“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.

Tovább a cikkre

Az angol verzió bővebb.

Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora komoly szakmai kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.

Tovább a cikkre…

A kis megszakításokkal öt éve folytatott mennyiségi enyhítő programoknak köszönhető GDP-növekmény a Fed becslése szerint is elenyésző, független szakértők szerint szinte nem is mérhető.
A gond az, hogy nem működik az átviteli csatorna a monetáris politika és a reálgazdaság között. A bankok még mindig úgy ítélik meg, hogy túl kockázatos a fogyasztóknak és a vállalatoknak hitelezni, ezért a pénz- és tőkepiacokra viszik a többletlikviditást. Ez jól látszik az árfolyamokon, a csúcsokat döntő tőzsdemutatókon. A Fed attól tart, hogy a pénzpumpa leállítása is ugyanígy meg fog látszani.

Tovább a cikkre…

Felmerültek olyan javaslatok, hogy a hatalmas területeket kitevő elhagyott telkeken városi növénytermesztő telepeket, parkokat és haltenyészeteket kellene létesíteni, továbbá a viharokból felgyülemlő vízfelesleg levezetését is itt kellene megoldani, számolt be a jövőtervekről a Reuters. Mások a fiatal művészek ide sereglésében bíznak – tulajdonképpen ez dobta fel Berlint is, amikor a 2000-es évek elejére építészeti fejlesztései miatt jócskán eladósodott. A kedvező mellékhatás: a beözönlő emigráns művészlelkek révén Berlin a legizgalmasabb európai városok egyikévé vált.

Tovább a cikkre..

Jó cikk, érdemes elolvasni:

Sok ember azt hitte, hogy a világ vége 2012 decemberében lesz. Hülyeség. A sokkal őszintébb válasz az, hogy a világ vége már meg is kezdődött. És ez nem jelenti a világ végét, csak egy korszak lezárását és egy új születését. Az átmenet a két kor között azonban lármás és költséges átállás lesz az emberiség számára.

Tovább..

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Tovább a cikkre

Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Van abban valami visszás, amikor egy sereg budapesti újságíró buszra ül, gumicsizmát húz, és megpróbál szakérteni egy biogazdaságban. Hiszen jó eséllyel ez lesz egyik első, a földműveléshez köthető élménye, leszámítva talán a nagymama kertjét.

Tovább olvasom…

Pénteken Debrecenbe megyek, a TEDexNagyerdő programban leszek előadó. Gönczi Péter ajánlott be a programba, köszönet érte.

Alapvetően a Békási kert tervezéséről és megvalósításáról, illetve a 3 eddigi kertek tapasztalatairól fogok beszélni, 10-12 percben.

Másnap szombaton 12.55-kor kerül adásba, az M1 TV, Zöld Tea magazinjában a Békási kertről készült riport. Zajlik az élet.

„Az óceánok egészsége sokkal gyorsabban hanyatlik, mint korábban gondoltuk. Nagyobb mértékű és gyorsabban lezajló változásnak nézünk elébe, és a következményeit is sokkal előbb megtapasztalhatjuk, mint számítottunk rá. S ennek a helyzetnek mindenkit aggasztania, méghozzá nagyon aggasztania kellene, hiszen mindenkit érint majd, hogy az óceánok földi életet fenntartó képessége megváltozik”.

Tovább a cikkre

Az ötlet egy Michalis Gkontas nevű, vállalkozástant tanuló egyetemistától származik, aki diplomamunkaként üzleti tervet írt egy ilyen kooperatív internetes oldal létrehozásáról, és még nevet is adott neki: együttműködő fogyasztás. A válságról válságra bukdácsoló görög társadalomban a modell sikeres valóság lett. A fiatal, egyetemről kilépő görögök körében a munkanélküliség majdnem 30 százalékos, sokak számára a saját cég alapítása az egyetlen megoldás. Ha pedig az embereknek nincs munkája, és nincsen pénze boltban vásárolni, akkor jön a cserebere, a megosztás,az együttműködés – azaz a bizalomra alapuló piaci magatartás.

