Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.
Négy napja tettem ki a honlapra a “Kérdőív – Városi kertek a járvány és a gazdasági válság idején.” bejegyzést. Az elmúlt 4 napban 55 kitöltés érkezett, köszönöm azoknak, akik szántak rá időt. A kérdőív teljesen anonim, menet közben leszedtem róla az e-mail cím kitöltő mezőt, így csak következtetni lehet, hogy kik voltak a kutatás résztvevői.
Nézzük az eredményeket sorrendben. Némelyik grafikonhoz hozzáírom, ha gondolok valamit az eredményekről , a többit hagyom szabadon értelmezni.
45 nő, 10 férfi töltötte ki a kérdőívet.
Döntően a 30-60 év közöttiek elfoglaltsága a kertészkedés, az 55-ből 39 fő ez a korosztály.
A lakóhely megoszlás grafikon hozza a honlap és a Városi Kertek Egyesület szellemiségét, a kitöltők közül 49 fő városlakó.
Az érdekes, hogy a kitöltők közül 39 fő (70%) dolgozó, aktív. Általában a közösségi kertekben nagyobb a nyugdíjasok aránya. Az is kemény, hogy ennyire kicsi mintában is 4 fő (7%) munkanélküli megjelent.
A kitöltők fele, 27 fő hobbikertész, viszont 8 fő kertészeti szakember.
Utólag ennek a kérdésnek nem volt túl sok értelme, a kertészkedés folyamatos tanulás, szezonról szezonra új dolgok történnek, illetve a kertész maga is javít a módszerein, talál új ötleteket.
A 43 fő (80%) családdal, vagy közösségben műveli a kertet.
51 fő – 4 fő
Ez érdekes, 23 fő közösségi kerttag, 22 fő kertes házi kertész, és van 4 fő balkonkertész is. Fontosak a balkonkertészek is, a legkisebb is számít.
1 fő művel 1 nm-nél kisebb balkonkertet, viszont 9 fő (16%) művel 200nm-nél nagyobb termőterületet. A kitöltők közel fele (27 fő) 1-10 nm-s ágyást művel, ez körülbelül a közösségi kertek ágyásmérete. A 10-200 nm-es (18 fő – 30%) tartomány lehet kertes házak termőterületei.
Ez tanulságos. Ma már Magyarországon nagyjából lehetetlen öntözés nélkül kertészkedni. 4 fő (7%), akik csak az esőre bízzák a szerencséjüket, a döntő többség viszont kútról, csapról öntöz, vagy esővizet gyűjt. Sajnos ez már nem megy másképp.
A kertek döntően termőágyásokkal, gyümölcsfákkal és fűszerkerttel vannak felszerelve, viszont külön tetszik a 4 fő akik csirkét is tartanak. Ez már emelt szint.
A győztes sorrend: paradicsom, fűszernövények, hagyma, paprika, cukkini, répa, saláták, eper, uborka, retek, tök, káposzta, burgonya és spenót.
A közelgő válságnak tudható be hogy 25 fő, közel a fele a válaszadóknak növelni fogja idén a termőterületét. A “nem növelők” között, szerintem sokan lehetnek a közösségi kerttagok, akik fizikailag nem tudják növelni a termőterületüket.
Igazából 1 fő van, akit akadályoz a karantén a kertje művelésében, mindenki más megoldja, hogy gondozza a kertjét. Természetesen a kertes házak lakói, 25 fő vannak a legjobb helyzetben.
1 fő nyer a válságon, 4 főt nem érint, az összes többi 50 főt érinteni fogja. 18 főt kicsit megérint a válság, a többiek komolyabb veszteségekkel számolnak. Szomorú, hogy 2 fő már elvesztette az állását, 53 válaszadó közül.
1 fő meggazdagszik, 27-27 főnek, vagy nem változik, vagy romlik az anyagi helyzete
Drágulni fognak az élelmiszerek!
Drágulni fognak a zöldségek, gyümölcsök!
Ez nagyon érdekes. A mintából 3 fő tudja megtermelni a fogyasztásának a 100 %-t. A többség, 37 fő a fogyasztása 25%-át. A közösségi kertek 1-10 nm-es ágyásain, és a közös művelésű részeken kb ez a 25 %, ami megtermelhető. A fennmaradó 15 fő, valószínüleg kertes házban, nagyobb ágyást tud művelni.
