Article series 03
A kertalapítási folyamat egyik legérdekesebb része a tervezési folyamat.
A közösségi kert egy összetett tervezési feladat, sok funkciója van, sok kerti eszközt kell telepíteni, figyelni kell a működtetésre és biztonságra és ezen felül esztétikusnak is illik lennie. Mindenképpen szakemberrel terveztessünk, olyan tájépítésszel, aki látott már közösségi kertet, esetleg tagja is volt már egynek.
Minden önkormányzatnak van Zöld Irodája, az a szervezeti egység, amely a kerület zöldfelületi fenntartással, gyarapítással foglalkozik. Az önkormányzat részéről ők a „projektgazdák”, ők koordinálják a kert születését. Egyéb osztályok is részt vesznek a projektben, mint például az ingatlangazdálkodás, vagy az önkormányzat kertészeti cége, végső soron ők fogják megépíteni a kertet. A hazai önkormányzatok legtöbbjének van saját kertészeti Nonprofit cége, velük végeztetik el a kerület zöldfelületi karbantartását, parkok, játszóterek építését, sokféle és szerteágazó a munkájuk. És vannak önkormányzatok, akik külső vállalkozóra bízzák ezt a munkát. Mindenképpen az a legjobb, ha az önkormányzat a saját cégével építi a kertet, az építés művezetése külön szakma, ha valakinek nincsen benne gyakorlata, ne vállalja.
A területbejárás, a kert helyének meghatározása
Az önkormányzat ingatlangazdálkodási osztály szokott listát adni a lehetséges helyszínekről, járjuk be a listán szereplő területeket és a következő szempontokat vegyük figyelembe:
A terület nagysága.
A közösségi kert legyen körülbelül 1000 négyzetméter, ebben fér el körülbelül 25-28 ágyás és a közös művelésű területek, járófelületek, közösségi tér, stb. A túl nagy terület azért nem éri meg, mert a kertet fenn kell tartani, ha túl nagy a kert az megnehezíti a működést. A túl kicsi terület meg kevés ágyást tud befogadni, fajlagosan túl sokba fog kerülni a kert.
Benapozottság
Épületek közé beszorított szűk telken, vagy fákkal benőtt területen nem érdemes kertet alapítani, mert nem fognak fejlődni a növényeink. Napi 10 -12 óra benapozottság mindenképpen kell. Jó, ha vannak fák a leendő közösségi kertben, mert akkor ezek köré lehet telepíteni a közösségi teret, árnyékos, nyugodt beszélgetős részeket, de a terület nagyobbik része legyen zavartalanul napsütötte.
Vízhálózat
A kertet öntözni kell, általában a hálózati vízzel, mellék-mérőórával ellátott lecsatlakozást kell kiépíteni. A vízdíjat a kertészek fizetik, de legtöbb esetben az önkormányzat állja, többe kerül a bürokratikus hercehurca, mint maga a vízdíj. A kerten belül is ki kell építeni a több kiállásos vízhálózatot, ez is tervezettséget igényel. A kerti vízhálózat alap felszereltség, anélkül nincs működő kert. Mindig felmerül az esővíz gyűjtése, azonban a tapasztalat az, hogy ezt szinte soha nem elég, ráadásul a víztárolók igen költségesek. Megoldható a kút fúrása is, azonban az is tapasztalat, hogy a közösségi kert éves szinten 40-60 ezer forint vízdíjat termel (csatornázási díj nélkül, mellékmérővel mérve), ez az összeg a tagok számára kifizethető és olcsóbb, mint a fúrt kút kiépítése és fenntartása, ráadásul városon belül nem biztos, hogy megfelelő vízréteget találunk, jobb és egyszerűbb a hálózati víz.
