A 2012 augusztusában tapasztalt csúcsárak óta nem voltak olyan drágák az élelmiszerek, mint 2014 első három hónapjában. A szakértők joggal aggódnak amiatt, hogy az emelkedő árak a legszegényebb rétegeket hozzák még nehezebb helyzetbe. A növekvő élelmiszerárak 2007-ben és 2008-ban is több tucat zavargást robbantottak ki Afrikában és Dél-Amerikában, de 2011-ben és 2012-ben is történtek hasonló megmozdulások. A Világbank jelentése arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerár-sokkok növelhetik a politikai instabilitást és felerősíthetik a konfliktusokat.

Tovább a cikkre…

Bolygónk magasról tesz arra, hogy miként próbálunk túlélni. Hogy gondot fordítunk-e az újrahasznosításra, hogy hibridautón járunk-e vagy sem. Megy a maga útján: látott már egy pár tömeges kihalást, az emberi civilizáció összeomlása csak a következő lenne a sorban – figyelmeztet Robert Laughlin amerikai fizikus. A neves Immanuel Wallerstein közgazdász professzor szerint a kapitalizmus 500 évig meglepően jól működött, de mint minden rendszer, ez is elérte azt a pontot, amikor felborította az egyensúlyt, amelyre támaszkodott. A kérdés ma már csak az, milyen rendszer váltja fel az általunk ismert kapitalizmust, nem az, hogy túlélhet-e.

Tovább a cikkre…

Tanulságos interjú Bálint gazdával, családtörténetről, történelemről, kertekről….

Nézze, gyors változásra nem számíthatunk, a tanulási folyamatot nem lehet lerövidíteni, de okos ismeretterjesztéssel és motivációs rendszerrel néhány év alatt tényleg el lehet érni eredményeket. Vagyis az emberek előbb saját ellátásukra próbáljanak termelni, és mire beletanulnak, talán kialakul egy háztáji termékek felvásárlására és feldolgozására alkalmas rendszer is. Mert szerintem az most az egyik leggyengébb pont. Az élet kikényszeríti, hogy minden talpalatnyi földet meg fogunk művelni, mert az országban már négymillió szegény ember él, és a bolti árakhoz képest fele áron meg lehet termelni a zöldséget, gyümölcsöt. Ha Angliában, az USA-ban még a városokban is szinte minden négyzetmétert megpróbálnak így hasznosítani, akkor mi miért ne tennénk okosan ugyanezt?!

Tovább a cikkre…

A 2004-es események hatására óriási mértékű vagyontranszfer következett be a nagybirtokosok, a mezőgazdasági beszállítók és a bioüzemanyag-gyártók javára. A folyamat vesztesei egyértelműen az alacsony jövedelműek voltak, akik fizetésüknek így még nagyobb részét voltak kénytelenek élelmiszerre fordítani.

Ez a konklúzió lesújtó képet ad az utóbbi évtizedben folytatott bioüzemanyag politikáról, mely egyaránt elszegényítette a fejlett és a fejlődő világ lakosait. Mindebből előnyt csupán néhány gazdag földbirtokos és bioüzemanyag-kereskedő látott. Wrighték kutatása kimutatja, hogy a 2005-ös áremelkedés az árupiacon egy összehangolt beavatkozásnak köszönhető, melyet hevesen támogatott számos, magát a szabad piac elkötelezett hívének tekintő szereplő is, akik a fosszilis üzemanyagokkal szemben bizonyos érdekeket szolgálva a bioüzemanyagokat támogatták, mint például az etanolt.

Tovább olvasom…

A világ legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverének nevezte a klímaváltozást John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Indonéziában – írja az MTI. Kerry szerint a mai tétlenség jövőbeni ára jóval meg fogja haladni a kibocsátás csökkentésének mai költségét.
Az USA a világ egyik leginkább környezetszennyező állama, de az ország eddig nem sokat tett a környezet védelme érdekében. Az üvegházhatást okozó gázok korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet az ország például nem fogadta el, és a 2012-es elnökválasztási kampányban sem volt szó környezetvédelmi kérdésekről.

Tovább olvasom….