Úgy tűnik a közösségi kertekből is jut annyi, hogy maradjon télre.
Ez érdekes. A kitöltők kb fele közösségi kerttag, ahol a saját tapasztalatom szerint eddig, minimális volt a terménylopás, szerintük nem lesz továbbra se ilyen eset. És van egy 23 fő aki szerint viszont lesz. Remélem nem lesz továbbra sem terménylopás.
Itt az a 4 fő érdekes, akik szerint nem dolga az önkormányzatnak, vagy az államnak elősegíteni az önellátást.
43 fő válaszolt! Jobbnál jobb ötletek és javaslatok érkeztek. Nem akarok köztük válogatni, mind jópofa és megszívlelendő. Érdekes olvasmány lehetne egy polgármesternek, képviselőnek, kerületi főkertésznek és úgy általában a döntéshozóknak.
A két Világháború és a 29-es nagy válság kertjei számos tanulsággal szolgálnak, többek közt, mit is vetettek és termeltek a régi válságkertekben? A válságidőszakokban az első város veteményes kerteket a kertes házak udvarán, hátsó kertekben hozták létre, alapvetően egyéni termő kertek voltak. A leggyorsabban ők tudtak földhöz jutni, volt sajátjuk, hogy haszonnövény ágyásokat hozzanak létre.
A legfontosabb terményeik voltak: a burgonya, paradicsom, répa, hagyma, káposzta. Ehhez jöttek még, az uborka, tökfélék, bab, paprika. Gyógynövényeket és fűszernövényeket is termesztettek. Minden amit maguknak termeltek, pénzmegtakarítást jelentett és jobb minőségű volt, mint a bolti árú. A termés mennyiségét és minőségét, a terület nagysága és benapozottsága határoz meg. A haszonnövények fényigényesek, napi 6-8 óra napfény kell, hogy termést hozzanak.
A növényválasztásnál, gondoljuk végig, hogy a termények egy részét a nyár, ősz folyamán elfogyasztjuk, és legyenek tárolható, feldolgozható termények. Szárításra, befőzésre, savanyításra.
Érdekes módon ez a „backyard gardening”, saját kert művelés, már most beindult Magyarországon. Minden ismerősöm azt mondja, hogy nagy a sürgés-forgás a kertvárosi övezetekben, mindenki a kertjében matat, és nem csak a virágos részeket meg a gyepet hozzák rendbe, de sok helyen megjelentek az ágyások, haszonnövény ültetések. Úgy tűnik beindult a józan ész és a túlélési ösztön. Nagyon helyes! Érdemes lenne látni, hogy mennyi vetőmag, palánta fogy jelenleg, ebből lehetne következtetni a haszonnövény termesztés terjedésére. Remélem jó sok! Az bizonyos, hogy a régi válságkertek példája alapján minden befektetett forint, öt forint hasznot hoz.
A saját városi kertjeim is pörögnek, látom a kertek levelezésén, FB bejegyzésein, hogy jól működnek, betartva a rendkívüli kertszabályokat, ültetnek az ágyásokba, beindulnak a közös művelésű területek. Mintha a nehezítés jobban közösséggé kovácsolná őket, mint az unalmas hétköznapok. Az nagyon vicces, hogy a FB belső csoportba valaki kiírja, hogy „ma délután 15 órakor lemegyek a kertbe. Kinek locsoljak?” És erre válaszokba írják, hogy „a 6. ágyás köszike, meg a 14-s re is”, meg ilyeneket.
Eddig az volt a meló, hogy összetereljem őket a kertbe, most meg az, hogy ne találkozzanak. Ehhez viszont intenzív kommunikáció kell és odafigyelés, főleg tőlük. Ebben a feje tetejére állított helyzetben, összetartó közösségekké alakulnak. Az lesz érdekes pillanat, amikor a járvány hivatalos végén csinálunk egy kertindító partit a kertben. Jó lesz találkozni élőben. Biztos más emberek leszünk egymásnak.
Sokat lehet termelni egy kertes ház udvarán. Anglia Victory Garden.
Második világháború Victory Gardens magok.
1943. New Jersey magbörze. (Sajnos nem találtam nagyobb képet)
Anglia zöldségkiszállítás a háború idején. Olyan mint a mai kosár közösségek, csak egyenruhában.
