A közösségi tér fölé árnyékolót kell építeni, túl melegek a nyarak. Először napvitorlákra gondoltunk, aztán inkább a pergolára esett a választás. Igazi közösségi munka volt a szervezés és az építés, de nem csak az. A lányok főztek egy jó paprikás krumplit, közben megcsinálták a virágoskertet és a fűszerkertet. nagyon produktív nap volt.

Azt veszem észre, hogy a közösségépítés egyik legjobb módja, ha építünk valamit, ha van megoldandó feladat, amit meg kell szervezni és együtt kell elvégezni. Legyen az pergola építés, vagy közös főzés, vagy a közös művelésű földek rendbe tétele.

A tegnapi nap nagyon jó élmény volt mindenkinek, aki ott volt, például egymás neveit is megtanultuk. 🙂

A költségeket a Kispesti Önkormányzat Civil Pályázaton nyert pénzből finanszíroztuk. Az Önkormányzat egyik leghatékonyabban felhasznált pénze, szerintem…

Végigfotóztam a napot, itt a folyamat.

Proposal for the Garden Rules

There are many Community Garden Rules on the internet, and this version has been refined over fourteen years into the one you read here. It seems over-regulated, but since the real owner of the land and garden is the local authority, everything should be clear and regulated.

It’s also very important that gardens are not held together by garden rules, but rather by unwritten norms, personal relationships, seasons lived together, the sense of community that is really important.

The Garden Regulations are not the same as the Garden Contract. The Garden Contract contains the legal terms and conditions for the use of the bed, the Garden Regulations are more for cooperation and garden management.

The Garden Rules, however long, cannot cover all aspects of the garden’s operation, which is why garden meetings and competent garden management are important.

The Garden Rules should be posted on the garden notice board for all to read, both garden members and visitors to the garden.

1. General expectations

1.1 The rules are intended to make the operation and use of the Garden clear and understandable to everyone and apply to all members of the community. The Community Garden Rules apply universally to all users of the Garden and may only be changed or modified by community decision.

1.2. No political activity is allowed in the garden. The garden does not engage in direct political activity, is independent of political parties and does not provide or receive financial support from them.

1.3 Members of the garden must conduct themselves in a manner that enhances the reputation of the garden.

1.4. All forms of cooperation between Garden Users are important and should be encouraged.

2. Rules for the use of the Garden:

2.1 The Garden must first and foremost be a safe place for both Garden Users and their guests. The introduction or use of dangerous objects or hazardous materials in the Garden is prohibited. No smoking or consumption of alcohol is permitted in the Garden. The rules of normal social interaction must be followed in the Garden.

2.2. All Plots have the same area, and each Garden User may only cultivate one Plot. Any resident of the District who accepts and respects the rules of the garden and the expectations of the community may become a member of the garden.

2.3 The Garden Fee is used to cover the costs of running the garden: the purchase of tools, seeds, seedlings, etc. Spending must be voted on by the community. Payment of the user fee is due by 31 March each year. Non-payers are automatically excluded after a grace period of one month.

2.4. Each Garden User is responsible for his/her own garden, for the gardening work: planting, watering, weeding, harvesting, and for the maintenance of the common areas of the garden.

2.5. All beds shall be maintained as often as possible on a weekly basis or at least once every 3 weeks. If the Garden User is unable to cultivate his/her garden, he/she must arrange for a competent substitute, in consultation with community members in particular. Any plot that is not maintained for more than 2 month can be charged and transferred to a new Garden User. If the Garden User wishes to terminate his right to use the plot during the growing season, he/she must notify the Garden Manager.

2.6. The right to use the plot is not transferable or permanently assignable.

2.7. The Garden may only grow plants for personal use, and therefore the Garden User may use and harvest the benefits of the Garden for his/her own use and for the use of his/her family members. It is forbidden to sell the produce of the Community Garden!

2.8. No artificial, chemical substances of any kind should be used in the garden, neither for weed control nor for other garden operations. Only and exclusively “organic” certified products may be used.

2.9. No poisonous or narcotic plants may be planted in the Garden. Trees, shrubs and weeds that have been dispersed in the garden by birds or wind-borne plant seeds must be removed from the garden.

2.10. The Garden User may only cultivate his/her own plot, harvest only his/her own crops, respect other people’s plots at all times, and may not touch other people’s plots without specific request.

2.11. At the end of the growing season, all Garden Users are responsible for clearing their plot and its immediate surroundings in preparation for the winter rest period. The same rule applies to the common areas and the Garden as a whole.

2.12. If any Garden User’s plants are attacked by a contagious disease, they must be removed from the bed immediately and other Garden Users must be informed of the potential danger. Infected plants must not be composted and must be removed from the Garden as soon as possible.

2.13. All Garden Users must remove all non-green waste (rubbish) from the Garden. No waste bins may be used in the garden.

2.14. Mailing list, Closed Facebook group: the rules of normal communication must be particularly respected in the internet-based communication of the garden community, the anonymity of the internet must not lead to uncultured behaviour.

3. Community areas, common activities

3.1. Each garden member is responsible for the overall appearance of the garden, and everyone must do their part to maintain it.All garden users are responsible for the continuous maintenance, care and cleaning of the common areas outside the bed throughout the season.

