Kezd hagyománnyá lenni, hogy a Városi Kertek Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszékkel közösen kiírunk egy tervezési feladatot a tájépítész hallgatók számára. Az első ilyen tervezői kurzushét még 2013-ben volt, akkor a Békási kert született meg a koncepciókból. A következő évben a Sziget Fesztiválra készítettek a hallgatók koncepcióterveket, az sajnos nem valósult meg, idén pedig az Óbudai Kulturális Központ kertje a téma. A kurzushét támogatója a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az Óbudai Kulturális Központ épülete és a kert idén ünnepli 40 éves fennállását, ennek alkalmából érdemes a most meglehetősen kihasználatlan, tervezetlen kertnek új ötleteket, koncepciókat adni. Az épület eredetileg uszodának indult, majd inkább Úttörőház lett belőle, majd a rendszerváltás után Kulturális Központ. A kertben van egy játszótér, fitneszpark, de ezen kívül eléggé lelakott lett, van rajta mit újragondolni.
A kurzushét során a hallgatók nem kész terveket készítenek, hanem ötleteket, lehetőségeket fognak összeszedni és bemutatni, részben prezentáció, részben kiállítás formájában. A kurzushét eredménye, egyfajta ötlethalmaz, nem szükségszerűen megvalósítandó koncepciók.
Hétfőn a helyszínen találkoztunk a hallgatókkal és tanáraikkal, megismerkedtünk az intézmény helyzetével, programjaival, látogatóival, funkcióival, és természetesen a kerttel. A hallgatók a hét folyamán az egyetemen fognak dolgozni, tanárok vezetése alatt, és pénteken fogják prezentálni és kiállítás keretében bemutatni az elkészült koncepciókat.
Az elkészült koncepciótervekből kiállítást és tervezői prezentációt tartunk, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Időpont: 2015. május 15.-n pénteken, 14 órakor a ÓKK épületében.
Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 81.

A Zengő kert Kispest harmadik közösségi kertje, az Egyesület legfiatalabb kertközössége. Dacára a még rövid történetüknek, talán a legnyugodtabb, legkényelmesebb, leg-otthonosabb kert mind közül. Sokat gondolkozom, hogy vajon miért van ez így. Azt hiszem a Zengő kert hangulatában lehet a megoldás.

Minden kertet meghatároz a környezete, a kerttagok összessége, a kert tervezettsége, és a benyomás amit a kertben érzünk. A Zengő kert az elhelyezkedésével, a fáival és árnyékfoltjaival, a füvesített járófelületeivel, az ágyásokkal, egy nagyon vonzó, békés hangulatot áraszt, barátságos érzéseket kelt.

Kívánom, hogy  még sok – sok szezonon át megőrizzék ezt a szépséget, maradjanak meg ilyenek.

Cikk: Születésnap a Zengő kertben

Vasárnap ünnepeli ez egyéves születésnapját a kispesti Zengő kert. Érdekes az a kert. Bár ők a legfiatalabbak az egyesület kertjei közül, az egyik legnyugodtabb kert, az egyik legkiegyensúlyozottabb társaság. Sokat gondolkodom, hogy ez miért alakult így. Persze nagyon sokat számít a kerttagok hozzáállása és felkészültsége, de a környezet is nagyon erősen befolyásoló tényező. A Zengő kert valami nagyon hangulatos, nyugodt környezet, minden kert szép, ők hangulatosak.
Vasárnap 14 órától születésnapi bulit tartunk, mindenkit szeretettel várunk.

Ma van a Föld napja, az egyetlen az évben. Úgy szánalmas bulvár az egész, ahogy van. Mindegy…
Az év elején azt gondoltam, körülbelül mostanra készülnek el az idei kertek, Szentendre, Óbuda és Kispest. Ehhez képest még el se kezdődtek az építkezések. Nem mondhatom azt, hogy bármit kihagytam volna, minden időre elkészült, minden elő lett készítve tisztességgel, immár ötödik éve csinálom a kerteket, van már egyfajta gyakorlat. Ehhez képest sehol sem vagyunk, minden csúszik, minden áll. Borzasztó ez az időszak. Nézem a tavaszt, és arra gondolok, hogy vajon idén mikor lesz ültetés az új kertekben?! Júliusban? Elkeserítő.
Szélrózsa kert, Szentendre. Még ez a kert áll a legjobban, már csak két szponzorra várunk, ha ők végre lépnek, azonnal el lehet kezdeni építkezni. A közösség megtartotta az alap közösségi gyűléseket, megvolt a kertészoktatás, lett neve a kertnek, Szélrózsa kert, és aztán csönd és várakozás. Iszonyúan frusztráló, látom rajtuk, és persze magamon, hogy mennyire illúzióromboló ez az egész. Annak idején még hó volt és rettenet hideg, amikor elkezdődtek a kertgyűlések és a tervezés. Mindent lépést szépen végigcsináltunk és sehol nincs a kert. Állítólag jövő hétre lesznek válaszok. Borzasztóan sajnálom ezt a helyzetet.
Amfikert, Óbuda. Az eredeti koncepció már három éves, a kert igazi szervezése, végtervezése, engedélyezési folyamat úgy másfél éve tart. Most ott vagyunk, hogy a Fővárosi Önkormányzat döntésére várunk. Állítólag bekerül a következő közgyűlésre, április végére. Novemberben adtuk le az anyagokat. Itt még nem indult el a közösségépítés és az oktatás, amíg nincs döntés az önkormányzat nem köt szerződést az Egyesülettel. Ők türelmesek, néha-néha jelzik, hogy legyen már valami, de még nem közösség, nem ismerik egymást, még nincs kohézió, ezért nem lázadnak a helyzet miatt.
Kispest negyedik kertje is csak májusban fog elindulni, az önkormányzat közgyűlési döntésére várunk, az is április vége.
Valahol nem így képzeltem az évet…
Minden esetre szombaton lesz a Margit szigeten egy nagyobb szabású Föld Napja rendezvény, a Főváros szervezésében. A meglévő kertekkel ott lesz az egyesület is.

