Rosta Gábor a kispesti közösségi kertek kialakításának szakmai hátterét biztosító és a közösségépítést segítő Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy ugyan egyre több kert alakul a fővárosban, nem szabad elfelejteni, hogy az első közösségi kert önkormányzati támogatással Kispesten létesült, és már a negyedik kerületi kertben (a Kosárfonó utca–Eötvös utca–Vak Bottyán utca által határolt területen, az egykori KRESZ-park egy kis részén) is túl vannak az ültetésen. Hozzátette, a kertekben nagyon jók a terméseredmények, mindegyik javította az emberek életminőségét, és – ami a legfontosabb – közösséget alakított ki.

Kispest.hu

Idén, immár harmadik alkalommal tartjuk meg a World Kitchen Garden Day-t, a Nemzetközi Konyhakerti Világnapot.

Két kertben lesznek programok, az Első Kis Pesti kert és a Zengő kert várja az érdeklődőket. Készülnek eseményekkel, kertbemutatással, játékokkal a gyerekeknek, és szemléltető oktatással a nagyobbaknak.

Úgy tűnik jó lesz az idő, érdemes megnézni a kerteket. Idén eddig volt négy komolyabb hőhullám, de ez nem ártott a növényeknek, jól néznek ki az ágyások és a kertek.

Kezd hagyománnyá lenni, hogy a Városi Kertek Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszékkel közösen kiírunk egy tervezési feladatot a tájépítész hallgatók számára. Az első ilyen tervezői kurzushét még 2013-ben volt, akkor a Békási kert született meg a koncepciókból. A következő évben a Sziget Fesztiválra készítettek a hallgatók koncepcióterveket, az sajnos nem valósult meg, idén pedig az Óbudai Kulturális Központ kertje a téma. A kurzushét támogatója a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az Óbudai Kulturális Központ épülete és a kert idén ünnepli 40 éves fennállását, ennek alkalmából érdemes a most meglehetősen kihasználatlan, tervezetlen kertnek új ötleteket, koncepciókat adni. Az épület eredetileg uszodának indult, majd inkább Úttörőház lett belőle, majd a rendszerváltás után Kulturális Központ. A kertben van egy játszótér, fitneszpark, de ezen kívül eléggé lelakott lett, van rajta mit újragondolni.
A kurzushét során a hallgatók nem kész terveket készítenek, hanem ötleteket, lehetőségeket fognak összeszedni és bemutatni, részben prezentáció, részben kiállítás formájában. A kurzushét eredménye, egyfajta ötlethalmaz, nem szükségszerűen megvalósítandó koncepciók.
Hétfőn a helyszínen találkoztunk a hallgatókkal és tanáraikkal, megismerkedtünk az intézmény helyzetével, programjaival, látogatóival, funkcióival, és természetesen a kerttel. A hallgatók a hét folyamán az egyetemen fognak dolgozni, tanárok vezetése alatt, és pénteken fogják prezentálni és kiállítás keretében bemutatni az elkészült koncepciókat.
Az elkészült koncepciótervekből kiállítást és tervezői prezentációt tartunk, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Időpont: 2015. május 15.-n pénteken, 14 órakor a ÓKK épületében.
Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 81.

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

В детстве я сильно переживала за героев мультика — дракончика Галактиона и его приятеля-закорючку Дрона, натерпевшихся бед от коварного мага по имени Мрак.

Tovább a cikkre

Интересная социальная новация в Венгрии — проект “коллективный огород”. Инициатор — преподаватель университета Роста Габор (Rosta Gábor, https://www.varosikertek.hu). Он создаёт объединения жителей Будапешта для занятия садоводством. Совместное разведение растений внутри городских кварталов достигает несколько целей: приучает ценить красоту, создавать её своими руками и устанавливать прочные добрососедские отношения. Начинание это важно и для развития отрасли ландшафтного дизайна. Мы попросили Габора ответить на несколько вопросов и показать нам всё на местности.