3.2. For the tasks to be carried out during the year (mowing the lawn, watering the common areas, maintaining the herb garden, tending the flower beds, etc.), a task list should be drawn up, in which the garden members undertake the work jointly – on a voluntary basis.  Each garden member should take on tasks according to his or her ability and capacity, in equal proportions.

3.3. Communal areas in the community garden: the grass garden, the flower garden areas, the community space, trees and shrubs, which are maintained under the guidance of a “responsible person”, with the involvement of the community.

3.4. The garden members are required to take part in the work once a month (2 hours per month), and if they are absent, they must do the remaining work. If a garden member fails to participate regularly in the gardening work for reasons for which he/she is responsible, he/she may be expelled from the garden by a majority decision of the gardening partners.

3.5. In the garden, composting should be a shared responsibility. Each plot will share equally in the finished compost. By common agreement, household green waste may also be composted, but the types and types of composting must be agreed in advance between the Garden Users.

3.6. Each Garden User has his/her own key to the Garden and can enter the Garden whenever he/she wants.

3.7. On finishing gardening work, all tools must be returned to their place in a clean and usable condition. The Garden must always be locked when leaving. All water taps in the Garden must be turned off on leaving.

4. Garden coordination, garden management

4.1. The coordination and management of the Garden is carried out by the Garden Manager or the Garden Coordination Group, elected by a community vote. The community authorises the management team to take tasks, organise events and garden meetings and make decisions about the Garden. Each year, the Coordination Group is required to report on the functioning of the garden, the work of the community, their tasks, and our future plans. 

4.2. The garden treasurer is obliged to report and account for the available funds every year. The accounting of expenses is presented at the end of the harvest season. Every year the community votes on the amount of the garden fee.

4.3. The Garden Manager or Garden Coordination Group is required to organise a Garden Users’ Meeting (Garden Meeting) several times a year, and a Garden Builders’ Day at least twice a year, at the beginning and end of the season.

4.4. The garden manager can call a meeting at any time to take joint decisions, or any garden member can call an extraordinary garden meeting.

4.5 Bulletin Board: a shared space for all kinds of information, messages and suggestions about the affairs of the Garden. Political advertisements and promotions are forbidden.

5. Events, children and visitors

5.1. Children may only be in the Garden under adult supervision. Guests invited by the Garden User must be aware of the rules of the Garden and may not touch or damage the beds of others. The Garden User shall be jointly and severally responsible for the conduct of its guests as its own.

5.2. The community garden may organise events such as cultural and leisure activities, garden parties, celebrations of community garden holidays, open days, educational and demonstration activities, and other events supported and approved by the community.

5.3. Participation in events, either as a visitor or as an organiser, is voluntary for the members of the garden.

5.4. Family celebrations can also be organised in the community garden with the knowledge and permission of the community, for example a child’s birthday. Invited guests must be aware of the garden rules, they cannot cause any harm.

Sikeresen túl vagyunk a Toldy kert ünnepélyes megnyitóján. Ez Kispesten az ötödik közösségi-városi kert, amúgy a kilencedik kertalapításom. Sok nehézség után, egy nagyon jó kert született és bár kicsit elcsúszott a kertépítés, mégis lett egy elég jó szezon, a következő évek meg még jobbak lesznek.Az elkövetkező években a kert továbbfejlesztése lesz a feladat, kialakítani a fűszerkertet, virágágyásokat, továbbfejleszteni a közösségi teret. Lesz munka vele elég.

Ez a Toldy kert adatlapja.

Új év, új kert. Idén Kispesten építek új kertet, immár az ötödiket. Ez a kertalapítás nagyon elhúzódott, gondolom a választások miatt, minden összekavarodott. Minden esetre a kerttervezés folyik, megvolt az első kertgyűlés, jövő héttől a kertész oktatások is beindulnak. Nagyjából egy hónap alatt csináljuk végig az oktatásokat és kertgyűléseket. Normális esetben ez 3-4 hónap szokott lenni. Sűrű lesz, de lesz kert, lesz szezon.

A Böszi kert gyönyörű. A kertészek nagyon felkészültek, az ágyások nagyon jól néznek ki. Most még a korai ültetésekkel vannak elfoglalva, a megrendelt palánták májusban fognak érkezni.

Több nagyon szép része lett a kertnek. Az egyik a rézsűt megtámasztó beton ültetőelemekben a növények fantasztikusan fejlődnek. Az öntözőrendszer nagyon hasznosnak bizonyult tavaly, mostanra nagyon szép lett az összkép. Még az év elején kigazoltuk, most egyszerűen gyönyörű.

A Böszörményi út felőli terület, tavaly nagyon gazos volt, sok problémánk volt vele és nem is nézett ki jól. Csilla szervezte és csinálta, hogy bevetette az egészet vadvirág magkeverékkel, egészen gyönyörű lett. Azt a cél, hogy a gyomokat a vadvirágok elnyomják, ez eddig sikerült. Kifejezetten szép virágos rét lett a “plató”, remélem egész évben ilyen marad. A Böszörmény útról a nézelődők ezt látják most.

Mindenki ültet, az ágyások rendezettek, jó szezonja lesz a Böszi kertnek.

A Zápor kertbe iskolások jöttek, környezetismereti óra keretében mindenféle megfigyeléseket végeztek. Jól szervezett esemény volt, minden gyereknek volt egy kitöltendő kérdőíve, felkészült tanárok hozták őket. Olgával és Lajossal próbáltunk válaszolni az ezer kérdésükre, jó élmény volt. Okosak, érdeklődők voltak, nagy ákombákom betűkkel írták az okosságokat a tesztbe, vicces volt.

