Hét évvel ezelőtt találkoztam Fogel Frigyessel, aki interjút készített velem, a Kulturális Kreatívok hírfolyamba az akkor még csak kezdődő kertalapításról. Azóta eltelt hét év és most újra találkoztunk, és született egy újabb interjú. Arról beszélgetünk, hogy mi minden történt az elmúlt években.

Az kimaradt, mert most utólag látom, hogy mennyit kopaszodtam. Szörnyű….

Itt az új film: 2-ik rész: Mi történt velük?

Melléklet: Civil deficit

Fogel Frigyes a Kulturális Kreatívok szerzője keresett meg, utánajár, hogy mi lett az interjúalanyaival az elmúlt hét évben. Ma filmet forgattunk a Zápor kertben és a Békási kertben. Hét évvel ezelőtt adtam neki egy interjút, akkor még nagyon az elején voltam a kertalapításoknak, azóta azonban nagyon sok minden történt. Például lett hét kert és mind működik, fejlődnek.

Érdekes, hogy ilyenkor télen is nagyon szépek a kertek. Szépek az ágyások, hó alatt van minden, csak a formák látszanak, átlátható a az egész kert. Mondjuk nagyon hideg, de nem marad már sokáig ilyen, lassan jön a tavasz, nemsokára kezdődik az új szezon.

Zápor kert

Békási kert

Még tavaly kértek egy cikket tőlem az inGreen folyóiratba. Ezt sikerült összehozni. Nehéz ügy 5000 karakterben megfogalmazni valamit, aminek ennyire szerteágazó hatásai vannak.

Kert, közösség, egészség: ezzel a három szóval lehetne legjobban jellemezni azt a fiatal mozgalmat, mely most bontogatja szárnyait Magyarországon.
Tovább a cikkre…

“Eddig a közösségi kertek nagyjából önmagukban léteztek, a szezonális és a kerti események a kerítésen belül történtek. A Zápor kert viszont egy meglévő parkba tagozódik bele, ahol sok funkció és közösség fog hatni egymásra – ez egy teljesen új helyzet. Meglátjuk, a nyári idény alatt alakul majd ki a működés, és nyilvánulnak meg a hasznok.”

Cikk az Óbudai Anziksz magazinban

Idén is sikerült összehozni egy tervezői kurzushetet a Tájépítész hallgatókkal. Ez már kezd hagyománnyá váni, ez volt a negyedik ilyen tervezői esemény. Idén Kispest adott témát, a KÖKI állomás mellett, az úgynevezett Kresz parkot kellett újragondolni. Az egész folyamat tavaly kezdődött, amikor az Árnyas kert építése során megjelent egy lakossági ellenállás, amely rávilágított a terület elhagyatottságára.

Azért indítottuk el a kurzushetet, hogy ötleteket, koncepciókat gyűjtsünk a park lehetséges újrafogalmazásához.

Előzmények

• Az egykori KRESZ-park Kispest egyik leginkább elfeledett, ugyanakkor központi helyen lévő parkja. A KÖKI, iskola, piac található a közelében.
• A park korábban kerékpáros KRESZ-parkként épült a lakóteleppel együtt, 40 évvel ezelőtt, az akkori igényeknek megfelelően. Mára az aszfaltozott utak véglegesen leromlottak, a KRESZ-táblákat már régen ellopták, a parkban nincs közvilágítás, meglehetősen rossz a környék közbiztonsága és híre.
• A kertben több érdekcsoport megfigyelhető: a kutyások, gyerekes szülők, fiatalok, nyugdíjasok, a környező ház lakói, közösségi kertészek.
• A terület nagy, sűrűn lakott a környezete.

Tervezési szempontok:

• A tervezési területen a különböző érdekcsoportok igényeinek megfelelő térrendezés, multi-funkcionalitás megteremtése.
• A világítás megoldása
• Közösségi terek, padok, árnyékfelületek, stb.
• Megoldás a kutyások problémájára
• Fitnesz gépek
• Szemetesek, kutak
• Javaslatok a használatra és fenntarthatóságra.

Briefing. A hallgatók kaptak egy kimerítő tájékoztatást a kerületről, a parkról, a zöld programokról, a kerületi elképzelésekről, elvárásokról.

Terepbejárás.

Ezután a kurzushét végén prezentációt tartottak az Önkormányzat dísztermében. Szerencsére sokakat érdekeltek a tervek, jó volt a közönség.

Prezentáció

Csoportkép a tervekkel.

