Még a nyáron készítettünk egy kerti asztalt a Zápor kertbe, egyhasználatos raklapokból. Ezt kaptuk ingyen, köszönet érte Patríciának. Elég nagyra sikerült, sokan köré tudunk ülni, viszont az asztal lapja elég elnagyolt lett, ilyenek ezek a raklapok.

A maradék raklapokból kellett megcsinálni az asztallapot.  A gond csak annyi, hogy nincs két egyforma léc, mind a vastagságuk, mind a szélességük, mind a faanyaguk különböző, ebből kell egy viszonylag összefüggő felületet csinálni. Másrészt a raklapok olyan erős bordázott szögekkel készülnek, hogy előbb hasad a faanyag, mintsem szét lehetne bontani magát a raklapot. Így maradt a fűrész és rövidebb lécek.

A rövidebb lécek miatt, és az eredeti raklapok, a hullámos felszínük miatt, a kisebb darabokból összerakott felület tűnik a leginkább síknak, bár igazából így sem az.

Az asztallap végleges szögelését az egyik sarokból kell indítani, én egy teljes léccel nyitottam, mert később minden illesztés ehhez a fix elemhez igazodik.

Elég fontos minden sarkot és élet lecsiszolni durva csiszolópapírral, mert különben nem fog illeszkedni és szálkás lesz.

A különböző minőségű faanyag miatt érdekes mozaik hatása lett a felületnek. A szegelés előtt minden elemet érdemes még egyszer összecsiszolni.

Először nagyfejű szegeket használtam, de nem tetszett, elnyomta a falécek anyag-sokféleségét (bár el tudom képzelni, hogy másnak ez bejön), így váltottam menet közben kis fejű szegekre, amik alig látszanak, de ugyanúgy jól rögzítik a léceket.

Minél jobban távolodtam az eredeti fix ponttól, annál jobban szétcsúsztak a levágott elemek, ilyenkor jól jön a fűrész és új elemeket kell leszabni, majd összecsiszolni.

Pingpongozni, vagy biliárdozni nem lesz jó ez az asztal, viszont klasszul néz ki. Jó kis méricskélős, illesztgetős móka összerakni ezt az asztallapot, bele lehet feledkezni.

Amikor összeállt az asztal lap és minden léc megtalálta a helyét és rendesen oda is lett szegezve, az egész felületet érdemes újra csiszolni, az erősebb élek így eltűnnek, egyneműbbé válik a felszín.

A legvégén színtelen lazúrral kezeltem a felszínt, ettől mélyebbek lettek a fa természetes színei és természetesen időjárás állóbb is lesz az asztal. Összességében három fél nap volt megcsinálni, de ha többen összedolgoznak, ez az idő radikálisan csökkenthető.

Készíteni egy ilyen asztalt, van benne valami kielégítő: kézzel csinálni, szerszámokat használni, méricskélni, csiszolni, gondolkodni közben, csomó döntési helyzet, nagyon más mint tologatni az egeret meg nyomkodni a billentyűket.

Három éve épült ez a szerszámtároló,  azóta zavart a kinézete. Túlságosan úgy néz ki mint egy budi, pedig csak egy célszerű kerti szerszám tároló. Eljött az idő, hogy átfessük, legyen belőle valami más. Az ötlet annyi volt, hogy fessük át, legyenek rajta színek és formák, lehetőleg kerti témában, aztán ez fajult el a dinókig, meg madarakig.

A terv. Minden lap egy oldala a szerszámtárolónak.

Ez volt az indulás, így nézett ki a szerszámtároló. Itt már be volt vonalazva,  a négyzetháló alapra könnyebb a tervet felvinni, a homlokfalon már elkezdtem felrajzolni a kontúrvonalakat. Tanulság, hogy nem kell vastag színes krétát használni a vázlathoz, mert utána a festésnél kicsit bonyolult lesz lefedni a kréta vonalakat. Használjunk inkább grafit ács ceruzát.

A festéshez a Trinát szabadtéri olajfestéket használtunk, meglepően erős színei vannak, jól fed még a rücskös felületeken is, illetve színek keverhetőek, száradás után (3-4 óra) újabb réteget lehet felvinni rá. Ha oldószerrel kicsit kevered, szinte lazúros hatás is elérhető vele, bár szerintem sokkal jobb a direkt kevert színek, tömören-vastag, ehhez a műfajhoz inkább az illik. A festékek és ecsetek árát az Óbudai Kulturális Központ finanszírozta. Köszönet érte!

 

A festést a nagyobb színfoltokkal kell kezdeni, először vastag ecsettel fel kell hordani a nagyobb összefüggő felületeket. Itt például az eget festem.

Gyerekek is besegítettek, bár azért nem igazán nekik való még az olajfesték.

Az olajfestéshez a legjobb festő paletta a műanyag cserép alj. Nagyon jól lehetett használni, nem oldja az oldószer, olcsó, éjszaka beleszáradt a festék, így másnap újra lehetett használni a színkeverésre.

Az első nap végére idáig jutottunk.

A következő napokban is festettünk, mindig jött segítség, szórakoztató dolog volt, bár azért fárasztó is egy kicsit.