Tovább az eredeti cikkre gardener.ru

A zsűri tagjai:
Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal

Dr. Balogh Péter István:
A kollégák engem kértek fel, hogy szóvivőként én ismertessem ennek a pályázatnak a tanulságait és az eredményeit.
Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, és szeretnék gratulálni is. Az, hogy ilyen sokáig tartott a bizottság munkája, azt mutatja, hogy a minőséggel nem lehetett panasz, a különböző irányú gondolatok izgalmasan találkozta ebben a térben. Rövid általános összefoglalóként: úgy látta a zsűri, hogy a pályázat során az öncélú design helyett a kert szellemiségének, a térben, a szabad térben való együtt létnek, a kertészkedésnek egy olyan helyszínét kell létrehozni, ami fenntarthatóságában, formálásában, elsősorban a közösségről szól és természetesen arról a termesztő tevékenységről, amelyet a közösség itt végez. Éppen ezért a túlformáltságot, rossz magyar szóval a túl „dizájnságot” a bizottság nem jutalmazta. A másik szempont, ami nagyon fontos volt, azoknak az anyagi kereteknek a reális felfogása, ami rendelkezésre áll, úgyhogy a túldimenzionáltság, túlbonyolított rendszereket sem gondoltuk igazán javadalmazni.
Az első körben három munka jutott be részletes bírálatra: a kettes a négyes és a hetes sorszámú munkák.
A kettes munkáról a zsűri rövid véleménye szerint, egy jól átgondolt telepítésről van szó, a helyismeret és a helyzet felismerése jellemzi. Ami igazán pozitív irányba terelte a véleményünket, ahogy a közösség önmagával és a külső közösséggel kommunikál, tehát bejárati zóna kialakítása, a meglévő nagy fa környéke, a külső közösségi tér, a kilátásra komponáltság, reflektál a belső közösségi térre. A kert belső viszonyairól viszont azt gondolja a bizottság, hogy így ebben a formájában túl merev, tehát önmagában az ültető ládák magassága, vagy a növények magasságbeli különbségei nem fogják ellensúlyozni, tehát egészen biztos, hogy egy lazább belső térstruktúrára van szükség.

Download (PDF, 5.79MB)

Download (PDF, 40KB)

A négyes pályamunka telepítését a bizottság nem tartotta annyira szerencsésnek, mint a kettes munkánál, ugyanakkor belülről egy nagyon jó térszervezés, tehát ahogy a belső közösségi teret körülölelik az ágyások, ezt mindenképpen a terv javára írjuk, ugyanakkor a kritikai pontot is itt találta meg a bizottság, a külső és belső közösségi tér, pont az ágyások elhelyezkedése miatt egymástól el lett szigetelve. Termeszesetesen egy adott közösség a kertben egy kicsit el akar vonulni, de egy közösségi kertnek üzenete van, ezért úgy vélte a bizottság, hogy szerencsésebb, ha a belső közösségi tér egy kicsit nyitottabb helyzetben van, így a környezettel, a környék lakóival jobban kommunikál. Nagyon értékelte a bizottság ennek a munkának a kultúráját, a nagyvonalúan kezelt elhelyezését, a körben feltárt utakkal, és a finoman különböző ágyások rendszerét.

Download (PDF, 13.55MB)

Download (PDF, 400KB)

A hetes munka, az erősebben formált munkák közül az, amely bekerült a hármas válogatásba. Itt egy olyan moduláris rendszert láthatunk, a sejtformából építkezve, amely a moduláris mivolta által, nagyon jól illesztető a térbe, és nagyon izgalmas térkapcsolatok jönnek létre, jól művelhető, körbejárható, ad egy plusz izgalmat. A bizottságban egy filozófiai vita alakult ki, hogy kell-e ennyire formálni egy közösségi kertet, vagy nem? Tehát például egy téli állapot ehhez hozzáad, vagy elvesz, illetve az terv installáció jellege mennyire szükséges egy közösségi kert esetében.

Download (PDF, 8.59MB)

Download (PDF, 8.48MB)

Download (PDF, 29KB)

Erről a három kerttervről szólt hosszasabban a vita, és végül pontozásra került sor, és a pontozás után a bizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyezett lett a hetes pályamű, második helyezett lett a négyes számú pályamunka, és az első helyezett lett a kettesszámú pályamunka.

Egy ötletpályázatról beszélünk, ezt nagyon fontos hozzá tenni, tehát a bizottság egyik munkát sem tartja egy az egyben a megvalósításra alkalmasnak, tehát a tapasztalatokat kéri, hogy a közösség építse be.

Végezetül még annyival tartozom, hogy a pénzdíjakról beszéljek. 250 ezer forint áll rendelkezésre, ez a három díjazott között 100-, 80-, 70 ezer forint arányban javasolja kiosztani. Ez is mutatja, hogy a három pályamű mennyire közel állt egymáshoz. Ezzel szerettük volna kifejezni, hogy tudtunk első, második és harmadik helyezettet hirdetni.

Szombaton Debrecenbe megyek előadást tartani a Közösségi kertekről. Jó lenne minél több közösségi kertet alapítani és nem csak Budapesten. Talán ez az előadás segít elindítani egy közösségi kertet Debrecenben is.

Helyszín: Debreceni Ifjúsági Ház, Simonffy utca 21.