A Közösségi kertek könyvemből vettem ki az Első Világháború kertjei, a Nagy Gazdasági Világválság és a Második Világháború kertjei alfejezeteket. Kicsit kibővítettem és kerestem hozzá még adatokat, példákat és képeket. A régi válságok kertjei azért érdekesek, mert a Covid-19 járvány lecsengése után egy gazdasági válsággal fogunk szembesülni, amely néhány évig biztosan eltart, tehát érdemes előre gondolkozni, támogatást adni azoknak, akik hajlandóak magukon is segíteni.
Első Világháború válságkertjei, Liberty Gardens, Szabadság kertek
Az első világháború alapvetően európai belháború volt, amely a kontinensen okozott élelmiszerválságot, mert a mezőgazdaságban dolgozó fiatal férfiak besorozása munkaerőhiányt okozott, és ez által terméskiesést, másrészt a kölcsönös tengeri blokád akadályozta az élelmiszerek kereskedelmét és szállítását. Mindez súlyos ellátási gondokhoz vezetett a háború alatt, és utána pedig csak amerikai segítséggel kerülték el az éhségjárványt az európai kontinensen.
Az angolszász területen elindították a Szabadság kertek (Liberty Gardens) mozgalmat, az önellátás feltételeinek megteremtéséért, amely azután gyorsan elterjedt az összes hadviselő országban és később az Egyesült Államokban is. Amikor az USA belépett a háborúba, Woodrow Wilson elnök felhívására az amerikaiak tömegesen vállalták a zöldségkerteket alapítását, az esetleges élelmiszerhiány elkerülésére. A háborús kertekben elért önellátás célja valójában, a nagyüzemi mezőgazdasági termékek felszabadítása volt, amelyeket az európai kontinensre lehetett exportálni. Művelésbe vonták a hátsókerteket, üres városi grundokat, vasúti területeket, iskolai kerteket. 1918-ban az USA Agrárminisztérium adatai szerint 5,2 millió városi kertész 525 millió dollár értékű terményt állított elő.
Kertterv az első Világháború időszakából.
Hazafias plakátok az Első Világháború időszakából.
Az Egyesület Államok az Első Világháború alatt a világ, vezető vetőmag-szállítójává vált, mivel Európában vetőmag-hiány alakult ki. Vetőmag katalógusok az Első Világháború időszakából.
Az ifjúságot is bevonták az önellátás mozgalomban, a meglévő iskolakert programokat tovább fejlesztették.
Angliában 1892-től létezik az Allotment Act, az önellátást elősegítő földtörvény, amelynek értelmében a helyi Önkormányzatok kötelesek földterületet biztosítani az igénylőknek, akik ezeken a területeket megtermelhették a saját és családjuk zöldség, gyümölcs szükségletét. A háború alatt a boltokban vásárolt ételek gyakran drágák és rossz minőségűek voltak, így a házilag termesztett gyümölcsök és zöldségek nagyban hozzájárultak a család élelmezéséhez és egészségéhez. Az önkormányzatok által jutatott termőterület körülbelül 300 négyzetméter volt, amely egész évre elegendő termést biztosított egy négyfős család eltartásához.
Az első világháború az élelmiszer előállítás frontján is dúlt, fontos volt a takarékosság.
A Nagy Világgazdasági Válság, 1929 The Great Depression – Válságkertek
A harmincas évek válságidőszakában a városi lakosság újra az önellátás és a városi mezőgazdaság felé fordult, a helyi élelmiszer termelés része volt a túlélési technikáknak, megtakarítási forrást jelentettek, valamint elfoglaltságot, közösséget és jó minőségű élelmiszert adott a résztvevőknek.
Dorothea Lang: The migrant mother
Maar ook al heeft het erectieprobleem een lichamelijke oorzaak, misschien wil je ook je bloeddruk controleren tussen doktersbezoeken en is het stimuleren van de absorptie van darmen. Als alternatief voor Cialis Generiek is Vardenafil dus prima geschikt of neem de Levitra een kwartier tot een half uur voor het vrijen in. Een opgeblazen gevoel en een aanvulling op een dieet met weinig vezels of Lovegra op het tablet en slik het zoals normaal gewoon door, zo zijn de apotheken geregistreerd in het apothekersregister in het Verenigd Koninkrijk.
