Pénteken hivatalosan is megnyitottuk a Zápor kertet. Ezt a beszédet mondtam el:

Zápor kert megnyitó

A Zápor kert, a harmadik kerület második közösségi kertje, az Egyesület életében pedig a hetedik kertalapítás. Minden kertnek megvan a maga története, egyik sem született meg egyszerűen, vagy könnyen, mindegyikért nagyon meg kellett dolgozni. Az egyik felismerés az, hogy nem válik rutinná a kertalapítás, minden kert egy önálló univerzum.

Tavaly ilyenkor itt egy betonpálya állt, a játszótér is máshol volt, a járófelületek sem voltak még kiépítve, a park is másképp nézett ki.  Azóta nagyon nagy munkát végeztünk, nem csak a kivitelezők, de a kertészek is, az első szezonhoz képest jól néz ki a kert és a következő években még szebb lesz. A másik felismerés az, hogy kerteknek és a közösségeknek idő kell és bizonyosan kiteljesednek.

Ez a kert újdonság az egyesület kertjei közt, nem csak önmagában áll, mint közösségi kert, hanem beépül az Óbudai Kulturális Központ parkjába, többféle közösségi aktivitás hat itt egymásra: a Kulturális Központ látogatói, a játszótéri gyerekek és szüleik, a fitneszgépeket használó sportolók és a környék lakói. Meglátjuk mi lesz ebből.

Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Bús Balázs polgármester, és a Kulturális Központ segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg a Zápor kert, de vannak még néhányan, akiknek külön meg szeretném köszönni a segítségüket, nélkülük minden másképp alakult volna. Köszönetet mondok Czebe István Iparművésznek, aki segített befejezni a kertet, Bodóczky Péter barátomnak, aki megtámogatott, amikor minden összedőlni látszott, és külön köszönöm a kertészeknek, akik minden nehézség ellenére optimistán, lelkesen és türelmesen művelik ágyásaikat és a kertet. Mióta kiköltöztünk a kertbe, még egyetlen kertgyűlést sem tudtunk megtartani, minden közösségi találkozót elvert a eső. Ezért hívják Zápor kertnek. A harmadik felismerés az, hogy figyeljünk oda a névválasztásnál, hosszú távú hatásai lehetnek.

Kívánok a Zápor kertnek eredményes és hasznos szezonokat.

Köszönöm a figyelmüket!

Cikkek is megjelentek az eseményről:

HírTv – Már a második közösségi kert nyílt Óbudán, további fejlesztések jönnek

Nullahategy – Kihasználatlan park kapott új gyümölcsöző funkciót Óbudán

Az ország első közterületi közösségi kertjét adtuk át 2012-ben, most pedig már a negyedik ilyennek örülhetünk Kispesten – mondta köszöntőjében Gajda Péter, hangsúlyozva, hogy nem csupán a növények és a termények miatt fontos az ilyen kert, hanem azért, mert közösséget teremt. Utalva a kert indulása körüli problémákra, Kispest polgármestere úgy fogalmazott, egyre többen láthatják, hogy itt érték teremtődött, nem vett el semmit az önkormányzat, hanem közös munkával újabb zöldterületet hozott létre. Elmondta azt is, hogy hamarosan közös program indul a Corvinus Egyetemmel: tervek készülnek az egykori KRESZ-park területének átalakítására.

A teljes cikk…

A Zengő kert Kispest harmadik közösségi kertje, az Egyesület legfiatalabb kertközössége. Dacára a még rövid történetüknek, talán a legnyugodtabb, legkényelmesebb, leg-otthonosabb kert mind közül. Sokat gondolkozom, hogy vajon miért van ez így. Azt hiszem a Zengő kert hangulatában lehet a megoldás.

Minden kertet meghatároz a környezete, a kerttagok összessége, a kert tervezettsége, és a benyomás amit a kertben érzünk. A Zengő kert az elhelyezkedésével, a fáival és árnyékfoltjaival, a füvesített járófelületeivel, az ágyásokkal, egy nagyon vonzó, békés hangulatot áraszt, barátságos érzéseket kelt.

