Történet

Rólunk 

A Városi Kertek Egyesülete 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy meghonosítsa Magyarországon, különösen Budapesten a városi közösségi kertek kultúráját és gyakorlatát. Küldetésünk, hogy kihasználatlan önkormányzati területeken közösségi kerteket hozzunk létre, elősegítve az önellátás, a közösségi együttműködés és a környezettudatos szemlélet elterjedését. 

Az elmúlt több mint egy évtized során a hazai közösségi kertmozgalom meghatározó szereplőjévé váltunk. Eddig kilenc közösségi kertet alapítottunk, emellett számos további kezdeményezés létrejöttét szakmai támogatással segítettük.

Kertalapítás önkormányzati együttműködésben

Közösségi kertjeink kizárólag önkormányzatokkal együttműködésben, önkormányzati tulajdonú területeken és önkormányzati beruházás keretében valósulnak meg. A modell egy sajátos, közösségi alapú zöldfelület-gazdálkodási formát képvisel.

Az évek során kiforrott együttműködési rendszert alakítottunk ki az önkormányzatokkal a kertalapítás, közösségépítés, működtetés és üzemeltetés teljes folyamatára vonatkozóan. A kilenc sikeresen működő kert tapasztalatai azt mutatják, hogy hosszú távon fenntartható közösségi és működési modellt sikerült létrehoznunk.

Egy közösségi kert létrehozása összetett folyamat, amely jóval túlmutat a fizikai kertépítésen. Vállaljuk az önkormányzati egyeztetések és a jogi háttér biztosítását, a kerttervezés koordinációját, a tagtoborzást, a külső és belső kommunikáció szervezését, továbbá a 12–18 hónapos közösségépítési és kertészeti mentorálást, valamint a kertvezetési feladatokat is. Tapasztalataink szerint a tudatos és gyakorlatközpontú kertvezetés különösen az első szezonban alapvető feltétele a hosszú távú sikernek.

A folyamat eredményeként működőképes városi közösségi kert és fenntartható, együttműködő közösség jön létre, amely képes hosszú távon fenntartani és fejleszteni a kertet.

A közösségi kertek szerepe és társadalmi haszna

A városi közösségi kertek elsődleges célja a közösségi élet és a helyi kapcsolatok erősítése, emellett hozzájárulnak a kis léptékű önellátáshoz, a városi környezet zöldítéséhez és az ökológiai szemléletformáláshoz. Ezek a kertek valódi közösségi és környezeti értéket teremtenek, miközben oázisként működnek a sűrűn beépített városi környezetben.

A közösségi kertészkedés jelentős életminőség-javító hatással bír. Számos szociális, mentálhigiénés, oktatási és városfejlesztési előnnyel rendelkezik, miközben erős kommunikációs és szemléletformáló értéket is képvisel. A kertek iránti jelentős lakossági érdeklődést jól mutatják a hosszú várólisták.

A kerttagok számára a legfontosabb előnyök gyakran nem közvetlenül pénzben mérhetők: javul az életminőség és az egészségi állapot, erősödik a közösséghez tartozás érzése, új emberi kapcsolatok alakulnak ki, valamint megjelenik a sikerélmény, a felelősségvállalás és az alkotás öröme.

A közösségi kertek emellett fontos szemléletformáló szerepet töltenek be: ösztönzik a fenntarthatóságot, a takarékosságot és a környezettudatos életmódot. Pozitív hatást gyakorolnak nemcsak a kerttagok életére, hanem a környező városi környezetre is.

Élelmiszer-önellátás és fenntarthatóság

A közösségi kertek az élelmiszer-önellátás irányába tett első lépések lehetőségét is biztosítják. Bár a teljes önellátás városi környezetben nem reális cél, a helyben megtermelt zöldségek és gyümölcsök egészségesebb, fenntarthatóbb alternatívát kínálnak a nagy távolságról szállított élelmiszerekkel szemben.

Már egy kisebb, 7–8 négyzetméteres ágyás is jelentős mennyiségű terményt biztosíthat, amely különösen az emelkedő élelmiszerárak időszakában képvisel komoly értéket. A saját termény előállítása és felhasználása emellett erősíti a tudatos fogyasztói és környezeti szemléletet is.