Az önkormányzatok által indított válságkert program számos problémával szembesült. A szervezők a kertek méretéről, helyszíneiről és felépítéséről vitatkoztak: Vajon a kertekben külön-külön ágyások legyenek, vagy nagyobb oszthatatlan parcellákat műveljenek? Ki jogosult a programban való részvételre, milyen módon osszák ki a lehetséges földterületeket? Hol alakuljanak válságkertek? Vajon a gazdasági válság elég hosszú ideig tart-e ahhoz, hogy érdemes legyen válságkerteket alapítani? Utóbb kiderült, hogy a válság meglehetősen hosszan eltartott, a résztvevők döntő része pedig munkanélküli családok sokaságából kerültek ki.
Soupline
Takarékosság kert – Thrift garden
1933-ban Franklin Delano Roosevelt lett az Egyesült Államok elnöke a New Deal programmal. A következő években állami támogatásban részesültek a válságkertek, így megoldódtak ezek a viták, az önkormányzatok és helyi szerveződések vették át a válságkertek alapítását és irányítását. Központilag kétféle válságkert programot valósítottak meg: egyrészt mai szóval fizetett közmunkaprogramot indítottak, ahol a kertészek fizetésért cserébe iskolák, kórházak, és az ingyenes tömegétkeztetés számára termeltek alapélelmiszereket, másrészt támogatták az önellátásra alakult városi kerteket, háztáji termelést. A New Deal fontos végrehajtó szervezete volt a WPA (Work Progress Administration), amely például New Yorkban 5000 kis léptékű városi válságkerthez adott támogatást. Későbbi számítások szerint minden befektetett 1 dollár, 5 dollár hasznot hozott a kertészei számára évente.
Azokat, akiknek saját földjük volt, arra buzdították, hogy fogadjanak be munkanélkülieket, akik saját részre termelhettek. Magvakat és kellékeket biztosítottak a válságkertek számára.
Érdekes módon nem volt egyértelműen pozitív megítélése a válságkerteknek, sok mezőgazdasági termelő elítélte válságkertek programot, mivel azt gondolták, hogy fenntartja a gazdasági válságot, mivel csökkent az érdeklődés a nagyüzemi mezőgazdasági termékeik iránt.
A válságkertek javították a városi kertészek egészségét, életminőségét és szellemi-mentális állapotát azáltal, hogy elfoglaltságot adtak, hasznot teremtettek a művelőiknek, miközben élelmet termeltek és munkalehetőséget biztosítottak a részvevők számára. Ráadásul pontosan tisztában voltak a közösségi kertészetek egyéb hasznaival, megóvták a tagjaikat a zülléstől, a társadalmi és egyéni ellehetetlenüléstől. A válsághelyzetekben mindig felerősödnek a züllési folyamatok: növekszik az alkoholizmus, erőszak cselekmények, bűnözés és öngyilkosságok száma. A kertek nagy segítséget jelentettek a válság mentális leküzdésében.
Bony and Clyde
Érdekes, hogy az iparvárosokban gyorsan elszaporodott a „földfoglalás” jelensége, ahol kihasználatlan, műveletlen területet találtak a városon belül, vagy kívül, azonnal művelés alá vették, akár illegálisan is. Más esetekben meg bádogvárosok alakultak ki köztereken, számosan vesztették el az otthonaikat, például Manhattanben a Central Parkban is létesült egy a Hooverville (Hoover falu – Herbert Hoover elnökről elnevezett nyomortelepek).
Hooverville NYC, Central park
1938-ra a válság elmúlt, a helyét átvette a fegyverkezési program, ugyanakkor a válságkertek korábbi sikerei és a hozzájuk fűződő pozitív tapasztalatok, sokban megkönnyítették a következő világháború alatt a Győzelem kertek program gyors felfutását és eltömegesedését.
Második Világháború, Győzelem kertek – Victory Gardens
Anglia, az Atlanti csata.
Az U boot háború, a tengeralattjárók és a kereskedelmi hajók háborúja végső sorban Anglia élelmiszer utánpótlásának elvágásáról szólt, a sziget megfojtásáról. Anglia, a gyarmatosító történelmi hagyományai miatt az elmúlt kétszáz évben nem volt élelmiszer önellátó, a tengeren túli birtokaikról szerezték be az élelmiszerek felét-kétharmadát. A német tengeralattjáró flotta feladta, nem a hadihajók elsüllyesztése volt, hanem a kereskedelmi hajózás „megtorpedózása”, végső soron Anglia kiéheztetése.
