Szombaton Debrecenbe megyek előadást tartani a Közösségi kertekről. Jó lenne minél több közösségi kertet alapítani és nem csak Budapesten. Talán ez az előadás segít elindítani egy közösségi kertet Debrecenben is.

Helyszín: Debreceni Ifjúsági Ház, Simonffy utca 21.

Időpont: 2014. december 6. 13 óra

Az esemény Facebook oldala

A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.

Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott.  A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni  a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el,  másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.

Ők kiszálltak a mókuskerékből

Első Kis-Pesti kert – Békási kert

Mind a négy kertben megtartottuk a téli kerttakarító – kertrendező napot. Ilyenkor az ágyásokat és a közös területeket is megtisztítjuk, kitakarítjuk, felkészítjük a télr. Az ágyásokból minden növényi maradékot kiszedünk, a közös művelésű területeket is megtisztítjuk, és ami javítani való van a kertben az elvégezzük. Növények átültetése, festés, kút leszerelés, vízelzárás, kúszónövények leszedése a kerítésekről, sok mindet rendbe kell tenni mire jönnek a mínuszok. Ilyenkor persze van főzés, bográcsban, nagyon kafa volt. Ebben a hidegben egy tányér jó meleg kaja, különösen jól esik. Egész nap szabad levegőn vagy, fizikai munkát végzel, különösen finomak ilyenkor a bográcsételek. Elképesztő mennyiségű süti, otthon sütött kenyér, savanyúság hegyek és persze van egy kis pálinka is, csak hogy melegítsen.

Az Első Kis-Pesti Kertben kitermeltük és átrostáltuk a komposztot, tényleg gyönyörű lett és nagyon sok. Minden ágyásra (27) jutott 3 festékesvödörnyi komposzt. Az sok. Nagyon jó volt az állaga, az illata a zöldségre emlékeztetett, kifejezetten jó anyagot sikerült komposztálni, ráadásul most újra telepakoltuk a komposztárolókat zöld anyaggal, ezek tavaszra szépen le fognak bomlani, és a szezonkezdésnél is tudunk még életerőt jutattani az ágyásokba. Vannak iradtlan földterületek, ahol pusztítják a termőtalajt, nagyüzemi méretekben. A városi kertekben építjük a termőtalajt, kis léptékben, de építjük. Ez nagyon fontos.

A Békási kertben elkészült egy nagyon szép tűzrakóhely, átköltöztették a sziklakertet és a szerszámtárolót, a kerti elemek kezdik megtalálni a helyüket. Be kell lakni a kerteket, nem az elsőben szezonban készül el a kert, hanem évek kellenek, amíg “belakják”, amíg minden a helyére kerül. Az a kérdés, hogy mi lesz azután?  Mi van ha kész a kert?!

Az is tetszik, hogy mindegyik kertnek már megvannak a jövő évi tervei, miket szeretének fejleszteni, hogyan lesz még jobb a kert. Van ahol a közösségi teret fogják fejleszteni, van ahol a vízrendszer lesz átalakítva, új növények kerülnek a kertbe, és rózsákat is ültettünk, meg virágokat, nagyon szépek lesznek jövőre ezek a kertek. Legyen jó idő.

Jön a tél, sötét lesz és hideg, a kertek ilyenkor nem néznek ki túl jól. Aztán majd január-február magasságában minden kertész elkezd türelmetlenkedni, hogy mikor lesz már tavasz, mikor lehet már kimenni a kertbe, ültetni, beszélgetni. Ez a jó a kertekben, periódikusan felkeltik az igényt, majd kielégítik azt. A szezonoknak megvannak az életciklusai, ahogy mindannyiunknak. Ráadásul van benne öröm és gyarapodásélmény, a termés, a kapcsolatok, a közösség elfogadása, és a közösségi élmény, a valahova tartozni bizonyossága. Ezt eltékozolni botorság.