Tragikusan csökkennek a növényi fajták. Az elmúlt száz évben 75 százalékuk elveszett. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Senki sem tudja, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők. Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még a génbankokban. Azt pedig végképp nem, hogy mi van a sok ember számára közömbös, vadon élő növényekkel. Az EU is a növényi szaporítóanyagok egységes szabályozásáról beszél, ami szerintük a fogyasztók érdekét szolgálja. De félő, hogy mindez majd a nagy multinacionális cégeknek kedvez. Ellenőrzésük alá vonhatják az emberiség élelmiszer-ellátását, amelyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Mert aki etet, az diktál. Ahogy tapasztalom, Tápiószele fontos harcálláspont lehet ebben a küzdelemben.

Tovább a cikkre…

Nagyjából 130 négyzetméternyi kert már jó annyi zöldség megtermeléséhez, amennyi elég egy négytagú családnak. Ráadásul organikus módon, vegyszerek alkalmazása nélkül. A trükk a növénytársításban rejlik, amelyhez rajzos tervezési segítséget adunk kezdődnek és haladóknak.

Tovább olvasom…

Érdekes, hogy Simister – a Daily Mail című lap beszámolója szerint – azt is elmondta, hogy a nem túl előnyös külalakú élelmiszerek egy részét Kelet-Európába szállítják: itt ugyanis a vásárlók inkább a pénztárcájuk vastagsága alapján vásárolnak, nem fontos nekik annyira az élelmiszerek kinézete. Azt ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenniük az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében, például különféle akciókkal kell meggyőzniük a vevőket arról, hogy a “csúnyább” termékek is ugyanolyan finomak.

Tovább olvasom…

Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora komoly szakmai kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.

Tovább a cikkre…

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Tovább a cikkre

Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Pénteken Debrecenben a MODEM épületében tartották meg az idei TED rendezvényt, tavaly már volt egy kísérletük, idén ezt fejlesztik tovább hagyománnyá. A mostani eseményt a környezet, az ember és a lélek témakörök köré szervezték. Gönczi Péterrel az első részben szerepeltünk. Péter nagyon jó előadó, jó volt vele újra találkozni, dumálni egy kicsit. Az akvapónia projektje szépen halad, lassan sokszorosítható modellé válik, mind a passzív melegház, mind a teljes akvapónia rendszer.

Sok egyetemi kutató, tanár tartott érdekes előadásokat, külön tetszett, hogy egyes esetekben az egyetemi kutatási eredményeket megpróbálják vállalkozásokká fejleszteni. Például mikrobiológiai kutatások elvezettek az anyatejből készült joghurtig.

Személy szerint nekem, a genetika kutatásról szóló előadás tetszett leginkább, tényleg észvesztően haladnak. Az emberi genomot alig tíz éve fejtették meg, több millió dolláros kutatási program keretében, ma már minden egyetemi labornak van gépe, amely ezt a munkát egy-két hét alatt, minimális segítséggel elvégzi. Egyre többet tudnak az emberi genomról, és úgy tűnik, egyre több kérdés merül fel a kutatás során. Például azt már tudják, hogy az egypetéjű ikrek genomja sem egyforma, a fejlődés során módosul. Például az ikrek ujjlenyomata nem egyforma, holott a bőrredőzet kialakulása genetikailag kódolt, viszont a rajzolat úgy tűnik nem, vagy más a kódja, különbözőek az ujjlenyomatok, tehát a kódolás is különböző. Izgi.

A TED előadások arról szólnak, hogy 15 percben kell összefoglalni a kutatási területed, vagy a kertalapítást, vagy bármit, amit előadni akarsz, szóval hiányos és rövid minden bemutató. Ülni a nézők között, kicsit olyan mintha kapcsolgatná valaki a TV-t, negyed óránként új műsor van, nem igazán lehet elmélyedni semmiben. Ettől függetlenül megérte részt venni a TED-n.

Az igazi vicc a hazaút volt. Sikeresen elértem a 19 órás IC-t Debrecenben, persze könnyű volt, 45 percet késett. Viszonylag jó tempóban haladtunk Budapest felé, amikor a vonat megállt Ferihegy megállónál és nem ment tovább. Kiderült, hogy a kalauzt elhagytuk Szolnokon, vagy Cegléden, minden esetre kaller nélkül a vonat nem megy, újabb 45 perces várakozás volt, mire kerítettek egy újabb kalauzt, és vele sikerült megtenni az utolsó 10 perc menetidőt. 10 óra helyett fél 12 körül értünk a Nyugatiba.

Az egyik oldalon zseniális kutatások és kutatók, a másikon meg a vonat elhagyja a kalauzt valamelyik állomáson és leáll a haladás.