Az Inspiráló Designelmélet bemutatja a Házgyári konyhaprogram 1972–1975 című kiállítás
Ponton Galéria, 2015. március 17–20., 15:00–18:00

Kifejezetten érdekes téma, az egyetem tanárai és hallgatói nagyon jó kiállítást gyűjtött egyben erről a nagyüzemi korszakról. A történet az, hogy egyik oldalról volt egy hatalmas igény a lakásépítés területén, másrészt ennek a technikai megoldásai nagyon gyengék voltak, a keleti házgyári minták miatt, a pénztelenség miatt, a túlszervezettség miatt, talán a kor miatt is… Egyáltalán nem volt könnyű helyzetben az építész szakma, ha minőséget akart. Születtek jó megoldások és néhány kevésbé szerencsés megoldás is.
A házgyári technológia és a tömeges lakásépítés miatt, igény teremtődött a belsőépítészeti megoldások keresésére, a nem túl szerencsés tereket kellett élhetővé tenni. Akkori neves belsőépítészeket, iparművészeket, szakembereket kértek fel például a konyhák típusterveinek elkészítésére. Hasonlóan a házgyári technológiához, a beépített, előre gyártott bútorcsaládok kerületek megtervezésre, ennek a tervezési, belsőépítészeti megoldásairól szól a kiállítás.
Míves tervek születtek, sőt nem csak téralakítás, hanem a tárgytervezésre is kihatott a konyhák koncepciói.

Iparművészeti szempontból nem volt rossz időszak, voltak feladatok, voltak kihívások, az persze más kérdés, hogy ez hogyan valósult meg. Ráadásul eltelt vagy negyven év, mai szemmel nézve a bútorok a berendezési elképzelések nagyon avítt, szegényes megoldások, bár meglepő örömmel fedeztem fel ismert tárgyakat, bútokokat, eszközöket. Mindenhol ezek voltak annak idején.
Mára persze az idő nagyon eljárt a hetvenes évek tervei felett, ráadásul közel 25 éve nyitotta meg a kapuit az IKEA, ma már teljesen mást gondolunk a belsőépítészetről, vagy magáról a konyháról. Ettől függetlenül szép és korhű megoldások születtek annak idején, mára múzeumi minőségű tervek. Éppen ezért érdemes megnézni a kiállítás.
Másrészt a Ponton Galéria felé menet, meg lehet nézni a szétbombázott Széll Kálmán (Moszkva) teret is, egy másik ikonikus terét Budapestnek. Épp tűnik el, Hála Istennek!

Ponton Galéria
Ponton Galéria Kiállítás Ajánló

В детстве я сильно переживала за героев мультика — дракончика Галактиона и его приятеля-закорючку Дрона, натерпевшихся бед от коварного мага по имени Мрак.

Tovább a cikkre

Интересная социальная новация в Венгрии — проект “коллективный огород”. Инициатор — преподаватель университета Роста Габор (Rosta Gábor, https://www.varosikertek.hu). Он создаёт объединения жителей Будапешта для занятия садоводством. Совместное разведение растений внутри городских кварталов достигает несколько целей: приучает ценить красоту, создавать её своими руками и устанавливать прочные добрососедские отношения. Начинание это важно и для развития отрасли ландшафтного дизайна. Мы попросили Габора ответить на несколько вопросов и показать нам всё на местности.