Összesen három napig tartott a szerszámtároló festése, és igazából most sincs még teljesen kész, de jobb várni néhány napot és a hibákat később megcsinálni. Friss szemmel kell újra megnézni, hangsúlyosabbak lesznek, a javítandó részek. Egy ilyen munka soha nincs kész, csak abba lehet hagyni. Most egy kicsit abbahagytuk, aztán szerintem lesz még egy kis feljavítás.

Szemből

Jobb oldalról

Bal oldalról

Jó munka volt! Köszönöm anyunak hogy segített.

 

 

Szombaton kerti partit tartottunk a Békási kertben. Úgy volt hogy jönnek néhányan a Zápor kertből is, de ez valamiért nem jött össze. Kellemes délután volt, kár hogy most nem ehetek szalonnát, de ettől függetlenül jól éreztem magam.

A kert már hatodik szezonját csinálja, szépen összeszedett a kert, kialakultak a közös területek művelésének normái, az ágyások is jól néznek ki. Szépen megeredtek a szeder, málna, ribizli bokrok, a kertben ültetett néhány fa is kezd termést hozni, jól néz ki az egész. Érdekes, hogy van egy pont,a mikor már zsúfoltság érzetét kelti a sok növény, elképesztő a kontraszt az első szezonhoz képest. Ez egy 2014-es kép.

A következő kertesemény augusztus utolsó hétvégéjén lesz a Zápor kertben, ahova meghívtam a Békási kerttagokat is. Harmadik kerületi Konyhakerti világnap. A programot még kitaláljuk.

Néhány kép a tegnapi kerti partiról.

Idén első alkalommal csináltunk főzőnapot a Zápor kertben. Szerencsére jó idő volt, Mirek Barbara jött szakmai tanácsokat adni az ágyásokhoz, az ültetésekhez. Közben Éva főzött, a gyerekek meg bandáztak. Nagyon sok kiskölyök van a kertben, mindenhol ott vannak, mennek a fejük után, jópofa volt az egész.

A saját ágyásomban a retkek szépen fejlődnek, jót tett a sok eső, viszont a múlt héten kiültetett uborka palánták kifagytak, előröl kell kezdeni az egészet. Eddig összesen hét fajta paradicsomot ültettem az ágyásba, az idei évben ez lesz a projekt, sokféle paradicsomot akarok termeszteni. Szerintem még két-három különböző paradicsompalántát fogok beszerezni és azzal teljes lesz az ágyás.

 

Pénteken kimentem a Batthyányi térre a diákok globális klíma tüntetését megnézni. Dél körül voltam ott, lesújtó volt. 50-60 gyerek a csikkeket szedegette össze a virágtartókból és az ágyásokból, ha nem lett volna meghirdetve az esemény, a tér képe semmiben nem különbözött, mint egy átlagos Batthyányi téri életképtől. Koldusok, járókelők és ezek a szerencsétlen gyerekek. Kirakták a tábláikat, hogy élhető jövőt akarnak, szedegették a csikkeket, hogy legalább fel tudjanak mutatni valami tettet, de semmi értelmes esemény nem volt, csak az üresség és a szörnyű agónia.

Ezt szerintem ők is érezték, nem volt ott egy tanár, aki elmondta volna, hogy mi van, mit csináljunk, merre haladunk. Magukra hagyva elképesztően tétova, fogalmatlan csoport voltak, mint általában a gyerekek szoktak lenni.

A legrosszabb még is az volt, hogy megnéztem, hogy máshol milyen volt globálisan ugyanez a demonstráció. Máshol hangos, vonulós, vicces, vagy teljesen értelmetlen táblák, teljes torokból visítottak, volt ahol összecsaptak a rendőrökkel, de semmi előremutatást nem láttam, fogalmuk sincs, hogy mit kéne tenni.

Azt tudják, hogy az Ő bőrükre megy ez az egész, nekik kéne még legyen legalább 60-80 jó évük ezen a bolygón, de nem lesz. Senki nem tud kiállni eléjük, hogy “Kedves Fiatalok! Szarabb életetek lesz, mint nekünk volt és nekünk sincs receptünk erre a helyzetre. Nem tudjuk megmondani, hogy mit csináljatok, mert mi is tehetetlenek vagyunk a bolygó klímafolyamataival kapcsoltban. Mindenki csatolja be az övét és készüljön a becsapódásra!”

Szerencsétlen gyerekek.

 

Eljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miatt

A városi közösségi kertekben szokás az emelt ágyás alkalmazása, részben a városi földek valószínüleg szennyezettek, illetve az doboz ágyásban jobban kézben tartható a termőföld minősége és persze könnyebb művelni is. Viszont éppen ezért az ágyásban a föld tápanyagtartalma egy-két szezon után kimerül, mindenképpen pótolni kell. Az is látszik, hogy nem csak a növényeket kell gondozni, hanem a talajt is, amiben nőnek.

A Zápor kertben újraindítottuk a Mirek Barbara féle oktatási kurzust, 4+1 alkalom, az utolsó oktatási nap az ültetőnap lesz, május elején. Csütörtökön volt ez első óra, tápanyag utánpótlás a közösségi kertben címmel.

Mirek Barbara megengedte, hogy az előadását is feltöltsem ide, talán a többi kertnek is hasznos lehet.