Interjút adtam a kertekről a Magyar Nemzetnek, ennek apropóján, kimentem a Békási kertbe, épp kerti partit rendeztek. 12 éves az a kert, nagyon összenőtt. Jó a csapat, az elmúlt időszakban felvettel új, fiatal tagokat, szimpatikus emberek, szeretik a kertélményt. Szépen összeszokott jó közösség és kert is persze.

Remélem jó szezonjuk lesznek a kerteknek.

Eredetileg a Konyhakerti Világnapot akartuk megünnepelni, aztán nyílt nap lett belőle, szeptember 2-án szombaton mindenkit szeretettel vártunk a Böszi kertbe. Délután háromtól nyitottuk meg a kapukat, gyakorlatilag folyamatosan jöttek kisebb – nagyobb csoportokban, családok, egyének, sok kerttag elhívta az ismerőseit, barátait, rokonait. Nekem is eljöttek néhányan. Az egész egy kellemes nyár végi délután volt, kaptunk a helyi Bake My Day pékségből finom tócsnikat, kiraktunk az asztalra kostolót a vendégeknek, paradicsomot, fűszernövényeket, mentás és citromos vizet.

Az ilyen események arra jók, hogy a kertészek begyűjtenek egy csomó gratulációt, elismerést, tényleg meghökkentő egy ilyen városi kert, főleg a Böszörményi úton. Nagy a rácsodálkozás, jellemző, hogy mindenki elkezdi mesélni a saját kertészeti kalandjait, főleg a nagymama kertjét régen, meg sokan emlegetik a balkonkert próbálkozásaikat.

Kellemes nap volt, köszönöm a kertészeknek, hogy eljöttek, sokan voltunk, hoztunk egy új színfoltot a Böszörményi útra és ez jó!

Tegnap nagy szerencsénk volt az időjárással, a szombat esőmentes volt, lehetett ültetni. Már csütörtök este meghozták a megrendelt palántákat, ezt már a közösség maga szervezte, nagyon jó, sok ilyen lesz még a következő hónapokban. Az otthon neveltek palánták is már elég erősek voltak a kiültetéshez, minden adva volt, hogy az előre megbeszélt napon végre földbe kerüljenek a növények. Sokan már elkészítették az ágyásuk ültetési tervét, illetve eljött Zsuzsa is, minden kerttagnak tanácsokat adott a növények elhelyezésével, elültetésévél kapcsolatban. 34 ágyás, Zsuzsának jó sok dolga volt, minden ágyáshoz odament és a a kertésszel a palántákat rakosgatták a megfelelő helyre, olyan volt, mint valami fura sakk, ahol a palánták a bábuk és az ágyás a patkó alakú tábla. Bár ez nem sakk, inkább a Go játékra illik jobban.

Az ültetéssel párhuzamosan megtörtént a kert kulcsok kiosztása, mostantól minden kerttagnak saját kulcsa van, akkor járnak a kertbe kertészkedni, amikor akarnak.  Felosztottuk a közös művelésű területeket is, bár ez még egy kicsit ad-hoc ment, a következő kerttalálkozón ezt még véglegesíteni kell. Összeraktuk a komposztládákat is, viszont a komposzt oktatás még kimaradt, ezt nem sokára megejtjük.

Most lesz egy hét pocsék idő, esni fog és borult lesz az ég, kicsit aggódom, hogy a növények ezt kibírják.

Az elkövetkező időszak fontosabb feladatai lesznek a raklapbútorok építése, ki kell találni a kerttáblát, a támogatók táblát és a kertlátogatóknak szóló kertszabályok táblát is. Most az ültető napon is sokan bejöttek, körbenéztek kérdezgettek, kell egy Látogatók szabályok tábla. Nemsokára kikerülnek a napvitorlák is a kertbe, kellenek nagyon mert nyáron kell árnyékolás a homokozó és a közösségi tér fölé, a kert nagyon benapozott, pokoli meleg lesz a nyári kánikulákban.

Kell még vásárolnunk a kertbe slagokat, esetleg dézsákat a csapok alá, és az egyik kerttag ígért ponyvát a homokozóra, már így is megtalálták a helyi macskák a kertet.

Még sokat fogunk ültetni: lesz egy virágos rész a bejárat mellé, meg más helyekre is. Amivel még sokat kell dolgoznunk az a rézsű, oda virágos rétet tervezünk, hogy eltakarjuk a jutahálóval megerősített ferde falakat. Minden esetre megszórtam napraforgó és dísznapraforgó magokkal, ha megmaradnak és kikelnek, azok szép képet fognak mutatni.

Ez volt az első igazi kertésznap, sokat haladtunk, de ez még azért az eleje, sok dolog van még.

Ültető nap lesz a Böszi kertben (Böszörményi úti közösségi kertben) és fűszernövényeket kértem az Első Kis-Pesti kertből, gondoltam jó lenne ha a fűszerkert eleve tövekről indulna. Tegnap nem volt annyira pocsék időjárás, mint ma, kimentem kispestre. Mária várt a kertben, itt a képen épp térdig áll a fűszerágyásban

Bár még nagyon az eleje a szezonnak, mégis szépen fejlődik minden, május közepéhez képest jól néz ki a kert. Ez a fűszerkert.