Soil, growing environment
A városi talaj nem alkalmas növénytermesztésre. Szennyezett, kimerült, nem érdemes vele kísérletezni. Budapesten a közösségi kertek emelt ágyásaiban kizárólag behozott talajt használnak. Behozott talaj esetén érdemes előre ellenőrizni, hogy mit szállítanak, mivel gyakran kaptunk köves, gyomokkal szennyezett talajt, ami sok problémát okozott, amíg sikerült jó minőségű termesztési környezetté alakítanunk. Egy szezon alatt az emelt ágyások talaja meglehetősen kimerül, ezért a tápanyag-pótlás nagyon fontos. Ezen felül a magas ágyásoknak számos előnye van: kevesebbet kell hajolgatni a műveléshez, ellenőrizhető a talaj minősége és tápanyag-tartalma, kevesebb vízre van szükség, és a kártevők nehezebben jutnak el a növényekhez. Minden ősszel, amikor a kertet téli pihenőre bocsátják, kerti komposztot adnak a magas ágyásokba, és érdemes hozzáadni érlelt szarvasmarha-trágyát is, hogy a következő szezonra ismét tápanyagban gazdag, jó minőségű termesztési környezet álljon rendelkezésre.
Lakósűrűség.
Közösségi kertet alapvetően lakótelepeken, sűrűn beépült városi területeken érdemes létrehozni, itt van nagy lakósűrűség, hiánya a kiskertnek. Sok nyugdíjas él lakótelepeken és sok a kisgyerekes család, ők szoktak a legaktívabb tagjai lenni a közösségi kerteknek. Kertvárosban nem érdemes közösségi kertet indítani, hiszen mindenkinek van saját kertje.
Közösségi kert tájépítészeti tervezése, a tervezési folyamat
A városi kertnek számos funkciót kell ellátnia, így elengedhetetlen a tudatos és szakmai tervezettség. A kert nem csak a városi mezőgazdaság, illetve a növénytermesztés terepe: közösségi, oktatási feladatokat is ellát, továbbá illeszkednie kell a város szövetébe, részévé kell válnia a környék életének, és nem utolsósorban esztétikusnak is kell lennie. Létezik természetesen közösségi tervezés; semmiképpen nem szabad kihagyni a tervezési folyamatból a leendő használókat, azonban a tanult szakmai megalapozottság a tervezésben, elengedhetetlen a kert hosszú távú működéséhez. Jól kell tehát lerakni az alapokat, amelyekre a közösség fogja felépíteni a működő kertet. Egy közösségi kert nem az első szezonban készül el. Ilyenkor az alapfunkciók épülnek meg, ágyások, kerítés, vízhálózat, járófelületek, majd a következő szezonokban már maguk a kertészek fejlesztik tovább, lesz egyre gazdagabb, kényelmesebb és legfőképp egyre bujább, egyre sokszínűbb.
A tervezés elemei:
Kerítés, emelt ágyások, vízhálózat-öntözés, komposztálók, közös művelésű területek (fűszerkert, virágágyások, bogyósok), járófelületek, közösségi tér helye és funkciói, homokozó a gyerekeknek, kerti bútorok, árnyékot adó napfénytető, tűzrakóhely, zárható szerszámtároló és a kerten kívüli területek. Nagyon fontos, hogy a városban emelt ágyásokat alkalmazzunk, jó minőségű hozatott földdel. A városi talaj nem biztonságos, sok kerthelyszín eleve sitt mező, nem érdemes kockáztatni. Ráadásul az emelt ágyásnak számos előnye van: kisebbet kell hajolni a műveléshez, magunk tudjuk alakítani benne a termőföld minőségét, tápanyagtartalmát, kevesebb vizet igényel, a kártevők is nehezebben férnek a növényeinkhez.
Koncepciótervek.
Az eddigi legjobb módszer a Corvinus Egyetem Tájépítész tanszékével közös kurzushetek voltak, amelyek során a hallgatók, koncepcióterveket készítettek egy adott helyszínre. Ennek során találkoztak a leendő kertészekkel, az önkormányzat képviselőivel, éles-valódi feladatként élték meg a közösségi kert tervezését. Így valósult meg többek közt a Békási kert, a szentendrei közösségi kert a Szélrózsa kert, és így született az egyik legszebb kertterv, ami azután nem valósult meg az Amfikert terv.
