Opponencia helyett

Nem vagyok opponense a dolgozatnak, viszont segítettem egy kicsit a megszületését, így fűznék hozzá néhány megjegyzést és gondolatot, mintha opponenciát írnék.

Download (PDF, 1.87MB)

Opponencia
A dolgozatnak nagyon jó az indítása, a bevezető fejezet kifejezetten felcsigázza az olvasót, jól körüljárja a problémát, lendületes. A hipotézis jó választás, szociológia szakdolgozathoz a közösség alakulás a legérdekesebb terület, ráadásul kevés hasonló kutatás készült eddig. A dolgozat végig „jól vezetett” összefogott írás.
A kutatás 2014 január és március között történt, azóta azért sok minden történt, a dolgozatban lefektetett állapot, sorrend, fejlettségi szintek mára azért eltolódtak, illetve számos új kert alakult idén, ők most kezdik az első szezonjukat, nincsenek benne a kutatásban.
18. oldal. A hallgató azt a megoldást választotta, hogy a kutatással vizsgált 6 budapesti közösségi kertet nem nevezi a nevén, hanem A, B, C stb. betükkel jelzi. És itt válik érdekessé a dolgozat. Miért nem nevezi néven a kerteket? Mi ez az anonimítás? A tudományos kutatás igénye az, hogy elrejtsük a vizsgált dolgokat (kerteket) és betűkkel jelöljük őket? Mint tanár, azt gondolom, hogy egy szakdolgozat kommunikáció. A egyik oldalon a hallgató arról próbálja meggyőzni a vizsgabizottságot, hogy szavazzan rá, ergo engedjék át a diplomavédésen. A másik oldalon viszont tényleg tanulságokat kellene levonnia, kutatnia, bemutatni, hatni arra, hogy jobb kertek, jobb gyakorlatok szülessenek. Miért ne lehetne néven nevezni a kerteket? Miért nem lehet kimondani, hogy egyes kertek jobban teljesítenek, mint mások. Tessék követni a jó mintákat.
A grafikonok gyalázatosak, egy csomó kérdést feltett, kapott rájuk elégséges válaszokat, ráadásul elemzi is őket, ehhez képest a grafikonok oda vannak „hányva”. Többet érdemel a dolgozat. Egy szövegnek van vizuális megjelenése is! A Képek is hiányoznak a dolgozatból.
A dolgozat egyik legérdekesebb része a három interjú a dolgozat végén, a mellékletben. Mind a három telitalálat szöveg, tanulságos mondatok vannak lefektetve ott.
Az irodalomjegyzék megfelelő, a dolgozat összhatása összeszedett.
Érdemjegy: 5 jeles.
Kérdések:
Hiányossága a dolgozatnak a környezet kutatás kimaradása, nem csak a kerteket kell kutatni, hanem a környék lakóit is, de az önkormányzatot is, többek közt. Bár ezt a dolgozat említi is. A jövőben az egy nagyon fontos kérdéssé fog válni, hogy a „nem kertész” szélesebb szomszédság miként éli meg a kerteket. Miképp kutatná a kertek környezetét?
A dolgozatból pont a szociológia maradt ki, valahogy a vezetés kérdése vált a dolgozat fókuszává, és a kérdőív se volt elég jó. Sematikus kérdéseket tett fel, ezeknél sokkal érdekesebb a valóság. A közösségi kertekkel kapcsolatban mik azok a szociológiai alapfelvetések, amit kutatni kéne? Mi a szociológia a közösségi kertekben?
Ajánlott irodalom: Ferkai András: Lakótelepek. Városháza – a mi budapestünk sorozat.