Az ágyások is mind nagyon szépen be vannak ültetve, látszik, hogy az elmúlt hetekben volt elég napsütés, szépen fejlődnek a növények.

Az nagyon tetszik, hogy nem csak a haszonnövényekre fókuszálnak, hanem a virágok és dísznövények is elszaporodtak az elmúlt években.

Teljesen kialakult a közösségi tér, persze 11 év alatt illendő is. A közösségi tér, minden, ami nem növény a kertben. A kertben 90% közösségi élmény, 10 % kertészkedés. Ehhez infrastruktúra kell. Ezek azok…

Ezektől viszont lehidaltam..

Holnap viszont a Böszi kertben lesz kertindító nap, Ültető nap. Ez az első igazi kertben töltött napunk, az elmúlt hónapok rákészülése, oktatások, kertgyűlések, a tervezési folyamat, a kert építésének követése, holnap válik valósággá, holnap rugaszkodunk el a rajtkőről. Indul a kert. Izgalmas lesz, remélem nem fog esni. A kerttagok megrendeltek egy csomó palántát, én is leraboltam az EKPK-t fűszernövényekkel, ha esik, ha fúj, de inkább ha süt a nap, holnap ültetünk.

Ez a néhány kép nem tudja visszaadni azt a biológiai gazdagságot és sokszínűséget, amit a EKPK mutat, ezek csak hópihék a jéghegy csúcsán. Elképesztő, hogy egy kert hova képes fajulni röpke 11 év alatt, a városban.

Öt év szünet után, újra kertet fogok csinálni. Volt itt Covid, meg karantén, az elmúlt időszak teljesen alkalmatlan volt a kertalapításokra. Most viszont elindul egy új városi kert a XII. kerületben.

A Hegyvidék Önkormányzattal évek óta próbáltunk közösségi kertet alapítani a kerületben, azonban nincs erre megfelelő földterület. Bár a kerület nagy része zöldövezet, természetvédelmi terület, a lakóövezetek annyira beépítettek, hogy nincs szabad ezer négyzetméteres terület városi kertet alapítani.

Az Önkormányzat néhány évvel ezelőtt belekezdett a Böszörményi út 20-22. telken egy beruházásba, többfunkciós épület, mélygarázs, csökkenteni a Böszörményi út és környéke parkolási gondjait, az utcaszinten üzletek, szolgáltató helységek, az emeleteken pedig lakások, irodák. Amikor a fejlesztésnek elindították, minden biztató volt, a beruházás értékállónak és hasznosnak tűnt, aztán kitört a Covid, majd jött a szomszédban egy háború, nagyon gyorsan átalakultak a viszonyok.

A beruházást halasztani kell, most nem olyan a gazdasági környezet, hogy jó szívvel neki lehetne indulni, ezért döntött az Önkormányzat úgy, hogy amíg a válság el nem múlik, halasztják az építkezést, ám addig is hasznosítani kellene a területet, legyen hát parkoló és közösségi kert. A most induló közösségi kertben, minden kertésznek tudatában kell lennie, hogy nem örök a kert, amint lehetőség adódik, újra indul a beruházás és a kertnek akkor vége lesz.

Most egy évre kötünk szerződést a leendő kertészekkel, aztán ha nem javul a gazdaság helyzete talán még egy évre és így tovább. Az a furcsa helyzet, hogy bár fontos és hasznos a közösségi kert és a városzöldítés, mi mégis azért drukkolunk, hogy felszámoljuk a kertet és folytatódjon az építkezés, mert az azt fogja jelenteni, hogy elmúltak a gondok, újra virágzik a gazdaság. Valahol fura kettősség ez, az egyik oldalról jó, hogy van közösség és kert, miközben arra várunk, hogy le lehessen rombolni a kertet, hogy utat adjunk a prosperitásnak. Érdekes egy helyzet.

A kert és az ágyások nem vesznek kárba, már a tervezésnél figyelembe veszik a tájépítészek, hogy később az ágyásokat újrahasznosítsuk, új helyen fognak tovább működni. Vagy találunk a kerületen belül új helyszínt, ahová át tudjuk költöztetni őket és lesz egy új közösségi kert, vagy vállalkozó társasházak kertjébe kerülnek, oda ahol vállalják, hogy növényeket nevelnek, esetleg iskolák kertjébe. Ez még nem dőlt el.

Ennek a kertnek nem látjuk előre a történetét, egyet viszont biztosra tudunk, néhány év múlva lesz egy Záró buli, ahol elbúcsúzunk a kerttől és félig meddig a közösségtől, felszámoljuk a kertet és visszaadjuk a területet az Önkormányzatnak. Ez egy fix időpont, biztos, hogy el fog jönni, azt nem tudjuk mikor, de eljön.

A jelen pillanatban elég rosszul néz ki a telek, igazi rom, sitt, még egyik kertem sem indult ennyire az alapokról. Utoljára talán 1945 januárjában nézett ki a környék és Budapest hasonlóan leromboltnak. Innen indul a kert, de tavaszra ez sokat fog változni. A tájépítészek gőzerővel tervezik a leendő kertet, és tavasszal a lehető leggyorsabban meg fog épülni és közben, ahogy szokott, lesznek kertészoktatások, kertgyűlések, az ágyások és a kertkulcsok kiosztása és el fog indulni a szezon, lesz sok növény, termés és közösség. Ahogy az ilyen kertekben lenni szokott.