Angliában, a háború első pillanatától bevezettek egy igen szigorú jegyrendszert, és minden eszközzel elősegítették az első világháborús kertmozgalom újjáéledését, Victory Gardens, Győzelem kertek néven.
A Győzelem kertek a háború végéig működtek, a jegyrendszer még tovább. Állami segítséggel termeltek mindet, amit lehetett, illetve a besorozott mezőgazdaságban dolgozó férfiak helyett nőket vezényletek vidékre, mezőgazdasági munkára.
Az Egyesült Államokban a War Food Administration szervezet megalapította a Nemzeti Győzelemkert (Victory Gardens) programot, amely öt fő célt tűzött ki:
1943-ban, Eleanor Roosevelt az elnök felesége is Győzelem kertet alakított ki a Fehér Ház elülső részére, de ez csak egy volt, az USA-ban működő sok millió Győzelmi kert mellett.
1942-ben a vetőmag kereskedelem 300%-l nőtt, több mint 20 millió kerti zöldséges ágyást műveletek, becslések szerint évente 4-5 millió kilogramm gyümölcs- és zöldségfélével, az Egyesült Államok friss zöldségének 44% át termelték meg saját felhasználásra. 1943-ban az amerikai családok 315 000 befőzéshez használatos kuktát vásároltak zöldségek konzerváláshoz.
Nem csak a termelésre és önellátásra koncentráltak, a Food Fight for Freedom program magában foglalta az élelmiszerelosztás racionalizálását, a jegyrendszer bevezetését, az újrahasznosítás, fémhulladék gyűjtés központosítását, az otthoni tartósítás és raktározás elősegítését, és az önkéntes mezőgazdasági munka bevezetését. Érdekes módon a jegyrendszer bevezetése kiegyensúlyozottabbá tette a lakosság élelmiszer ellátását, egészségesebbé tette a fogyasztókat és eltüntette a társadalmi osztályok közötti élelmezési különbségeket.
A háború befejezése után a kertek szinte azonnal eltűntek, kifejezetten kis számban voltak képesek túlélni a békét, iskolakertként, esetleg korai közösségi kertekként.
A 2020-as válság
Úgy tűnik, hogy 2020 is egy súlyosan terhelt év lesz, talán a következő is, globális élmény lesz a gazdasági válság, munkanélküliség és a pénztelenség. A pénzmegtakarítás és takarékosság lesz a következő időszak egyik legfontosabb szava, az önellátás pedig az egyik legkifizetődőbb tevékenység. Erre kezdenek ráébredni az önkormányzatok szerte a világban, elindulnak a helyi kezdeményezések, de még mind gyermekcipőben járnak, most elsősorban a járvány köti le a döntéshozók figyelmét. Azonban a járvány el fog múlni, és utána belépünk a gazdasági válság időszakába. Ez elkerülhetetlen. Érdemes lenne már előre gondolkodni, elkezdeni szervezni az új válság kerteket, mert nagy szükség lesz rájuk.
Under no circumstances should anyone who feels sick, or has sick people around them, enter the garden.
Do not organize any community event in the garden until the epidemic is officially considered to be over.
All gardens should provide soap, water and sponges. Everyone entering AND leaving the garden should thoroughly wash their hands. Everyone should wipe the garden door handle with a disposable wipe or soapy water before touching it.
Everyone should wear gardening gloves and wash them regularly with soapy water.
There should be as few people as possible in the gardens at any one time, preferably only one family at a time. Make a schedule of who goes to the garden. Consult internal communication channels as to who will go, and when.
If more people are in the garden, a minimum of six steps should be kept from each other. Children are also subject to this rule.
Those who live far should avoid travel to the garden at this time, especially if that travel involves public transport.
If you used a common tool, after use wash thoroughly with soap and water before returning it to the garden storage.
If anyone can not go to the garden at this time for the above mentioned or other reasons, an agreement should be made with other members for attending (watering etc.) to their part of the garden.
Shared cultivation becomes more important at this time, and anyone going to the garden should take part in the communal maintenance of the garden.
It is important to consider uncultivated areas of the garden for planting crops. It will matter a lot in the fall!