Tápanyagutánpótlás

Tápanyagok ősszel

A Zápor kertben közösen fogunk rendelni marhatrágyát és Zeolitot és Alignitet,és  mindenki szépen bedolgozza az ágyásába. Áruházból fogjuk rendelni szállítással, így a legegyszerűbb és valószínűleg a legolcsóbb is.

Tegnap kimentem felásni az ágyásomat, pusztán csak érdekelt, hogy milyen a minősége. Egy-két helyen picit agyagosodott, viszont sok gilisztával találkoztam, az jó volt. Valószínűleg néhány lapát homokot is bele fogok dolgozni a termőrétegbe, amikor megjön a trágya. Most jön néhány nap eső, de március közepétől talán már ki lehet menni a kertbe művelni az ágyást, meg rendbe rakni a közös részeket is.

Az ásóvilla a kertész legjobb barátja.

 

Meghívtak Londonba egy szimpóziumra, a „Kultúra a csillagok alatt” volt a címe. A közösségi kertek mentén találtak meg, mindig meglep, amikor kiderül, hogy külföldön is van híre annak, amit csinálok. Gyorsan rájöttem, hogy a közösségi kertek nem igazán passzol a témához, ezért inkább a Margitszigetet választottam, sokkal szebb és történelmibb eset, mint a kertek. Az előadást elsősorban egy történelmi – kronológiai vonalra fűztem fel,  és ebbe építettem bele a sziget kulturális vetületeit, úgy mint az építészetet, a botanikát, a gyógyvíz kultúrát, a kulturális létesítményeket, a sport élet fejlődését, és természetesen a vendéglátást. A Margitsziget egy jó téma, bármennyire is sziget, rajta is átsöpört a történelem jó néhányszor, bőven volt miről beszélni. Külön köszönöm Ferkai Andrásnak és Bodóczky Caroline-nak hogy segítettek felkészülni az előadásra.

A konferenciára hét európai országból hívták az előadókat, mindenki a parkok és a kultúra kapcsolata mentén beszélt. Az érdekesség az volt, hogy ez a konferencia volt az utolsó EU által fizetett „zöld” projekt Londonban, aztán március végén jön a Brexit, azt még senki nem látja, hogy mi lesz azután. Az biztos, hogy ilyen eseményeket jó ideig nem fognak szervezni.  

Maga a London Garden Museum egy gyönyörű hely. Egy középkori lakótorony a főépület és mellé építettek egy gótikus templomot, ami később a Múzeum épülete lett.

Nagyon jó helyen van, közel a Parlamenthez, a Temze túlpartján.

Egy régi metszeten így nézett ki a környék, középen látszik a lakótorony. Körülötte még minden park volt.

 

A belső udvar, kávézóval.

Belül megmaradt a templomi jelleg és ez a tér adja a Garden Museum keretét.

Régi és furcsa kertészeti szerszámokat, kellékeket gyűjtöttek össze, sok kifejezetten vicces tárgy van kiállítva.

Középen egy madár ijesztő pléhmacska, mellette meg mini üvegbúrák gondolom a palánták védelmére a fagyok ellen.

Gyönyörű vörösréz munka, permetezők.

Régi szerszámok, növényvédő szerek.

Ez volt a kedvencem, az üvegcső. A feltaláló George Stephenson, akinek korábban voltak kisebb találmányai, például a gőzmozdony, de úgy tűnik kertek világát is sikerült fejlesztenie a zsenialitásával. Ez egy uborka egyenesítő, mert a felirat szerint nagyon zavarta, hogy az uborkái össze-vissza nőttek, és ezzel az eszközzel egyenes uborkákat tudott termeszteni. Micsoda kertész elhivatottság, hogy valaki üvegből kifúvat egy ilyen csövet, hogy az uborkái tökéletesek legyenek?!

Nagyon régi, növény jelölő táblák.

Ez volt az előadás helyszíne. 170 jegyet adtak el a szimpóziumra, de sokkal többen voltak.

Az előadás előtt. Kicsit izgultam a magam prezentációja miatt, de szerencsére elég jól felkészültem, sikeres volt. Sokan jöttek utána hozzám, kérdeztek sok érdekeset. Mind ismerték Budapestet, sokat áradoztak a város szépségéről.

Az előadás után teljesen felszabadultan.

Utána volt három nap bejárni Londont és a múzeumaikat. Fotóztam mindenfélét, ezek csak néhány zöld kép a városról. Az is igaz, hogy Londonban nem a legszebbek a kertek, ilyenkor február elején, de szerencsénk volt, végig sütött a nap, talán kétszer kellett elővenni az esernyőt.

Iskolakert faliújság.

Városi méhészet. Egy nagy park szélén elkerítettek egy kisebb részt, és oda telepítették a kaptárakat. Senki nem zavarja a méheket, ugyanakkor berepülhetik az egész parkot és a környéket.

Park tábla. Elegáns, informatív strapabíró megoldások.

Gerilla kísérletek, ezek azonban nem szoktak működni.

Fa jelölés. Gondolom a legfontosabb fasoraiknál egyenként követik a fák életét.

Szürke mókusok. Mindenhol ott vannak, nagyon szaporodnak.

Egy erősen visszavágott platánsor.

Imperial War Museum, Első Világháborús Home Front plakát:

Spórolj a búzával

Segítsd a Flottát

Egyél kevesebb kenyeret.

