A kis megszakításokkal öt éve folytatott mennyiségi enyhítő programoknak köszönhető GDP-növekmény a Fed becslése szerint is elenyésző, független szakértők szerint szinte nem is mérhető.
A gond az, hogy nem működik az átviteli csatorna a monetáris politika és a reálgazdaság között. A bankok még mindig úgy ítélik meg, hogy túl kockázatos a fogyasztóknak és a vállalatoknak hitelezni, ezért a pénz- és tőkepiacokra viszik a többletlikviditást. Ez jól látszik az árfolyamokon, a csúcsokat döntő tőzsdemutatókon. A Fed attól tart, hogy a pénzpumpa leállítása is ugyanígy meg fog látszani.

Tovább a cikkre…

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Tovább a cikkre

Nemzeti Alkalmazkodási Központ

A II. Világháború befejezése óta első alkalommal a Vöröskereszt Nagy-Britanniában is elkezd ételt gyűjteni és osztani a rászorulóknak, mivel a szigetországban is jelentősen csökkentették a szociális támogatásokat és az ingyen konyháknál egyre hosszabb sorokban várakoznak az éhes emberek.
Tovább a cikkre…

“A közel-keleti országok keresztény és muzulmán vallási vezetői egymás után jelzik csatlakozásukat a Ferenc pápa által szeptember 7-re meghirdetett nemzetközi böjt- és imanaphoz…” – írja a Femina…

Talán az utóbbi időszak legfontosabb békefelhívása ez, túl az angol parlament elutasító szavazásán. Nagyon nem kéne feszíteni ezt a háborús pszichózist, mert ugyanúgy kontrollálhatatlanná válik, mint az első világháború kitöréséhez vezető, diplomáciai, katonai, folyamat.

Az is szomorú, hogy a Femina oldalról jött elő ez a cikk és nem a napilapok, weboldalak, a tv csatornák legfontosabb híre.

Tovább a cikkre…