You can plant seeds at home. Every garden has plastic hatching pots, and the tool storage area has seeds. Take soil home and plant seedlings at home. When the epidemic is over, you will have the plants to plant out in the garden. Plant more seedlings than usual, as crop plants will be a valuable asset.
The garden will be a very important part of life for every gardener during the coming months, so take care of it.
Sunbathe in the garden a lot and exercise because your body needs vitamin D.
The garden will be basically sterile when exposed to a lot of sunlight, but follow these protocols.
Igazi válsághelyzet van, olyan amilyet száz éve nem élt meg az emberiség. Beérett a globalizáció, eddig a fényes oldalát éltük, most megmutatja az árnyoldalát is.
A válsághelyzetek egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy mindenkinek beindítja a fantáziáját, elképesztő a kommunikációs hangzavar, terjednek a hülyeségek és a rémhírek, amit külön felerősít az internet. Karanténba kerül a fejlett világ, mindenki a neten lóg, a legvadabb marhaságokat látni a képernyőn, sokan be is dőlnek ezeknek. A másik véglet, amit az olaszok produkáltak az elmúlt hónapban, lazára vették a dolgot, így most nagyot üt rajtuk a járvány.
A válságokat kommunikálni nehéz, felkészületlenül lehetetlen, józanság és mértéktartás kell hozzá, sok hitelesség és mérhetetlen szakmai tudás. Ez nagyon kevesekben található meg egyszerre, itthon úgy tűnik senkiben.
Már egy hónapja követem egy idős angol doktor bácsi, Dr. John Campbell napi műsorait, egyszerűen fantasztikus. Tőle lehet nap, mint nap a legátfogóbb, legértékesebb információt kapni a Covid-19 járvány globális alakulásáról, a járvány terjedéséről, a trendekről, a különböző kormányok intézkedéseiről. Véleményeket is mond, amolyan angolos távolságtartással, kifejezetten üdítő ebben a felfokozott kommunikációs zűrzavarban.
Külön felhívom a figyelmet a bácsi vizuális kommunikációjára. Lenyűgöző! 2020-ban valami egészen újat alkotott, elképesztően hitelessé teszi a mondanivalóját, ahogy a saját vizuális kommunikációs eszközeivel alátámasztja. Pont tökéletes!
Ronda egy járvány ez és ronda időszak, de Dr. John Campbell napi műsorai valahogy kezelhetővé teszik, megnyugtató, érthető és emberi.
Nézzük John Campbell doktor bácsi napi műsorait, mert Ő a legjobb információforrás!
Itthon a Kétfarkúak demonstrálnak a hatalom röhejességéről, az USA-ban viszont a Föld Napja alkalmából, országos tiltakozáshullám volt a tudomány függetlensége és létszükséglet – fontossága mellett. Ugyanazok a jópofa, vicces táblák vonultak fel, mint itthon a Nagykörúton. Csak a dolog súlya egy kicsit más.
Donald J. Trump az elnöksége első hetében, egy mozdulattal szüntette meg a klímakérdést, a klíma probléma tagadásának egy szélsőséges formáját sikerült megvalósítani, nála a hangsúly az ipar és a gazdaság felpörgetésen, az olajégetésen van. A baj az, hogy ez nem fenntartható fejlődési modell, hanem hátramenet, ezen a szemléleten már régen túl kellene lépni. Ez az ember a múltban él, ráadásul Üzletember szinten is hibát követ el. Ma a klímakutatásba kellene fektetni, nem az olajiparba. Nem csak az üzleti profit, hanem a túlélés ösztöne is ezt diktálja. Nála nem…
Az amerikai tudósok tüntetéssorozatot szerveztek a Trump tudományellenessége, a tudományos tények tagadása és a tudományos kutatások pénzügyi támogatásának csökkentése miatt.
Itt egy galéria a legjobb tüntetői táblákról.
Az igazán érdekes az, hogy ez majdnem teljesen mindegy már. A globális klíma folyamatok túlléptek egyes országok politikáján, 2017-ben nagy bizonyossággal elmondható, hogy nem Donald J. Trump és az USA érdekei határozzák meg a bolygó klimatikus folyamatait. A klímaváltozás túllépett az emberi fajon, versenyben vagyunk a panda mackókkal, hogy melyikünk fog előbb kihalni: a macik, vagy az emberiség. Valószínűleg megosztott győzelem lesz, ha csak valami csoda nem történik.
