Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

 

Interjút adtam a TopAgrár magazinnak a városi kertekről és a lehetséges válságkertekről.

Szép cikk lett belőle, köszönöm a lehetőséget. Itt olvashatod el:

varosi_kert_termeldmegmagadnak

Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.

Árnyas kert képek

 

Békási kert képek

 

Zápor kert képek

 

Első Kis-Pesti Kert

Minden városi kertésznek kívánok Boldog Új Esztendőt, jó termést és kellemes társaságot!

A Legszebb Konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei versenyen ez Első Kis-Pesti Kert első helyezést ért el “közösségi” kategóriában. 

Selfie…

 

A Békási kert alapítása 7 évvel ezelőtt kezdődött, volt hosszú jogi procedúra, szerződéskötés és tájépítész kurzushét, számos kertgyűlés és oktatási program. Majd 2013-ban meglettek a tervek és a kertközösség, majd egy árvíz elmosta a kertépítés kezdetét, szóval nagyon későn kezdett formálódni maga a kert. Gyakorlatilag a szezon közepe volt az az időszak, amikor ültetni tudtunk. Az első szezonok már csak ilyenek…

Azóta sok víz lefolyt a Dunán,  voltak akik elhagyták a kertet, voltak akik ezt a világot hagyták maguk mögött, de születtek kisgyerekek is. Minden ágyásnak, mindig volt gazdája, állandósult a kertművelés és a közösség is megállapodott. Úgy tűnik 5 év után stabilizálódik egy közösség, bár ezt a többi kert ismeretében nem általánosítanám. Minden kert más…

A kert átalakította a környezetét, lett a szomszédban autó parkoló, (lakossági igényre), Fitnesz park, sok fát ültettek a környéken, és legfőképp átalakította a környék lakóinak gondolkodását, igény lett a III. kerületben közösségi kertekre. A jelen pillanatban 107 fő van a várakozó listán, és még ezen túl azok, akik nem nálam, hanem a kertekben jelentkeznek. Csak a jelentkezőkből 5 új közösségi kertet lehetne megtölteni  ebben a kerületben. Öt éve nem nagyon voltak kis virágágyások a panelházak tövében, ma meg mindenhol burjánzanak. Úgy tűnik a kert-példa ragadós…

Az elmúlt években számos hangsúlyos sajtómegjelenése volt a kertnek, talán érdekes lenne pénz-szérűsíteni, mekkora sajtóértéket hordoz az önkormányzat számára a közösségi kert. Kifejezetten hasznos és értékes kommunikáció.

“Közösséget építünk” mondja a kerület egyik szlogenje és valóban, legalábbis a Békási kertben ez működik, bár azt is be kell vallani, hogy az indulás óta kevés segítséget adott a kerület a kert működéséhez.

Végezetül néhány köszönetet szeretnék mondani:

Köszönöm Németh Szilviának, hogy évekig kertvezetőként vitte a kertet.

Köszönöm Necpál Áginak, hogy most a koordinációs csoporttal együtt viszik a kertet.

Köszönöm Bús Balázs Polgármester Úrnak, hogy ennek a kezdeményezésnek helyet adtak.

És végezetül köszönöm Dr Kövér László Házelnök Úrnak, hogy három alkalommal is anyagilag segítette a kertet, hogy megvalósíthassunk új fejlesztéseket.

Kívánok a kertnek még sok sikeres esztendőt, sok sikeres szezont és legfőképp Békét mindannyiunknak.

 

Ház ezt a beszédet szerettem volna elmondani, csak annyira ronda a kézírásom, hogy csak töredékesen sikerült.

Itt van néhány kép amiket fotóztam ma.

Ez a tűzrakóhely nagyok király. Pörkölt főtt éppen.

Az ágyások felfelé terjeszkednek, de azt még nem sikerült elintézni, hogy egységes tám-rendszer legyen a kertekben.

 

Tagadhatatlanul ősz van, nyáron sokkal jobban nézett ki a kert.

Fűszerkert

Terülj-terülj asztalkám….

Sajtótájékoztató beszéd a másik oldalról.