Kívánom, hogy  még sok – sok szezonon át megőrizzék ezt a szépséget, maradjanak meg ilyenek.

Cikk: Születésnap a Zengő kertben

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

Tegnap volt a Zengő kert ünnepélyes átadója, ez Kispest harmadik közösségi kertje. Idén gyakorlatilag az egyetlen új kertje az Egyesületnek, több kert indításában is benne voltam, de úgy alakult, hogy ez az egy maradt a végére. Igazán rövid beszéddel készültem, ez sikerült:

Zengő kert

Négy évvel ezelőtt, az önkormányzati választások után, levelet írtam Budapest 23 kerületi polgármesterének, hogy alapítsunk közösségi kerteket, legyenek városi kertek. Az első közösségi kert itt kispesten alakult meg, az Első Kis-Pesti Kert, majd a második is, az Aranykatica kert, a harmadik kert Békásmegyeren, majd a negyedik kert újra a XIX. kerületben, a Zengő kert. Itt állunk most, ennek a kertnek az első szezonját ünnepeljük. Az elmúlt években felmérhetetlen mennyiségű tapasztalat gyűlt össze a városi kertekkel kapcsolatban, ebből született a Közösségi Kertek könyv, és úgy tűnik mozgalommá erősödik a városi kertek kezdeményezés, számos kert nyílt és nyílik Budapesten és vidéken is. Mindez innen indult el Kispestről, ez a minta, ezt érdemes követni. Köszönöm a Polgármester Úrnak, a Képviselő testületnek, az Önkormányzat dolgozóinak és a kispestieknek, hogy idáig eljutottunk. Köszönöm a figyelmet.

Tényleg rövid beszéd volt, igazából nincs a dolgon mit cifrázni, a kertek önmagukért beszélnek, működőképesek vagy nem. Túlélnek vagy elmúlnak. A kispesti kertek működnek.

Elindul a választási kampány, talán a Konyhakerti Világnap miatt, vagy vannak még további okai, de bele fog kerülni a kampányba a közösségi kertek dolog, nem vagyok biztos abban, hogy hasznára fog válni a kampányfigyelem az ügynek. Mindig úgy valósul jól meg egy kert, ha mögötte megegyezés, egységes akarat és támogatás van, az önkormányzat részéről, nem pártharc, hanem kerületi ügy.

Lassan vége az idei termőszezonnak, lesz idő levonni az idei év tanulságait, fazonírozni egy kicsit a működést, és ősszel – télen nekiindulni az új kertek szervezésének, a közösségépítés elindításának, a tervezés nyugodt végig vitelének, és tavasszal szépen meg fognak nyílni az új kertek, remélem már nem csak Budapesten, hanem vidéken is.

A 27 parcellás Zengő Kertet az Élmunkás lakótelepen, a Harangvirág Bölcsőde mellett a Zengő utca 3. és a Kasza J. utca 2. között alakította ki az önkormányzat a saját területén. A kert létrejöttében a Városi Kertek Közhasznú Egyesület segítette az önkormányzatot. Az 1015 négyzetméteres területen vannak hagyományos, kiemelt, valamint mobil ágyások, van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek. Terveztek pihenőhelyet, van kerti csap, kiépített vízhálózat és közösségi tér is. A kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kert környezetét kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel rendezték. Az önkormányzat az előző kertekhez hasonlóan ezt a kertet is a terület térítésmentes használatba adásával, és a kert alapjainak kialakításával –kerítésépítés, parcellák kialakítása, termőföld biztosítása és vízvételi lehetőség kialakítása –támogatta. A kivitelezés költsége 3 millió forint volt. Kispesten 2012-ben nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, az Első Kis-Pesti Kert, huszonhat, nagyjából 5 négyzetméteres ágyással. Az előző szezon tapasztalatai és sikerei alapján az önkormányzat elhatározta a második kert megnyitását, amelyet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottak ki. Az Aranykatica Kertben huszonhét 7 négyzetméteres ágyást alakítottak ki. A közösségi kertek működését, a területek használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kertek, az Első Kis-Pesti Kert, az Aranykatica Kert és a Zengő Kert mintaprogramként szolgálhatnak más kerületek, települések számára is.