Tovább az eredeti cikkre gardener.ru

A zsűri tagjai:
Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal

Dr. Balogh Péter István:
A kollégák engem kértek fel, hogy szóvivőként én ismertessem ennek a pályázatnak a tanulságait és az eredményeit.
Először is, szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, és szeretnék gratulálni is. Az, hogy ilyen sokáig tartott a bizottság munkája, azt mutatja, hogy a minőséggel nem lehetett panasz, a különböző irányú gondolatok izgalmasan találkozta ebben a térben. Rövid általános összefoglalóként: úgy látta a zsűri, hogy a pályázat során az öncélú design helyett a kert szellemiségének, a térben, a szabad térben való együtt létnek, a kertészkedésnek egy olyan helyszínét kell létrehozni, ami fenntarthatóságában, formálásában, elsősorban a közösségről szól és természetesen arról a termesztő tevékenységről, amelyet a közösség itt végez. Éppen ezért a túlformáltságot, rossz magyar szóval a túl „dizájnságot” a bizottság nem jutalmazta. A másik szempont, ami nagyon fontos volt, azoknak az anyagi kereteknek a reális felfogása, ami rendelkezésre áll, úgyhogy a túldimenzionáltság, túlbonyolított rendszereket sem gondoltuk igazán javadalmazni.
Az első körben három munka jutott be részletes bírálatra: a kettes a négyes és a hetes sorszámú munkák.
A kettes munkáról a zsűri rövid véleménye szerint, egy jól átgondolt telepítésről van szó, a helyismeret és a helyzet felismerése jellemzi. Ami igazán pozitív irányba terelte a véleményünket, ahogy a közösség önmagával és a külső közösséggel kommunikál, tehát bejárati zóna kialakítása, a meglévő nagy fa környéke, a külső közösségi tér, a kilátásra komponáltság, reflektál a belső közösségi térre. A kert belső viszonyairól viszont azt gondolja a bizottság, hogy így ebben a formájában túl merev, tehát önmagában az ültető ládák magassága, vagy a növények magasságbeli különbségei nem fogják ellensúlyozni, tehát egészen biztos, hogy egy lazább belső térstruktúrára van szükség.

Download (PDF, 5.79MB)

Download (PDF, 40KB)

A négyes pályamunka telepítését a bizottság nem tartotta annyira szerencsésnek, mint a kettes munkánál, ugyanakkor belülről egy nagyon jó térszervezés, tehát ahogy a belső közösségi teret körülölelik az ágyások, ezt mindenképpen a terv javára írjuk, ugyanakkor a kritikai pontot is itt találta meg a bizottság, a külső és belső közösségi tér, pont az ágyások elhelyezkedése miatt egymástól el lett szigetelve. Termeszesetesen egy adott közösség a kertben egy kicsit el akar vonulni, de egy közösségi kertnek üzenete van, ezért úgy vélte a bizottság, hogy szerencsésebb, ha a belső közösségi tér egy kicsit nyitottabb helyzetben van, így a környezettel, a környék lakóival jobban kommunikál. Nagyon értékelte a bizottság ennek a munkának a kultúráját, a nagyvonalúan kezelt elhelyezését, a körben feltárt utakkal, és a finoman különböző ágyások rendszerét.

Download (PDF, 13.55MB)

Download (PDF, 400KB)

A hetes munka, az erősebben formált munkák közül az, amely bekerült a hármas válogatásba. Itt egy olyan moduláris rendszert láthatunk, a sejtformából építkezve, amely a moduláris mivolta által, nagyon jól illesztető a térbe, és nagyon izgalmas térkapcsolatok jönnek létre, jól művelhető, körbejárható, ad egy plusz izgalmat. A bizottságban egy filozófiai vita alakult ki, hogy kell-e ennyire formálni egy közösségi kertet, vagy nem? Tehát például egy téli állapot ehhez hozzáad, vagy elvesz, illetve az terv installáció jellege mennyire szükséges egy közösségi kert esetében.

Download (PDF, 8.59MB)

Download (PDF, 8.48MB)

Download (PDF, 29KB)

Erről a három kerttervről szólt hosszasabban a vita, és végül pontozásra került sor, és a pontozás után a bizottság úgy döntött, hogy a harmadik helyezett lett a hetes pályamű, második helyezett lett a négyes számú pályamunka, és az első helyezett lett a kettesszámú pályamunka.

Egy ötletpályázatról beszélünk, ezt nagyon fontos hozzá tenni, tehát a bizottság egyik munkát sem tartja egy az egyben a megvalósításra alkalmasnak, tehát a tapasztalatokat kéri, hogy a közösség építse be.

Végezetül még annyival tartozom, hogy a pénzdíjakról beszéljek. 250 ezer forint áll rendelkezésre, ez a három díjazott között 100-, 80-, 70 ezer forint arányban javasolja kiosztani. Ez is mutatja, hogy a három pályamű mennyire közel állt egymáshoz. Ezzel szerettük volna kifejezni, hogy tudtunk első, második és harmadik helyezettet hirdetni.

