„Miután elhagytuk Japánt, olyan érzés volt, mintha maga az óceán volna halott” – mondta a vitorlázó. „Egyetlen bálnát láttunk, annak is mintha egy nagy tumor lett volna a fején. Sok-sok mérföldet tettem meg már az óceánon életemben, és rendszerint láttam teknősöket, delfineket, cápákat és halakkal táplálkozó, nagy madárrajokat. Ezúttal azonban 3000 tengeri mérföldön keresztül egyetlen élőlényt sem láttam.”
Érdekes, hogy Simister – a Daily Mail című lap beszámolója szerint – azt is elmondta, hogy a nem túl előnyös külalakú élelmiszerek egy részét Kelet-Európába szállítják: itt ugyanis a vásárlók inkább a pénztárcájuk vastagsága alapján vásárolnak, nem fontos nekik annyira az élelmiszerek kinézete. Azt ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenniük az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében, például különféle akciókkal kell meggyőzniük a vevőket arról, hogy a “csúnyább” termékek is ugyanolyan finomak.
Tovább olvasom…
Közben elkészült az Aranykatica honlap is, nagyon jóra sikerült. Mindhárom kertnek van már honlapja, jobbnál jobbak.Valahol mindegyik más, miközben ugyanarról a témáról szólnak a kertekről, a közösségekről. Mindegyik honlap valami
újat, valami mást hozott a témába, például kipróbált recepteket tesznek közzé, vagy növényorvos válaszol a kérdésekre.
Érdekes figyelni, hogy mennyi minden nőhet ki egy kertből, például egy honlap is.
Szóval elkészült az Aranykatica kert honlapja is, szuper jó lett, gratulálok a készítőknek.
Érdemes böngészni a honlapot.
“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.
Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora komoly szakmai kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.
A kis megszakításokkal öt éve folytatott mennyiségi enyhítő programoknak köszönhető GDP-növekmény a Fed becslése szerint is elenyésző, független szakértők szerint szinte nem is mérhető.
A gond az, hogy nem működik az átviteli csatorna a monetáris politika és a reálgazdaság között. A bankok még mindig úgy ítélik meg, hogy túl kockázatos a fogyasztóknak és a vállalatoknak hitelezni, ezért a pénz- és tőkepiacokra viszik a többletlikviditást. Ez jól látszik az árfolyamokon, a csúcsokat döntő tőzsdemutatókon. A Fed attól tart, hogy a pénzpumpa leállítása is ugyanígy meg fog látszani.
Felmerültek olyan javaslatok, hogy a hatalmas területeket kitevő elhagyott telkeken városi növénytermesztő telepeket, parkokat és haltenyészeteket kellene létesíteni, továbbá a viharokból felgyülemlő vízfelesleg levezetését is itt kellene megoldani, számolt be a jövőtervekről a Reuters. Mások a fiatal művészek ide sereglésében bíznak – tulajdonképpen ez dobta fel Berlint is, amikor a 2000-es évek elejére építészeti fejlesztései miatt jócskán eladósodott. A kedvező mellékhatás: a beözönlő emigráns művészlelkek révén Berlin a legizgalmasabb európai városok egyikévé vált.
Jó cikk, érdemes elolvasni:
Sok ember azt hitte, hogy a világ vége 2012 decemberében lesz. Hülyeség. A sokkal őszintébb válasz az, hogy a világ vége már meg is kezdődött. És ez nem jelenti a világ végét, csak egy korszak lezárását és egy új születését. Az átmenet a két kor között azonban lármás és költséges átállás lesz az emberiség számára.
A konfliktushelyzetek kialakulásának veszélyét nemcsak az növelheti, hogy a feltörekvő térségek energiaigénye egyre növekszik, hanem az is, hogy az új, nem hagyományos technológiák alkalmazásával kitermelhetővé tett olaj- és gázkészletek késleltetik az átállást a megújuló energiaforrásokra.
“Annak ellenére, hogy a tanulmány csupán hatvanéves embereket vizsgált, teljesen ésszerű azt feltételezni, hogy minél aktívabb életmódot folytat valaki az élete során, annál alacsonyabb lesz esetében a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata” – mondta Tim Chico, a Sheffield Teaching Hospitals nevű egészségügyi szervezet szívszakorvos-tanácsadója.
Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.
Nemzeti Alkalmazkodási Központ
A II. Világháború befejezése óta első alkalommal a Vöröskereszt Nagy-Britanniában is elkezd ételt gyűjteni és osztani a rászorulóknak, mivel a szigetországban is jelentősen csökkentették a szociális támogatásokat és az ingyen konyháknál egyre hosszabb sorokban várakoznak az éhes emberek.