Tovább a cikkre

Ez megint egy el nem mondott beszéd, valahogy úgy alakult, hogy kihagytuk a protokoll beszédeket az Első Kis Pesti Kert szezonnyitó ünnepségén, személyes beszélgetések sorozatává fajult a délután, sütizés és nyugalom. Így volt jó.
Persze készültem beszéddel, de jobb volt nem szerepelni, utólag inkább leírom, mit is mondtam volna:
A harmadik szezon
A hármas számnak különleges ereje van: három a magyar igazság, Ludas Matyi is háromszor verte el a döbrögi bírót, háromra szoktunk elstartolni, valószínűleg a kertek életében a harmadik szezonnyitás is különös fontossággal bír . Az Első Kis Pesti Kert a harmadik szezonját kezdi idén, a kert és a közösség úgy tűnik, mostanra ért be, életciklust váltott, mind a kert kinézetében, mind a közösség belső tartásában összetéveszthetetlenül más mint három éve volt. Mostanra stabilizálódott a kert és a közösség, kellett ennyi idő…
Senki nem tudta három éve, hogy mivé válik ez a kísérlet, és úgy tűnik a fejlődés mostanra eljutott egy nyugvópontra, kiszámítható lett a kertközösség működése, megvalósulni látszik a kezdetben kitűzött cél, a békés együttélés, a nyugodt kertművelés, egyfajta állandóság, igazi szomszédsági közösség alapítása. A lakótelepen.
Ez a kert nem bulvár, nem médiahekk, sem gerillakert, főleg nem politikai korrektség hanem, létező – működő valóság, és lesz negyedik, ötödik és még sok szezonja, működő modell a közösségi kertekre, a szomszédsági közösségek alapítására. Az önkormányzattal közösen.

Ez a három év nem volt problémamentes, kerttagok cserélődtek, voltak nehéz időszakok, de mindezek eltörpülnek az elmúlt szezonok sokféle sikereihez képest, mi magunk változtunk a legnagyobbat, és bizton állíthatom, hogy a javunkra. Vannak talán sajtó-híresebb kertek az Első Kis Pesti Kertnél, de minőségben, állandóságban, életminőség javulásban nem vehetik fel a versenyt.
Köszönöm a kertészeknek és az önkormányzatnak, hogy három éve belevágtak ebbe az akkor még kipróbálatlan kísérletbe. Munkájukkal és jó szándékukkal épült és fejlődött ez a kert és a közösség azzá, amit ma itt látunk.
Az egyesületnek van négy működő kertje, és talán még kettő el tud indulni idén. A többi kertnél már azt nézem, hogy vajon hova fejlődnek majd a harmadik szezonjukra, ők hogyan állnak majd be egyfajta állandóságra, működési kiszámíthatóságra? Mindig is az első Kis-Pesti Kert lesz a „legöregebb” kert, már önálló pályán mozog, nagyon érdekes kívülről figyelni, hogyan működnek, hogyan oldanak meg problémákat, hogyan integrálják az új tagokat, hogyan alakul a harmadik szezon és a „Biológia óra a közösségi kertben” program. Sok időt töltök abban a kertben. Szuper jó kertközösség lett, sokat tanulok tőlük.
Van még egy hármas szám: elindult Kispest harmadik közösségi kertje, a Zengő kert. Ők még az egész folyamat legelején tartanak, lelkesek és zöldek. Ezúton meghívok mindenkit szeretettel a Zengő kertmegnyitóra. Még nem tudni mikor lesz, de szólok.
Köszönöm, a figyelmet.

A régi kalendáriumok szerint, csak most április elején kezdődik a vetési – ültetési szezon, ezzel szemben idén nem volt tél, minden eltolódott az időben, korábban kezdődik a vegetációs szezon. Nem vagyok biztos abban, hogy ez jó.