Szerda este tartottuk meg a Szentendrei közösségi kert évnyitó-kertindító kertgyűlést, az önkormányzat dísztermében. A két napirendi pont volt, egyrészt a pontosítottuk az elkövetkező hónapok oktatási és kertgyűlések időpontjait. A másik program az volt, hogy megnéztük a koncepciópályázat beérkezett pályaműveit, meghallgattuk a megjelent két tervező gondolatait.
Nekem ez már a sokadik hasonló rendezvény, érdekes módon tudtam kívülről látni az eseményeket, úgy tűnik szereztem egyfajta rutint már, már folyamatokat látok, nem csak az adott szituációt. Jó volt a beszélgetős rész, néhány nagyon alapkérdést lehetett tisztázni, jó kérdéseket tettek fel a kertészek, látszik, hogy bármennyire másfél éve tart a szentendrei kert projekt, a közösség még sehol sincs, a valóban érdemi munka még csak most kezdődik. Általában összeszokott kertközösségekkel szoktam találkozni, most kifejezetten rácsodálkoztam, mennyire az elején vagyunk még a közösségépülés történetnek. Nagyon „zöldnek” látom őket, nem öko-tudatos szempontból, hanem a legelején járnak a folyamatnak. Nem baj, ez még csak egy állapot, mire kijutunk a kertbe, valamikor áprilisban, addigra teljesen más lesz minden. Itt az első alkalommal, még tényleg a legalapvetőbb kérdéseket tették fel, tulajdonképpen nulláról indultunk. Érdekes kert lesz, jók az alapok.
Az elkövetkező hónapokban kéthetente lesz kertgyűlés, lefektetjük a kertközösség alapjait, másrészt kapnak egy városi kertészoktatást Barbarától. És persze közben meg fog épülni a kert.
A koncepciópályázatról
A még decemberben meghirdetett közösségi kert koncepciópályázatra beérkezett 6 koncepció – terv, vannak köztük igazán jó, előremutató ötletek. Ezekből egy kisebb kiállítást rendeztünk a Szentendrei Önkormányzat épületében, a díszterem előterében. Jó a hely, az elkövetkező napokban látni fogják a terveket mind a képviselők, mind az önkormányzat munkatársai, sok ügyfél és vendég. Ez fontos. Látják a kertalapítás lépéseit, a tervek minőségét, elindít egyfajta elköteleződési folyamatot, felkeltjük az érdeklődést.
A jövő hétfőn lesz a zsűri nap, szakmai zsűri fogja értékelni a beérkezett koncepciókat és értékeli őket. Utána elindul a végtervek készítése, közben szponzorgyűjtés, támogatók keresése, és természetesen az építés. Ha minden jól működik, április hónapban birtokba lehet venni a kertet.