Selfie a beszédek közben.

Ez a legújabb fejlesztés, napfény üzemű szivattyú és tartály. Nagyon megkönnyíti a kertészek dolgát, nem kézi erővel kell felhúzni a vizet. Két Norton kút van a kertben, de sem vezetékes víz, sem áram nincs. Tényleg sokat számít ez a fejlesztés. Kis matek: egy liter vizet kb 3 pumpálással lehet kihozni a földből, (ha lendületben vagy). Az egy köbméteres tartály 3000 pumpálást jelent, érdemes kipróbálni, hogy egy milyen erőkifejtést jelent ez. A kert nagy, sok vízre van szüksége…

Kiskertész épp puszit dob. 🙂

Előadóként veszek részt október 3.-án szerdán, a Mezőgazdasági könyvtárban a Kert – Közösség – Könyvtár című eseményen.

Nagyon jó előadói gárdát hoztak össze, örülök, hogy előadhatok ebben a társaságban.

A könyvtár címe:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár
VárMező Galéria
1012 Budapest Attila út 93.

Az esemény honlapja.

Nem vagyok a Virtuális Reality Paganinije, de nemrég feltettem az Első Kis-Pesti Kertről néhány fotót a Google -Térkép-Fényképek -GPS alkalmazásra, ne kérdezzétek miért?! Vagyis de, kell a kommunikáció, kellenek a látogatók a kertbe, még ha csak virtuális látogatók is… Néhány napja ezt az üzenetet kaptam a Google cégtől. 8000 kép megjelenítés! Az EKPK kertről… El se tudtam képzelni, hogy nyolcezer találat – kép-nézés-kattintás juthat erre a megosztásra.

Kedves kertek! Készítsetek el a saját Google Maps galériátokat a kertetekről, tessék képeket megosztani. Jó lenne ha az összes kert is elkezdene képeket feltölteni a Google térkép alkalmazásra. Biztos nagyon sok találatot kapnátok, úgy tűnik, komoly virtuális ismertséget lehet szerezni az élmények és képek megosztásával.

Ezt kaptam..

 

Jó kis riport és film született a Békási kertben. Érdemes mostanában kimenni a kertekbe, mert hihetetlenül jól néznek ki. Sok eső, sok napfény, növényi sokféleség, mindezek együtt igazi szépséget adnak.

Itt lehet elolvasni a cikket és megnézni a rövidhírt.

Kék bolygó műsor a Békási kertről. Médiaklikk

Már rettentően unom ezt a választási kampányt, sok már most is, pedig még egy hét van hátra. Ritka szánalmas és alpári az egész, legfőképp azt unom, hogy mindenből ez folyik, lehetetlen kizárni az életből.  

Az egyesületi törvény, de a Városi Kertek Egyesületi kertszabályzat is, kifejezetten tiltja a politizálást az egyesület kertjeiben, viszont a politika így is beszivárog a kerti hétköznapokba, főleg a Facebookon keresztül. A kerttagok nem kerti bejegyzéseit is látom, (már akik bejelöltek ismerősnek), és ez nem egy jó élmény. A politika mindig is a legrosszabbat hozza ki az emberekből, bennünk van ez a „most vagy soha” reflex, az egyébként normális emberek sületlenségeket, butaságokat osztanak meg, szervezkednek, agitálnak, kommentálnak hülyeségeket. Nagyon rosszul viselem látni a különböző kerttagoknak és ismerősöknek is a politikai erőlködését, függetlenül attól, hogy melyik oldal mellett kampányolnak. Értelmes, normális, szerethető emberek kivetkőznek önmagukból és tolják a politikai propagandát, mindegy melyik oldalról. Mint a zombik. Facebook zombik. Elbújva a monitor és az FB anonimitás mögé, like-kat vadásznak és   valahol gátlástalanul aggitalnak.

Én úgy szeretem őket, ahogy nem politizálnak…

Tanulság:

A hét közösségi kert tapasztalata alapján: a közösségeket kifejezetten megzavarja a politikai kampány, legalábbis az ilyen megosztó, végletesre kihegyezett erőlködés.