A közösségfejlesztés jelentősége, tervezett első szezon fontossága

A közösségi kertek egyik legfontosabb funkciója a hely, szomszédsági közösségek fejlesztése. A közös munka, a kertgyűlések, közösségi programok és mindennapi találkozások során természetes módon alakulnak ki együttműködési normák és szomszédsági kapcsolatok.

Tapasztalataink szerint különösen fontos, hogy a kerttagok a kert közvetlen környezetéből érkezzenek, hiszen a közelség erősíti az aktivitást és a hosszú távú elköteleződést.

A kertvezető feladatai:

A közösségi kertek indításánál, az első szezonban, kiemelt szerepe van a kertvezetőnek, aki szervezi és koordinálja a közösség működését. A feladatai közé tartozik többek között:

• Végigviszi a szezont, koordinálja a kert eseményeit, a kert működésének szervezése,
• Kapcsolattartás az önkormányzattal, más szereplőkkel.
• Nyilvántartja a kert ingóságait, a kertészeit, névsorok, elérhetőségek
• Betartatja a kertszabályokat, és segít a kerti normák kialakítását.
• Kommunikáció, belső és külső kommunikáció
• Kertgyűlések meghirdetése, napirendi pontok kitalálása, elősegíteni a közösségi döntéshozatalt, például szavazások.
• Projektek szervezése, ültető nap, bútor építés, kerti partik és nyitott napok szervezése, iskolai csoportok látogatása a kertben.
• Pályázatok, támogatók felkutatása, menedzselése a folyamatnak.
• A kertvezető nem egyedül végzi ezeket a feladatokat, sokkal inkább ezek azok a főbb feladatok, amiket közösségi szinten, közösen kell megoldani.

A kertvezető nem egyedül végzi ezeket a feladatokat, sokkal inkább ezek azok a főbb feladatok, amiket közösségi szinten, közösen kell megoldani.

Az inkubációs időszak végén a közösségfejlesztő – kertvezető elmegy a kertből és átadja a feladatokat a közösség által választott új kertvezetőnek. Tapasztalat az, hogy a kertet ne egy ember vezesse, ez elég sok munka. A legtöbb kertben kertkoordinációs csoport alakul, 2-3 fő látja el ezeket a feladatokat. Fontos, hogy minél több kerttagnak legyen önként vállalt feladata, például komposzt mester, fűszerkert és virágos részek művelése, stb.

Jogi és szervezeti háttér

A közösségi kertek létrehozása és működtetése kizárólag megfelelő jogi háttérrel biztosítható hosszú távon. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján olyan szerződéses és működési rendszert dolgoztunk ki, amely átlátható kereteket biztosít az önkormányzatok és a kertközösségek számára egyaránt.

A közösségi kertek fennmaradásának alapja az együttműködésen alapuló, kölcsönös előnyöket biztosító működés: a kertészek, a helyi lakosság és az önkormányzat egyaránt részesül a közösségi kertek társadalmi, környezeti és közösségi értékeiből.

Miért dőlnek be közösségi kertek?

Budapest tele van bedőlt közösségi kertekkel, vagy szemmel láthatóan halódó, nem működő kertekkel. Milyen hibák vezetnek egy kert bedőléséhez?

• Inkubációs időszak hiánya, oktatás, közösségfejlesztés kimaradt.
• Nincs kertvezetés, mindenki csak a saját ágyásával törődik.
• Szabályok nélküliség, nem alakulnak ki kerti normák.
• Nincsenek közösségi aktivitások, közösségi események, az együttműködés kultúrája.
• Szervezeti problémák (pl. egyesület, alapítvány, civil társaság, ernyőszervezet).
• Nincs növény orvosi vizit, kertészeti edukáció. Kertészeti elhanyagoltság.
• Az alapító önkormányzat az átadás után nem foglalkozik többet a kerttel. (Amortizáció, zöldfelület gazdálkodás, sajtó, stb.)
• A kert terv alkalmatlan a közösséggé alakuláshoz.