai lépése, ez fogja meghatározni a használhatóságot, a látványt, a közösségi életet. Tervezettség nélkül ne építsünk közösségi kertet és az is fontos, hogy gyakorlott tájépítész tervezze a leendő kertet, a városi-közösségi kert külön fejezet a tájépítészeten belül, jó ha olyan tervezi, aki tervezett már ilyet, vagy volt már közösségi kerttag, tudja milyen elvárások, milyen funkciókra kell odafigyelni a tervezés során.

Itt eléggé sietni kellett, ezért zárt körű meghívásos pályázatra hívtunk meg tervezőket, akik már korábban részt vettek közösségi kert projektben.

Tervezési elemek:

Nagy általánosságban egy közösségi kertnél ezek a főbb tervezési elemek: kerítés, kapu, teherkapu, emelt ágyások, víz, vízhálózat, vízkiállások, járófelületek, közösségi tér, homokozó, raklap bútorok, szerszámtároló, fűszerágyás, komposztálás, komposztálók elhelyezése, víz szikkasztás. Igazából ezeknek a funkcióknak egyfajta harmóniát kell adni. Később kiderül, hogy ennél sokkal összetettebb a tervezési feladat.

Ezek után jönnek a helyi sajátosságok: benapozottság, víz, megközelíthetőség, terület, árnyék, kapcsolat a kerten kívüli világgal és persze a látvány. Egy közösségi kert nem park, nem a megszokott városi zöldfelület, annál talán összetettebb. A tervezőnek ezt látnia kell.

Az is nagyon fontos, hogy több koncepcióból tudjon választani a Megrendelő, begyűjteni kreativitást, jó meglátásokat. Miután a Megrendelő megvásárolja a koncepció terveket, ezek szabadon vegyíthetők, másrészt az első impresszió szinte soha sem a végső terv, addig még nagyon sokat kell csiszolni az ötleten, el kell jutni addig, hogy a megrendelő, a kivitelezők és a leendő kertészek számára is elfogadható legyen. A koncepció tervnek is megvan az értéke, a tervezőket illik megfizetni. Nem kidolgozott tervekről van szó, hanem koncepciókról. Ehhez előtte összeállítottuk a követelmény listát, a tervezési elemeket, a kaptak a helyszínről egy megközelítőleg jó helyszínrajzot, a főbb megrendelői szempontokat. Több tervezőt is kerestünk, végül hárman vállalták a koncepcióterv elkészítését. A tervezőket, vagy régről ismertem, vagy a régi Corvinus Egyetem, ma MATE Tájépítész kar ajánlotta őket, végül mindegyikük jó és érdekes anyagot adott le.

ABC sorrendben a leadott koncepció tervek. Csak a kert koncepcióterveket mutatom be, ennél sokkal összetettebb terveket, leírásokat kaptunk.

Kétszeri Ádám terve

Ádám még egyetemistaként vett részt a Békási kert koncepcióterv pályázaton, valamikor 2012 körül. Az akkori Corvinus Egyetem Tájépítész tanszékkel csináltunk egy koncepciótervezési pályázatot, ez volt az akkori “egyetemi kurzushét”. Ekkor vetődött fel a patkó alakú ágyás, mint ötlet. Ádám tervében az U alakú ágyás a fő elem, viszont eléggé elnagyolt a terv, főleg a közösségi tér hiányzik belőle. Az első koncepció tervezési feladatnál még kérdés volt a kert fölötti kihasználatlan terület, erre Ádám egy bringapályát tervezett. Ez a terület később kiesett a tervezési feladatból.

Szalai Orsolya Zita terve

Nagyon zsúfolt, az adott területet túlhasználó a terv, viszont a részletgazdagsága, a különböző kerti elemek összehangolása jól jön ki a koncepcióból. Az is fontos, hogy eladható minőségű tervet adott le, jól használja a tájépítész tervező programokat, részletgazdag, végiggondolt tervet lett a végeredmény, gondos tervezőre vall a munka.

Szabó Ági terve

Szabó Ági már már az Első Kis-Pesti Kert tervezésében is részt vett 12 évvel ezelőtt, nagyon otthon van a közösségi kertek világában, tudja, hogyan működnek ezek a kertek, saját tapasztalatból. Jó volt ez a terv is, azonban Ági közben elhelyezkedett egy Tájépítész tervezőirodában és így visszalépett a feladattól.

Szalai Orsolya Zita lett a befutó ezek után, Ő vitte végig a tervezési folyamatot, mint utóbb kiderült nagyon jól jártunk vele.

Folytatás következik.