Lenne már vége.

Idén öt éves a  Magyarország Legszebb Konyhakertek program. A verseny keretében, a Közösségi Kertek kategóriájában két kispesti kert szerepelt sikeresen az idei szezonban,  az Aranykatica kert nyerte az első díjat és az Árnyas kert hozta el a második helyezést. Gratulálok mindkét kertnek és a kertészeknek, örülök hogy a szakmai zsűri őket találta legszebbnek. Megjegyzem a többi kert is nagyon szép.

Az első helyezett

Második helyezett.

Nem is tudom, talán szobor.

Az átadó ünnepséget az OMÉK 2017 rendezvényre időzítették, ma ott voltam a Hungexpo területén.

Megjegyzem teljes mértékben érthetetlen a Legszebb Konyhakertek Program. Átadtak vagy 70 darab díjat, de egyetlen fotó sem volt a nyertes kertekről. Miért nem? Nem lett volna érdektelen. Az sem derült ki, hogy mik azok a kritériumok, amelyek mentén díjazták a kerteket. Mitől legszebb konyhakert egy kert? Nem derült ki. Viszont kiderült, hogy a karcagi alpolgármester asszony, az MLK program kiötlője, tud furulyázni, amit az ünnepségen be is mutatott. Az egész átadó ünnepség egy meglehetősen érthetetlen, mű-népies káosz volt, ami ráadásul elég sokáig tartott

Viszont, meglepően élveztem az OMÉK kiállítást, gyönyörű dolgokat láttam:

Például ezt a gőzgépet.

Ez meg egy mai erőgép. Megdöbbentőek a méretek…

Aztán csirkéket

Meg birkákat…

Meg marhákat… gyönyörűek.

Meg disznót…

Mind egy képben…

És az átadó ünnepség.

 

 

Az Első Kis-Pesti Kert immár ötödik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Konyhakerti Világnapot!

Kezd hagyománnyá válni a kertünnep.Kellemes esemény szokott lenni a kertészek és a környék lakói számára.

Mindenkit szeretettel várunk!

 

A Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Intézete egy megbeszélést tartott a budapesti közösségi kertekről, ezen belül a kertek vezetése, a kertmenedzsment volt a legfontosabb téma. A beszélgetés a Civil Preferencia Fórum keretében jött létre, egyfajta kutatási adatfelvételnek képzeljük el az eseményt.

Körülbelül 8-9 kert képviseltette magát az eseményen, 4 kert a Város Kertek Egyesülettől, (Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert, Zengőkert), valamint a Zugkert, a Grundkert, egy XI. kerületi kert és két székesfehérvári közösségi kert képviseltette magát.

Tőlem azt várták, hogy szakértőként a végén mondjak valami okosságot az elhangzottakhoz.

Az egyik saját felismerésem az volt, hogy a közösségi kertek témában már nem igazán tudnak újat mutatni, az elmúlt évek és a hét működő kert után, már kevés újdonságot találok a témában. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyjából el lehet jutni a közösségi kertek téma végére, a projekt már nem fejleszthető tovább, csak a kertek száma gyarapítható. A közösségi kertek univerzumnak ekkora a kiterjedése, keveset lehet már hozzátenni. Persze számos dolog javítható, tehető profibbá. Egy kert soha nincs kész igazán, minden szezonnak meg van a maga szépsége és feladatai.

A beszélgetés legfontosabb eleme a kertvezetés témaköre volt. Mindegyik kert küzd, állandó a kísérletezés a kertvezetéssel, a kert-menedzsmenttel. Két fő irány látszik. A kert korai éveiben az egyszemélyi vezetés tűnik hatékonyabbnak, pusztán mert össze kell fogni a kertépítést, a közösségfejlesztést, az első szezonokat. Ilyenkor minden újdonság, nincsenek kialakult normák és rutinok, jobb ha egy vezető tartja kézben a folyamatokat. A másik vezetési modell a koordinációs csoport létrehozása, ahol 3-6 fő megosztozik a kerttel kapcsolatos szervezési feladatokon. Ez a kiérleltebb, már régebb óta működő közösségi kertekre jellemző. Ilyenkor megoszlanak a feladatok, van aki a szervezéshez ért, van aki az önkormányzattal tartja a kapcsolatot, van aki a kertépítő napokat tudja jól kézben tartani. Ezt a vezetési módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a kert már megért 2-3 szezont és így átlátják a feladatok sokszínűségét és szezonok egymásra épülő feladatait.