A szezonkezdés minden kertben izgalmas, reményteli esemény, a megújulás, az újrakezdés időszaka, mindenki tervez, ültet, kalkulál, szervez, valahol elmondhatatlanul érdekes a kertek ébredése. Jó az idő, süt a nap, mindenki örömmel ügyködik a kertekben, most mindenki nyitottabb mint télen volt, sok a mosoly.  A kertek már régen nem a növényekről szólnak, ez egy nagyon érdekes szoció-közösségi kísérlet, tükrei a magyar társadalomnak. Minden kert magában hordozza a társadalom és a lokális környezet összes jellemzőit, pozitívakat és negatívakat is egyaránt, ráadásul személyekből, emberekből van. Nincs jó vagy rossz kert, minden olyan amilyen.  Ezért szerethetők.

Az elmúlt években azt gondoltam, hogy a kertalapítás az izgalmas dolog. Hát nem! A kertek önműködővé válása, a fenntartható működés elérése a cél, működő közösségi modell megteremtése az igazi tartalom. New Yorkban láttam 30-40 éves közösségi kerteket, az egyesület kertjeinek is ez lenne a dolguk, működjenek sokáig, békében.

Azt veszem észre, hogy a második, de inkább a harmadik szezonra válik a közösség önjáróvá, derül ki a terhelhetősége, koherenciája, vagy annak hiánya, a képessége arra, hogy egy cirka 1000 négyzetméteres területét a kerületnek termőre fordítsák, művelik nem csak az ágyásokat de önmagukat és a közösségüket, és a szélesebb környezetüket  is. Nagyon sok öngyógyító mechanizmus működik egy jól működő közösségben.

Egyre jobb kertek nyílnak, látni, hogy egyre minőségibb kertek alakulnak, tervezettséggel és gondossággal helyezik le a kert és a közösségi alapokat. Talán a magyarországi közösségi kertmozgalom életciklust váltott, kialakultak a minőségi minimumok, a tervezettségre és a szervezettségre való törekvés.

Múlt szombaton egy kertmegnyitón vettem részt a XI. kerületben, rövid beszédet is mondtam:

„Isten kertje

Néhány éve még ismeretlen fogalom volt Magyarországon a közösségi kert, mára viszont tucatszám alakulnak kertek, én is nyitok néhányat, másokat távolról segítem, és vannak kertek, ahonnan két lábbal rúgtak ki.

A jó és kevésbé jó kertkísérletek között, Isten kertje valami különlegesség, a Paradicsom földi mása. Gyönyörű bolygót kaptunk, különösen így tavasszal, lehet ráérezni a természet önmegújuló képességére, a teremtés nagyszerűségére, ennek az egész tervezett és szervezett Univerzumnak a tökéletességére. A közösségi kertek ezt a tökéletességet másolják kicsiben.

A kerteket és a közösségeket művelni kell, ápolni és gondozni, és nem marad el az eredmény, terményben és örömben. Kívánok az Isten kertjének Áldást és Békességet, még sok-sok szezonra.”

Egyszer egy évig voltam főállású angyal, Vodafone Főállású Angyal. Az volt az angyal feladatom, hogy közösségi kerteket alapítsak Budapesten. Érdekes, hogy az angyal évben, egy kertet sem sikerült elindítani. Ennek már 4 éve. Most viszont tényleg sok kert alakul, és szerencsére sok jó, minőségi kert is.

Az Isten kertje különleges. A Tiszteletes Urat, Pocsaji Miklóst, már akkor ismertem, amikor Mikinek és Gabinak hívtuk egymást, 1983-ban a Kisképzőben. 31 éve. Mondjuk négyszemközt, ma is Mikinek és Gabinak hívjuk egymást. Emlékszünk egymásra, amikor még önmagunk voltunk, felelőtlen- őszinte  kamaszok,  azok voltak a legjobb éveink.

Azóta vagy kétszer volt olyan mélypont, amikor már nem maradt más, csak a remény a hitben. Istenem add… Miki tanított meg kérni. Van amikor kikerül az irányítás a kezedből.  Mindkét alkalommal átvitt ezeken, ő volt a „the last line of the defence”.

Sok minden mellett ezért kívánok Örömöt és Békességet az Isten kertjének és minden alakuló közösségi kertnek.