Időpont: 2014. december 6. 13 óra

Az esemény Facebook oldala

A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.

Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott.  A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni  a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el,  másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.

Ők kiszálltak a mókuskerékből

Hosszú idő óta az egyik legjobb rádióműsor született a városi kertekről, igazi hangulatot ad, igazi rádiós hagyományként szavakkal mond el egy élményt. Én régen rádióztam 2 évig, a BBC Magyar Adásánál, tudom, hogy mi a rádiós minőség. Hát ez az volt.

Katolikus Rádió, Kozák Annamária

Köszönet érte!

Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak – vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.

Tovább a cikkre…

A Katolikus rádió készített riportot a Konyhakerti Világnapról.

Lehet-e saját fogyasztásra zöldséget-gyümölcsöt termeszteni a városban, lakótelepi környezetben? Az élelmiszer-termelés, önellátás mellett milyen haszna van a városi kerteknek? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik ellátogattak egy-egy közösségi kertbe a Nemzetközi Konyhakerti Napon, amit 2004 óta rendeznek meg a világszerte: Magyarországon második alkalommal. Műsorunkban az Első Kis-Pesti Kertbe látogatunk.

Itt lehet meghallgatni a rádióműsort

Jelen beszámolómat egy érdekes és színes napról, illetve eseményről két irányból fogom megközelíteni, hogy aztán a rövid bevezető után a szálakat összefonva az Első Kis-Pesti Kertben találjuk magunkat, ráadásul bőséges képanyagot is talál az olvasó, úgyhogy érdemes tovább olvasni!

Tovább olvasom…

A 27 parcellás Zengő Kertet az Élmunkás lakótelepen, a Harangvirág Bölcsőde mellett a Zengő utca 3. és a Kasza J. utca 2. között alakította ki az önkormányzat a saját területén. A kert létrejöttében a Városi Kertek Közhasznú Egyesület segítette az önkormányzatot. Az 1015 négyzetméteres területen vannak hagyományos, kiemelt, valamint mobil ágyások, van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek. Terveztek pihenőhelyet, van kerti csap, kiépített vízhálózat és közösségi tér is. A kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kert környezetét kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel rendezték. Az önkormányzat az előző kertekhez hasonlóan ezt a kertet is a terület térítésmentes használatba adásával, és a kert alapjainak kialakításával –kerítésépítés, parcellák kialakítása, termőföld biztosítása és vízvételi lehetőség kialakítása –támogatta. A kivitelezés költsége 3 millió forint volt. Kispesten 2012-ben nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, az Első Kis-Pesti Kert, huszonhat, nagyjából 5 négyzetméteres ágyással. Az előző szezon tapasztalatai és sikerei alapján az önkormányzat elhatározta a második kert megnyitását, amelyet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottak ki. Az Aranykatica Kertben huszonhét 7 négyzetméteres ágyást alakítottak ki. A közösségi kertek működését, a területek használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kertek, az Első Kis-Pesti Kert, az Aranykatica Kert és a Zengő Kert mintaprogramként szolgálhatnak más kerületek, települések számára is.

Tovább a cikkre

Mázlink volt az időjárással, szombat éjjel még zuhogott, félő volt, hogy pocsék idő lesz vasárnap. Ehhez képest kifejezetten kellemes volt, se túl meleg, se eső, szóval minden adott volt, hogy a Nemzetközi Konyhakerti nap jól sikerüljön.

A kertek nagyon készültek, a tavalyi eseményhez képest most négy helyszínen tartottuk meg a Nemzetközi Konyhakerti Napot, plusz a Zugkert és a szegedi Megálló Közösségi kert is csatlakozott az programhoz. A napom azzal telt, hogy az egyesület mind a négy kertjét végigjártam, mindenhol egy órát tudtam tölteni, a többi idő az utazással telt el.

Kicsit kevés volt a látogató, ez minden kertre jellemző volt, úgy tűnik nehéz megmozgatni a környék lakóit, pedig a kertek gyönyörűen néztek ki, jópofa programokkal készültek a kertészek. Jövőre jobban meg kell hirdetni az eseményt a kertek környezetében.

Fotók a kertekből:

Az Első Kis Pesti Kert létrehozott egy fotógalériát az eseményről, itt lehet megnézni.

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. Az Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségtelen ételek hónapja helyett, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet.

Tovább a cikkre…

World Kitchen Garden Day 2014
Hungary
Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.
2014. augusztus 24.