Első Kis Pesti-Kert kertakarító nap

Édesburgonya, csicsóka és kukorica

Community Garden – Első Kis Pesti kert Budapest

Békási kert

Kúszó normalitás

A Csütörtöki iskola című könyv 2012-ben jelent meg Krizsán András építész szerkesztésében, előadások gyűjteménye  ez a könyv, amelyek 2009-2011 között hangzottak el a Magyar Építőművészek Szövetsége, Ötpacsirta utcai székházában. Csütörtök esténként egy-egy előadót hívtak meg, és fontos témákról hallhattak előadást, illetve voltak kérdések-válaszok is. Engem még 2010-ben hívtak meg előadni, alapvetően a válság volt a téma, az első városi kert még csak akkor kezdett alakot ölteni. 2010-ben még a 2008-s tőzsdei összeomlás határozta meg a gondolkodást, az előadásom is főleg ezzel foglalkozik.

A könyv arról szól, hogy néhány „érdekes ember”, nagyon jó nevek (!), hogyan gondolkodott az akkori folyamatokról, akkor 2010-ben. Ennek már négy éve, visszaolvasva a saját szövegemet, érzem az elképesztő távolságot, a 2010-es válságélmény, és a mai 2014-es hétköznapok között. 2010-ben még mindig a 2008 őszi ingatlan és tőzsdei összeomlást dolgoztuk fel, alapvetően gazdaságcentrikus válásgélmény volt. És bár minden előadó valahol a válsággal, azok területeivel foglalkozott, mégis minden alapvetően más volt, mint most.

2010-ben például nem volt Ebola, Iszlám Állam, Ukrán konfliktus, EU – Oroszország huzakodás, Szíria, Gaza,  „Falling states” – összeomló államok, tömeges migráció, nyilvánvaló időjárási anomáliák és még órákig lehetne sorolni a hétköznapi válságelemeket. Az elmúlt négy év most így visszagondolva, elég sűrű volt és az a furcsa, hogy még mindig viszonylag jól el lehet benne lenni. A tűrésküszöbünket hozzáigazítottuk a nagyobb és összetettebb válságélményhez. Ezt hívják kúszó normalitásnak. Ma normális az, ami négy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat, a kúszó normalitás egyenes út a rendszerösszeomlás felé.

Kétféle katasztrófatípust különböztetünk meg: a pontszerű katasztrófákat, például  a Titanic katasztófája, vagy Csernobil is pontszerű esemény volt. Ezen kívül vannak a küszöbkatasztrófák, a gazdasági válságok ilyenek, vagy a nagy társadalmi katasztrófák, például Ruanda a népirtások idején. A rendszer telítődik és összeomlik. Ez lehet társadalmi, gazdasági, ökológiai rendszerösszeomlás. A küszöbkatasztrófák jellemzője a gyors, viharos lezajlás borzasztó véráldozatokkal járnak, még emberi léptékkel mérve is rövid-brutális az összeomlási fázis az addig működő rendszer és paradigma teljesen eltűnik és valami teljesen új világ veszi át a helyét. Egy teljesesen új könyvet nyitnak a történelem folyamatában, nem fejezetet, új könyvet. Nos, elolvasni a Csütörtöki beszélgetések könyvet, ebben erősített meg, félelmetes a romlás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ma minden rosszabb.   Mintha egy teljes rendszerösszeomlás előtt állnánk, csikorog és ropog a világ körülöttünk, csak éppen benne vagyunk az események közepében, belülről nem látszik az egész. Százszorjajnekünk!

És ehhez képest ma, az üzemanyagárak folyamatosan csökkennek, a tőzsde szárnyal, feléledt az ingatlanpiac, csökken a munkanélküliség, szinte eltünt az infláció és kifejezetten olcsók a hitelkamatok. Ki érti ezt?

A könyv arra jó, ha valakit érdekel a négy évvel ezelőtti látlelet, azt ebben a könyvben megtalálja, de a mai kórkép teljesen más. A Csütörtöki iskola című könyv arra jó, hogy rögzített egy állapotot, egy pillanatnyi helyzetet, érdemes újraolvasni, hogy milyenek voltak a békeévek, és utánagondolni, hogy ehhez képest hol tartunk ma.