A kert története kicsit előbb kezdődött, úgy 12 évvel ezelőtt levelet írtam minden budapesti kerületi polgármesternek, hogy vágjunk bele a közösségi kertalapításba. Ez akkor egy ismeretlen, még kipróbálatlan kezdeményezés volt, sokaknak tetszett, de egyedül a kispesti önkormányzat vette a fáradságot, hogy úttörőkét elsők legyenek, ők alapítsák meg Magyarországon az első önkormányzati közösségi kertet. Köszönet ezért Gajda Péter polgármesternek, Lipcsey Szabolcs akkori főkertésznek, a ZöldPorgram Iroda munkatársainak, a képviselőtestületnek és mindenkinek, akik segítették a kert megalakulását.

Elindult a tervezés, majd az építkezés, közben magunk is elkezdtük kialakítani a közösség kereteit, kertgyűléseket tartottunk, nevet választottunk, elfogadtuk a kertszabályokat, volt kertész tanfolyam és tervezése az első szezonnak. Jó érzés erre visszagondolni, minden új volt, minden kipróbálatlan, azt hiszem mindenkit magával ragadott a kezdeményezés újszerűsége, végtelen jóindulattal és várakozással telve tekintettünk egymásra, a kertre és a jövőre. Valami mást, újat csináltunk ebben a városban, erre lehetett büszkének lenni, fontos volt a kert és fontos volt a közösség is.

Az első szezonnak éltünk, mindent akartunk azonnal, bútorokat építeni, szerszámtárolót szerezni, virágágyást és fűszerkertet kialakítani. Az első évben gyönyörű volt a kert, az újságírók, a televíziós stábok egymásnak adták a kilincset, nagy volt a sajtónk és közben a környék lakói is elfogadták a kertet, belakták a külső közösségi teret, ismertté vált a városban az Első Kis-Pesti Kert neve. Akkor azt hittem ennél már nem lehet jobb, pedig dehogy, évről évre szebb lett a kert, kiteljesedett a vegetáció, összeszokott a közösség is, új programokat találtunk ki, kicsit cserélőtek a kerttagok is.

Közben Kispesten sorra alakultak a városi kertek, az Aranykatica kert volt a második, majd a Zengő kert, utána pedig az Árnyas kert. Az Önkormányzat ráérzett az életminőség javító hatásaira a kerteknek, az Első Kis-Pesti Kert bebizonyította, hogy ez egy jó befektetés, sokszorosan megtérülő hasznokat hajt, szebb és jobb lett a világ, egy kicsit.

Tíz év hosszú idő az ember életében, a kert életében is, csak valahogy a kert nem öregszik, egyre szebb és gazdagabb lesz, egyre mélyebb gyökereket ereszt, nem csak a talajba, de mindannyiunk életébe, és csak ad és ad, mindenkinek.

Köszönöm minden városi kertésznek a munkáját, az odaadását és lelkesedését a kert ügye iránt, és külön köszönöm Nagy Máriának, hogy motorja volt az elmúlt tíz évben az Első Kis-Pesti Kertnek. A kertek végül is az emberekről szólnak, rólunk, akik műveljük őket.

Még sok boldog évet kívánok az Első Kis-Pesti Kertnek és a kertészeinek.

Rosta Gábor

Megy az idő, talán túl gyorsan is. Öt éves lett az Árnyas kert, nagyon sok minden történt a kertalapítás óta. Jók is, rosszak is, de a kert megvan, szépen működik, minden szezonban fejlődik. Minden ágyásnak van gazdája, nagyon dús, nagyon buja az egész. Így nyár végén is nagyon szép, igazán dísze Kispestnek.

Még sok boldog esztendőt és sikeres szezont a kertnek és a kertészeknek.

Megjelent a Top Argár Magazin elektronikus különszáma a városi kertészkedésről. Kifejezetten jó lett a Magazin, jól körüljárják a témát, talán ennyire összeszedett anyagot még nem is láttam.

Ez a tartalomjegyzék:

Városi Önellátás – A balkonkerttől az Urban Farmingig – 6 oldal

Rosta Gábor: Vissza a háztájit – Jönnek a “Válságkertek” – 8 oldal

Rosta Gábor: Útmutatás Közösségi kert alapításhoz – Így kerüld el a buktatókat 12. oldal

Mirek Barbara: Közösség- és kertészképzés – Lehetőség rendet tenni a fejekben 18. oldal

Első Kis-Pesti Kert – Szeretetsziget 34. oldal

Kertészkedő panellakók Óbudán – Nem a termés miatt éri meg ez az életforma (Bagdi Lajos) 38. oldal

Ezek a cikkek szólnak a Városi Kertek Egyesület kertjeiről. Talán még soha nem volt ennyire átfogó sajtója a városi kerteknek, köszönöm Szirmai S. Péter főszerkesztőnek a gondos munkáját, igazán jó lapot készítenek. Az egy kicsit baj, hogy előfizetéses a lap, https://laptapir.hu/ oldalon lehet rá előfizetni

 

 

Még a múlt héten megkértem a városi kertek kertészeit, hogy küldjenek karantén képeket a kertekről, a karantén kertészkedésről. Sok jó kép jött, ezekből válogattam. Akiét kihagytam az ne haragudjon, nagyon sok képet kaptam. A jövő hét végre megint teljesen mások lesznek a kertek, ez a hétvégi eső nagyon jót fog tenni nekik.