Egyénként a megfejtés:

A – Első Kis-Pesti kert
B – Leonardo
C – Aranykatica kert
D – Békási kert
E – Őrmezei kert
F – Parti Kert Budafok-Tétény
G – Cinege Kert

Kedves, vidám, laza, formalitástól mentes összejövetellel ünnepeltünk. Terülj-terülj asztalkával – számos ízletes süteménnyel, pogácsával, mentás limonádéval, kerti virágokból alkotott salátával – és mosollyal vártuk vendégeinket egy kötetlen beszélgetésre és kerti sétára. Vinczek György alpolgármester úr, Bogó Tünde, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke is együtt ünnepelt Velünk. Zöld gondolkodású barátaink a Kispesti Kertbarát Körből, a Zöld Tanyától, az Aranykatica Kertből is osztoztak örömünkben. Nagyszerű élmény volt! Mesélni, csak mesélni és élményeken osztozni mindazo9kkal akik átélték és akik még nem, ennek az örömét.

Tovább a cikkre

Bajai civilek hívtak meg előadásra, közösségi kertek lesz a téma.

Péntek, június 6.-a Attila út 9. 17 óra

Ha van bajai ismerősötök, érdemes lesz eljönni.

Néhány előzményt, had írjak a cikk elé:

Az önkormányzat támogatásával jött létre az iskolák számára ez a oktatási – szemléletformálási projekt, tavaly pályázott a kert, és nyert valamennyi finanszírozást.

Az is nagyon fontos, hogy egy ilyen oktatási misszió, komoly előkészületeket, komoly tudásállomány felhalmozást igényel, nem is beszélve az időről és szervezésről, hogy a Biológiaóra jól sikerüljön.

Az is látszik, hogy a kertközösségek, csak a harmadik szezonra érnek meg ekkora léptékű feladat felvállalására.

Ezúton nagyon köszönöm a munkájukat, Nagy Máriának és mindazoknak akik részt vesznek az oktatásban. A kertek az ilyen projektekkel kezdenek el adni is a kerületnek, a környezetüknek. Ez nagyon fontos, hatásgyakorlás, szemléletformálás.

Iskolai és óvodai csoportoknak indítanak bemutató programot az Első Kis-Pesti Kert kertészei.

A kertlátogatással szeretnénk bemutatni a városi gyerekeknek, hogy milyen a paradicsom, a sóska, a spenót, a padlizsán és sok más növény a kertben. Az oktatási-kertbemutató programot az Ady és a Vass iskola tanárainak segítségével és a kertközösség bevonásával készítettük el.

Fontosnak tartjuk, hogy hasznos ismereteket adjunk át a jövő generációjának. Megosztanánk a gyerekekkel a megszerzett ismereteinket, tudásunkat, elmesélnénk kerti élményeinket, elmondanánk milyen fontos számunkra a növények szeretete és környezetünk védelme.

Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek számára a természet kalandot, élményt ad: áshatnak, ültethetnek, kóstolhatják a zöldségeket, tudásukat bővíthetik, új és érdekes ismereteket szerezhetnek növényekről, biogazdálkodásról, komposztálásról. A kert-élmény mellett a gyerekek kicsiben átélhetik a természet körforgását, és megtapasztalják, milyen törékeny is a természet.

Terveink között szerepel: természetismereti oktatás, szemléletformálás játékos formában, növénykártyák felismerése, színező a kicsiknek, tesztek a nagyoknak. Érintett témakörök lehetnek: növények felismerése, biogazdálkodás, környezeti hatások, komposztálás, környezeti etika stb.

Időpont egyeztetése kertlátogatásra: elsokispestikert@gmail.com

Az Első Kis-Pesti Kert (Irányi–Bem utca sarok) kertészei
www.elsokispestikert.hu
www.varosikertek.hu

A tavaszi újrakezdés és a természet éledése, a kerttel nem rendelkezők számára nem mindig testközelből megélhető élmény. A város toronyházainak tövében egyre több kis virágzó közösségi kert szerveződik. A városlakók is megélhetik a kertészkedés által a közösségformálódás erejét. Erről, és a közelmúltban megjelent könyvéről tart előadást Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesületének elnöke. Kerületünkben Békásmegyeren már virágzik egy közösségi kert, és idén tavasszal remélhetőleg megszületik a második is.