Gyorsan vége lett a nyárnak, minden kertben kerttakarító napot tartunk, felkészítjük az ágyásokat és magát a kertet a télre. A Zengő kert már megtartotta a maga kertnapját, most vasárnap az Aranykatica kert volt soron. Mázli volt az idővel, gyönyörűen sütött a nap, kellemes idő volt a kerti munkához. Sokan voltak és bár az Aranykatica nem konfliktusmentes kert, ez most nem érződött, úgy tűnik a második szezon végére ez a kert és a közösség is „összenőtt”, kényelmessé vált ott lenni. Óhatatlanul működnek a kis közösségek belső önjobbító mechanizmusai, voltak hullámhegyek – hullámvölgyek, de összességében szépen működik a kert, sőt prosperál, hiszen elkészült a szerszámtároló faházikó, a kert díszes lett a rengeteg virággal, cserjével, futónövénnyel. Ez is egy jól kinéző kert, és bár magas volt a fluktuáció, akik maradtak és az új tagok mára elkötelezett városi kertészek, a közösségi rutinokat nagyon jól értő és gyakorló csoport lettek.
A termés náluk is csapnivaló volt, a túl sok volt eső és a vándorpoloskák pusztítása, most nem lettek olyan kiemelkedő terméseredmények, mint tavaly.Reméljük, hogy jövőre kiegyensúlyozottabb időjárás lesz és jobb termés. Náluk a komposzt is megrothadt, van ilyen, nem ők a leg-ökotudatosabb kert, de ez is belefér. A kertek megtanítanak arra, hogy nem kell maximalistának lenni, és hogy mindennek eljön az ideje.
Jövőre már vannak terveik, többek közt felparcellázzák a közös művelésű területet, ott is ágyások lesznek. (Földéhség!) Nem igazán jött össze a közös művelés, és mindenképpen nagyítani akarják az egyéni termőterületeket. Teljesen jó, ha így akarják, csinálják így. Azt teszem, hogy egyáltalán nem szólok bele a kertek belső működésébe, részben mert már régen kiestem a napi működésük követéséből, másrészt mert ez már az ő dolguk, saját kertjüket és közösségeiket művelik, egyre jobban. Az Egyesületnek az volt a dolga, hogy elindítsa a kertet, megszervezze az első szezont, beindítsa a közösségépülés folyamatát, de a második szezon végére látszik, hogy nem kell a jelenlét, önjáróak, állandósítani tudják a működésüket, kezelik a felmerülő problémákat. És ez így jó! Jövőre megint megnyitunk egy csomó kertet, nekik is úgy tűnik, kell majd két év, hogy elengedhetőek legyenek.

Meghívjuk

Körösi Zsuzsa “Nehogy az ördög ülve találjon” című új dokumentumfilmjének bemutatójára.

Hely : Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér,

1067 Budapest Eötvös utca 10

Időpont : 19h

A vetítés után kerekasztal-beszélgetést tartunk, amelyet a Bolgár Önkormányzat által felajánlott koktél követ.

Az október 2-ikai viszontlátás reményében

üdvözli

a Les Films du Réveil csapata

Hosszú idő óta az egyik legjobb rádióműsor született a városi kertekről, igazi hangulatot ad, igazi rádiós hagyományként szavakkal mond el egy élményt. Én régen rádióztam 2 évig, a BBC Magyar Adásánál, tudom, hogy mi a rádiós minőség. Hát ez az volt.

Katolikus Rádió, Kozák Annamária

Köszönet érte!

Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak – vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.

Tovább a cikkre…

Tegnap volt a Zengő kert ünnepélyes átadója, ez Kispest harmadik közösségi kertje. Idén gyakorlatilag az egyetlen új kertje az Egyesületnek, több kert indításában is benne voltam, de úgy alakult, hogy ez az egy maradt a végére. Igazán rövid beszéddel készültem, ez sikerült:

Zengő kert

Négy évvel ezelőtt, az önkormányzati választások után, levelet írtam Budapest 23 kerületi polgármesterének, hogy alapítsunk közösségi kerteket, legyenek városi kertek. Az első közösségi kert itt kispesten alakult meg, az Első Kis-Pesti Kert, majd a második is, az Aranykatica kert, a harmadik kert Békásmegyeren, majd a negyedik kert újra a XIX. kerületben, a Zengő kert. Itt állunk most, ennek a kertnek az első szezonját ünnepeljük. Az elmúlt években felmérhetetlen mennyiségű tapasztalat gyűlt össze a városi kertekkel kapcsolatban, ebből született a Közösségi Kertek könyv, és úgy tűnik mozgalommá erősödik a városi kertek kezdeményezés, számos kert nyílt és nyílik Budapesten és vidéken is. Mindez innen indult el Kispestről, ez a minta, ezt érdemes követni. Köszönöm a Polgármester Úrnak, a Képviselő testületnek, az Önkormányzat dolgozóinak és a kispestieknek, hogy idáig eljutottunk. Köszönöm a figyelmet.