Az Egyesület mind a négy működő kertje szépen befejezte a tavalyi évet, sőt lassan kezdődik az új szezon, néhányan már palántáznak a konyhában, nemsokára ki lehet menni a kertekbe, jön a tavasz. Mind a négy kerttel kapcsolatban azt érzem, hogy megállapodtak, kiszámíthatóan, nyugodtan működnek, beteljesítik azt, amire létrejöttek, életminőséget javítanak, szebbé teszik a környezetüket, terjesztik az önellátás kultúráját és a közösségi szemléletet. Minél több szezont él meg egy kert annál inkább megtalálja a helyét, mind a kertészeik életében, mind a kerület civil közegében, mind a környezetükben. Elfogadtatták önmagukat, részei lettek a városi látképnek, hatnak a környezetükben.
Idén is lesznek új kertek, három új kertet alapít az Egyesület, Szentendrén, Óbudán és lesz egy újabb kert Kispesten. Ebben a szezonban különösen hangsúlyossá vált a tervezettsége a kerteknek, mindhárom kert különösen gondosan tervezett lesz, ez egy fejlődési folyamat, idén ezen lesz a hangsúly.
Most az év elején a legjobban a szentendrei kert áll, kiírtuk a koncepciópályázatot, 13 tervező regisztrált és kérte ki a dokumentációt, dúskálni fogunk a jobbnál jobb tervekben, még ha nem is ad le minden tervező koncepció terveket, lesz elég ahhoz, hogy egy nagyon jót válasszon a zsűri. Lesz szakmai zsűri, közben elindul az oktatási program és a közösségépítés, tavaszra meg fog nyílni a kert. A kertbe tervezett ágyásoknak már mind megvannak a gazdái, úgy tűnik viszonylag fiatalos, magasan képzett személyekből fog állni a kertközösség, nagyon érdekel, hogy mivé fognak fejlődni, és nem csak, mint közösség, hanem a Püspökmajori lakótelepre milyen hatással lesznek. Eddig mindegyik kert így vagy úgy hatott a környezetére, így lesz ez Szentendrén is, már csak a hatás iránya a kérdés. Még nem idén, de a második szezontól biztosan.
Elindul az Amfiteátrum kert Óbudán, az Árpád fejedelem úton, a Máltai játszótér mellett. Ennél a kertnél van még néhány bürokratikus akadály, (nem is kevés), de jól haladunk, készül a végterv, kezdődik az előkészítése a kertalapításnak, kertészoktatásnak. Ennél a kertnél már most sokszoros a túljelentkezés, gondjaink lesznek a kertészek kiválasztásával, meg kell majd teremteni a megfelelő belső kiegyensúlyozottságot. Úgy tervezem, hogy idén ezt a kertet szeretném vezetni, az első másfél évben én leszek a kertvezető. Ezt a kertet nagyon sokan fogják látni, bicikliút vezet mellette, a HÉV-ről is látni lehet, nagy forgalmú autóút van a közelben. Nagyon látványos kert lesz, már csak a tervek és a helyszín miatt is.
Kispesten is lesz újabb kert, ez már a negyedik. Bár az Önkormányzat költségvetését csak februárban fogják elfogadni, de az előkészítésnek már most el kell indulni, hogy tavaszra megnyíljon a kert. Érdekes ez a XIX. kerület. Az egyik oldalon ott van nekik, a Wekerle telep, a kertváros hagyomány, a másik oldal meg az Üllői út túloldala, lakótelepi tömbépületek sora. A kertjeink mind a lakótelepi részeken valósultak meg, sokat alakítanak a környezetükön.
Az idén nyíló kertek mellett, már most el kell kezdeni előkészíteni a 2016-ben nyitandó új kerteket. A kertszervezés az új kerületekkel, vagy városokkal legalább másfél évig el szoktak húzódni, ez egy nem megspórolható bürokratikus, költségvetési, jogi folyamat, viszont ha egyszer ezen túljutunk, onnantól az új kertek alapítása mindig könnyebb, hiszen kialakulnak az alapítási rutinok, másrészt az önkormányzatok is közvetlenül látják és megtapasztalják a kertek hasznait, bebizonyosodik, hogy hatékony és értelmes beruházás a városi kertek alapítása. Szerencsére van elég kerület és város, amelyek érdeklődnek a városi kertek iránt.

A szentendrei közösségi kert eljutott a megvalósulás egy fontos pontjára, az önkormányzattal közösen kiírtuk a koncepciótervezési pályázatot. Itt.
Lassan két éve tartó folyamat eredménye az, hogy eljutottunk a tervezésig. Egyfajta tendencia ez, minden új kerületnél-városnál kell két év mire az összes kérdés tisztázódik, elindulhat a kert megvalósulása. Szentendrén most jutottunk el odáig, hogy elindul a tervezés, biztosítottnak látszik az összes összetevő a kerthez.
A tervezéssel párhuzamosan január második felében elindulnak a közösségi gyűlések is, február közepén a kertészoktatás is, tavaszra felkészült, tervezett, kész kert lesz, jöhet a szezon. Néhányan azt gondolják, hogy ez rutin, de igazából nem az, minden kert más, ahogy minden önkormányzat más, persze van egyfajta metódus, de azt alkalmazni kell, mindig az adott körülményekhez kell igazítani.

Egy kicsit a tervezés és a tervezők fontosságáról:
Közösségi kertet egyáltalán nem könnyű tervezni, összetett szakmai feladat, nagyon sok szempontot és elvárást kell összhangba hozni. Minden helyszín más, így végtelen számú változó határoz meg egy-egy koncepciótervet. Fontos az is, hogy legyen benne ötlet, egyfajta szikra, ami azután az egész tervnek értelmet ad. A koncepció pályázat ezt a gesztust keresi, azt az ötletet, amelyre azután az egész kertet felfűzhetjük. A városi kertek a működésük során gyorsan új tartalmakkal telítődnek, viszonyítási pontjai lesznek a környezetüknek, sőt egy-két szezon után messze meghaladják a tervezők elképzeléseit, a kertet belakják a kertészek, a saját képükre alakítják. Persze a természet is dolgozik.

Szóval lehet pályázni…

Néhány koncepcióterv az Egyesület gyakorlatából:

Amfiteátrum kert, III. kerület – koncepcióterv

A Corvinus Egyetem tájépítészekkel 2013-ban csinált koncepciótervezési kurzushét legjobb munkája, úgy tűnik 2015-ben meg fog valósulni. Ennek a koncepciónak a kiviteli tervei most készülnek, utána engedélyezési folyamat, majd pályáztatás az építésre, és végül tavasszal elindul a megvalósítás.

Első Kis-Pesti Kert

Juhász Dóra, Szabó Ágnes és Kristály Anikó készítette az első városi kert tervét, még 2011-benés 2012-ben valósult meg a kert. Nagyon jó terv, kifejezetten jól működik a kert funkcionálisan és persze közösség i szempontok alapján is. Azóta persze nagyon sok minden történt, a kert maga is nagyon sokat alakult,nem csoda, idén fejezték be a harmadik szezonjukat.