Civil ház

YouTube előzetes az előadáshoz

Kedden öngyilkosságot követett el egy manhattani kereskedő, aki egyszerűen vonat elé ugrott, aminek következtében azonnal szörnyet halt. Ez már a tizenegyedik öngyilkosság volt az idei évben, mely a pénzügyi szektorhoz kötődik. Ez persze nem az első alkalom, hogy a pénzügyi szektor az öngyilkosságoktól hangos, 2009 elején, rögtön a pénzügyi válság kirobbanását követően a milliárdos Adolf Merckle vetett véget életének, amikor egy vonat elé feküdt.
Tovább a cikkre…

Az Első Kis-Pesti Kertet 2012. május 10-én avatták, idén már a harmadik szezonját kezdi. Az ország első közterületi közösségi kertjében, a Vass Lajos Általános Iskola melletti önkormányzati zöldterületen, az Irányi utca és a Bem utca sarkán 26 parcellás mintakertet alakítottak ki. Az Aranykatica Kertet – Kispest második közterületi közösségi kertjét – 2013. július 4-én adta át az önkormányzat. A 27 parcellás mintakertet a Dobó Katica és Arany János utca mentén, a Forrásház mellett alakította ki Közpark. Elmondta azt is, hogy az új, Élmunkás lakótelepi kertben összesen 27, egyenként mintegy 7 négyzetméteres ágyás kialakítását tervezik a leendő kertészekkel közösen gondolkodva.

Tovább a cikkre…

Rövidesen itt a tavasz, az Első Kis-Pesti Kertben már javában készülünk a következő szezonra.

A kispesti Centrum Tv eljött a legutóbbi kertgyűlésre érdekes anyagot készítettek, itt lehet megnézni

A MagNet Magyar Közösségi Bank, amelynek ügyfele a Városi Kertek Egyesület is, egy online támogató oldalt fejlesztett, CivilMag elnevezéssel. A múlt héten szerdán volt a bemutató eseménye. az Andrássy úti székházukban. Az nem rossz, ha egy bank felvállal ilyen kapcsolatépítő szerepet.

Itt a CivilMag honlap.

A szavazás sikeresen lezárult. A beérkezett 1730 szavazat összesítése alapján Mészkő utca 2-vel szemben lévő zöldterületen, a Búza utca – Köles utca találkozásánál (a nagy domb aljánál), a Juhász Gy. utca 56. (közösségi kert északi oldalán) és az Őszike utcai Nyugdíjasház melletti parkban épülnek meg a sportparkok.

Tovább az Óbuda.hu oldalra

Egy kicsit elkésve, de elkészült a Békási kert Átadó ünnepségéről készült videó, remélem kellemes élményeket ébreszt, és legfőképp új kertek alapítására ösztönzi a kerületeket. Ez egy ilyen év lesz: kertek, közösségek, gyarapodás élmény.

Tovább a videóra

Mentálisan fényévekre van tőlünk Európa, ahol a mindennapok is arról szólnak, hogy „erős és önálló helyi közösségek nélkül nem létezhet erős ország”.
Tovább olvasom…

Új könyvem, a Közösségi kertek, az elmúlt négy év tapasztalatait foglalja össze. Hasznos módszerek gyűjteménye, mely a városi kertek alapításához, működtetéséhez és a közösségépítéshez nyújt segítséget. A Közösségi kertek egyfajta útmutató a szomszédsági közösségek fejlesztéséhez. A könyv legfontosabb részei a közösségépítés folyamatának bemutatása és a kertészeti alapismeretek (a külföldi szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával).

Ajánlom a könyvet azoknak, akik alapítóként vagy tagként szeretnének részesei lenni egy városi-közösségi kertnek, és így szeretnének közösséget építeni, illetve azoknak, akik mernek változtatni.

Tovább a könyv oldalára…

“Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.

Tovább a cikkre

Az angol verzió bővebb.

Lassan mindegyik kertnek lesz saját honlapja. Az Első Kis-Pesti Kert honlapját Zoli készítette el, nagyon jó lett, köszönet érte. Képeket még fel kell tölteni, de már így is látszik a szerkezet. Külön tetszik, hogy van angol változata az oldalnak.