Tényleg rövid beszéd volt, igazából nincs a dolgon mit cifrázni, a kertek önmagukért beszélnek, működőképesek vagy nem. Túlélnek vagy elmúlnak. A kispesti kertek működnek.

Elindul a választási kampány, talán a Konyhakerti Világnap miatt, vagy vannak még további okai, de bele fog kerülni a kampányba a közösségi kertek dolog, nem vagyok biztos abban, hogy hasznára fog válni a kampányfigyelem az ügynek. Mindig úgy valósul jól meg egy kert, ha mögötte megegyezés, egységes akarat és támogatás van, az önkormányzat részéről, nem pártharc, hanem kerületi ügy.

Lassan vége az idei termőszezonnak, lesz idő levonni az idei év tanulságait, fazonírozni egy kicsit a működést, és ősszel – télen nekiindulni az új kertek szervezésének, a közösségépítés elindításának, a tervezés nyugodt végig vitelének, és tavasszal szépen meg fognak nyílni az új kertek, remélem már nem csak Budapesten, hanem vidéken is.

A Katolikus rádió készített riportot a Konyhakerti Világnapról.

Lehet-e saját fogyasztásra zöldséget-gyümölcsöt termeszteni a városban, lakótelepi környezetben? Az élelmiszer-termelés, önellátás mellett milyen haszna van a városi kerteknek? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik ellátogattak egy-egy közösségi kertbe a Nemzetközi Konyhakerti Napon, amit 2004 óta rendeznek meg a világszerte: Magyarországon második alkalommal. Műsorunkban az Első Kis-Pesti Kertbe látogatunk.

Itt lehet meghallgatni a rádióműsort

Jelen beszámolómat egy érdekes és színes napról, illetve eseményről két irányból fogom megközelíteni, hogy aztán a rövid bevezető után a szálakat összefonva az Első Kis-Pesti Kertben találjuk magunkat, ráadásul bőséges képanyagot is talál az olvasó, úgyhogy érdemes tovább olvasni!

Tovább olvasom…

A 27 parcellás Zengő Kertet az Élmunkás lakótelepen, a Harangvirág Bölcsőde mellett a Zengő utca 3. és a Kasza J. utca 2. között alakította ki az önkormányzat a saját területén. A kert létrejöttében a Városi Kertek Közhasznú Egyesület segítette az önkormányzatot. Az 1015 négyzetméteres területen vannak hagyományos, kiemelt, valamint mobil ágyások, van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek. Terveztek pihenőhelyet, van kerti csap, kiépített vízhálózat és közösségi tér is. A kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kert környezetét kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel rendezték. Az önkormányzat az előző kertekhez hasonlóan ezt a kertet is a terület térítésmentes használatba adásával, és a kert alapjainak kialakításával –kerítésépítés, parcellák kialakítása, termőföld biztosítása és vízvételi lehetőség kialakítása –támogatta. A kivitelezés költsége 3 millió forint volt. Kispesten 2012-ben nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, az Első Kis-Pesti Kert, huszonhat, nagyjából 5 négyzetméteres ágyással. Az előző szezon tapasztalatai és sikerei alapján az önkormányzat elhatározta a második kert megnyitását, amelyet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottak ki. Az Aranykatica Kertben huszonhét 7 négyzetméteres ágyást alakítottak ki. A közösségi kertek működését, a területek használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kertek, az Első Kis-Pesti Kert, az Aranykatica Kert és a Zengő Kert mintaprogramként szolgálhatnak más kerületek, települések számára is.

Tovább a cikkre

Mázlink volt az időjárással, szombat éjjel még zuhogott, félő volt, hogy pocsék idő lesz vasárnap. Ehhez képest kifejezetten kellemes volt, se túl meleg, se eső, szóval minden adott volt, hogy a Nemzetközi Konyhakerti nap jól sikerüljön.