A hallgatói koncepciótervekből azután össze kell gyúrni egy végtervet és a kivitelezési tervet, ezt a tapasztalat azt mutatja, hogy jobb nem a hallgatókra bízni, hiszen erre sem idejük, sem szakmai felkészültségük nincs, keressünk tájépítész szakembert, akinek van erre ideje és ért is hozzá. A tervezői munkát nem lehet megspórolni és érdemes megfizetni.
Az Amfiteátrum-kert története – Amfi Garden
Kétezer évvel ezelőtt Budapest a Római Birodalom része volt, a Limes mentén, a Duna partján fekvő határváros. Aquincum néven ismerték, és érdekes módon két amfiteátruma is volt: egy a katonai város számára, egy kisebb pedig a polgári város számára. E két amfiteátrum romjai ma is láthatók Budapest III. kerületében. A koncepciótervben a hallgatók az amfiteátrum építészeti formáját használták modellként a közösségi kerthez, és egy nagyon szép és eredeti terv született. Az egyetlen probléma az volt, hogy soha nem sikerült megvalósítanunk, és még mindig hiányzik.
A Békási Kert koncepciótervei
Koncepció tervek Böszi kert
Kivitelezés
A legjobb az, ha az önkormányzatnak van saját kivitelező cége és velük építetik meg a kertet. Ők be tudják tervezni az éves munkamenetbe a kertépítést, szakembereik vannak, nincs dolgunk az elszámolással, minden szempontból ez a legszerencsésebb megoldás. A közösségi kert építése 2-3 hónapot vesz igénybe, általában a fagyok elmúltával kezdődik, és ha szerencsések vagyunk, még a termőszezon elején elkészül, átvehetik a kertészek. A kivitelezőktől az alapkert megépítését várjuk el, a tereprendezést, a kert elindítását már a kertészek végzik.
Kertépítő nap
Amikor a kivitelezők levonulnak a helyszínről, adott napon előre megszervezve, építő napot tartunk. Ilyenkor végezzük el az utolsó simításokat, megbeszéljük a leendő kerti bútorok mennyiségét, helyét, felállítjuk a komposztálókat, beüzemeljük a vízrendszert.
Ültető nap
Rögtön az építő nap után közösségi esemény ugyancsak az első palánták földbe kerülése, ez az ültető nap. Ekkorra már mindenkinek otthon ablakai tele vannak palántákkal, illetve a már kialakult közösségek meg szokták szervezni, hogy közösen vásárolnak palántákat termelőtől. Számos vállalkozást találunk az interneten, ahol szakemberek palántáznak, és árulnak nagyon széles palánta választékot. Ez a módszer azért jó, mert adott mennyiség fölött a vállalkozó házhoz hozza a kiválasztott palántákat, nem kell bajlódni a szállítással, illetve tényleg jó minőségű, sokszor különleges növényeket tudunk beszerezni.
Az ültető nap minden szezon nagy eseménye, a kertészek már jó előre elkészítik a saját ágyásuk ültetési tervét, a tantermi oktatás keretében erről sok szó esik korábban. Megvannak a palánták is, sőt elindul a közös művelésű területek beültetése, főleg a fűszerkert, de a kerítések mentén a virágokat, futónövényeket ültetünk, csak hogy jobban nézzen ki a kert. Évelőket az első szezonban még nem érdemes ültetni, előbb jobb belakni, kiismerni a kertet, és a második szezontól jöhetnek a bogyósok, esetleg gyümölcsfák. A fák ültetésével vigyázzunk, mert hipp-hopp, eltelik néhány év, és nagyon nagyra tudnak nőni, leárnyékolnak ágyásokat. Minden komolyabb ültetést beszélje át a közösség, legyen erről konszenzus.