Az Első Kis-Pesti Kert honlapja

Az október 19-én szerepeltünk az M1 Zöld Tea adásában. A teljes műsor megtekinthető az MTV videótárában, itt.

A kertünkről szóló rész 14:15-nél kezdődik.

Pénteken Debrecenben a MODEM épületében tartották meg az idei TED rendezvényt, tavaly már volt egy kísérletük, idén ezt fejlesztik tovább hagyománnyá. A mostani eseményt a környezet, az ember és a lélek témakörök köré szervezték. Gönczi Péterrel az első részben szerepeltünk. Péter nagyon jó előadó, jó volt vele újra találkozni, dumálni egy kicsit. Az akvapónia projektje szépen halad, lassan sokszorosítható modellé válik, mind a passzív melegház, mind a teljes akvapónia rendszer.

Sok egyetemi kutató, tanár tartott érdekes előadásokat, külön tetszett, hogy egyes esetekben az egyetemi kutatási eredményeket megpróbálják vállalkozásokká fejleszteni. Például mikrobiológiai kutatások elvezettek az anyatejből készült joghurtig.

Személy szerint nekem, a genetika kutatásról szóló előadás tetszett leginkább, tényleg észvesztően haladnak. Az emberi genomot alig tíz éve fejtették meg, több millió dolláros kutatási program keretében, ma már minden egyetemi labornak van gépe, amely ezt a munkát egy-két hét alatt, minimális segítséggel elvégzi. Egyre többet tudnak az emberi genomról, és úgy tűnik, egyre több kérdés merül fel a kutatás során. Például azt már tudják, hogy az egypetéjű ikrek genomja sem egyforma, a fejlődés során módosul. Például az ikrek ujjlenyomata nem egyforma, holott a bőrredőzet kialakulása genetikailag kódolt, viszont a rajzolat úgy tűnik nem, vagy más a kódja, különbözőek az ujjlenyomatok, tehát a kódolás is különböző. Izgi.

A TED előadások arról szólnak, hogy 15 percben kell összefoglalni a kutatási területed, vagy a kertalapítást, vagy bármit, amit előadni akarsz, szóval hiányos és rövid minden bemutató. Ülni a nézők között, kicsit olyan mintha kapcsolgatná valaki a TV-t, negyed óránként új műsor van, nem igazán lehet elmélyedni semmiben. Ettől függetlenül megérte részt venni a TED-n.

Az igazi vicc a hazaút volt. Sikeresen elértem a 19 órás IC-t Debrecenben, persze könnyű volt, 45 percet késett. Viszonylag jó tempóban haladtunk Budapest felé, amikor a vonat megállt Ferihegy megállónál és nem ment tovább. Kiderült, hogy a kalauzt elhagytuk Szolnokon, vagy Cegléden, minden esetre kaller nélkül a vonat nem megy, újabb 45 perces várakozás volt, mire kerítettek egy újabb kalauzt, és vele sikerült megtenni az utolsó 10 perc menetidőt. 10 óra helyett fél 12 körül értünk a Nyugatiba.

Az egyik oldalon zseniális kutatások és kutatók, a másikon meg a vonat elhagyja a kalauzt valamelyik állomáson és leáll a haladás.

Van abban valami visszás, amikor egy sereg budapesti újságíró buszra ül, gumicsizmát húz, és megpróbál szakérteni egy biogazdaságban. Hiszen jó eséllyel ez lesz egyik első, a földműveléshez köthető élménye, leszámítva talán a nagymama kertjét.

Tovább olvasom…

A Városi Kertek Közhasznú Egyesület Első Kis-Pesti Kertje  díjat nyert a Kispesti Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága által meghirdetett Szebb Kispesti Környezetünkért című pályázaton.

Közösségi kertünk célja, hogy a kerület oktatási, nevelési intézményeiben tanuló gyerekek látvány pedagógia módszerekkel bővítsék ismereteiket, tudásukat. Közösségi kertünk lehetőséget ad, hogy a gyerekek közvetlenül ismerjék meg a zöldségeket, növényeket, hasznos és kevésbé hasznos  rovarokat, kerti eszközöket, szelektív hulladék kezelést, komposztálást.

