A vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték. Azóta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 15 Ebola-járvány pusztított Afrikában, és a betegség összesen több mint 1300 halottat követelt.
A BBC egy kicsit bővebben ír a dologról.
A tavaszi újrakezdés és a természet éledése, a kerttel nem rendelkezők számára nem mindig testközelből megélhető élmény. A város toronyházainak tövében egyre több kis virágzó közösségi kert szerveződik. A városlakók is megélhetik a kertészkedés által a közösségformálódás erejét. Erről, és a közelmúltban megjelent könyvéről tart előadást Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesületének elnöke. Kerületünkben Békásmegyeren már virágzik egy közösségi kert, és idén tavasszal remélhetőleg megszületik a második is.
YouTube előzetes az előadáshoz
Csak a keresetekhez képest tűnik drágának a víz Magyarországon. Túlméretezett az évtizedekkel ezelőtt tervezett hálózat, így sokszor pang benne az egyébként kiváló minőségű ivóvíz. Nem érdemes gyorsan megszabadulni az áradásoktól, és a belvíz nagyon hasznos is lehet. Négy tévhit a hazai vízhelyzetről.
Két érdekes cikk jelent meg a kiskertekről, befektetési, termény – bevétel hasznairól. Mind a két cikk pontos adatokat tartalmaz, növény, mennyiség, lehetséges termény mennyiségről, a befektetési szükséglet és a várható eredmény. Jó cikkek, érdemes elolvasni őket:
Van 28 szabad négyzetmétere? Őrült sok pénzt ér!
Így lehet ezer kiló zöldsége a kertjéből
A The Guardian viszont felhívja a figyelmet két, gyakorlatibb elemzésre is, amelyeket a KPMG üzleti tanácsadó cég, valamint a brit kormány tudományos irodája készített. Mindkét tanulmánynak az a lényege, hogy az egymásra rétegződő élelmezési, vízellátási és energiaszolgáltatási krízis akár tizenöt éven belül „szuperviharrá” állhat össze.
Kedden öngyilkosságot követett el egy manhattani kereskedő, aki egyszerűen vonat elé ugrott, aminek következtében azonnal szörnyet halt. Ez már a tizenegyedik öngyilkosság volt az idei évben, mely a pénzügyi szektorhoz kötődik. Ez persze nem az első alkalom, hogy a pénzügyi szektor az öngyilkosságoktól hangos, 2009 elején, rögtön a pénzügyi válság kirobbanását követően a milliárdos Adolf Merckle vetett véget életének, amikor egy vonat elé feküdt.
Tovább a cikkre…
A német tudósok számításai szerint 2014 nyarán és ősszel soha nem látott forróság vár a Földre. Mindezt a giesseni egyetem tudósai közölték egy új matematikai modell számításai alapján. Egy évre előre 75 %-os valószínűséggel tudják kiszámítani, hogy jön-e az El Nino-jelenség és mekkora hatása lesz majd.
Érdekes cikk egy Argentin figura tollából, milyen is egy gazdasági összeomlás, hogyan lehet túlélni, mire kell felkészülni? A legérdekesebb az írásban, a változások leírása. Milyen volt a válság előtt, és mi változott meg? Tanulságos…
Ezt a „cikket” egy Fernandó nevű Argentin fickó hozta össze a neten. Megírta Amerikai haverjainak az Argentín összeomlás történetét a saját szemszögéből, és hozzátette, hogy röpke 5 év távlatából mik lettek volna azok az egyszerű, olcsó, és alapvető előkészületek, változtatások, melyek könnyebbé tették volna az átállást számára. Valamint arra is sort kerített, hogy ecsetelje az összeomlás társadalmi hatását. Ugyan vallom, hogy az emberi természet nagyjából azonos, de csak fajokon, nemzeteken, kultúrákon és civilizációkon belül, úgyhogy annak ellenére, hogy Fernandó helyzetleírása tanulságos, a mindenkori helyi szituációk nagy szórást fognak mutatni, tehát az általa leírt társadalmi kórkép nagy valószínűséggel valami más árnyalatot fog felvenni Magyarországon. Persze lesznek hasonlóságok is.
Tanulságos interjú Bálint gazdával, családtörténetről, történelemről, kertekről….
Nézze, gyors változásra nem számíthatunk, a tanulási folyamatot nem lehet lerövidíteni, de okos ismeretterjesztéssel és motivációs rendszerrel néhány év alatt tényleg el lehet érni eredményeket. Vagyis az emberek előbb saját ellátásukra próbáljanak termelni, és mire beletanulnak, talán kialakul egy háztáji termékek felvásárlására és feldolgozására alkalmas rendszer is. Mert szerintem az most az egyik leggyengébb pont. Az élet kikényszeríti, hogy minden talpalatnyi földet meg fogunk művelni, mert az országban már négymillió szegény ember él, és a bolti árakhoz képest fele áron meg lehet termelni a zöldséget, gyümölcsöt. Ha Angliában, az USA-ban még a városokban is szinte minden négyzetmétert megpróbálnak így hasznosítani, akkor mi miért ne tennénk okosan ugyanezt?!