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. A z Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségtelen ételek hónapja helyett, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet. A cél az volt, hogy az évnek legalább egy napján figyeljünk oda a konyhakertek sokrétű hasznaira. Az elmúlt évtizedben számos ország, megszámlálhatatlanul sok konyhakertje, közösségi kertje csatlakozott a Konyhakerti Világnaphoz.

Magyarországon először tavaly ünnepeltük meg a Konyhakerti világnapot, az Első Kis-Pesti Kert tartott nyílt napot, amelyen részt vettek a Városi Kertek Egyesület kertjei, továbbá a számos civil szervezet.
Itt olvashatsz összefoglalót a tavalyi programokról

A Nemzetközi Konyhakerti Nap céljai:
• A bio konyhakertészkedés társadalomban, egészségmegőrzésben és vendéglátásban betöltött pozitív szerepének ünneplése
• Figyelemfelhívás a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeire és az emberek motiválása arra, hogy fedezzék fel saját régiójuk élelmiszer lehetőségeit.
• Közösségi szellem építése helyi és nemzetközi szinten az általános kertészkedési, főzési és fogyasztási tapasztalatokkal kapcsolatban

A tavalyi eseményről készült összefoglalót itt olvashatod:

Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.

Idén a Városi Kertek Egyesület mind a négy kertje külön megtartja a konyhakerti napot, megnyitják a kerteket az érdeklődők számára, programokat szerveznek. Külön örülünk, hogy barátaink is csatlakoznak a programhoz, más közösségi kertek is megtartják ezt a jeles eseményt.

 
Első Kis-Pesti Kert
Cím: Budapest XIX kerület, Irányi Dániel – Bem József utca sarok.
Nyitva tartás: 10.-16 óráig.

Programok:
Nyílt nap – nyitott kapu
„És mit mond az orrod?” – fűszer felismerő teszt.
Tanácsadás fűszer- és gyógynövények használatáról
Gyerekeknek játszósarok, aszfalt rajzverseny, „Keres az elrejtett termést a kertben
Kóstolók.
Vendégünk Kicsi Vú gasztroblogger
www.elsokispestikert.hu

 
Békási Kert
A kert címe: Budapest III. kerület Békásmegyer, Juhász Gyula – Királyok útja
A kert honlapja: http://www.bekasikert.hu/
Nyitva tartás: 10-16 óráig

Programok:
– CSIGAGYŰJTŐ VERSENY! Nyeremény a kert gyümölcseiből!
– Mag felismerős memória játék (vadonélő növények)
– kavicsfestés
– Mozogj a kertben! Egy kis mozgás senkinek sem árt! 
– Képkirakó (zöldségek)
– Fűszer növény felismerés (kóstoló)
– Kert bemutató! Folyamatos kertvezetés
– A kert élete képekben.
– Kert a médiában

 
Zengő kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Zengő utca – Kasza utca sarok.
Időpont: 2014. augusztus 24. 11-16 óráig

A kispesti Zengő kert szeretettel meghívja a környékbeli lakosokat kertjének bemutatására. A Zengő kertet 2014 május 30-án vették birtokba az ágyástulajdonosok, melyet nagy szeretettel és bio szemlélettel gondoznak.

Programok:
kert bemutatása fűszer és zöldségnövények, kert működése
gyerekprogramok:
Kézműveskedés (terményképek magvakból)
Interaktív kertvetélkedő (pontgyűjtés a különböző állomásokon)
sportverseny
mikroszkópos rovar- és növényvizsgálat
zöldségek, gyógynövények felismerése

Aranykatica kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Arany János – Dobó Katica utca.
http://aranykaticakert.hu/
Nyitva tartás: 10- 15 óráig
Programok:
Kertbemutatás,
Tematikus séta a közösségi kertben.

Megálló közösségi kert, Szeged
Ezen a napon a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház Közösségi kertje is kitárja kapuit, ahol a közösségi kert tagjai szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, aki szeretne bepillantást nyerni a mind népszerűbb városi kertészkedésbe.
Cím: Budapesti körút 23, 6723 Szeged
http://www.maszk.hu/megallo/
https://www.facebook.com/megallo.tarjanfelettazeg
Időpont: 2014. augusztus. 24. vasárnap 14:00 órától
Tervezett programok:
– kertbemutatás
– lecsófőzés bográcsban
– gyümölcskóstoló

Zugkert
Cím: XIV. kerület, Füredi lakótelep, Zsálya u.- Fischer István és Újváros park sétány által határolt terület.
Nyitva tartás: 16-18 óráig.
Programok:
Kertbemutatás
Kézműves foglalkozások
Ismerkedés
www.zugkert.hu

Jó cikk jelent meg a Vidék íze című magazinban. Nem csak a Békási kertet mutatják be de egy receptet is kitaláltak, a kertben termelt zöldségekből. Jó lett.