Egy kicsit elkésve, de elkészült a Békási kert Átadó ünnepségéről készült videó, remélem kellemes élményeket ébreszt, és legfőképp új kertek alapítására ösztönzi a kerületeket. Ez egy ilyen év lesz: kertek, közösségek, gyarapodás élmény.

Tovább a videóra

33 évvel ezelőtt, amikor a környező lakótelep épült, az építkezés összes hordalékát és szemetét erre a helyre gyűjtötték össze. Sitt és hulladék, ezen állunk. Hordtak rá egy kis földet, ültettek néhány igénytelen fát, és így maradt az elmúlt évtizedekben. A Békási kert, erről az alapról indult.

Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal és Szabó Magdolna Főtanácsadó asszonnyal bő két éve indítottuk el azt a folyamatot, amely a mai naphoz ért, a Békási kert átadó ünnepségéhez. Mérföldkő a kert és az Egyesület életében.

Az elmúlt hónapokban, volt itt minden: márciusi hóvihar, évszázados árvíz, hőhullám, szúnyoginvázió,  egyetemi vizsgaidőszak, engedélyezési folyamatok.Nagyon elkésve indítottuk el a termőszezont,  Július 28.-n volt az ültetőnap. Gyakorlatilag ötven termőnap kiesett a 2013-s szezonból. Ehhez képest nézzenek körül.

Az első ötven termőnap alatt, építettük akertet, gyakorlatilag minden nap itt voltunk, a két kezünkkel építettük ezt a kertet, és mondhatom, megszámlálhatatlan az a munkaóra, amelyet a közösség a saját kertjének megvalósításába fektetett. Kertítésfestés, földmunka, a keretek faolaj kezelése, talicskázás, ásás, a fehér murva terítése, ültetés, öntözés. Rendgeteg munkaóra. Ma már persze ez a múlt, a hőskor, pedig alig néhány hónapja volt. Minden, ami zöld, csak ezután jött.

Ezért a kertért, személy szerint, nagyon hálás vagyok a harmadik kerületi önkormányzatnak, és Bús Balázs polgármesternek,. A harmadik kerületi önkormányzat volt az első, amely azt mondta – Figyelj,  itt a pénz (persze kevesebb, mint amennyit kértem)  és csinálj jót. Ráadásul rögtön kéttőt. A másik kert az Amfiteátrum kert lesz, reméljük tavasszal.

Szabad kezet kaptam, hogy az elmúlt évek tapasztalatai és tanulságai alapján egy olyan kertet építseket, amelyet minőségnek, és mintának  tartok. Ezeknek a városi kerteknek nem csak termő és szűken vett közösségépítő  funkciói vannak, a jövőben viszonyítási pontok lesznek, egyfajta közösségi fókuszai a kerület ezen részének. A jövőben a kert állandósult működése, látványa,  „aurája” közösségi pontja lesz az itt élőknek.

Nagyon fontos a tervezettség és a látvány.

Az önkormányzat teljesen rámhagyta a tervezés folyamatát. Igy valósult meg a Corvinus Egyetem tájépítész tanszékkel a  tervezési kurzushét, ahol 8 hallgató, 4 vezető tanár irányításával koncepcióterveket készettek, valós harmadik kerületi helyszínekre. Érdekes volt látni a hallgatók reakciót, amikor az egyik fórumon beleszaladtak egy lakossági ellenállásba, de ugyanígy érdekes volt amikor a terveiket prezentálták a leendő kertészeknek, elfogadó – érdeklődő közegben.  Ez egy igazi tervezési feladat volt. Master szint.

Különleges pontja a kertnek a kút. Ez az igazi közösségi centrum a kertben. A kút, a kert legszűkebb keresztmetszete, viszont a legerősebb közösségépítő fókusza is egyben. A kút sokszorosan megtérülő beruházás, ingyen van mostantól a víz, és fizikai erőkifejtés értéket ad a minden literjének, erős közösségépítő hatása van a kút körüli beszélgetéseknek . A kút mindig is emberi közösségi központ volt a történelemben, szűkebb értelemben a kertben is az lett. Ebben a kertben minden liter vízért meg kell dolgozni, komoly fizikai munkát jelent öntözni, életben tartani a kertet, főleg a nyári öt hetes hőhullám idején. Mindenki erőbefektetése van abban,  ahova ez a kert mostanra fejlődött.