Tovább a cikkre…
Van abban valami visszás, amikor egy sereg budapesti újságíró buszra ül, gumicsizmát húz, és megpróbál szakérteni egy biogazdaságban. Hiszen jó eséllyel ez lesz egyik első, a földműveléshez köthető élménye, leszámítva talán a nagymama kertjét.
A Városi Kertek Közhasznú Egyesület Első Kis-Pesti Kertje díjat nyert a Kispesti Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága által meghirdetett Szebb Kispesti Környezetünkért című pályázaton.
Közösségi kertünk célja, hogy a kerület oktatási, nevelési intézményeiben tanuló gyerekek látvány pedagógia módszerekkel bővítsék ismereteiket, tudásukat. Közösségi kertünk lehetőséget ad, hogy a gyerekek közvetlenül ismerjék meg a zöldségeket, növényeket, hasznos és kevésbé hasznos rovarokat, kerti eszközöket, szelektív hulladék kezelést, komposztálást.
Az aktivitás, tudás, személyes kipróbálásért (pl. ízlelés, szaglás) apró jutalmat kaphatnak a gyerekek.
Az ismereteket élmény – és kalandpedagógiai módszerekkel mutatjuk be a kertünkbe látogató iskolai osztályoknak. A személyes tapasztalás a saját élményszerzés, az élmény megosztása, feldolgozás, mind közelebb hozza őket a természethez.
Kialakítható egy Környezettudatosabb gondolkodás, egy környezeti etika viselkedés – nem bántjuk a növényeket környezetünkben, közterületen, nem szemetelünk.
A kerületi pályázaton, az Első Kis-Pesti Kert és az egyesület pályázata a Környezetvédelmi Bizottság Külön Díját nyerte el.
„Az óceánok egészsége sokkal gyorsabban hanyatlik, mint korábban gondoltuk. Nagyobb mértékű és gyorsabban lezajló változásnak nézünk elébe, és a következményeit is sokkal előbb megtapasztalhatjuk, mint számítottunk rá. S ennek a helyzetnek mindenkit aggasztania, méghozzá nagyon aggasztania kellene, hiszen mindenkit érint majd, hogy az óceánok földi életet fenntartó képessége megváltozik”.
Az ötlet egy Michalis Gkontas nevű, vállalkozástant tanuló egyetemistától származik, aki diplomamunkaként üzleti tervet írt egy ilyen kooperatív internetes oldal létrehozásáról, és még nevet is adott neki: együttműködő fogyasztás. A válságról válságra bukdácsoló görög társadalomban a modell sikeres valóság lett. A fiatal, egyetemről kilépő görögök körében a munkanélküliség majdnem 30 százalékos, sokak számára a saját cég alapítása az egyetlen megoldás. Ha pedig az embereknek nincs munkája, és nincsen pénze boltban vásárolni, akkor jön a cserebere, a megosztás,az együttműködés – azaz a bizalomra alapuló piaci magatartás.
Dimitris Kustas egy hivatalban dolgozik, és hetente egyszer biztosan vesz ebédet a Cookisto oldaláról. Először fura volt – mondja, hiszen az ember nem tudja, egy idegen főztje ízlik-e majd neki. De a háziasszonyok nagyon kedvesek, sokszor még desszertet is adnak az ebéd mellé, és nagyon kíváncsiak, hogy ízlik-e a főztjük, meséli. Evangelia Tavladoraki politológus volt, most munkanélküli. Ő is csatlakozott a főzőközösséghez, mert ez már egy közösség, ahogy mondja.
– Mit tehetünk még?
– Egyrészt termeljünk meg magunk, amit csak lehet, mégpedig káros vegyszerek és műtrágya használata nélkül. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, vásároljunk piacon, lehetőleg őstermelőtől. Így legalább biztosabbak lehetünk a termék származási helyében.
Tovább olvasom…
A Kijev megyei adminisztráció vezetőjének elmondása szerint a csernobili övezetből vett termésmintát küldtek Németországba. Az ottani vizsgálat kimutatta, hogy minden normának megfelel, azaz fogyasztásra alkalmas. A ribizliültetvényen egyébként óránként 6 mikroröntgen sugárzást mértek, ami körülbelül a fele az ukrán fővárosban, Kijevben mért radioaktivitási szintnek.
Tovább olvasom…