Árnyas kert képek

 

Békási kert képek

 

Zápor kert képek

 

Első Kis-Pesti Kert

Létrehoztam egy online kérdőívet a haszonkertek jelenlegi helyzetéről, a közeljövő kilátásairól.

Az érdekel, hogy milyen mértékben alakítja át a járvány, a karantén és az utána várható gazdasági lejtmenet a viszonyunkat a kertekhez, az önellátás gondolatához. Lesz-e fellendülése a magyar háztáji termelésnek, akár a városban is? Hányan és milyen mértékben tesznek önmaguk megsegítésére, a kertészkedés és az önellátás által. A tesztet nem csak a közösségi kertészeknek szánom, hanem mindenkinek, aki termel, vagy most vág bele a kertészkedésbe, esetleg gondolkodik az önellátás lehetőségén.

A kérdőív itt érhető el.

 

Amennyiben érdekesnek találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid és a kertésztársak között.

 

Még a nyáron készítettünk egy kerti asztalt a Zápor kertbe, egyhasználatos raklapokból. Ezt kaptuk ingyen, köszönet érte Patríciának. Elég nagyra sikerült, sokan köré tudunk ülni, viszont az asztal lapja elég elnagyolt lett, ilyenek ezek a raklapok.

A maradék raklapokból kellett megcsinálni az asztallapot.  A gond csak annyi, hogy nincs két egyforma léc, mind a vastagságuk, mind a szélességük, mind a faanyaguk különböző, ebből kell egy viszonylag összefüggő felületet csinálni. Másrészt a raklapok olyan erős bordázott szögekkel készülnek, hogy előbb hasad a faanyag, mintsem szét lehetne bontani magát a raklapot. Így maradt a fűrész és rövidebb lécek.

A rövidebb lécek miatt, és az eredeti raklapok, a hullámos felszínük miatt, a kisebb darabokból összerakott felület tűnik a leginkább síknak, bár igazából így sem az.

Az asztallap végleges szögelését az egyik sarokból kell indítani, én egy teljes léccel nyitottam, mert később minden illesztés ehhez a fix elemhez igazodik.

Elég fontos minden sarkot és élet lecsiszolni durva csiszolópapírral, mert különben nem fog illeszkedni és szálkás lesz.

A különböző minőségű faanyag miatt érdekes mozaik hatása lett a felületnek. A szegelés előtt minden elemet érdemes még egyszer összecsiszolni.

Először nagyfejű szegeket használtam, de nem tetszett, elnyomta a falécek anyag-sokféleségét (bár el tudom képzelni, hogy másnak ez bejön), így váltottam menet közben kis fejű szegekre, amik alig látszanak, de ugyanúgy jól rögzítik a léceket.

Minél jobban távolodtam az eredeti fix ponttól, annál jobban szétcsúsztak a levágott elemek, ilyenkor jól jön a fűrész és új elemeket kell leszabni, majd összecsiszolni.

Pingpongozni, vagy biliárdozni nem lesz jó ez az asztal, viszont klasszul néz ki. Jó kis méricskélős, illesztgetős móka összerakni ezt az asztallapot, bele lehet feledkezni.

Amikor összeállt az asztal lap és minden léc megtalálta a helyét és rendesen oda is lett szegezve, az egész felületet érdemes újra csiszolni, az erősebb élek így eltűnnek, egyneműbbé válik a felszín.

A legvégén színtelen lazúrral kezeltem a felszínt, ettől mélyebbek lettek a fa természetes színei és természetesen időjárás állóbb is lesz az asztal. Összességében három fél nap volt megcsinálni, de ha többen összedolgoznak, ez az idő radikálisan csökkenthető.

Készíteni egy ilyen asztalt, van benne valami kielégítő: kézzel csinálni, szerszámokat használni, méricskélni, csiszolni, gondolkodni közben, csomó döntési helyzet, nagyon más mint tologatni az egeret meg nyomkodni a billentyűket.

Három éve épült ez a szerszámtároló,  azóta zavart a kinézete. Túlságosan úgy néz ki mint egy budi, pedig csak egy célszerű kerti szerszám tároló. Eljött az idő, hogy átfessük, legyen belőle valami más. Az ötlet annyi volt, hogy fessük át, legyenek rajta színek és formák, lehetőleg kerti témában, aztán ez fajult el a dinókig, meg madarakig.

A terv. Minden lap egy oldala a szerszámtárolónak.

Ez volt az indulás, így nézett ki a szerszámtároló. Itt már be volt vonalazva,  a négyzetháló alapra könnyebb a tervet felvinni, a homlokfalon már elkezdtem felrajzolni a kontúrvonalakat. Tanulság, hogy nem kell vastag színes krétát használni a vázlathoz, mert utána a festésnél kicsit bonyolult lesz lefedni a kréta vonalakat. Használjunk inkább grafit ács ceruzát.

A festéshez a Trinát szabadtéri olajfestéket használtunk, meglepően erős színei vannak, jól fed még a rücskös felületeken is, illetve színek keverhetőek, száradás után (3-4 óra) újabb réteget lehet felvinni rá. Ha oldószerrel kicsit kevered, szinte lazúros hatás is elérhető vele, bár szerintem sokkal jobb a direkt kevert színek, tömören-vastag, ehhez a műfajhoz inkább az illik. A festékek és ecsetek árát az Óbudai Kulturális Központ finanszírozta. Köszönet érte!