Hehehe…

Alapvetően platánokkal van tele a város, de a pálmák is megélnek.

Greenwich. Ez egy hatalmas park közepén álló templom. A parkhoz azért nem nyúltak hozzá, mert egy pestistemető van alatta, jobbnak látták nem bolygatni a dolgot.

Greenwich. Nem tudom milyen fa de nagyon szép. Örökzöldnek tűnt, az olajfa leveleire hasonlít a levélzet, de mégsem az volt.

A park emblémája.

Egyes helyeken a komposztálható háztartási hulladékot külön gyűjtik.

A londoni City állam az államban, teljesen önálló közigazgatási egység, amelyet a birodalom pénzügyi igazgatására hoztak létre. Úgy tűnik önálló kertészete is van.

 

 

 

 

 

 

Az Árnyas kertet 3 évvel ezelőtt ebben a parkban alapítottuk meg az Önkormányzat támogatásával. Azóta sikeres kert lett, aktívak és komoly kertészeti munkát is végeznek. Az alapítás és a kivitelezés során volt lakossági tiltakozás, erről írtam annak idején blog bejegyzést. Ez egy nagyon lelakott, nagyon elhanyagolt parkja Kispestnek, tényleg kellett már kezdeni vele valamit.

A megoldás a Főváros Tér_Köz pályázata volt, amit sikerült megnyerniük és meg fog újulni ez a terület, valószínűleg a nyár folyamán, szerintem inkább az őszre. Ez egy nagy munka lesz.

A legfontosabb, hogy nem nyúlnak a közösségi kerthez, az Árnyas kert változatlan formában működik tovább.

A megújult parkba nagyon sok funkciót terveztek a tájépítészek, ezek részben lakossági igények, részben önkormányzati kérések, illetve a Főváros mint a pályázat kiírója is beleszólt a tervbe, támasztottak ők is elvárásokat. Így aztán sokféle elem kerül majd a területre: lesz futókör, lesz sportterület, ping-pong asztalokkal, fitnesz gépekkel, lesz külön kutyafuttató, itatóval, lesznek gyereknek tematikus játszóterek, és újra lesz egy kisebb KRESZ park. Továbbá lesz egy nyilvános illemhely, pelenkázóval, teljesen megújul a közvilágítás (évek óta nem volt), sok pad lesz és egy központi kör alakú közösségi tér, sakkasztalok és virágágyak, stb. Sok a funkció egy kicsit, de hát ez ilyen. Az bizonyos, hogy a jelenlegi állapotnál nagyságrendekkel jobb lesz.

Tegnap egy lakossági fórumot tartottak a tervezők és az önkormányzat képviselői, érdekes, pozitív élmény volt. A legfontosabb fenntartás, amit a környék lakói megfogalmaztak, hogy mennyi idő alatt fogják tönkretenni a helyi vandálok a megújult parkot. Nem jósoltak hosszú időt. Az biztos, hogy a közvilágítás bevezetése sokat fog számítani, ma egy éjszakánkét egy kivilágítatlan, beláthatatlan terület.

Sokat fog változni Kispest e része és úgy tűnik az előnyére.

 

Minden városi kertésznek kívánok Boldog Új Esztendőt, jó termést és kellemes társaságot!

A Legszebb Konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei versenyen ez Első Kis-Pesti Kert első helyezést ért el “közösségi” kategóriában. 

Selfie…

 

Közben az Első Kis-Pesti Kert megnyerte az idei évben a Legszebb Konyhakertek, Közösségi kategória első helyét. Tavaly az Aranykatica nyerte, most az EKPK, nem rossz sorozat ez.

Kispest elég jól járt ezekkel a kertekkel…

Valamikor október közepén lesz egy ünnepélyes eredményhirdetés, talán a Minisztériumban, ezt még nem tudom.

 

A Békási kert alapítása 7 évvel ezelőtt kezdődött, volt hosszú jogi procedúra, szerződéskötés és tájépítész kurzushét, számos kertgyűlés és oktatási program. Majd 2013-ban meglettek a tervek és a kertközösség, majd egy árvíz elmosta a kertépítés kezdetét, szóval nagyon későn kezdett formálódni maga a kert. Gyakorlatilag a szezon közepe volt az az időszak, amikor ültetni tudtunk. Az első szezonok már csak ilyenek…

Azóta sok víz lefolyt a Dunán,  voltak akik elhagyták a kertet, voltak akik ezt a világot hagyták maguk mögött, de születtek kisgyerekek is. Minden ágyásnak, mindig volt gazdája, állandósult a kertművelés és a közösség is megállapodott. Úgy tűnik 5 év után stabilizálódik egy közösség, bár ezt a többi kert ismeretében nem általánosítanám. Minden kert más…

A kert átalakította a környezetét, lett a szomszédban autó parkoló, (lakossági igényre), Fitnesz park, sok fát ültettek a környéken, és legfőképp átalakította a környék lakóinak gondolkodását, igény lett a III. kerületben közösségi kertekre. A jelen pillanatban 107 fő van a várakozó listán, és még ezen túl azok, akik nem nálam, hanem a kertekben jelentkeznek. Csak a jelentkezőkből 5 új közösségi kertet lehetne megtölteni  ebben a kerületben. Öt éve nem nagyon voltak kis virágágyások a panelházak tövében, ma meg mindenhol burjánzanak. Úgy tűnik a kert-példa ragadós…

Az elmúlt években számos hangsúlyos sajtómegjelenése volt a kertnek, talán érdekes lenne pénz-szérűsíteni, mekkora sajtóértéket hordoz az önkormányzat számára a közösségi kert. Kifejezetten hasznos és értékes kommunikáció.