Barbara írja a közösségi kertészeknek: a friss írásaimat, amit részben Ti ihlettek, mert olyanokról akarok írni a honlapomon, amik visszatérő kérdések, és akkor hátha csökken az e-mailek száma idővel. Nem zavar félre ne értsetek, csak időnként sok, és megterhelő rá válaszolni egyenként. Hát ezért igyekszem majd ezeket a honlapomon kezelni.
Itt a cikk – Paradicsom és paprikanevelés az ablakban…
…
Rövidesen itt a tavasz, az Első Kis-Pesti Kertben már javában készülünk a következő szezonra.
A kispesti Centrum Tv eljött a legutóbbi kertgyűlésre érdekes anyagot készítettek, itt lehet megnézni
A 2004-es események hatására óriási mértékű vagyontranszfer következett be a nagybirtokosok, a mezőgazdasági beszállítók és a bioüzemanyag-gyártók javára. A folyamat vesztesei egyértelműen az alacsony jövedelműek voltak, akik fizetésüknek így még nagyobb részét voltak kénytelenek élelmiszerre fordítani.
Ez a konklúzió lesújtó képet ad az utóbbi évtizedben folytatott bioüzemanyag politikáról, mely egyaránt elszegényítette a fejlett és a fejlődő világ lakosait. Mindebből előnyt csupán néhány gazdag földbirtokos és bioüzemanyag-kereskedő látott. Wrighték kutatása kimutatja, hogy a 2005-ös áremelkedés az árupiacon egy összehangolt beavatkozásnak köszönhető, melyet hevesen támogatott számos, magát a szabad piac elkötelezett hívének tekintő szereplő is, akik a fosszilis üzemanyagokkal szemben bizonyos érdekeket szolgálva a bioüzemanyagokat támogatták, mint például az etanolt.
Amikor elkezdünk a balkonkertészet gondolatával foglalkozni, mindenképpen olyan növényekbe érdemes időt, energiát és pénzt fektetni, amely meghálálja a törődést. Nem vagyunk profik, nem érdemes a kihívásokra menni, ezért ami marad: a paradicsom és a fűszernövények (bazsalikom, kakukkfű, majoránna, rozmaring, stb.). Ezek viszonylag igénytelenek, biztosan teremni fognak, méghozzá elég bőségesen. Teljesen fölösleges elvenni a saját kedvünket olyan növényekkel, amikkel csak a bosszúság van.
A világ legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverének nevezte a klímaváltozást John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Indonéziában – írja az MTI. Kerry szerint a mai tétlenség jövőbeni ára jóval meg fogja haladni a kibocsátás csökkentésének mai költségét.
Az USA a világ egyik leginkább környezetszennyező állama, de az ország eddig nem sokat tett a környezet védelme érdekében. Az üvegházhatást okozó gázok korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet az ország például nem fogadta el, és a 2012-es elnökválasztási kampányban sem volt szó környezetvédelmi kérdésekről.
A szavazás sikeresen lezárult. A beérkezett 1730 szavazat összesítése alapján Mészkő utca 2-vel szemben lévő zöldterületen, a Búza utca – Köles utca találkozásánál (a nagy domb aljánál), a Juhász Gy. utca 56. (közösségi kert északi oldalán) és az Őszike utcai Nyugdíjasház melletti parkban épülnek meg a sportparkok.
Egy kicsit elkésve, de elkészült a Békási kert Átadó ünnepségéről készült videó, remélem kellemes élményeket ébreszt, és legfőképp új kertek alapítására ösztönzi a kerületeket. Ez egy ilyen év lesz: kertek, közösségek, gyarapodás élmény.
Tragikusan csökkennek a növényi fajták. Az elmúlt száz évben 75 százalékuk elveszett. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Senki sem tudja, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők. Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még a génbankokban. Azt pedig végképp nem, hogy mi van a sok ember számára közömbös, vadon élő növényekkel. Az EU is a növényi szaporítóanyagok egységes szabályozásáról beszél, ami szerintük a fogyasztók érdekét szolgálja. De félő, hogy mindez majd a nagy multinacionális cégeknek kedvez. Ellenőrzésük alá vonhatják az emberiség élelmiszer-ellátását, amelyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Mert aki etet, az diktál. Ahogy tapasztalom, Tápiószele fontos harcálláspont lehet ebben a küzdelemben.
Nagyjából 130 négyzetméternyi kert már jó annyi zöldség megtermeléséhez, amennyi elég egy négytagú családnak. Ráadásul organikus módon, vegyszerek alkalmazása nélkül. A trükk a növénytársításban rejlik, amelyhez rajzos tervezési segítséget adunk kezdődnek és haladóknak.
Mentálisan fényévekre van tőlünk Európa, ahol a mindennapok is arról szólnak, hogy „erős és önálló helyi közösségek nélkül nem létezhet erős ország”.
Tovább olvasom…
Britain’s villages are in the front line in a new battle over energy, with investors seeking big profits. But this is not about fracking for shale gas – this row is about hydro-electric power.
Supporters believe that a network of small hydro-electric generators in village streams and rivers could provide enough electricity to power one in 20 households.
Elég jó cikk arról, hogy megpróbálnak önellátóak lenni.