 

A festést a nagyobb színfoltokkal kell kezdeni, először vastag ecsettel fel kell hordani a nagyobb összefüggő felületeket. Itt például az eget festem.

Gyerekek is besegítettek, bár azért nem igazán nekik való még az olajfesték.

Az olajfestéshez a legjobb festő paletta a műanyag cserép alj. Nagyon jól lehetett használni, nem oldja az oldószer, olcsó, éjszaka beleszáradt a festék, így másnap újra lehetett használni a színkeverésre.

Az első nap végére idáig jutottunk.

A következő napokban is festettünk, mindig jött segítség, szórakoztató dolog volt, bár azért fárasztó is egy kicsit.

Összesen három napig tartott a szerszámtároló festése, és igazából most sincs még teljesen kész, de jobb várni néhány napot és a hibákat később megcsinálni. Friss szemmel kell újra megnézni, hangsúlyosabbak lesznek, a javítandó részek. Egy ilyen munka soha nincs kész, csak abba lehet hagyni. Most egy kicsit abbahagytuk, aztán szerintem lesz még egy kis feljavítás.

Szemből

Jobb oldalról

Bal oldalról

Jó munka volt! Köszönöm anyunak hogy segített.

 

 

Szombaton kerti partit tartottunk a Békási kertben. Úgy volt hogy jönnek néhányan a Zápor kertből is, de ez valamiért nem jött össze. Kellemes délután volt, kár hogy most nem ehetek szalonnát, de ettől függetlenül jól éreztem magam.

A kert már hatodik szezonját csinálja, szépen összeszedett a kert, kialakultak a közös területek művelésének normái, az ágyások is jól néznek ki. Szépen megeredtek a szeder, málna, ribizli bokrok, a kertben ültetett néhány fa is kezd termést hozni, jól néz ki az egész. Érdekes, hogy van egy pont,a mikor már zsúfoltság érzetét kelti a sok növény, elképesztő a kontraszt az első szezonhoz képest. Ez egy 2014-es kép.

A következő kertesemény augusztus utolsó hétvégéjén lesz a Zápor kertben, ahova meghívtam a Békási kerttagokat is. Harmadik kerületi Konyhakerti világnap. A programot még kitaláljuk.

Néhány kép a tegnapi kerti partiról.

Idén első alkalommal csináltunk főzőnapot a Zápor kertben. Szerencsére jó idő volt, Mirek Barbara jött szakmai tanácsokat adni az ágyásokhoz, az ültetésekhez. Közben Éva főzött, a gyerekek meg bandáztak. Nagyon sok kiskölyök van a kertben, mindenhol ott vannak, mennek a fejük után, jópofa volt az egész.

A saját ágyásomban a retkek szépen fejlődnek, jót tett a sok eső, viszont a múlt héten kiültetett uborka palánták kifagytak, előröl kell kezdeni az egészet. Eddig összesen hét fajta paradicsomot ültettem az ágyásba, az idei évben ez lesz a projekt, sokféle paradicsomot akarok termeszteni. Szerintem még két-három különböző paradicsompalántát fogok beszerezni és azzal teljes lesz az ágyás.

 

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy ebben a formában nem folytatom tovább a közösségi kertek alapítását és működtetését. Sok energia, semmi bevétel és legfőképp már nem érzem azt az izgalmat és sikerélményt, amit az elején a kertek indítása jelentett. Arra az elhatározásra jutottam, hogy elindítom a Városi Kertek Egyesület felszámolását és elengedem a kerteket. Nehéz döntés volt, nyolc évem van ebben a munkában, hét kertet alapítottam és mindegyiket szeretem, de nem éri már meg tovább csinálni.

Az egyesület megszűnése jogi úton van, egyrészt nem várom meg, amíg a „civil” jelző szitokszóvá válik Magyarországon, másrészt ez a civil-vállalkozói terület talán az egyik legrosszabb vállalkozási forma a sok közül, ráadásul nagyon bele lehet unni a magyar “civil szféra” közegbe. Nem tartom fenn tovább az Egyesületet, hiszen láthatóan nincs benne továbbfejlődési lehetőség és ingyen dolgozom már évek óta. Az bizonyos, hogy a Városi Kertek Egyesület beteljesítette a vállalását, elterjesztette Magyarországon a közösségi kertmozgalmat, de ebben a formában továbbvinni értelmetlen.

A közösségfejlesztésben, mindig van egy pont, amikor az Alapítónak vissza kell lépnie, el kell engednie a szervezetet, amit létrehozott, hogy az tovább működhessen, mostantól önállóan.  Egy szervezetről való leválás megviseli mind az Alapítót, mind a szervezetet. A felnőtt, érett szervezetek az elválás után megújulva, új erőre kapva lépnek tovább, hiszem azt, hogy a kispesti kertekkel is így lesz.

Kispesten négy közösségi kertet alapítottunk közösen az önkormányzattal: az Első Kis-Pesti Kertet 2012-ben, az Aranykatica kertet 2013-ban, a Zengő kertet 2014-ben és az Árnyas kertet 2015-ben.

Első Kis-Pesti Kert

Ők a legrégebbi, legstabilabb kert, beérett közösség. Kifejezetten mutatós és sajtóképes mind a kert, mind a társaság, könnyű volt velük jó sajtót csinálni a kertmozgalomnak és a kerületnek. A kert egyes akciói, mint például a „Biológia óra a közösségi kertben”, vagy a Konyhakerti Világnap kifejezetten hasznos és jó események, kedveltek a kerületben. A kertet egy rátermett koordinációs csoport vezeti, akik jól viszik a kert ügyeit.