“Közösséget építünk” mondja a kerület egyik szlogenje és valóban, legalábbis a Békási kertben ez működik, bár azt is be kell vallani, hogy az indulás óta kevés segítséget adott a kerület a kert működéséhez.

Végezetül néhány köszönetet szeretnék mondani:

Köszönöm Németh Szilviának, hogy évekig kertvezetőként vitte a kertet.

Köszönöm Necpál Áginak, hogy most a koordinációs csoporttal együtt viszik a kertet.

Köszönöm Bús Balázs Polgármester Úrnak, hogy ennek a kezdeményezésnek helyet adtak.

És végezetül köszönöm Dr Kövér László Házelnök Úrnak, hogy három alkalommal is anyagilag segítette a kertet, hogy megvalósíthassunk új fejlesztéseket.

Kívánok a kertnek még sok sikeres esztendőt, sok sikeres szezont és legfőképp Békét mindannyiunknak.

 

Ház ezt a beszédet szerettem volna elmondani, csak annyira ronda a kézírásom, hogy csak töredékesen sikerült.

Itt van néhány kép amiket fotóztam ma.

Ez a tűzrakóhely nagyok király. Pörkölt főtt éppen.

Az ágyások felfelé terjeszkednek, de azt még nem sikerült elintézni, hogy egységes tám-rendszer legyen a kertekben.

 

Tagadhatatlanul ősz van, nyáron sokkal jobban nézett ki a kert.

Fűszerkert

Terülj-terülj asztalkám….

Sajtótájékoztató beszéd a másik oldalról.

Selfie a beszédek közben.

Ez a legújabb fejlesztés, napfény üzemű szivattyú és tartály. Nagyon megkönnyíti a kertészek dolgát, nem kézi erővel kell felhúzni a vizet. Két Norton kút van a kertben, de sem vezetékes víz, sem áram nincs. Tényleg sokat számít ez a fejlesztés. Kis matek: egy liter vizet kb 3 pumpálással lehet kihozni a földből, (ha lendületben vagy). Az egy köbméteres tartály 3000 pumpálást jelent, érdemes kipróbálni, hogy egy milyen erőkifejtést jelent ez. A kert nagy, sok vízre van szüksége…

Kiskertész épp puszit dob. 🙂

A kertek a növények sokfélesége mellett, sokféle állatnak is otthont adnak. Néha úgy tűnik, hogy csak el kell kezdeni egy kicsit zöldíteni, és a természet rohamlépléptekben veszi be a kertet. Néhány kép a kerti állatokról.

Bogár az Aranykatica kertben

Másik bogár az Árnyas kertben

Sün az Árnyas kertben

Csigából minden kertben sok van.

Pillangó az Árnyas kertben

Egy másik pillangó ugyanott.

Egy másik gyík az Árnyas kertben

Egy félelmetesen kinéző meztelencsiga.

Éjszakai csiga

Lepke a fűszerkertben

Méhek az Árnyas kertben

Bennlakó sün az Árnyas kertben

Szarka a kertben

A bogárhotel lakói

Egy nagyon szép gyík az Árnyas kertből

Rajta kapott katicák

Tücsök csak úgy

 

Jó kis riport és film született a Békási kertben. Érdemes mostanában kimenni a kertekbe, mert hihetetlenül jól néznek ki. Sok eső, sok napfény, növényi sokféleség, mindezek együtt igazi szépséget adnak.

Itt lehet elolvasni a cikket és megnézni a rövidhírt.

Kék bolygó műsor a Békási kertről. Médiaklikk

Szép kerek évforduló, persze keveset mond el a közben történt eseményekről, az egész kerttörténetről. Ez lesz a holnapi program.

Régi fotókat kerestem a kertről. Jó sokat találtam…

Katicák

 

Már rettentően unom ezt a választási kampányt, sok már most is, pedig még egy hét van hátra. Ritka szánalmas és alpári az egész, legfőképp azt unom, hogy mindenből ez folyik, lehetetlen kizárni az életből.  

Az egyesületi törvény, de a Városi Kertek Egyesületi kertszabályzat is, kifejezetten tiltja a politizálást az egyesület kertjeiben, viszont a politika így is beszivárog a kerti hétköznapokba, főleg a Facebookon keresztül. A kerttagok nem kerti bejegyzéseit is látom, (már akik bejelöltek ismerősnek), és ez nem egy jó élmény. A politika mindig is a legrosszabbat hozza ki az emberekből, bennünk van ez a „most vagy soha” reflex, az egyébként normális emberek sületlenségeket, butaságokat osztanak meg, szervezkednek, agitálnak, kommentálnak hülyeségeket. Nagyon rosszul viselem látni a különböző kerttagoknak és ismerősöknek is a politikai erőlködését, függetlenül attól, hogy melyik oldal mellett kampányolnak. Értelmes, normális, szerethető emberek kivetkőznek önmagukból és tolják a politikai propagandát, mindegy melyik oldalról. Mint a zombik. Facebook zombik. Elbújva a monitor és az FB anonimitás mögé, like-kat vadásznak és   valahol gátlástalanul aggitalnak.