A másik érdekes elem a kertszabályok kérdése. Sokkal jobban be kell tartani és tartatni a kertszabályokat, mint eddig gondoltam. Valamint az sem elhanyagolható elem, hogy évente felül kell vizsgálni a kertszabályokat, mindig van mit csiszolni rajta. Másrészt a nem leírt normákat is valahogy rögzíteni kellene, időnként beépíteni a kertszabályokba. Ez főleg akkor fontos, amikor új tag érkezik a közösségi kertbe és a befogadást, az integrációt könnyíti meg, ha egyértelmű a kertszabály rendszer és átadható a normarendszer is.

A beszélgetés során folyamatosan az életciklus elméletek jártak az eszembe. Nagyon fontos megérteni, hogy milyen érettségű a közösség, mik a fejlesztési igényei, hogyan lehet őket egy fenntartható pályára állítani és azon tartani. Az életciklusok ismerete és megértése segít a kertközösségnek a helyét megtalálni, felismerni a saját hibákat és türelemre tanít, hogy a hibákat szépen lassan feldolgozzuk.

További probléma a kertek esetében a finanszírozása. Sok kert tényleg önerőből szerveződik, nincs mögöttük önkormányzati háttér, vagy másféle támasz. Így biztosan nehéz, de nem lehetetlen a fejlődés. A közösségi kertek sokrétű hasznai elégnek kellene lennie a városi vezetésnek, hogy támogassák a városi kertmozgalmat, ahogy ez tőlünk nyugatra természetes. Ez egy alapproblémája a magyarországi közösségi kerteknek: alulfinanszírozottság és az állami elismerés hiánya. Ez komoly baj. Ahogy a nyugati társadalmak pontosan tudják a közösségi kertek hasznát, és ennek arányában támogatják a kerteket, itt ez még nagyon nincs meg. Ezen lehetne dolgozni…

Minden közösségi kertben alapprobléma, hogy van egy “kemény mag” akik a hátukon viszik a kert ügyeit, és vannak akik csak nézik ezt, nem vesznek igazán részt a közösségi életben. A közösségteremtés, a közös felelősségvállalás elengedhetetlen. Tudatosítani kell, hogy nem csak a saját ágyásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész kerti összképért.  Van kert, ahol kötelezően előírnak szezononként 8 délután közös munkát, van kert ahol számba veszik az összes fellelhető kerti feladatot (ez egy nagyon szép ötlet, kísérletként minden kertben össze kellene szedni az összes egy év alatt elvégzett kerti feladatot), amit a közösségi kert ad, és azok közül kell minden kerttagnak megfelelő számú feladatot elvállalni (pontokat gyűjtenek). Van kert, ahol havonta tartanak egy kertépítő délutánt, ahol illik megjelenni és kivenni a saját részt a közös munkából.

Nagyon érdekes volt látni ezt a sokféle kísérletezést, valahol társadalmi kísérletekről van szó, kicsiben, lombikban, de mérhető haszna van, megéri a befektetett energiát.

Érdekes tájékoztató anyag a konferenciához

Kozossegi_kertek_tajekoztato_BCE_2017-2

Szombaton tartottuk az ötéves születésnapját a kertnek. Nagyon megy az idő. Ezt a beszédet sikerült összehoznom:

Hét éve amikor ez az egész elkezdődött, nem gondoltam, hogy ekkora szívás lesz! Meg persze, hogy mennyi jó is származik belőle, milyen messze lehet jutni, nem csak a kertekben, de a kerteken keresztül is. Az első Kis-Pesti Kert az Egyesület első kertje, innen indult az egész.