A II. Világháború befejezése óta első alkalommal a Vöröskereszt Nagy-Britanniában is elkezd ételt gyűjteni és osztani a rászorulóknak, mivel a szigetországban is jelentősen csökkentették a szociális támogatásokat és az ingyen konyháknál egyre hosszabb sorokban várakoznak az éhes emberek.
Tovább a cikkre…

Van abban valami visszás, amikor egy sereg budapesti újságíró buszra ül, gumicsizmát húz, és megpróbál szakérteni egy biogazdaságban. Hiszen jó eséllyel ez lesz egyik első, a földműveléshez köthető élménye, leszámítva talán a nagymama kertjét.

Tovább olvasom…

Az ötlet egy Michalis Gkontas nevű, vállalkozástant tanuló egyetemistától származik, aki diplomamunkaként üzleti tervet írt egy ilyen kooperatív internetes oldal létrehozásáról, és még nevet is adott neki: együttműködő fogyasztás. A válságról válságra bukdácsoló görög társadalomban a modell sikeres valóság lett. A fiatal, egyetemről kilépő görögök körében a munkanélküliség majdnem 30 százalékos, sokak számára a saját cég alapítása az egyetlen megoldás. Ha pedig az embereknek nincs munkája, és nincsen pénze boltban vásárolni, akkor jön a cserebere, a megosztás,az együttműködés – azaz a bizalomra alapuló piaci magatartás.

Dimitris Kustas egy hivatalban dolgozik, és hetente egyszer biztosan vesz ebédet a Cookisto oldaláról. Először fura volt – mondja, hiszen az ember nem tudja, egy idegen főztje ízlik-e majd neki. De a háziasszonyok nagyon kedvesek, sokszor még desszertet is adnak az ebéd mellé, és nagyon kíváncsiak, hogy ízlik-e a főztjük, meséli. Evangelia Tavladoraki politológus volt, most munkanélküli. Ő is csatlakozott a főzőközösséghez, mert ez már egy közösség, ahogy mondja.

Tovább olvasom…

A hírben tényleg az a durva, hogy megették a gólyát. Soha nem hallottam, hogy ehető. Európában a magasfeszültségű vezetékektől pusztulnak, Afrikában meg levadásszák őket.

“Különösen a Méneshez hasonlóan rutintalan (idei fiókaként az első vonulását végző) gólyák esetében jellemző, hogy a hazai jó tapasztalataik alapján a vándorlási útvonalon sem kerülik, sőt, keresik az ember közelségét, ahol az évezredes madárvadászati gyakorlattal rendelkező törzsek könnyű prédájává válnak. Ezek közül az egyik legismertebb, és továbbra is igen hatékony módszer a dobó-bot, amivel a repülő madarakat is képesek elejteni.”

“… ahol a szegény lakosság számára fontos táplálékot jelentenek az évről-évre
megjelenő madártömegek ” fotóaláírás

Tovább a cikkre…

2006 és 2011 között az országot pusztító aszály sújtotta: a csapadék mennyisége az ország jelentős részén évente 20 cm-rel csökkent. A gazdák kétségbeesésükben tömegesen kezdték megcsapolni a víztározókat, a vízszint azonban hamar annyira leapadt, hogy már nem tudták kiszivattyúzni a vizet a tározókból. Bizonyos területeken teljesen tönkrement a mezőgazdaság, máshol a termés háromnegyede kiesett. Az állatállomány 85%-a éhen vagy szomjan halt. Megfigyelők és ENSZ szakértők becslése szerint Szíria 10 milliós vidéki lakosságából 2-3 millió ember extrém szegénységbe süllyedt. Százezrek hagytak fel a gazdálkodással és menekültek a városokba munka és élelem reményében.

Tovább olvasom…

A tudósok szerint a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma az ipari forradalom óta 41 százalékkal nőtt, és a mai érték duplázódására még akkor is komoly esély van, ha valamilyen csoda folytán sikerül világszintű kibocsátáscsökkentést végrehajtani a következő év(tized)ekben. A kétszeres szén-dioxid-szint pedig a borúsabb előrejelzések szerint már szinte a teljes szárazföldi jégtakaró elolvadásával, eddig elképzelhetetlen forróságú hőhullámokkal és az élelmiszer-termelést komolyan veszélyeztető éghajlattal (közérthetőbben: klimatikus eredetű éhínségekkel) jár majd.

Tovább a cikkre…