A kertek nagyon készültek, a tavalyi eseményhez képest most négy helyszínen tartottuk meg a Nemzetközi Konyhakerti Napot, plusz a Zugkert és a szegedi Megálló Közösségi kert is csatlakozott az programhoz. A napom azzal telt, hogy az egyesület mind a négy kertjét végigjártam, mindenhol egy órát tudtam tölteni, a többi idő az utazással telt el.

Kicsit kevés volt a látogató, ez minden kertre jellemző volt, úgy tűnik nehéz megmozgatni a környék lakóit, pedig a kertek gyönyörűen néztek ki, jópofa programokkal készültek a kertészek. Jövőre jobban meg kell hirdetni az eseményt a kertek környezetében.

Fotók a kertekből:

Az Első Kis Pesti Kert létrehozott egy fotógalériát az eseményről, itt lehet megnézni.

World Kitchen Garden Day 2014
Hungary
Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.
2014. augusztus 24.

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. A z Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségtelen ételek hónapja helyett, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet. A cél az volt, hogy az évnek legalább egy napján figyeljünk oda a konyhakertek sokrétű hasznaira. Az elmúlt évtizedben számos ország, megszámlálhatatlanul sok konyhakertje, közösségi kertje csatlakozott a Konyhakerti Világnaphoz.

Magyarországon először tavaly ünnepeltük meg a Konyhakerti világnapot, az Első Kis-Pesti Kert tartott nyílt napot, amelyen részt vettek a Városi Kertek Egyesület kertjei, továbbá a számos civil szervezet.
Itt olvashatsz összefoglalót a tavalyi programokról

A Nemzetközi Konyhakerti Nap céljai:
• A bio konyhakertészkedés társadalomban, egészségmegőrzésben és vendéglátásban betöltött pozitív szerepének ünneplése
• Figyelemfelhívás a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeire és az emberek motiválása arra, hogy fedezzék fel saját régiójuk élelmiszer lehetőségeit.
• Közösségi szellem építése helyi és nemzetközi szinten az általános kertészkedési, főzési és fogyasztási tapasztalatokkal kapcsolatban

A tavalyi eseményről készült összefoglalót itt olvashatod:

Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.

Idén a Városi Kertek Egyesület mind a négy kertje külön megtartja a konyhakerti napot, megnyitják a kerteket az érdeklődők számára, programokat szerveznek. Külön örülünk, hogy barátaink is csatlakoznak a programhoz, más közösségi kertek is megtartják ezt a jeles eseményt.

 
Első Kis-Pesti Kert
Cím: Budapest XIX kerület, Irányi Dániel – Bem József utca sarok.
Nyitva tartás: 10.-16 óráig.

Programok:
Nyílt nap – nyitott kapu
„És mit mond az orrod?” – fűszer felismerő teszt.
Tanácsadás fűszer- és gyógynövények használatáról
Gyerekeknek játszósarok, aszfalt rajzverseny, „Keres az elrejtett termést a kertben
Kóstolók.
Vendégünk Kicsi Vú gasztroblogger
www.elsokispestikert.hu

 
Békási Kert
A kert címe: Budapest III. kerület Békásmegyer, Juhász Gyula – Királyok útja
A kert honlapja: http://www.bekasikert.hu/
Nyitva tartás: 10-16 óráig

Programok:
– CSIGAGYŰJTŐ VERSENY! Nyeremény a kert gyümölcseiből!
– Mag felismerős memória játék (vadonélő növények)
– kavicsfestés
– Mozogj a kertben! Egy kis mozgás senkinek sem árt! 
– Képkirakó (zöldségek)
– Fűszer növény felismerés (kóstoló)
– Kert bemutató! Folyamatos kertvezetés
– A kert élete képekben.
– Kert a médiában

 
Zengő kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Zengő utca – Kasza utca sarok.
Időpont: 2014. augusztus 24. 11-16 óráig

A kispesti Zengő kert szeretettel meghívja a környékbeli lakosokat kertjének bemutatására. A Zengő kertet 2014 május 30-án vették birtokba az ágyástulajdonosok, melyet nagy szeretettel és bio szemlélettel gondoznak.