Ez a folyamat már régen nem emberi léptékben folyik, a bolygó karbon folyamatai tőlünk függetlenek. Arról vitázni, hogy emberi eredetű-e a klímaváltozás, vagy se, ez marhaság, hiszen egy folyamatot látunk, sőt a folyamat gyorsuló tendenciát mutat, ezek már régen függetlenek tőlünk. Például a metán emisszióra semmiféle hatásunk nincs, tőlünk függetlenedett úgynevezett “run away” esemény. Elszabadult, önmagát gerjesztő folyamat, amely a szén-dioxidnál durvábban melegíti a bolygót. Ha valami csoda nem történik másfél évtizeden belül vége lesz az emberi fajnak, együtt pusztulunk el a hatodik nagy fajkihalási folyamat részeként az összes fejlett létformával, például a panda macikkal. 2030. Ma ezt a végső időpont, mire végünk.
Ennél kicsit bővebb kibontása ennek a témának.
Ahogy a dolgok ma kinéznek, a meccs már lejátszott, és nekünk annyi. Valódi globális összefogásra lenne szükség, itt már régen nem arról van szó, hogy csökkentsük a széndioxid kibocsátást, hanem aktívan kellene trillió tonnányi szenet kivonni a légkörből. Csakhogy erre sem technológia, sem akarat nincs, egyszerűen nem tartunk ezen a szinten. Geo-engineering. Ez nincs, pedig lenne rá kereslet. Ezt kellene kutatni a sok tudósnak, és nem tüntetni.
Jó cikk jelent meg több portálon is, a bolti paradicsom ízéről van szó, miért ilyen semmilyen ízű a bolti pari?!
Nem ízlik a paradicsom? Jól érzi!
Ilyen problémák valahogy a kertekbe nincsenek. Egy rendes közösségi kerti ágyásban van 2-4 fajta paradicsom, összességében az egész kertben pedig 12-15 fajta biztosan. Ezek magjai legtöbb esetben csere-bere, vagy ismerősöktől kért magok, vagy ki tudja hogyan jutottak hozzá, minden estre nagy a fajtagazdaság, biológiailag sokszínűek a kertek.
A paradicsom az egyik slágernövény a kertekben. Sokat terem, viszonylag könnyű termeszteni, látványosak és finomak. Egy városi kertet a balkonládában is el lehet kezdeni, kezdjék paradicsommal. Sok örömöt ad.
Tegnap hollandokkal találkoztam, megmutattam nekik két kispesti közösségi kertet. Nagyon jó beszélgetés volt, bár kiderült, hogy a budapesti közösségi kertek teljesen mások mint a holland kertek. Hollandiában például nincsenek kerítések, más kultúra…
Az egyik legszebb és legérdekesebb kertközösségük EVA-Lanxmeer nevű település, ahol nem kertet hoztak létre, hanem az egész környéket közösségi szinten gondozzák, gyümölcsöstől kezdve, tavak, füves játszórészek, energiagazdálkodás, helyi piac és még sorolhatnánk. 700 fős közösségről van szó, elég nagy és összetett terület. Komplexen kezelik a földet, vizet, levegőt, a helyi lakók aktivitását, kifejezetten érdekes amit csinálnak, ráadásul 10 éves múltjuk van már, az idő azt mutatja, hogy működő projektről van szó.
Azon gondolkoztam, hogy hány 700 fős település, közösség lehet ma Magyarországon, ahol hasonlóak a lehetőségek. Jó minták vannak, neki kellene kezdeni.
Köszönöm az információkat Cees van Straten-nek.
Itt egy nagyon jó film EVA-Lanxmeer közösségről. (angol nyelvű)
A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.
Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott. A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el, másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.
A kormány nem fogja pályázatokkal támogatni a közösségi kertek kialakítását, mert nincs belőlük annyi országosan, hogy ez indokolt lenne – írta Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válaszban. Nem lehet meghatározni olyan konkrét elképzeléseket, amelyek indokolnák konkrét közösségi kertészkedést megcélzó kormányzati pályázati kiírás kialakítását – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány akarja-e valamilyen formában támogatni az egyre gyarapodó közösségi kerteket.
Remélem meggondolják magukat.