Dimitris Kustas egy hivatalban dolgozik, és hetente egyszer biztosan vesz ebédet a Cookisto oldaláról. Először fura volt – mondja, hiszen az ember nem tudja, egy idegen főztje ízlik-e majd neki. De a háziasszonyok nagyon kedvesek, sokszor még desszertet is adnak az ebéd mellé, és nagyon kíváncsiak, hogy ízlik-e a főztjük, meséli. Evangelia Tavladoraki politológus volt, most munkanélküli. Ő is csatlakozott a főzőközösséghez, mert ez már egy közösség, ahogy mondja.

Tovább olvasom…

A Kijev megyei adminisztráció vezetőjének elmondása szerint a csernobili övezetből vett termésmintát küldtek Németországba. Az ottani vizsgálat kimutatta, hogy minden normának megfelel, azaz fogyasztásra alkalmas. A ribizliültetvényen egyébként óránként 6 mikroröntgen sugárzást mértek, ami körülbelül a fele az ukrán fővárosban, Kijevben mért radioaktivitási szintnek.
Tovább olvasom…

A rangos Nature folyóiratban napvilágot látott tanulmányban 10 éves időszakkal számoltak.

• Ha nem cselekszünk időben, a metánemisszióból eredő károk elérnék a 60 000 milliárdot. (Összehasonlításképpen: a világgazdaság éves GDP-je 70 000 milliárd.) A tudósok legenyhébb szcenáriója 37 000 milliárdos kárról szól.
• A pluszkiadások tovább nőnek, ha ebbe belevesszük az óceánok savasodásának káros hatásait it.
• A metán-emisszióból eredő kellemetlen hatások 80 %-a a fejlődő országokat sújtaná szélsőséges időjárás és abból eredő anyagi károk formájában.
• A metán-kibocsátás miatt már 2035-ben elérnénk az ipari forradalom előtti klímához mért 2 Celsius fokos felmelegedést, vagyis 15-35 évvel korábban, mint a mérsékeltebb jövőképek bizonygatták eddig.
• Ha ennek elkerülése végett összefog a nemzetközi közösség, akkor 50 % az esélye, hogy 2040-re érjük csak el a 2 Celsius fokos felmelegedést.

Tovább olvasom…

A legfőbb változást azonban a megszokások terén kellene végrehajtani: bármennyire sikerül is félig-meddig helyreállítani a talajt, a műtrágyákkal történő takarmánynövény-termesztés, a legeltetés folytatásával az visszaesik az erodált állapotba. Arról nem is beszélve, hogy a műtrágya dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe.

Tovább a cikkre…

A tudósok szerint a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma az ipari forradalom óta 41 százalékkal nőtt, és a mai érték duplázódására még akkor is komoly esély van, ha valamilyen csoda folytán sikerül világszintű kibocsátáscsökkentést végrehajtani a következő év(tized)ekben. A kétszeres szén-dioxid-szint pedig a borúsabb előrejelzések szerint már szinte a teljes szárazföldi jégtakaró elolvadásával, eddig elképzelhetetlen forróságú hőhullámokkal és az élelmiszer-termelést komolyan veszélyeztető éghajlattal (közérthetőbben: klimatikus eredetű éhínségekkel) jár majd.

Tovább a cikkre…

Tavaly drámai mértékben nőtt az óceánok vízhőmérséklete, nyáron rekord nagyságban olvadt az északi-sarki jégtakaró és a grönlandi jégtakaró nagy része, és a tengerszint-emelkedés is rekordot döntött.
Tovább olvasom…

Ez egy nagyon fontos és megszívlelendő cikk, érdemes időt szánni az elolvasására.
“A 21. század elején már tény, hogy a gazdasági szempontok győzedelmeskedtek az ökológiaiak felett. Ennek „eredményeit” az egész emberiség megszenvedi már most is, és a jövőben még nagyobb lesz az ár. Egyre nagyobb bajokhoz, katasztrófákhoz vezet, ha nem tudunk a folyamatokon valahogy közösen változtatni.”
Tovább olvasom