Bútorépítő napok
A kertben a közösségi teret be kell rendezni és az külön közösségépítő elem, ha a kertészek maguk készítik el a kerti bútorokat, legtöbbször raklapokból. Az internet tele van jobbnál jobb „pallett” raklap ötletekkel, érdemes keresni érdekes terveket, jó megoldásokat és azokat megvalósítani. A közösségi kertben, amire mindenképpen szükségünk van: egy nagy asztal, ami köré le tud ülni a társaság, kellenek padok, sok leülő felület. A kertben legyen sok leülő felület, nem kellemes állandóan álldogálni. Az asztal és a padok nem készülnek el egy nap alatt, ez inkább a heteket vesz igénybe, ha hozzávesszük, hogy le kell festeni is őket. Amint az alap bútoraink megvannak, már sokkal kényelmesebb összkomfortosabb lesz a kert, vonzza majd a kertészeket, hogy egyre több időt töltsenek ott.
A komposztálók is épülhetnek raklapokból, de sokszor az önkormányzat ad komposzt kereteket, ezeket a lakosságnak szokták osztani, így jut a közösségi kertbe is.
A közösségi tér mellé, lehetőleg árnyékba telepítsük a homokozót. A kisgyerekeknek nem annyira izgalmas a növények világa, viszont a homokozót nagyon szeretik, a szülők is örülnek, mert a gyerek elfoglalja magát a többi csöppséggel, túrják a homokot, van nyugalom. Vicces az, hogy a műanyag homokozó játékok szoktak elkésztő sebességgel sokasodni a kertekben, egyszer találtam az egyik kertben egy műanyag dinoszauruszt, ott leselkedett a fűben. A jó közösségi kertekben nagyon sok elhagyott játék szokott lenni, egy idő után részei lesznek a kertnek, télen berakják őket a szerszámtárolóban, tavasszal újra előkerülnek a gyerekek legnagyobb örömére.
Homokozó a kertben
Pergola építés a Toldy kertben
Építsünk tűzrakó helyet.
A növényeken és a természeten túl, az egyik legfontosabb közösségépítő elem a kertben a tűz. Ez egészen addig nem tudatosult, amíg nem alapítottam egy olyan keretet, ahova nem lehetett tűzrakó helyet telepíteni tűzvédelmi okokból. A tűz az emberiség legősibb találmánya, az elmúlt 4-600 ezer év azzal telt, hogy az emberelődök esténként a tűz körül ültek, főztek és beszélgettek, ez már szinte genetikusan kódolódott. A közösségi kertekben is a közös főzés, szalonnasütés az egyik legjobb közösségépítő program. Sokan eljönnek, önkéntelenül beszélgetések alakulnak ki, igazából ezeken az alkalmakon ismerjük meg egymást, felszabadult jól eltöltött idő, mindenki szereti. Van kert, ahol a kerti főzést is tovább fejlesztették, építettek egy pizza sütő kemencét, külön jópofa, ahogy mindenki elkészíti a saját pizzáját. Bár a közösségi kertekben nem szokás alkoholt fogyasztani, de a kerti partik alkalmával azért van fröccs, esetleg sör módjával, sokkal inkább a hangulat miatt.
Szerszámtároló
A kertben egy idő után elkezdenek gyűlni a kerti szerszámok, kannák, mindenféle tárgy, ezeket tárolni érdemes. A szerszámtároló az év közben készül el, lehet viccesre is venni, mint a Zápor kertben, ahol kifestettük a nem túl szépre sikerült szerszámtárolót, így sokkal elfogadhatóbb lett.
-
-
-
-
Zápor kert – szerszámtároló festése
-
-
Melyek a legfontosabb eszközök a közösségi kertben?
A közösségi kertekben vannak egyéni eszközök – például kis kerti lapátok, metszőollók – és közös használatú eszközök. Nem minden ágyáshoz kell saját lapát, ásóvilla, gereblye stb. Ezekből 2–3 darabra van szükségünk, és felváltva használjuk őket. Szükségünk van tömlőkre, öntözőkannákra, és sok kertben van fűnyíró is. Az évek során egyre több eszközünk lesz. Érdemes ezt a kert szabályzatába is belefoglalni, hogy ha valaki használja az eszközöket, mindig tisztán tegye vissza őket a tartályba.
A következő részben a közösségépítésről fogok írni, arról az egyéves folyamatról, amelynek során a kertészek közösséggé válnak, és átveszik a kert irányítását.