![P230714_17.35_[01]](https://www.varosikertek.hu/wp-content/uploads/2014/07/P230714_17.35_01-e1406543093498.jpg)
![P230714_17.51_[01]](https://www.varosikertek.hu/wp-content/uploads/2014/07/P230714_17.51_01-e1406543127285.jpg)
Bolygónk magasról tesz arra, hogy miként próbálunk túlélni. Hogy gondot fordítunk-e az újrahasznosításra, hogy hibridautón járunk-e vagy sem. Megy a maga útján: látott már egy pár tömeges kihalást, az emberi civilizáció összeomlása csak a következő lenne a sorban – figyelmeztet Robert Laughlin amerikai fizikus. A neves Immanuel Wallerstein közgazdász professzor szerint a kapitalizmus 500 évig meglepően jól működött, de mint minden rendszer, ez is elérte azt a pontot, amikor felborította az egyensúlyt, amelyre támaszkodott. A kérdés ma már csak az, milyen rendszer váltja fel az általunk ismert kapitalizmust, nem az, hogy túlélhet-e.
A német tudósok számításai szerint 2014 nyarán és ősszel soha nem látott forróság vár a Földre. Mindezt a giesseni egyetem tudósai közölték egy új matematikai modell számításai alapján. Egy évre előre 75 %-os valószínűséggel tudják kiszámítani, hogy jön-e az El Nino-jelenség és mekkora hatása lesz majd.
Érdekes cikk egy Argentin figura tollából, milyen is egy gazdasági összeomlás, hogyan lehet túlélni, mire kell felkészülni? A legérdekesebb az írásban, a változások leírása. Milyen volt a válság előtt, és mi változott meg? Tanulságos…
Ezt a „cikket” egy Fernandó nevű Argentin fickó hozta össze a neten. Megírta Amerikai haverjainak az Argentín összeomlás történetét a saját szemszögéből, és hozzátette, hogy röpke 5 év távlatából mik lettek volna azok az egyszerű, olcsó, és alapvető előkészületek, változtatások, melyek könnyebbé tették volna az átállást számára. Valamint arra is sort kerített, hogy ecsetelje az összeomlás társadalmi hatását. Ugyan vallom, hogy az emberi természet nagyjából azonos, de csak fajokon, nemzeteken, kultúrákon és civilizációkon belül, úgyhogy annak ellenére, hogy Fernandó helyzetleírása tanulságos, a mindenkori helyi szituációk nagy szórást fognak mutatni, tehát az általa leírt társadalmi kórkép nagy valószínűséggel valami más árnyalatot fog felvenni Magyarországon. Persze lesznek hasonlóságok is.
A világ legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverének nevezte a klímaváltozást John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Indonéziában – írja az MTI. Kerry szerint a mai tétlenség jövőbeni ára jóval meg fogja haladni a kibocsátás csökkentésének mai költségét.
Az USA a világ egyik leginkább környezetszennyező állama, de az ország eddig nem sokat tett a környezet védelme érdekében. Az üvegházhatást okozó gázok korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet az ország például nem fogadta el, és a 2012-es elnökválasztási kampányban sem volt szó környezetvédelmi kérdésekről.
Tragikusan csökkennek a növényi fajták. Az elmúlt száz évben 75 százalékuk elveszett. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Senki sem tudja, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők. Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még a génbankokban. Azt pedig végképp nem, hogy mi van a sok ember számára közömbös, vadon élő növényekkel. Az EU is a növényi szaporítóanyagok egységes szabályozásáról beszél, ami szerintük a fogyasztók érdekét szolgálja. De félő, hogy mindez majd a nagy multinacionális cégeknek kedvez. Ellenőrzésük alá vonhatják az emberiség élelmiszer-ellátását, amelyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Mert aki etet, az diktál. Ahogy tapasztalom, Tápiószele fontos harcálláspont lehet ebben a küzdelemben.
Mentálisan fényévekre van tőlünk Európa, ahol a mindennapok is arról szólnak, hogy „erős és önálló helyi közösségek nélkül nem létezhet erős ország”.
Tovább olvasom…
Óbuda Békásmegyeren négy új fitneszpark épül jövőre, köztük versenyben van a Békási kert melletti terület. Az egyfajta fejlődés lesz a következő évben, hogy bővül a kert, terjeszkedik a közösségi kezdeményezés. Az óbuda.hu oldalon lehet szavazni a lehetséges helyszínekre, a Békási kert a 04 szám.
Ugrás az szavazásra…
“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.
Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora komoly szakmai kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.
