Érdekes cikk jelent meg a Magyar Mezőgazdaság újságban: „Zöldebb és ehetőbb város” címmel.
A cikk egy londoni kampányra hívja fel a figyelmet, amely a városi kerteket városfejlesztési, fenntarthatósági szempontból mutatja be. Az jó, hogy a városi kerteket összekapcsolja a klímaalkalmazkodás és a városi zöldfelület gazdálkodással, bár egy London méretű városban bármennyi kertet hoznak is létre, gyakorlatilag nincs hatása a város klímására, egyszerűen a léptékek miatt. Az is jó, hogy megemlíti, hogy a városi kertek közösségeket teremtenek.
Azonban több zavaró elem is van, vagy inkább hiányzik.
Egyrészt az egész nagyon kampány ízű, Angliában már az 1887-ben törvényt hoztak “Allottment Act”, hogy minden állampolgárnak joga van, kis léptékű önellátást célzó földdarabra, majd 1908-ban ezt újabb törvénnyel erősítették meg, a „Small Holding and Allottment Act”, amely kötelezővé tette az önkormányzatok számára, hogy termőterületet biztosítsanak a városi kertek létrehozására. Ez a törvény lett Angliában a városi kertek igazi támasza és törvényi háttere. Persze a törvény nem teremt elegendő földterületet, a cikk is megemlíti, a végtelennek tűnő várakozási listákat.
Másrészt, főleg Londonban sincs már szinte semmi szabad terület. Egy önmagát túlnőtt nagyváros, ahol értelemszerűen inkább a lakhatásra próbáltak koncentrálni az elmúlt évtizedekben, mintsem a kertek alapítására. Ez egyébként lassan Budapesten is a legnagyobb gonddá válik, kezdenek elfogyni a lehetséges kert helyszínek.
A cikk további baja, hogy nem elég az, hogy földterületet kell biztosítani a kertészkedni vágyóknak, hanem a kertészeti tudást is át kellene adni, illetve a közösségfejlesztést is szerves részévé kell tenni a programnak. A városi kerteknek csak az egyik haszna a saját termés, ennél azonban jóval fontosabb, a szomszédsági közösségek fejlesztése, az egyének életminőségének javítása.
Szóval megint egy olyan kampány, ami nagyon jól hangzik, a cikk ki is mondja : „könnyen megvalósítható siker”, csak a valóban sikeres működéshez szükséges fejlesztéseket felejti ki, ahogy ez számos budapesti közösségi kert alapításánál is kimaradt. Oktatás, közösségfejlesztés, az első szezon mentorálása, stb.
Ettől függetlenül jó, hogy vannak ilyen kezdeményezések.
Londonban van egy kifejezetten jó Múzeum Garden Múzeum.