A Békási kert koncepciótervei.

Ugyancsak a Corvinus Egyetem tájépítészekkel csinált kurzushét eredményei, két koncepcióterv egy helyszínre. A megvalósult kert a két terv legjobb elemeinek a összessége lett, kikértük a leendő kertészek véleményét és az önkormányzattal is egyeztettünk folyamatosan. A Békási kert idén fejezte be a második szezonját, nagyon szépen fejlődnek, kifejezetten látványos, színes, komfortos kert, ráadásul nagyon hat a környezetére.

Békási kert végterv

Idén is volt koncepciótervezési pályázat az Egyetemmel, a Sziget Community Garden, de nem valósult meg. Igazából szerencse, utóbb derült ki, hogy egy ilyen mega fesztivál, nem a kertek világa. A koncepciótervek viszont jók lettek. A blogbejegyzés alján letölthetők.

Szombaton Debrecenbe megyek előadást tartani a Közösségi kertekről. Jó lenne minél több közösségi kertet alapítani és nem csak Budapesten. Talán ez az előadás segít elindítani egy közösségi kertet Debrecenben is.

Helyszín: Debreceni Ifjúsági Ház, Simonffy utca 21.

Időpont: 2014. december 6. 13 óra

Az esemény Facebook oldala

A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.

Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott.  A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni  a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el,  másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.

Ők kiszálltak a mókuskerékből

Első Kis-Pesti kert – Békási kert

Mind a négy kertben megtartottuk a téli kerttakarító – kertrendező napot. Ilyenkor az ágyásokat és a közös területeket is megtisztítjuk, kitakarítjuk, felkészítjük a télr. Az ágyásokból minden növényi maradékot kiszedünk, a közös művelésű területeket is megtisztítjuk, és ami javítani való van a kertben az elvégezzük. Növények átültetése, festés, kút leszerelés, vízelzárás, kúszónövények leszedése a kerítésekről, sok mindet rendbe kell tenni mire jönnek a mínuszok. Ilyenkor persze van főzés, bográcsban, nagyon kafa volt. Ebben a hidegben egy tányér jó meleg kaja, különösen jól esik. Egész nap szabad levegőn vagy, fizikai munkát végzel, különösen finomak ilyenkor a bográcsételek. Elképesztő mennyiségű süti, otthon sütött kenyér, savanyúság hegyek és persze van egy kis pálinka is, csak hogy melegítsen.

Az Első Kis-Pesti Kertben kitermeltük és átrostáltuk a komposztot, tényleg gyönyörű lett és nagyon sok. Minden ágyásra (27) jutott 3 festékesvödörnyi komposzt. Az sok. Nagyon jó volt az állaga, az illata a zöldségre emlékeztetett, kifejezetten jó anyagot sikerült komposztálni, ráadásul most újra telepakoltuk a komposztárolókat zöld anyaggal, ezek tavaszra szépen le fognak bomlani, és a szezonkezdésnél is tudunk még életerőt jutattani az ágyásokba. Vannak iradtlan földterületek, ahol pusztítják a termőtalajt, nagyüzemi méretekben. A városi kertekben építjük a termőtalajt, kis léptékben, de építjük. Ez nagyon fontos.

A Békási kertben elkészült egy nagyon szép tűzrakóhely, átköltöztették a sziklakertet és a szerszámtárolót, a kerti elemek kezdik megtalálni a helyüket. Be kell lakni a kerteket, nem az elsőben szezonban készül el a kert, hanem évek kellenek, amíg “belakják”, amíg minden a helyére kerül. Az a kérdés, hogy mi lesz azután?  Mi van ha kész a kert?!

Az is tetszik, hogy mindegyik kertnek már megvannak a jövő évi tervei, miket szeretének fejleszteni, hogyan lesz még jobb a kert. Van ahol a közösségi teret fogják fejleszteni, van ahol a vízrendszer lesz átalakítva, új növények kerülnek a kertbe, és rózsákat is ültettünk, meg virágokat, nagyon szépek lesznek jövőre ezek a kertek. Legyen jó idő.

Jön a tél, sötét lesz és hideg, a kertek ilyenkor nem néznek ki túl jól. Aztán majd január-február magasságában minden kertész elkezd türelmetlenkedni, hogy mikor lesz már tavasz, mikor lehet már kimenni a kertbe, ültetni, beszélgetni. Ez a jó a kertekben, periódikusan felkeltik az igényt, majd kielégítik azt. A szezonoknak megvannak az életciklusai, ahogy mindannyiunknak. Ráadásul van benne öröm és gyarapodásélmény, a termés, a kapcsolatok, a közösség elfogadása, és a közösségi élmény, a valahova tartozni bizonyossága. Ezt eltékozolni botorság.