Én úgy szeretem őket, ahogy nem politizálnak…

Tanulság:

A hét közösségi kert tapasztalata alapján: a közösségeket kifejezetten megzavarja a politikai kampány, legalábbis az ilyen megosztó, végletesre kihegyezett erőlködés.

Lenne már vége.

Lassan itt a tavasz, bármennyire furcsán hangzik, ideje elindítani a kerteket. Az egyik legizgalmasabb kérdés mindig is a közösségi feladatok elvégzése, és ellenőrzése az elvégzett munkának. 

A közösségi kertben mindenki felelősséggel tartozik a saját ágyásának az állapotáért, de emellett a közös területek is művelni kell. Sokféle kísérletezés volt már a területek és feladatok kiosztása ügyében, de eddig a legjobb megoldásnak a feladatok összegyűjtése, táblázatba rendezése tűnik. A táblázatból mindenki ki tudja választani a neki legjobban tetsző feladatot. A táblázat megoldásban az a jó, hogy mindenki tisztában van a saját részével, követhető, hogy ki, mikor, milyen munkát végzett el a kertben. Ajánlom minden kertnek, hogy próbálják meg nevesíteni a közösségi kertben található munkákat, rendezzék táblázatba és ez alapján osszák ki a feladatokat.

Ezt a táblázatot az Első Kis-Pesti Kertben készítették. Minden kertközösség meg tudja csinálni a maga feladat táblázatát. Azt a táblázatot aztán érdemes kinyomtatni és kifüggeszteni a faliújságra, vagy a fészerben.

Sikeres szezont mindenkinek!

Gardening

 

A tavalyi év egyik legjobb munkája a FŐKERT Nonprofit Zrt-vel készített BudapestGreen okos telefon applikáció volt. A FŐKERT tavaly ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, tulajdonképpen egy évig nekik dolgoztam, a jubileum megvalósításában vettem részt. Nagyon jó dolgokat lehetett csinálni, többek közt egy igen szép kiállítású könyvet a 150 éves a Fővárosi Kertészet címen, voltak kiállítások, konferencia, a fokert150.hu fotógyűjtemény és interjúk a város zöld történelméről, Sziget fesztivál szereplés és a BudapestGreen applikáció fejlesztés. Ezt az okos telefon applikációt szeretném most bemutatni:

Az alapgondolat az volt, hogy a jubileum ne csak a múltról szóljon, hanem keressen utat a jövő felé, és erre kifejezetten alkalmasnak tűnik egy mobiltelefon applikáció. Az okos telefon applikációk ma ott tartanak, ahol húsz évvel ezelőtt az Internet tartott. Húsz éve voltak az asztali gépek, azokat később leváltották a LapTop-ok, ma meg már a zsebünkben hordjuk a számítógépet, nagyjából hasonló minőségű és mennyiségű szolgáltatást várunk el a “mobilunktól”, mint az otthoni számítógéptől. A vállalati honalpokat és IT megoldások szép lassan lecserélik az appok, applikációk, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Az információkat MOST és AZONNAL akarjuk, lehetőleg ingyen és felhasználó barát módon. Jobbnál jobb alkalmazások látnak napvilágot, bankok, áruházak, turizmus, mindenki appokat fejleszt, ebből a progresszióból a városi zöld-gazdálkodás sem maradhat ki.

Egy közmű cégnek ma már nem elég csak a tevékenységét jól ellátnia, információt kell tudni adnia, főleg ha városi zöldfelületekkel foglalkozik. A parkoknak, fasoroknak megvan a maguk története, a jelene és természetesen jövője is, a tudott és értékelt hasznaik, ezeket mind kommunikálni kell, nem csak fenntartásról szól a városi kertész szakma. Ráadásul ezek a parkok turista célpontok is egyben, így a BudapestGreen applikáció szükségszerűen angol-magyar nyelvű.

A koncepció az volt, hogy az okos telefonon keresztül mutassuk be a FŐKERT által kezelt zöldfelületeket, fasorokat, játszótereket a nagyközönségnek. Ezeken túl meg egy csomó szolgáltatást és információt lehet még elhelyezni az applikációban. Az applikáció IOS és Android platformon fut, ingyenes szolgáltatás.

A nyitóképen a FŐKERT által kezelt felületek, parkok, kiemelt zöldfelületek, játszóterek és szökőkutak látszanak különböző ikonokként. Minden elemhez tartozik adatlap, a terület történetéről, fényképek, sőt az alkalmazás GPS segítségével oda is vezeti a látogatót a kiválasztott területre. A zöld emblémák a FŐKERT-hez tartozó területeket jelzik. A fehér levél emblémák a kiemelt parkokat jelölik. A focilabda a FŐKERT kezelésében álló  játszótereket jelölik, a szökőkút embléma pedig értelem szerűen a szökőkutakat.