Download (PDF, 2.75MB)

Nekem valamiért nem mutatja a cikket a nyitóoldalon, de a letöltés az könnyen megy, olavsható a cikk.

A kormány nem fogja pályázatokkal támogatni a közösségi kertek kialakítását, mert nincs belőlük annyi országosan, hogy ez indokolt lenne – írta Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válaszban. Nem lehet meghatározni olyan konkrét elképzeléseket, amelyek indokolnák konkrét közösségi kertészkedést megcélzó kormányzati pályázati kiírás kialakítását – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány akarja-e valamilyen formában támogatni az egyre gyarapodó közösségi kerteket.

Remélem meggondolják magukat.

Tovább a cikkre

Horányi Özséb Professzor Úr kért, hogy írjak véleményt a 168 órában megjelent interjújához. A téma jó, erősen aktuális, ezt sikerült összehoznom:

Civildeficit:

Az ország civiltelensége mára szinte bántóan éles és terhes mindazok számára, akik huszonöt éve azt hitték, hogy egy normális ország leszünk, de tegyük hozzá ez nem a hatalom egyedüli hibája, mi magunk is nyakig sárosak vagyunk. Az elmúlt évtizedek minden kormánya a saját „civiljeit” támogatta, nyíltan vagy burkoltan, lehetőség sem volt arra, hogy kialakulhasson a politika semleges civil közeg. A mai civildeficit nem egy-két éve halmozódott fel, évtizedek beteg gyakorlatának eredményét látjuk. Mára a sajtót kapott civil kezdeményezések mind politikai töltetűekké váltak, mi és ők, a jók és a rosszak, egyetlen alternatíva maradt a pálya szélén vegetálni, kicsiben, helyi szinten működni, a lehető legtávolabb a politikai bulvártól. Viszont ez sem járható út, elnyújtott agónia, túlzottan sok sikerélmény nélkül.

A cikk szerint az újságíró nem igazán érti a civil szervezetek finanszírozását és működését, a kérdései a hozzá nem értést mutatják, például „A hazai civil szervezetek többsége viszont a „központi apanázst” várja.” kezdetű kérdés. Nem várják az apanázst, hanem pályáznak és pont a bírálatoknál derül ki, hogy mind a jobb , mind a baloldal érdek és ismeretségi körön belül osztja el a támogatásokat, minőség és értékalap nélkül, egyik sem jobb a másiknál. Gazdasági válságidőszakban, a középosztály elsorvadása közepette, illúzió a civil függetlenség, óhatatlanul függnek az államtól vagy az EU-tól függetlenül attól, mennyire ostoba és életidegen pénzosztó szervezetek ezek. A civilek nem önerőből élnek, pénzben viszonylag nehezen mérhető szolgáltatásokat nyújtanak, miközben ugyanúgy adóznak, mint bármely profitorientált szervezet. A civilek a gyakorlatban nem dönthetik el, hogy kitől fogadnak el támogatást, örülnek ha kapnak.

Hazugsággá és bulvárrá lett a civil jelző is. Nem azok a civilek, akik pódiumról, habzó szájjal üvöltik a saját, megkérdőjelezhetetlen politikai igazságaikat, jól odamondanak a televíziós műsorokban, hanem dolgozni kéne, jót tenni, hasznot és életminőséget teremteni, a valódi bajokat orvosolni. A baloldalon futják a teljesen értelmetlen „politikailag korrekt” tiszteletköreiket, a jobboldal meg erősíti a maga szavazóbázisát, mindkettő tévút, az ország gondjainak teljes félreértése, érdek és ideológiavezéreltség. Ebben az országban a civilek látható része demonstrál, kommunikál, szakért, koordinál, csak éppen a teljesítmény és az eredmények hiányoznak, a minőségérzék, a hasznosság és az értékteremtés. Pedig lehetne más út is. Úgy hívják, hogy munka.

Helyi szinten kell tenni, szomszédsági közösségeket kell szervezni, ki kell alakítani a saját közösségi normáinkat és betartani azokat, hatni a környezetre, életminőséget javítani, politikamentesen az egyénekre koncentrálva. Ez nagyon sok idő és fáradtság, miközben hiányoznak a társadalomból a közösségi alapok, hiányzik az együvé tartozás élménye, hiányzik az együttműködés kultúrája. Mindezeket megteremteni, legalább egy generációnyi idő, ideje lenne belevágni, huszonöt évet már elvesztegettünk.

Itt olvasható az eredeti. Egyház és Társadalom