A zsűri tagjai:
Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Dr. Balogh Péter István:
A kollégák engem kértek fel, hogy szóvivőként én ismertessem ennek a pályázatnak a tanulságait és az eredményeit.
Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, és szeretnék gratulálni is. Az, hogy ilyen sokáig tartott a bizottság munkája, azt mutatja, hogy a minőséggel nem lehetett panasz, a különböző irányú gondolatok izgalmasan találkozta ebben a térben. Rövid általános összefoglalóként: úgy látta a zsűri, hogy a pályázat során az öncélú design helyett a kert szellemiségének, a térben, a szabad térben való együtt létnek, a kertészkedésnek egy olyan helyszínét kell létrehozni, ami fenntarthatóságában, formálásában, elsősorban a közösségről szól és természetesen arról a termesztő tevékenységről, amelyet a közösség itt végez. Éppen ezért a túlformáltságot, rossz magyar szóval a túl „dizájnságot” a bizottság nem jutalmazta. A másik szempont, ami nagyon fontos volt, azoknak az anyagi kereteknek a reális felfogása, ami rendelkezésre áll, úgyhogy a túldimenzionáltság, túlbonyolított rendszereket sem gondoltuk igazán javadalmazni.
Az első körben három munka jutott be részletes bírálatra: a kettes a négyes és a hetes sorszámú munkák.
A kettes munkáról a zsűri rövid véleménye szerint, egy jól átgondolt telepítésről van szó, a helyismeret és a helyzet felismerése jellemzi. Ami igazán pozitív irányba terelte a véleményünket, ahogy a közösség önmagával és a külső közösséggel kommunikál, tehát bejárati zóna kialakítása, a meglévő nagy fa környéke, a külső közösségi tér, a kilátásra komponáltság, reflektál a belső közösségi térre. A kert belső viszonyairól viszont azt gondolja a bizottság, hogy így ebben a formájában túl merev, tehát önmagában az ültető ládák magassága, vagy a növények magasságbeli különbségei nem fogják ellensúlyozni, tehát egészen biztos, hogy egy lazább belső térstruktúrára van szükség.
A négyes pályamunka telepítését a bizottság nem tartotta annyira szerencsésnek, mint a kettes munkánál, ugyanakkor belülről egy nagyon jó térszervezés, tehát ahogy a belső közösségi teret körülölelik az ágyások, ezt mindenképpen a terv javára írjuk, ugyanakkor a kritikai pontot is itt találta meg a bizottság, a külső és belső közösségi tér, pont az ágyások elhelyezkedése miatt egymástól el lett szigetelve. Termeszesetesen egy adott közösség a kertben egy kicsit el akar vonulni, de egy közösségi kertnek üzenete van, ezért úgy vélte a bizottság, hogy szerencsésebb, ha a belső közösségi tér egy kicsit nyitottabb helyzetben van, így a környezettel, a környék lakóival jobban kommunikál. Nagyon értékelte a bizottság ennek a munkának a kultúráját, a nagyvonalúan kezelt elhelyezését, a körben feltárt utakkal, és a finoman különböző ágyások rendszerét.
A hetes munka, az erősebben formált munkák közül az, amely bekerült a hármas válogatásba. Itt egy olyan moduláris rendszert láthatunk, a sejtformából építkezve, amely a moduláris mivolta által, nagyon jól illesztető a térbe, és nagyon izgalmas térkapcsolatok jönnek létre, jól művelhető, körbejárható, ad egy plusz izgalmat. A bizottságban egy filozófiai vita alakult ki, hogy kell-e ennyire formálni egy közösségi kertet, vagy nem? Tehát például egy téli állapot ehhez hozzáad, vagy elvesz, illetve az terv installáció jellege mennyire szükséges egy közösségi kert esetében.
Erről a három kerttervről szólt hosszasabban a vita, és végül pontozásra került sor, és a pontozás után a bizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyezett lett a hetes pályamű, második helyezett lett a négyes számú pályamunka, és az első helyezett lett a kettesszámú pályamunka.
Egy ötletpályázatról beszélünk, ezt nagyon fontos hozzá tenni, tehát a bizottság egyik munkát sem tartja egy az egyben a megvalósításra alkalmasnak, tehát a tapasztalatokat kéri, hogy a közösség építse be.
Végezetül még annyival tartozom, hogy a pénzdíjakról beszéljek. 250 ezer forint áll rendelkezésre, ez a három díjazott között 100-, 80-, 70 ezer forint arányban javasolja kiosztani. Ez is mutatja, hogy a három pályamű mennyire közel állt egymáshoz. Ezzel szerettük volna kifejezni, hogy tudtunk első, második és harmadik helyezettet hirdetni.