A következő oldalon a FŐKERT területek kerületi bontásban láthatók. Ez egy nagyon erős fejlesztési irány lesz, ugyanis nagyon sok értékes városi zöld felület van kerületi gondozásban. A kerületek komoly összegeket költenek zöldfelület fenntartásra, új parkok, terek építésére, sportpályák, játszóterek fenntartására. A BudapestGreen2.0 arról fog szólni, hogy a kerületi zöldfelületek, botanikai érdekességek is mind felkerüljenek az alkalmazásra.

A következő oldal a budapesti ivókutak térkép. Kétféle ivókutat jelenítettünk meg, a csepp forma a FŐKERT által kezelt ivókutak, és a pohár embléma a Fővárosi Vízművek által telepített Ivócsapokat jelölik. A Vízművek pohár ikonoknál, minden információ elolvasható a budapesti víz minőségével kapcsolatban, természetesen angolul is. Az oldal megvalósításához a Fővárosi Vízművek adott anyagi és információs támogatást.

A következő oldalon a budapesti nyilvános illemhelyeket mutatjuk be, térképpel, az adott egység szolgáltatásainak bemutatásával és természetesen a program útvonalat is tervez a legközelebbi illemhelyig, ha nagyon kell… A jelen pillanatban csak az FCSM és a FŐKERT által kezelt illemhelyeket jelöli a térkép, miközben számos kerületi, illetve magán üzemeltetésű nyilvános illemhely is van Budapesten. Ezeket később lehet pótolni.

A következő oldal egy városi botanikai játék, “Legyél Te is a Margitsziget kis-kertésze”. A Margitszigeten kijelöltünk egy tucat igen érdekes botanikai ritkaságot, amelyeket a GPS segítségével fel lehet kutatni, az alkalmazás nagyon sok értékes információt ad az adott növényről. A fák mellett elhelyezett táblákon egy QR kódot kell a telefonnal leolvasni, így “gyűjthetők” be növényritkaságok. Aki begyűjti az összes növényt, kap egy e-mail üzenetet, hogy a Margit sziget tiszteletbeli kis-kertésze lett. A játék természetesen angol-magyar nyelvű.

Közösségi kertek. A budapesti közösségi kertek, legalábbis amelyekről információt lehetett találni az interneten. Minden közösségi kertnek van adatlapja, illetve GPS koordináták alapján is megtalálhatóak.

Ezt a funkciót a Városi Kertek Közhasznú Egyesület szponzorálta.

A következő oldalon pedig a BudapestGreen applikáció eddigi támogatói találhatóak: FŐKERT Nonpropfit Zrt, Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt, és Városi Kertek Közhasznú Egyesület.

Merre tovább?

Az eddig elkészült 1.0-s verzió is nagyon jól szuperál, számos nagyon pozitív visszajelzés érkezett róla. Érdemes tehát továbbfejleszteni. Bővíteni kellene a kerületi zöldfelületek, játszóterek, parkok, díszerek, növényritkaságok bemutatásával. Ezek mind kerületi kezelésben lévő területek, egyenként kell leülni velük, meghatározni mely területeik és milyen módon jelenjenek meg az appikációban.

Érdemes lenne, ha megjelennének az applikációban a budapesti virágüzletek, például a Virágért boltok is,  nagyobb áruházak, faiskolák, múzeumok, botanikuskertek, amelyek ugyancsak részei a budapesti zöld valóságnak..

Az idei évben jó lenne, ha az applikáció interaktívabbá válna, események, fesztiválok, zöld-programok is helyet kell kapjanak benne. Kitalálhatunk budapesti zöld túrákat, ahol a telefon a túravezető, információforrás. Ilyen túravezető alkalmazások nagyon sokfélék vannak már a világban, ideje csinálni egy zöld túra programot is.

Hosszú távú közösségi kezdeményezéseket is elindíthatna a applikáció, például segíthetne felállítani egy egységes budapesti fakatasztert, ahogy ez New Yorkban önkéntesekkel megcsinálták.

Szóval, remélem 2018 végére elkészülhet az új BudapestGreen 2.0 applikáció, pedig már az 1.0-s verzió is milyen hasznos és jó…

 

 

 

Nemrég egy céges eseményen voltam, és gyerekeknek csináltunk kifestős mókát. A kiskölykök kötelességszerűen színetek, de nem volt semmi áttörés, kicsit uncsi volt. Aztán valahogy elkezdtem biztatni őket, hogy rajzoljanak – színezzenek zombi virágokat. Ettől nagyon beindultak, Vér, vér és penész, meg piszok. Ezek voltak a rettenetes dolgok, amiket megrajzoltak. Pedagógusként meglepett, hogy mennyire beindította őket a félelmetes dolgok rajzolása, ráadásul biztonságosan, hiszen előre rajzolt virágot kellett, félelmetes virággá színezni.

Jön a Halloween, lehet mindenféle félelmetes dolgot művelni, például zombi virágokat színezni.

Az Első Kis-Pesti Kertben, az Aranykatica kertben és az Árnyas kertben is lesz Halloween esemény.

 

A Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Intézete egy megbeszélést tartott a budapesti közösségi kertekről, ezen belül a kertek vezetése, a kertmenedzsment volt a legfontosabb téma. A beszélgetés a Civil Preferencia Fórum keretében jött létre, egyfajta kutatási adatfelvételnek képzeljük el az eseményt.