Programok:
kert bemutatása fűszer és zöldségnövények, kert működése
gyerekprogramok:
Kézműveskedés (terményképek magvakból)
Interaktív kertvetélkedő (pontgyűjtés a különböző állomásokon)
sportverseny
mikroszkópos rovar- és növényvizsgálat
zöldségek, gyógynövények felismerése

Aranykatica kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Arany János – Dobó Katica utca.
http://aranykaticakert.hu/
Nyitva tartás: 10- 15 óráig
Programok:
Kertbemutatás,
Tematikus séta a közösségi kertben.

Megálló közösségi kert, Szeged
Ezen a napon a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház Közösségi kertje is kitárja kapuit, ahol a közösségi kert tagjai szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, aki szeretne bepillantást nyerni a mind népszerűbb városi kertészkedésbe.
Cím: Budapesti körút 23, 6723 Szeged
http://www.maszk.hu/megallo/
https://www.facebook.com/megallo.tarjanfelettazeg
Időpont: 2014. augusztus. 24. vasárnap 14:00 órától
Tervezett programok:
– kertbemutatás
– lecsófőzés bográcsban
– gyümölcskóstoló

Zugkert
Cím: XIV. kerület, Füredi lakótelep, Zsálya u.- Fischer István és Újváros park sétány által határolt terület.
Nyitva tartás: 16-18 óráig.
Programok:
Kertbemutatás
Kézműves foglalkozások
Ismerkedés
www.zugkert.hu

Jó cikk jelent meg a Vidék íze című magazinban. Nem csak a Békási kertet mutatják be de egy receptet is kitaláltak, a kertben termelt zöldségekből. Jó lett.

Download (PDF, 2.75MB)

Nekem valamiért nem mutatja a cikket a nyitóoldalon, de a letöltés az könnyen megy, olavsható a cikk.

Pont egy éve volt a Békási kert műszaki átadása és az ültetőnap. Elég elkésett ültetőnap volt, elhúzódott a kert építése, így csak egy csonka szezont sikerült elindítani tavaly. Azért azt is hozzá kell tenni, hogy a kerttagok nagyon sok munkát fektettek a kert építésébe, a tavalyi évet ezzel együtt érdemes kalkulálni, így teljes a kép.
Azóta a télen volt egy kertészoktatás, minden kertész felkészült az idei szezonra, és elmondható, hogy igazán sikeres lett. A kert nagyon szép, jól szervezett, mind a látványban, mind a tartalomban nagyon sokat fejlődött.

A kormány nem fogja pályázatokkal támogatni a közösségi kertek kialakítását, mert nincs belőlük annyi országosan, hogy ez indokolt lenne – írta Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válaszban. Nem lehet meghatározni olyan konkrét elképzeléseket, amelyek indokolnák konkrét közösségi kertészkedést megcélzó kormányzati pályázati kiírás kialakítását – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány akarja-e valamilyen formában támogatni az egyre gyarapodó közösségi kerteket.

Remélem meggondolják magukat.

Tovább a cikkre

Horányi Özséb Professzor Úr kért, hogy írjak véleményt a 168 órában megjelent interjújához. A téma jó, erősen aktuális, ezt sikerült összehoznom:

Civildeficit:

Az ország civiltelensége mára szinte bántóan éles és terhes mindazok számára, akik huszonöt éve azt hitték, hogy egy normális ország leszünk, de tegyük hozzá ez nem a hatalom egyedüli hibája, mi magunk is nyakig sárosak vagyunk. Az elmúlt évtizedek minden kormánya a saját „civiljeit” támogatta, nyíltan vagy burkoltan, lehetőség sem volt arra, hogy kialakulhasson a politika semleges civil közeg. A mai civildeficit nem egy-két éve halmozódott fel, évtizedek beteg gyakorlatának eredményét látjuk. Mára a sajtót kapott civil kezdeményezések mind politikai töltetűekké váltak, mi és ők, a jók és a rosszak, egyetlen alternatíva maradt a pálya szélén vegetálni, kicsiben, helyi szinten működni, a lehető legtávolabb a politikai bulvártól. Viszont ez sem járható út, elnyújtott agónia, túlzottan sok sikerélmény nélkül.