Az ember onnan tudja, hogy jó úton jár, ha utánozzák, másolják a tetteit. Sok hasonló kert született az elmúlt években, többek közt az egyesület is alapított még hat másik kertet és mások is alapítottak 50-70 közösségi kertet Budapesten és vidéken. Mindez sok szempontból a kispesti önkormányzat bátorságát dicséri, ők vágtak bele először, ők dolgozták ki először a megvalósítás módját.

Emlékszem a grundra öt évvel ezelőtt, ahova ezt a kertet építettük. Mintha nem is ugyanazon a földön, ugyanazon a bolygón állnánk, akkora a változás. A kert évről évre szebb lett, egyre bujább, még szerencse hogy van kerítés, amely határt szab ennek a zöld inváziónak. A kertészek is átalakultak, mindannyiunkon alakított a kert, sokat nyertünk mindannyian, az egyén, a közösség, a környék, a kerület, az önkormányzat és talán a város is.

Kívánok az Első Kis-Pesti Kertnek és az összes közösségi kertnek, sok sikeres szezont, még sok szép jubileumot és békét.

Köszönöm a figyelmet!

Cikk a helyi újságban: Öt éves az Első Kis-Pesti Kert

 

    

Nagyon megy az idő, immár öt éves az Első Kis-Pesti Kert, pedig mintha csak tegnap lett volna amikor ez az egész elindult.

Hét évvel ezelőtt levélben kerestem meg Budapest összes polgármesterét, hogy indítsunk közösségi kerteket. Kispest volt a legpozitívabb, ők vállalták azt az úttörő szerepet, hogy megvalósítsák az első közösségi kertet. Két év volt a jogi-bürokratikus menet, mire elindult a kert építése, ennek már 5 éve. Nagyon sok mindent történt az elmúlt években, jók is és kevésbé jók is, de a kert él, évről évre szebb lesz, egyre több a növény, ahhoz a pusztasághoz képest, ami korábban volt a hely, a kert egy csoda. De nem csak a látvány érdekes. Meggyőződésem, hogy a kertek kis történetek sokaságából állnak, napi esemény morzsákból, mint általában az élet, csak itt túlnyomó többségben vannak a pozitív élmények.

Annak idején nem gondoltam, hogy ez lesz belőle. Azt sejtettem, hogy jobb lesz, mint elképzelni tudom, de ez még annál is jobb. Azt sem gondoltam, hogy engem is mennyire meg fog változtatni a kertek alapítása. Azt nem gondolom, hogy jobb ember lettem, de megváltoztam én is, ha más nem, jobban oda figyelek az időjárásra, a növényekre, és az emberekre is.

Személy szerint az tetszik a leginkább, hogy egyben van a kert, semmi ok nem látszik, hogy esetleg be kellene zárni, hogy megszűnne valami ok miatt. Ez egy rendezett, működő, jövőképpel rendelkező kert, lesz majd tíz éves születésnapja, meg talán huszonöt éves ünnepség is.

Hiszem azt, hogy a kert túl fog élni mindannyiunkat. És ez benne a legjobb.

Az Első Kis-Pesti Kert adatlapja

Mindenkit szeretettel várunk az ünnepségre!

 

Hosszú és keserves év volt ez a 2016, kifejezetten örülök, hogy vége. Volt két rettenetes menetem idén, életem legrosszabb éve volt. Emellett túl sok fontos és értékes ember hagyta itt ez a világot, volt néhány igazi vízválasztó politikai választás, amelyek persze a mi bőrünkre is mennek, szóval elég volt.

Az elmúlt hat évben az Egyesület, három önkormányzattal (XIX. kerület, III. kerület, Szentendre) közösen alapított 7 városi kertet, összesen 7121 négyzetméteren, 188 ágyással. Olyanok, mint a falvak, nagyon patrióták, összetartóak, nagyon szépen működtetik a kerteket, jó helyek lettek. Idén volt két kert-átadó ünnepség, a Zápor kert és Szélrózsa kert, és jövőre ünnepli fennállásának 5. születésnapját az Első Kis-Pesti Kert.