Első Kis Pesti-Kert kertakarító nap

Édesburgonya, csicsóka és kukorica

Community Garden – Első Kis Pesti kert Budapest

Békási kert

Kúszó normalitás

A Csütörtöki iskola című könyv 2012-ben jelent meg Krizsán András építész szerkesztésében, előadások gyűjteménye  ez a könyv, amelyek 2009-2011 között hangzottak el a Magyar Építőművészek Szövetsége, Ötpacsirta utcai székházában. Csütörtök esténként egy-egy előadót hívtak meg, és fontos témákról hallhattak előadást, illetve voltak kérdések-válaszok is. Engem még 2010-ben hívtak meg előadni, alapvetően a válság volt a téma, az első városi kert még csak akkor kezdett alakot ölteni. 2010-ben még a 2008-s tőzsdei összeomlás határozta meg a gondolkodást, az előadásom is főleg ezzel foglalkozik.

A könyv arról szól, hogy néhány „érdekes ember”, nagyon jó nevek (!), hogyan gondolkodott az akkori folyamatokról, akkor 2010-ben. Ennek már négy éve, visszaolvasva a saját szövegemet, érzem az elképesztő távolságot, a 2010-es válságélmény, és a mai 2014-es hétköznapok között. 2010-ben még mindig a 2008 őszi ingatlan és tőzsdei összeomlást dolgoztuk fel, alapvetően gazdaságcentrikus válásgélmény volt. És bár minden előadó valahol a válsággal, azok területeivel foglalkozott, mégis minden alapvetően más volt, mint most.

2010-ben például nem volt Ebola, Iszlám Állam, Ukrán konfliktus, EU – Oroszország huzakodás, Szíria, Gaza,  „Falling states” – összeomló államok, tömeges migráció, nyilvánvaló időjárási anomáliák és még órákig lehetne sorolni a hétköznapi válságelemeket. Az elmúlt négy év most így visszagondolva, elég sűrű volt és az a furcsa, hogy még mindig viszonylag jól el lehet benne lenni. A tűrésküszöbünket hozzáigazítottuk a nagyobb és összetettebb válságélményhez. Ezt hívják kúszó normalitásnak. Ma normális az, ami négy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat, a kúszó normalitás egyenes út a rendszerösszeomlás felé.

Kétféle katasztrófatípust különböztetünk meg: a pontszerű katasztrófákat, például  a Titanic katasztófája, vagy Csernobil is pontszerű esemény volt. Ezen kívül vannak a küszöbkatasztrófák, a gazdasági válságok ilyenek, vagy a nagy társadalmi katasztrófák, például Ruanda a népirtások idején. A rendszer telítődik és összeomlik. Ez lehet társadalmi, gazdasági, ökológiai rendszerösszeomlás. A küszöbkatasztrófák jellemzője a gyors, viharos lezajlás borzasztó véráldozatokkal járnak, még emberi léptékkel mérve is rövid-brutális az összeomlási fázis az addig működő rendszer és paradigma teljesen eltűnik és valami teljesen új világ veszi át a helyét. Egy teljesesen új könyvet nyitnak a történelem folyamatában, nem fejezetet, új könyvet. Nos, elolvasni a Csütörtöki beszélgetések könyvet, ebben erősített meg, félelmetes a romlás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ma minden rosszabb.   Mintha egy teljes rendszerösszeomlás előtt állnánk, csikorog és ropog a világ körülöttünk, csak éppen benne vagyunk az események közepében, belülről nem látszik az egész. Százszorjajnekünk!

És ehhez képest ma, az üzemanyagárak folyamatosan csökkennek, a tőzsde szárnyal, feléledt az ingatlanpiac, csökken a munkanélküliség, szinte eltünt az infláció és kifejezetten olcsók a hitelkamatok. Ki érti ezt?

A könyv arra jó, ha valakit érdekel a négy évvel ezelőtti látlelet, azt ebben a könyvben megtalálja, de a mai kórkép teljesen más. A Csütörtöki iskola című könyv arra jó, hogy rögzített egy állapotot, egy pillanatnyi helyzetet, érdemes újraolvasni, hogy milyenek voltak a békeévek, és utánagondolni, hogy ehhez képest hol tartunk ma.