A cikk szerint az újságíró nem igazán érti a civil szervezetek finanszírozását és működését, a kérdései a hozzá nem értést mutatják, például „A hazai civil szervezetek többsége viszont a „központi apanázst” várja.” kezdetű kérdés. Nem várják az apanázst, hanem pályáznak és pont a bírálatoknál derül ki, hogy mind a jobb , mind a baloldal érdek és ismeretségi körön belül osztja el a támogatásokat, minőség és értékalap nélkül, egyik sem jobb a másiknál. Gazdasági válságidőszakban, a középosztály elsorvadása közepette, illúzió a civil függetlenség, óhatatlanul függnek az államtól vagy az EU-tól függetlenül attól, mennyire ostoba és életidegen pénzosztó szervezetek ezek. A civilek nem önerőből élnek, pénzben viszonylag nehezen mérhető szolgáltatásokat nyújtanak, miközben ugyanúgy adóznak, mint bármely profitorientált szervezet. A civilek a gyakorlatban nem dönthetik el, hogy kitől fogadnak el támogatást, örülnek ha kapnak.

Hazugsággá és bulvárrá lett a civil jelző is. Nem azok a civilek, akik pódiumról, habzó szájjal üvöltik a saját, megkérdőjelezhetetlen politikai igazságaikat, jól odamondanak a televíziós műsorokban, hanem dolgozni kéne, jót tenni, hasznot és életminőséget teremteni, a valódi bajokat orvosolni. A baloldalon futják a teljesen értelmetlen „politikailag korrekt” tiszteletköreiket, a jobboldal meg erősíti a maga szavazóbázisát, mindkettő tévút, az ország gondjainak teljes félreértése, érdek és ideológiavezéreltség. Ebben az országban a civilek látható része demonstrál, kommunikál, szakért, koordinál, csak éppen a teljesítmény és az eredmények hiányoznak, a minőségérzék, a hasznosság és az értékteremtés. Pedig lehetne más út is. Úgy hívják, hogy munka.

Helyi szinten kell tenni, szomszédsági közösségeket kell szervezni, ki kell alakítani a saját közösségi normáinkat és betartani azokat, hatni a környezetre, életminőséget javítani, politikamentesen az egyénekre koncentrálva. Ez nagyon sok idő és fáradtság, miközben hiányoznak a társadalomból a közösségi alapok, hiányzik az együvé tartozás élménye, hiányzik az együttműködés kultúrája. Mindezeket megteremteni, legalább egy generációnyi idő, ideje lenne belevágni, huszonöt évet már elvesztegettünk.

Itt olvasható az eredeti. Egyház és Társadalom

Meghívtak egy előadásra Szegedre, az alkalom a szegedi közösségi kert megnyitója volt. A kertet a Maszk Egyesület hozta létre, lakótelepi környezetben, egy közösségi ház kertjében. Ők is 7 négyzetméteres ágyásokat építettek, kb. egy tucatot, mindazokat az alapokat lefektették, amik a kertinduláshoz elengedhetetlen, (tervezett kert, emelt ágyások, megoldották a vizet és a földcserét is). Az fontos, hogy eleve tervezetten hozták létre a kertet, jó elképzelést valósítottak meg, az azonban már a legelején kiderült, hogy a közösségépítés lesz a legnagyobb feladat. Nyilvánvaló lett, hogy kell kertvezető, kell egyfajta koordinációs csapat, kell valamiféle terv erre a szezonra, és belső kommunikáció. Sokkal többről szól a közösségi kert, mint hogy rohammunkában elkészülnek az ágyások az Megnyitó napjára, és át tudjuk adni a helyi sajtó jelenlétében.
Szép időszak előtt állnak, jó szezonjuk lesz, azonban a kérdés az, hogy hogyan lesznek képesek állandósítani a működésüket, hogyan fog a kert továbbfejlődni, újabb és újabb szezonokat sikeresen befejezni. Az nagyon fontos, hogy Szegeden megnyílt az első közösségi kert, fontos hogy legyenek a vidéki nagyvárosokban is közösségi kertek. Lakótelep van elég. Kívánom, hogy a szegedi közösségi kert az első szezon alatt képes legyen stabilizálnia a működését, és jövőre új szezont kezdeni, mintát adni közösségi kertek alapítására, nem csak Szegeden, de más városokban is.
Érdekes, hogy az utóbbi napokban minden a közösségfejlődésről szól körülöttem. Minden kertnél azt látom, hogy a közösségé formálódás nem fejeződik be az első szezon után, sőt a második szezon után sem, ez egy állandó változás, ráadásul minden kert más személyiségű, a kerttagok habitusa, aktivitása, az egyéniségeik összessége adja a különbözőségüket. És persze nincs két egyforma kert sem. A kert adottságai és a környezet alapvetően befolyásolják a kert jövőbeni működését.