A tervek:

Download (PDF, 9.29MB)

Download (PDF, 3.25MB)

Download (PDF, 5.22MB)

A tervbemutatás végén a helyi sajtó készített interjúkat, volt egy érdekes kérdés, sokat gondolkoztam rajta később.

-Miért kell hozzányúlni a KRESZ parkhoz? Miért nem jó, úgy ahogy van?

Nagyon sok érvet lehet felhozni a park megújítása mellett. A park már régen nem KRESZ park, az eredeti utak a végletekig leromlottak, használhatatlanok. A táblákat már régen ellopták, a park látogatói sem a bringás kisgyerekek, legalábbis döntő többségben. A park a jelen állapotában számos hiányosságot, elhanyagoltságot mutat. Ugyanakkor központi helyen van, sűrűn lakott a környezete, bizonyos hogy egy rendezett park jól szolgálná a környék lakosságát.

Másrészt minden változik, ebből nem lehet kimaradni. Azt persze meg lehet tenni, hogy nem törődünk a területtel, hagyjuk olyannak amilyen, hagyjuk a maga természetes módján tenyészni. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez az attitűd egy városban működő megoldás lenne. Változnak az emberi igények, a környezeti viszonyok, az elvárások a környezettel szemben, minden. Óhatatlanul bekövetkezik a változás, tehát ezt érdemes koncepciók mentén, irányítottan végigvinni, például egy hallgatói kurzushéttel felmérni, hogy mi minden hozható ki egy ilyen térből.

Jó lenne, ha a kispesti önkormányzatnak lenne ereje és pénze megújítani a KRESZ parkot, nagyon jó dolgot lehetne kihozni belőle.

Rosta Gábor a kispesti közösségi kertek kialakításának szakmai hátterét biztosító és a közösségépítést segítő Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy ugyan egyre több kert alakul a fővárosban, nem szabad elfelejteni, hogy az első közösségi kert önkormányzati támogatással Kispesten létesült, és már a negyedik kerületi kertben (a Kosárfonó utca–Eötvös utca–Vak Bottyán utca által határolt területen, az egykori KRESZ-park egy kis részén) is túl vannak az ültetésen. Hozzátette, a kertekben nagyon jók a terméseredmények, mindegyik javította az emberek életminőségét, és – ami a legfontosabb – közösséget alakított ki.

Kispest.hu

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

В детстве я сильно переживала за героев мультика — дракончика Галактиона и его приятеля-закорючку Дрона, натерпевшихся бед от коварного мага по имени Мрак.

Tovább a cikkre

Интересная социальная новация в Венгрии — проект “коллективный огород”. Инициатор — преподаватель университета Роста Габор (Rosta Gábor, https://www.varosikertek.hu). Он создаёт объединения жителей Будапешта для занятия садоводством. Совместное разведение растений внутри городских кварталов достигает несколько целей: приучает ценить красоту, создавать её своими руками и устанавливать прочные добрососедские отношения. Начинание это важно и для развития отрасли ландшафтного дизайна. Мы попросили Габора ответить на несколько вопросов и показать нам всё на местности.

Tovább az eredeti cikkre gardener.ru

Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak – vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.

Tovább a cikkre…

A Duna TV  járt a Békási kertbe. Aranyos összeállítást készítettek a kertről a kertészekről. Jó stáb volt, tetszett nekik a kert. Aztán persze kaptak egy csomó terményt.

Itt lehet megnézni

A Katolikus rádió készített riportot a Konyhakerti Világnapról.

Lehet-e saját fogyasztásra zöldséget-gyümölcsöt termeszteni a városban, lakótelepi környezetben? Az élelmiszer-termelés, önellátás mellett milyen haszna van a városi kerteknek? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik ellátogattak egy-egy közösségi kertbe a Nemzetközi Konyhakerti Napon, amit 2004 óta rendeznek meg a világszerte: Magyarországon második alkalommal. Műsorunkban az Első Kis-Pesti Kertbe látogatunk.

Itt lehet meghallgatni a rádióműsort

Jó cikk jelent meg a Vidék íze című magazinban. Nem csak a Békási kertet mutatják be de egy receptet is kitaláltak, a kertben termelt zöldségekből. Jó lett.

Download (PDF, 2.75MB)

Nekem valamiért nem mutatja a cikket a nyitóoldalon, de a letöltés az könnyen megy, olavsható a cikk.