Sok itteni kertész, félig-meddig elégedetlen a közzösségfejlődés ütemével, – közösség vagyunk már? – kérdezik. Ha onnan nézzük, a kert túlélte a csecsemőkort, erős, fejlődőképes, tehát igen, közösség vagyunk, a kert él. A kert építése és eddigi működése, viszontagságai és az eddig megtett út, adnak egyfajta alapot, erre lehet építkezni. Ahogy kerületek padok, külső közösségi térnek, úgy fogunk mi is fejlődni, napfénytetővel, raklapbútorokkal, faültetéssel. Ezen a vonalon haladjunk tovább.

Soha nem az első szezon a legsikeresebb. Izgalmas, kaotikus, sok rácsodálkozás és öröm van benne. Azonban az igazi munka csak ezután jön, a kertet működtetni kell, állandósítani kell a kertművelést és az együttműködés kultúráját. Kiszámítható, hosszú távú fejlődési pályára kell állítani a kertet. Ez az elkövetkező évek feladata.

Itt az ősz, lassan vége az első szezonnak. Ahogy a beszélgetéseink egyre inkább arról szólnak, hogy jövőre hogyan fogunk ültetni, milyen fejlesztési terveink vannak, a közösségépülés is a jövő feladata.  A legfontosabb szempont legyen az, hogy legyen jó – az elég jó, és toleráljuk egymást. A kertek tervezzenek hosszú távra, a Békási kert is működjön 15-20 év múlva is. Így gondolkozzunk.

A közösségi kert egyfajta jóleső állandóság.

Köszönöm a figyelmet!

Fotók a Békási kert átadó ünnepségről

Ami ebben a kertben megvalósult, az több mint, amit általában egy kert jelent. Tanulságos, ahogy a kert a közösséget, a közösség pedig a kertet alakította. Az önkormányzat a fitneszparkok létesítésével, amelyek többsége szintén lakótelepek közelében van, ugyancsak a közösség építését szolgálja. – kezdte beszédét Bús Balázs. Köszöntőjében  hangsúlyozta a gyermekek számára is fontos, hogy  különbséget tudjanak tenni a bio illetve az egyéb módon termesztett zöldségek, gyümölcsök között. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a közösségi kertek még közelebb hozzák a természetet a lakótelepi környezetben élőkhöz.

Tovább olvasom…

Holnap lesz a Békási kert átadó ünnepsége, remélem jó időnk lesz. A nyári hőség után jó lenne még egy nap napsütés.

Attila kertésztársunk készített egy fotósorozatot a kertépítés folyamatáról, a kezdetektől a befejezéséig. Nagyon érdekes látni, ahogy alakot ölt a kert, ahogy megvalósul a tervezők elképzelése.

Tehát szerdán, 16 órakor kertátadó ünnepség a Békási kertben.

A Békási kert adatlapja

A kispesti TV híradója.

07.04-nél kezdődik az Aranykatica kert megnyitóján készült riport.

Megnézem…

Kispest második közösségi kertjét adták át csütörtök délután lakótelepi környezetben, a Dobó Katica és Arany János utca között, a Forrásház mellett. Az Aranykatica Kertet a Városi Kertek Közhasznú Egyesülettel közösen hozta létre az önkormányzat. Az ünnepélyes kertavatón Gajda Péter polgármester mellett részt vett két alpolgármester, Vinczek György és Ékes Gábor, Bogó Józsefné, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Mihály András, a KOSIE Bizottság elnöke és Burány Sándor országgyűlési képviselő is.

Tovább a Youtube videóra

A reggelemet az RTL Klub, Minden reggel műsorában kezdtem. Ez lett az interjúból.

Megnézem

Volt, aki először azt sem tudta, mi a különbség a gaz és a palánta között – most pedig saját növényeit neveli. A főváros XIX. kerületében átadták az új közösségi kertet, amiben 27 család kapott saját kis földterületet, amiben olyan növényeket termesztenek, amilyeneket szeretnének.

Megnézem….