Az aktivitás, tudás, személyes kipróbálásért (pl. ízlelés, szaglás)  apró jutalmat kaphatnak a gyerekek.

Az ismereteket élmény – és  kalandpedagógiai módszerekkel mutatjuk be a kertünkbe látogató iskolai osztályoknak. A személyes tapasztalás  a saját élményszerzés, az élmény megosztása, feldolgozás, mind közelebb hozza őket a természethez.

Kialakítható egy Környezettudatosabb gondolkodás, egy környezeti etika viselkedés – nem bántjuk a növényeket környezetünkben, közterületen, nem szemetelünk.

A kerületi pályázaton, az Első Kis-Pesti Kert és az egyesület pályázata a Környezetvédelmi Bizottság Külön Díját nyerte el.

Kispest szépítőit díjazták

Október 12.-én szombaton, a Corvinus Egyetem szervezésében tartották meg a budapesti közösségi kertek napját a Grund Cafe nevű helyen. Körülbelül 40-50 fő volt a rendezvényen, az előadókkal és a személyzettel együtt. Arcról nagyjából mindenkit ismertem, névről is sokukat. Egyre belterjesebb a „szakma”. Két önkormányzattól jöttek el, ők is úgy tűnik, inkább velem akartak beszélni. A sajtót a Duna TV képviselte, ők mondjuk lelkiismeretesen dolgoztak.

A budapesti közösségi kerteket a Városi Kertek Egyesület három kertje képviselte, valamint a Zugkert (XIV. Kerület), amely még nem tudott elindulni, elakadtak az önkormányzat mechanizmusaiban. És a Grundkert, amelyet aznap, ott és akkor számoltak fel, és költöztettek két sarokkal arrébb. A költözést a teljes fejetlenség jellemezte, sehol egy teherautó, sehol egy bobcat, délben még ott tartottak, hogy hogyan fogják áttalicskázni a földet az új helyszínre. 60-80 köbméter földet?!

A többi budapesti közösségi kert nem jött el, nem mutatta meg magát. Ebből a szempontból a rendezvény nem hozta az elvárt eredményt.

Elek Zoli és Mirek Barbara nagyon jó prezentációkat tartottak az Első Kis-Pesti Kertről és az Aranykatica kertről, jól összerakott képanyag és összeszedett mondanivaló. Működő kerteket mutattak be, a gyakorlatról beszéltek, folyamatokról, közösségfejlődésről. Utánuk én beszéltem a Békási kertről, a megvalósulásról, és az egyesület jövő évi terveiről. Szerintem elég jó előadást volt. Feltűnően nem kérdezett a közönség, nem alakult ki interakció, ez jellemző volt az egész eseményre.

Maga a helyszín és időpont nem volt igazán alkalmas ennek a rendezvénynek a megtartására. Túl szűkre volt szabva az időkeret, és rém kellemetlen lehetett a Grundkertnek, hogy aznap bontják a kertjüket, pont szemben a rendezvény helyszínével. A helyszín sem volt jó, a Grund Cafe háttérzajai (konyhai gépek, jövés-menés, pakolás), nagyon zavarták a hallgatókat, hangosítás sem volt, fárasztó volt követni az előadásokat.

Szóval ebben a közegben a három, Városi Kertek Egyesület által alapított és működtetett kert, nagyon kivirított, és nem is a profizmusukkal, azzal is persze, hanem inkább a többi kert amatörizmusa, mozgalmár jellege miatt.  Az a felismerés, hogy bár Kristin beszélt a nemzetközi példákról, a résztvevők jelentős része jár nyugatra nézi a már működő kerteket, lenne módjuk átvenni a működő modelleket, de ebből semmi nem szivárog le ide, minden megmarad a késő hatvanas évek mozgalmár amatörizmusa szintjén. Senkit nem akarok ezzel megbántani persze.

Van ebben az országban valami olyan beszűkültség és minőségtelenség, hogy az már kezd bántó lenni.