Opponencia helyett

Nem vagyok opponense a dolgozatnak, viszont segítettem egy kicsit a megszületését, így fűznék hozzá néhány megjegyzést és gondolatot, mintha opponenciát írnék.

Download (PDF, 1.87MB)

Opponencia
A dolgozatnak nagyon jó az indítása, a bevezető fejezet kifejezetten felcsigázza az olvasót, jól körüljárja a problémát, lendületes. A hipotézis jó választás, szociológia szakdolgozathoz a közösség alakulás a legérdekesebb terület, ráadásul kevés hasonló kutatás készült eddig. A dolgozat végig „jól vezetett” összefogott írás.
A kutatás 2014 január és március között történt, azóta azért sok minden történt, a dolgozatban lefektetett állapot, sorrend, fejlettségi szintek mára azért eltolódtak, illetve számos új kert alakult idén, ők most kezdik az első szezonjukat, nincsenek benne a kutatásban.
18. oldal. A hallgató azt a megoldást választotta, hogy a kutatással vizsgált 6 budapesti közösségi kertet nem nevezi a nevén, hanem A, B, C stb. betükkel jelzi. És itt válik érdekessé a dolgozat. Miért nem nevezi néven a kerteket? Mi ez az anonimítás? A tudományos kutatás igénye az, hogy elrejtsük a vizsgált dolgokat (kerteket) és betűkkel jelöljük őket? Mint tanár, azt gondolom, hogy egy szakdolgozat kommunikáció. A egyik oldalon a hallgató arról próbálja meggyőzni a vizsgabizottságot, hogy szavazzan rá, ergo engedjék át a diplomavédésen. A másik oldalon viszont tényleg tanulságokat kellene levonnia, kutatnia, bemutatni, hatni arra, hogy jobb kertek, jobb gyakorlatok szülessenek. Miért ne lehetne néven nevezni a kerteket? Miért nem lehet kimondani, hogy egyes kertek jobban teljesítenek, mint mások. Tessék követni a jó mintákat.
A grafikonok gyalázatosak, egy csomó kérdést feltett, kapott rájuk elégséges válaszokat, ráadásul elemzi is őket, ehhez képest a grafikonok oda vannak „hányva”. Többet érdemel a dolgozat. Egy szövegnek van vizuális megjelenése is! A Képek is hiányoznak a dolgozatból.
A dolgozat egyik legérdekesebb része a három interjú a dolgozat végén, a mellékletben. Mind a három telitalálat szöveg, tanulságos mondatok vannak lefektetve ott.
Az irodalomjegyzék megfelelő, a dolgozat összhatása összeszedett.
Érdemjegy: 5 jeles.
Kérdések:
Hiányossága a dolgozatnak a környezet kutatás kimaradása, nem csak a kerteket kell kutatni, hanem a környék lakóit is, de az önkormányzatot is, többek közt. Bár ezt a dolgozat említi is. A jövőben az egy nagyon fontos kérdéssé fog válni, hogy a „nem kertész” szélesebb szomszédság miként éli meg a kerteket. Miképp kutatná a kertek környezetét?
A dolgozatból pont a szociológia maradt ki, valahogy a vezetés kérdése vált a dolgozat fókuszává, és a kérdőív se volt elég jó. Sematikus kérdéseket tett fel, ezeknél sokkal érdekesebb a valóság. A közösségi kertekkel kapcsolatban mik azok a szociológiai alapfelvetések, amit kutatni kéne? Mi a szociológia a közösségi kertekben?
Ajánlott irodalom: Ferkai András: Lakótelepek. Városháza – a mi budapestünk sorozat.

Egyénként a megfejtés:

A – Első Kis-Pesti kert
B – Leonardo
C – Aranykatica kert
D – Békási kert
E – Őrmezei kert
F – Parti Kert Budafok-Tétény
G – Cinege Kert