2010-ben, amikor a közösségi kertszervezésbe belevágtam, el sem tudtam képzelni, hogy ide fejlődik mindez, mennyi kalandot, bosszúság és persze sikerélményt ad az évek folyamán. Minden évben születik egy-két gyerek a kertekben, néha elmegy egy-egy kertész, és közben a kertek folyamatosan nőnek, fejlődnek, minden évben szebb és összetettebb a kertuniverzum. Ez valahogy nem válik unalmassá. Soha nem dolgoztam egy munkahelyen és projekten ilyen sokáig, mint az Egyesületben, és bár voltak nagyon nehéz pillanatok, minden percét élveztem, és legfőképp adott egyfajta hasznosság tudatot. A korábbi munkáim során ezt kevésbé éreztem.

Azonban mostanra ez fenntarthatatlanná vált. Hét kert sok lett, egy személyben átfogni már képtelenség, túl sok lett, mind a kertszervezés és a személyes jelenlét is. Hét kertbe már nem lehet minden eseményre kijutni, borzasztóan sok a napi 50-70 üzenet, levél, vagy FB bejegyzés, plusz adózás, szerződések, adminisztráció és az az elképesztő mennyiségű ingyenmunka, amit ma Magyarországon elvárnak a civilektől. Ezt képtelen vagyok már követni. Lehetne kevesebb odafigyeléssel, rosszabb minőségben csinálni, de annak nincs értelme. Más módon kell az Egyesületet tovább működtetni. El kell indítani egy leválási folyamatot, életciklus váltás lesz.

Közben adódott egy lehetőség, amit elvállaltam, januártól a FŐKERT-nél fogok dolgozni, ez egy projekt feladat. A vállalat jövőre ünnepli alapításának 150. évfordulóját, a jubileumi év alatt lesznek események, ezek szervezésében veszek részt. Jó lesz egy kicsit mással foglalkozni, nem csak a kertekkel, ráadásul nagyon hasonló a kommunikációs téma, csak a lépték nagyobb, mint a városi kertek. Ráadásul egyre inkább felértékelődnek a közbeszédben a városi zöldterületek és a fák, a jubileum jó alkalom ennek a tudatosítására. Az egyesület kertjei egy kicsit nélkülem fogják tovább művelni önmagukat, és ez talán így jó. A végcél valahol a önálló működés, a személyektől független fenntarthatósága, mind a közösségeknek, mind a kerteknek. Remélem működni fog. Közben persze a kertalapítások nem állnak le, úgy tűnik lesz egy új kert a III. kerületben, de ezt nem én fogom csinálni, lesz egy megbízott kertvezető, és egy kisebb részt fogok vinni egy iskola kert kísérletben a Fűvészkert szervezésében. A fő munka azonban a FŐKERT150 lesz.

Fotókat kerestem a telefonomban, amelyek nem a kertekről szólnak. Vagy nem csak.

Zápor kert télen, félkészen.

Bodóczky-k.

Tanártüntetés

Egy XII. kerületi belső kert. Gyönyörű dzsungel.

A 4-6-s villamos leugrott a sínről. Így teszik vissza.

Épül a szentendrei Szélrózsa kert. Ez még idén volt!

ez már tavasz

Vettem egy lakást, ez a felújítás.

Erasmus diákok az Első Kis Pesti Kertben.

Egy éves a Zengő kert.

Attila50

Foci EB.

Beköltöztem

Esztergomi civilek az egyik kertben. A kis srác nagyon vicces volt.

Visegrád

A lepencei termál strand, vagyis ami maradt belőle.

Békási kert

Bud Spencer tér avatása

Zápor kert, első szezon

Egy igazi VW T2

Szélrózsa kert átadó ünnepség

Árnyas kert fűszerspirál. Nagyon jó lett.

Díjat nyert a Zengő kert. Kati és Ádám

Halloween

Lett egy faház a Szélrózsa kertben.

Dunai átkelés

Konferencia felirat

Céges buli

Nyomor

Karácsony

 

Boldog Új Évet!