A Megálló Közösségi Ház – és a közösségi kert honlapja

Opponencia helyett

Nem vagyok opponense a dolgozatnak, viszont segítettem egy kicsit a megszületését, így fűznék hozzá néhány megjegyzést és gondolatot, mintha opponenciát írnék.

Download (PDF, 1.87MB)

Opponencia
A dolgozatnak nagyon jó az indítása, a bevezető fejezet kifejezetten felcsigázza az olvasót, jól körüljárja a problémát, lendületes. A hipotézis jó választás, szociológia szakdolgozathoz a közösség alakulás a legérdekesebb terület, ráadásul kevés hasonló kutatás készült eddig. A dolgozat végig „jól vezetett” összefogott írás.
A kutatás 2014 január és március között történt, azóta azért sok minden történt, a dolgozatban lefektetett állapot, sorrend, fejlettségi szintek mára azért eltolódtak, illetve számos új kert alakult idén, ők most kezdik az első szezonjukat, nincsenek benne a kutatásban.
18. oldal. A hallgató azt a megoldást választotta, hogy a kutatással vizsgált 6 budapesti közösségi kertet nem nevezi a nevén, hanem A, B, C stb. betükkel jelzi. És itt válik érdekessé a dolgozat. Miért nem nevezi néven a kerteket? Mi ez az anonimítás? A tudományos kutatás igénye az, hogy elrejtsük a vizsgált dolgokat (kerteket) és betűkkel jelöljük őket? Mint tanár, azt gondolom, hogy egy szakdolgozat kommunikáció. A egyik oldalon a hallgató arról próbálja meggyőzni a vizsgabizottságot, hogy szavazzan rá, ergo engedjék át a diplomavédésen. A másik oldalon viszont tényleg tanulságokat kellene levonnia, kutatnia, bemutatni, hatni arra, hogy jobb kertek, jobb gyakorlatok szülessenek. Miért ne lehetne néven nevezni a kerteket? Miért nem lehet kimondani, hogy egyes kertek jobban teljesítenek, mint mások. Tessék követni a jó mintákat.
A grafikonok gyalázatosak, egy csomó kérdést feltett, kapott rájuk elégséges válaszokat, ráadásul elemzi is őket, ehhez képest a grafikonok oda vannak „hányva”. Többet érdemel a dolgozat. Egy szövegnek van vizuális megjelenése is! A Képek is hiányoznak a dolgozatból.
A dolgozat egyik legérdekesebb része a három interjú a dolgozat végén, a mellékletben. Mind a három telitalálat szöveg, tanulságos mondatok vannak lefektetve ott.
Az irodalomjegyzék megfelelő, a dolgozat összhatása összeszedett.
Érdemjegy: 5 jeles.
Kérdések:
Hiányossága a dolgozatnak a környezet kutatás kimaradása, nem csak a kerteket kell kutatni, hanem a környék lakóit is, de az önkormányzatot is, többek közt. Bár ezt a dolgozat említi is. A jövőben az egy nagyon fontos kérdéssé fog válni, hogy a „nem kertész” szélesebb szomszédság miként éli meg a kerteket. Miképp kutatná a kertek környezetét?
A dolgozatból pont a szociológia maradt ki, valahogy a vezetés kérdése vált a dolgozat fókuszává, és a kérdőív se volt elég jó. Sematikus kérdéseket tett fel, ezeknél sokkal érdekesebb a valóság. A közösségi kertekkel kapcsolatban mik azok a szociológiai alapfelvetések, amit kutatni kéne? Mi a szociológia a közösségi kertekben?
Ajánlott irodalom: Ferkai András: Lakótelepek. Városháza – a mi budapestünk sorozat.

Egyénként a megfejtés:

A – Első Kis-Pesti kert
B – Leonardo
C – Aranykatica kert
D – Békási kert
E – Őrmezei kert
F – Parti Kert Budafok-Tétény
G – Cinege Kert