Horányi Özséb Professzor Úr kért, hogy írjak véleményt a 168 órában megjelent interjújához. A téma jó, erősen aktuális, ezt sikerült összehoznom:

Civildeficit:

Az ország civiltelensége mára szinte bántóan éles és terhes mindazok számára, akik huszonöt éve azt hitték, hogy egy normális ország leszünk, de tegyük hozzá ez nem a hatalom egyedüli hibája, mi magunk is nyakig sárosak vagyunk. Az elmúlt évtizedek minden kormánya a saját „civiljeit” támogatta, nyíltan vagy burkoltan, lehetőség sem volt arra, hogy kialakulhasson a politika semleges civil közeg. A mai civildeficit nem egy-két éve halmozódott fel, évtizedek beteg gyakorlatának eredményét látjuk. Mára a sajtót kapott civil kezdeményezések mind politikai töltetűekké váltak, mi és ők, a jók és a rosszak, egyetlen alternatíva maradt a pálya szélén vegetálni, kicsiben, helyi szinten működni, a lehető legtávolabb a politikai bulvártól. Viszont ez sem járható út, elnyújtott agónia, túlzottan sok sikerélmény nélkül.

A cikk szerint az újságíró nem igazán érti a civil szervezetek finanszírozását és működését, a kérdései a hozzá nem értést mutatják, például „A hazai civil szervezetek többsége viszont a „központi apanázst” várja.” kezdetű kérdés. Nem várják az apanázst, hanem pályáznak és pont a bírálatoknál derül ki, hogy mind a jobb , mind a baloldal érdek és ismeretségi körön belül osztja el a támogatásokat, minőség és értékalap nélkül, egyik sem jobb a másiknál. Gazdasági válságidőszakban, a középosztály elsorvadása közepette, illúzió a civil függetlenség, óhatatlanul függnek az államtól vagy az EU-tól függetlenül attól, mennyire ostoba és életidegen pénzosztó szervezetek ezek. A civilek nem önerőből élnek, pénzben viszonylag nehezen mérhető szolgáltatásokat nyújtanak, miközben ugyanúgy adóznak, mint bármely profitorientált szervezet. A civilek a gyakorlatban nem dönthetik el, hogy kitől fogadnak el támogatást, örülnek ha kapnak.

Hazugsággá és bulvárrá lett a civil jelző is. Nem azok a civilek, akik pódiumról, habzó szájjal üvöltik a saját, megkérdőjelezhetetlen politikai igazságaikat, jól odamondanak a televíziós műsorokban, hanem dolgozni kéne, jót tenni, hasznot és életminőséget teremteni, a valódi bajokat orvosolni. A baloldalon futják a teljesen értelmetlen „politikailag korrekt” tiszteletköreiket, a jobboldal meg erősíti a maga szavazóbázisát, mindkettő tévút, az ország gondjainak teljes félreértése, érdek és ideológiavezéreltség. Ebben az országban a civilek látható része demonstrál, kommunikál, szakért, koordinál, csak éppen a teljesítmény és az eredmények hiányoznak, a minőségérzék, a hasznosság és az értékteremtés. Pedig lehetne más út is. Úgy hívják, hogy munka.

Helyi szinten kell tenni, szomszédsági közösségeket kell szervezni, ki kell alakítani a saját közösségi normáinkat és betartani azokat, hatni a környezetre, életminőséget javítani, politikamentesen az egyénekre koncentrálva. Ez nagyon sok idő és fáradtság, miközben hiányoznak a társadalomból a közösségi alapok, hiányzik az együvé tartozás élménye, hiányzik az együttműködés kultúrája. Mindezeket megteremteni, legalább egy generációnyi idő, ideje lenne belevágni, huszonöt évet már elvesztegettünk.

Itt olvasható az eredeti. Egyház és Társadalom

Kedves, vidám, laza, formalitástól mentes összejövetellel ünnepeltünk. Terülj-terülj asztalkával – számos ízletes süteménnyel, pogácsával, mentás limonádéval, kerti virágokból alkotott salátával – és mosollyal vártuk vendégeinket egy kötetlen beszélgetésre és kerti sétára. Vinczek György alpolgármester úr, Bogó Tünde, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke is együtt ünnepelt Velünk. Zöld gondolkodású barátaink a Kispesti Kertbarát Körből, a Zöld Tanyától, az Aranykatica Kertből is osztoztak örömünkben. Nagyszerű élmény volt! Mesélni, csak mesélni és élményeken osztozni mindazo9kkal akik átélték és akik még nem, ennek az örömét.

Tovább a cikkre