Gyorsan vége lett a nyárnak, minden kertben kerttakarító napot tartunk, felkészítjük az ágyásokat és magát a kertet a télre. A Zengő kert már megtartotta a maga kertnapját, most vasárnap az Aranykatica kert volt soron. Mázli volt az idővel, gyönyörűen sütött a nap, kellemes idő volt a kerti munkához. Sokan voltak és bár az Aranykatica nem konfliktusmentes kert, ez most nem érződött, úgy tűnik a második szezon végére ez a kert és a közösség is „összenőtt”, kényelmessé vált ott lenni. Óhatatlanul működnek a kis közösségek belső önjobbító mechanizmusai, voltak hullámhegyek – hullámvölgyek, de összességében szépen működik a kert, sőt prosperál, hiszen elkészült a szerszámtároló faházikó, a kert díszes lett a rengeteg virággal, cserjével, futónövénnyel. Ez is egy jól kinéző kert, és bár magas volt a fluktuáció, akik maradtak és az új tagok mára elkötelezett városi kertészek, a közösségi rutinokat nagyon jól értő és gyakorló csoport lettek.
A termés náluk is csapnivaló volt, a túl sok volt eső és a vándorpoloskák pusztítása, most nem lettek olyan kiemelkedő terméseredmények, mint tavaly.Reméljük, hogy jövőre kiegyensúlyozottabb időjárás lesz és jobb termés. Náluk a komposzt is megrothadt, van ilyen, nem ők a leg-ökotudatosabb kert, de ez is belefér. A kertek megtanítanak arra, hogy nem kell maximalistának lenni, és hogy mindennek eljön az ideje.
Jövőre már vannak terveik, többek közt felparcellázzák a közös művelésű területet, ott is ágyások lesznek. (Földéhség!) Nem igazán jött össze a közös művelés, és mindenképpen nagyítani akarják az egyéni termőterületeket. Teljesen jó, ha így akarják, csinálják így. Azt teszem, hogy egyáltalán nem szólok bele a kertek belső működésébe, részben mert már régen kiestem a napi működésük követéséből, másrészt mert ez már az ő dolguk, saját kertjüket és közösségeiket művelik, egyre jobban. Az Egyesületnek az volt a dolga, hogy elindítsa a kertet, megszervezze az első szezont, beindítsa a közösségépülés folyamatát, de a második szezon végére látszik, hogy nem kell a jelenlét, önjáróak, állandósítani tudják a működésüket, kezelik a felmerülő problémákat. És ez így jó! Jövőre megint megnyitunk egy csomó kertet, nekik is úgy tűnik, kell majd két év, hogy elengedhetőek legyenek.

Régen írtam blogot, a választások miatt állt minden… vagyis nem állt le minden csak döntések nincsenek, sok fontos előkészítő lépés történt az elmúlt hónapokban. Ezekről majd később írok.

A kertek most kezdik zárni a szezont, minden kert megtartja a maga kertzáró-takarító napját, ilyenkor készítik fel az ágyásokat és a kertet a télre. Ma az Aranykaticába megyek. Még egy szezon elmúlt, ez is érdekes volt.

Itt egy nagyon érdekes cikk, a borzasztóan bulvár cím mögött igazi városi mezőgazdasági fejlesztés áll, érdekes lesz a folytatás.

“A szántóföldi paradicsomtermesztésnél általában azzal számolnak, hogy 1 kg termés előállításához a növénynek 200-250 liter vízre van szüksége. Ezt a földből fel kell szívni, ehhez a napenergiából cukrot állít elő a növény, azt elégeti, így tudja felszivattyúzni a vizet. Ugyanez a növény hidropóniás termelésben 100 liter vizet igényel 1 kg termés előállításához. A ködkamrában ehhez 10-12 liter víz kell. Bele lehet gondolni, hogy ez növekedésben, minőségben is mekkora különbségeket jelent.

Az egymással összeérő városok, azaz eltűnő termőterületek miatt egy másik, szintén fontos jelzőszám az egységnyi szántóföldön előállítható paradicsom mennyisége. Szántóföldi termesztésnél 1 négyzetméteren egy év alatt 5-7 kg paradicsomot lehet előállítani. Vízkultúrában ez 50-60 kg, az aeropóniás rendszerben pedig minden további nélkül 130-150 kg lehet úgy, hogy közben a növényvédelem is lényegesen jobban kézben tartható.”

Tovább a cikkre

Meghívjuk

Körösi Zsuzsa “Nehogy az ördög ülve találjon” című új dokumentumfilmjének bemutatójára.

Hely : Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér,

1067 Budapest Eötvös utca 10

Időpont : 19h

A vetítés után kerekasztal-beszélgetést tartunk, amelyet a Bolgár Önkormányzat által felajánlott koktél követ.

Az október 2-ikai viszontlátás reményében

üdvözli

a Les Films du Réveil csapata

Hosszú idő óta az egyik legjobb rádióműsor született a városi kertekről, igazi hangulatot ad, igazi rádiós hagyományként szavakkal mond el egy élményt. Én régen rádióztam 2 évig, a BBC Magyar Adásánál, tudom, hogy mi a rádiós minőség. Hát ez az volt.

Katolikus Rádió, Kozák Annamária

Köszönet érte!

Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak – vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.

Tovább a cikkre…