Körülbelül 8-9 kert képviseltette magát az eseményen, 4 kert a Város Kertek Egyesülettől, (Első Kis-Pesti Kert, Aranykatica kert, Békási kert, Zengőkert), valamint a Zugkert, a Grundkert, egy XI. kerületi kert és két székesfehérvári közösségi kert képviseltette magát.

Tőlem azt várták, hogy szakértőként a végén mondjak valami okosságot az elhangzottakhoz.

Az egyik saját felismerésem az volt, hogy a közösségi kertek témában már nem igazán tudnak újat mutatni, az elmúlt évek és a hét működő kert után, már kevés újdonságot találok a témában. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyjából el lehet jutni a közösségi kertek téma végére, a projekt már nem fejleszthető tovább, csak a kertek száma gyarapítható. A közösségi kertek univerzumnak ekkora a kiterjedése, keveset lehet már hozzátenni. Persze számos dolog javítható, tehető profibbá. Egy kert soha nincs kész igazán, minden szezonnak meg van a maga szépsége és feladatai.

A beszélgetés legfontosabb eleme a kertvezetés témaköre volt. Mindegyik kert küzd, állandó a kísérletezés a kertvezetéssel, a kert-menedzsmenttel. Két fő irány látszik. A kert korai éveiben az egyszemélyi vezetés tűnik hatékonyabbnak, pusztán mert össze kell fogni a kertépítést, a közösségfejlesztést, az első szezonokat. Ilyenkor minden újdonság, nincsenek kialakult normák és rutinok, jobb ha egy vezető tartja kézben a folyamatokat. A másik vezetési modell a koordinációs csoport létrehozása, ahol 3-6 fő megosztozik a kerttel kapcsolatos szervezési feladatokon. Ez a kiérleltebb, már régebb óta működő közösségi kertekre jellemző. Ilyenkor megoszlanak a feladatok, van aki a szervezéshez ért, van aki az önkormányzattal tartja a kapcsolatot, van aki a kertépítő napokat tudja jól kézben tartani. Ezt a vezetési módszert akkor érdemes alkalmazni, amikor a kert már megért 2-3 szezont és így átlátják a feladatok sokszínűségét és szezonok egymásra épülő feladatait.

A másik érdekes elem a kertszabályok kérdése. Sokkal jobban be kell tartani és tartatni a kertszabályokat, mint eddig gondoltam. Valamint az sem elhanyagolható elem, hogy évente felül kell vizsgálni a kertszabályokat, mindig van mit csiszolni rajta. Másrészt a nem leírt normákat is valahogy rögzíteni kellene, időnként beépíteni a kertszabályokba. Ez főleg akkor fontos, amikor új tag érkezik a közösségi kertbe és a befogadást, az integrációt könnyíti meg, ha egyértelmű a kertszabály rendszer és átadható a normarendszer is.

A beszélgetés során folyamatosan az életciklus elméletek jártak az eszembe. Nagyon fontos megérteni, hogy milyen érettségű a közösség, mik a fejlesztési igényei, hogyan lehet őket egy fenntartható pályára állítani és azon tartani. Az életciklusok ismerete és megértése segít a kertközösségnek a helyét megtalálni, felismerni a saját hibákat és türelemre tanít, hogy a hibákat szépen lassan feldolgozzuk.

További probléma a kertek esetében a finanszírozása. Sok kert tényleg önerőből szerveződik, nincs mögöttük önkormányzati háttér, vagy másféle támasz. Így biztosan nehéz, de nem lehetetlen a fejlődés. A közösségi kertek sokrétű hasznai elégnek kellene lennie a városi vezetésnek, hogy támogassák a városi kertmozgalmat, ahogy ez tőlünk nyugatra természetes. Ez egy alapproblémája a magyarországi közösségi kerteknek: alulfinanszírozottság és az állami elismerés hiánya. Ez komoly baj. Ahogy a nyugati társadalmak pontosan tudják a közösségi kertek hasznát, és ennek arányában támogatják a kerteket, itt ez még nagyon nincs meg. Ezen lehetne dolgozni…

Minden közösségi kertben alapprobléma, hogy van egy “kemény mag” akik a hátukon viszik a kert ügyeit, és vannak akik csak nézik ezt, nem vesznek igazán részt a közösségi életben. A közösségteremtés, a közös felelősségvállalás elengedhetetlen. Tudatosítani kell, hogy nem csak a saját ágyásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész kerti összképért.  Van kert, ahol kötelezően előírnak szezononként 8 délután közös munkát, van kert ahol számba veszik az összes fellelhető kerti feladatot (ez egy nagyon szép ötlet, kísérletként minden kertben össze kellene szedni az összes egy év alatt elvégzett kerti feladatot), amit a közösségi kert ad, és azok közül kell minden kerttagnak megfelelő számú feladatot elvállalni (pontokat gyűjtenek). Van kert, ahol havonta tartanak egy kertépítő délutánt, ahol illik megjelenni és kivenni a saját részt a közös munkából.

Nagyon érdekes volt látni ezt a sokféle kísérletezést, valahol társadalmi kísérletekről van szó, kicsiben, lombikban, de mérhető haszna van, megéri a befektetett energiát.

Érdekes tájékoztató anyag a konferenciához

Kozossegi_kertek_tajekoztato_BCE_2017-2