Aranykatica kert

Ők évente – kétévente választanak új kertvezetőt, ugyanakkor egy jól összeszokott, jól együttműködő közösség, nagyon szépen rendben tartott a kert, sok saját programot szerveznek. Sokat fejlesztik a kertet, lassan minden talpalatnyi föld hasznosul, szép a kert összhangja és jó a közösség.

Zengő kert

Ők vannak a legtávolabb, Kispest túloldalán, talán ezért látogatom őket a legkevésbé. Nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott kert, soha még nem volt igazi konfliktushelyzetük. A kert kifejezetten szép, jó lett a füvesített járófelület, az ágyások rendesen műveltek, és nagyon modern és egyedi szerszámtárolót építettek. Sok a civil kapcsolatuk, ismertek a budapesti civil közegben. Ők a klasszikusan jól és kiegyensúlyozottan működő kert.

Árnyas kert

Ők a legújabbak, frekventált helyen lévő kert, nem volt konfliktusmentes az indulásuk, ehhez képest szépen működő közösség, köszönhető 4-5 agilis kerttagnak. Sokat fejlesztenek önerőből, a meglehetősen nagy kertet folyamatosan gazdagítják. Talán egy kicsit kevés a fiatal a kertben, ez is javulni látszik. Az idei évük zűrös lesz a KRESZ park átépítése miatt.

Miután az Egyesület megszűnik, rendezni kell a kispesti közösségi kertek jogi helyzetét, szervezeti működését és mindenképpen jövőt kell mutatni, hogy hogyan tudja az önkormányzat és főleg a kertek saját maguk leginkább biztosítani a nyugodt működésüket.

Azt gondolom, jogilag úgy néz ki a helyzet, hogy a kispesti közösségi kertek önkormányzati zöldfelületek, a telkek az önkormányzat tulajdonai, a kertek infrastruktúrája önkormányzati beruházásként jöttek létre, tehát egy teljes mértékben önkormányzati tulajdonú városi kert, amit egy-egy közösség részére művelésbe adtak. Ugyan úgy városi zöldfelület gazdálkodás, mint a parkok, fasorok, játszóterek fenntartása, annyi különbséggel, hogy itt egy közösségre bízzák a kertművelést, a zöldfelület gondozását. Ez egy sikeres modell, hiszen a négy kert kicsit több mint 4000 négyzetméter, Kispest talán leginkább összetettebb, legmagasabb biodiverzítású területei, nem is beszélve a működő közösségekről. Ezt egyébként számos országos díj bizonyítja.

Eddig az Egyesület volt a kapocs és a „jogi személy” a kertek és az önkormányzat között, most viszont az Önkormányzatnak és a kerteknek kell megtalálni a módját a kertek fennmaradásának, az egymás közti zökkenőmentes kommunikáció módjának.

Szervezetfejlesztői közhely, hogy egy jól működő szervezetet sokkal könnyebb tönkretenni, mint egy rosszul működő szervezetet jobbá tenni. Most a kertek jól működnek, nem tökéletesen, de jól. Ezt meg kellene őrizni, az elmúlt években kialakított és működtetett önvezérlést és közösségi együttműködést tovább kell fejleszteni és megpróbálni megmaradni függetlennek, önirányító közösségeknek.  Erre valók a kertszabályok és a normák, amelyeket az elmúlt években kialakítottunk.

Nem igazán az Alapító, sem a Kertészek a fontosak a városi kertekben, hanem maga a kert. Annak idején New Yorkban láttam 40-50 éves közösségi kerteket, már senki nem emlékezett, hogy kik alapították a kertet annak idején, de működtek, mindig jöttek új tagok, minden szezon újraindult. Ilyesmit kellene itt is elérni.  Akkor lesz sikeres ez a közösségi kertalakítás, ha ezek a városi kertek a következő 10-20 évben is minden szezont működtetik, minden ágyásnak lesz gazdája, minden tavasszal megújul a kert és a közösség. Kicsit olyan, mint a gyerekkorunk iskolája, megvan ma is, minden évben jönnek új évfolyamok és minden évben lemegy egy végzős évfolyam. De az iskola mindig ott marad, mindenkinek az életében egy maghatározó szakaszt jelent az ott eltöltött idő. A kert is legyen ilyen, mindig legyenek új kertészek, mindig legyen új szezon és működjön a kert.

Egy hete, március 19.-én összehívtam a négy kispesti közösségi kert kertészeit és az önkormányzat képviselőit és ezt amennyire lehetett végigbeszéltük. Nehéz volt, igazán nehéz, sok évem van ebben, sok mindenkit megismertem, sok emlék köt hozzájuk, de ugyanakkor azt is tudom, hogy nem kellek már oda, nélkülem is működni fognak. Azóta leiratkoztam a levelezőlistáikról és kíváncsian várom, hogy hogyan alakul az idei szezonjuk.

Elkezdtem újraírni a Közösségi kertek könyvet, az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján, remélem meg fogom tudni jelentetni angolul. Ezzel fogom végleg lezárni ezt az időszakot.

Minden városi kertésznek kívánok Boldog Új Esztendőt, jó termést és kellemes társaságot!