A 27 parcellás Zengő Kertet az Élmunkás lakótelepen, a Harangvirág Bölcsőde mellett a Zengő utca 3. és a Kasza J. utca 2. között alakította ki az önkormányzat a saját területén. A kert létrejöttében a Városi Kertek Közhasznú Egyesület segítette az önkormányzatot. Az 1015 négyzetméteres területen vannak hagyományos, kiemelt, valamint mobil ágyások, van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek. Terveztek pihenőhelyet, van kerti csap, kiépített vízhálózat és közösségi tér is. A kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kert környezetét kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel rendezték. Az önkormányzat az előző kertekhez hasonlóan ezt a kertet is a terület térítésmentes használatba adásával, és a kert alapjainak kialakításával –kerítésépítés, parcellák kialakítása, termőföld biztosítása és vízvételi lehetőség kialakítása –támogatta. A kivitelezés költsége 3 millió forint volt. Kispesten 2012-ben nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, az Első Kis-Pesti Kert, huszonhat, nagyjából 5 négyzetméteres ágyással. Az előző szezon tapasztalatai és sikerei alapján az önkormányzat elhatározta a második kert megnyitását, amelyet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottak ki. Az Aranykatica Kertben huszonhét 7 négyzetméteres ágyást alakítottak ki. A közösségi kertek működését, a területek használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kertek, az Első Kis-Pesti Kert, az Aranykatica Kert és a Zengő Kert mintaprogramként szolgálhatnak más kerületek, települések számára is.

Tovább a cikkre

Mázlink volt az időjárással, szombat éjjel még zuhogott, félő volt, hogy pocsék idő lesz vasárnap. Ehhez képest kifejezetten kellemes volt, se túl meleg, se eső, szóval minden adott volt, hogy a Nemzetközi Konyhakerti nap jól sikerüljön.

A kertek nagyon készültek, a tavalyi eseményhez képest most négy helyszínen tartottuk meg a Nemzetközi Konyhakerti Napot, plusz a Zugkert és a szegedi Megálló Közösségi kert is csatlakozott az programhoz. A napom azzal telt, hogy az egyesület mind a négy kertjét végigjártam, mindenhol egy órát tudtam tölteni, a többi idő az utazással telt el.

Kicsit kevés volt a látogató, ez minden kertre jellemző volt, úgy tűnik nehéz megmozgatni a környék lakóit, pedig a kertek gyönyörűen néztek ki, jópofa programokkal készültek a kertészek. Jövőre jobban meg kell hirdetni az eseményt a kertek környezetében.

Fotók a kertekből:

Az Első Kis Pesti Kert létrehozott egy fotógalériát az eseményről, itt lehet megnézni.

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. Az Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségtelen ételek hónapja helyett, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet.

Tovább a cikkre…

World Kitchen Garden Day 2014
Hungary
Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.
2014. augusztus 24.

A Nemzetközi Konyhakerti Napot 2004 óta rendezik meg a világ számos országában, augusztus negyedik vasárnapján. A z Egyesült Államokból kiinduló mozgalom kezdetekor az volt a cél, hogy az akkor még működő „Snack Food Month” – az egészségtelen ételek hónapja helyett, a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre hívja fel a figyelmet. A cél az volt, hogy az évnek legalább egy napján figyeljünk oda a konyhakertek sokrétű hasznaira. Az elmúlt évtizedben számos ország, megszámlálhatatlanul sok konyhakertje, közösségi kertje csatlakozott a Konyhakerti Világnaphoz.

Magyarországon először tavaly ünnepeltük meg a Konyhakerti világnapot, az Első Kis-Pesti Kert tartott nyílt napot, amelyen részt vettek a Városi Kertek Egyesület kertjei, továbbá a számos civil szervezet.
Itt olvashatsz összefoglalót a tavalyi programokról

A Nemzetközi Konyhakerti Nap céljai:
• A bio konyhakertészkedés társadalomban, egészségmegőrzésben és vendéglátásban betöltött pozitív szerepének ünneplése
• Figyelemfelhívás a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeire és az emberek motiválása arra, hogy fedezzék fel saját régiójuk élelmiszer lehetőségeit.
• Közösségi szellem építése helyi és nemzetközi szinten az általános kertészkedési, főzési és fogyasztási tapasztalatokkal kapcsolatban

A tavalyi eseményről készült összefoglalót itt olvashatod:

Nemzetközi Konyhakerti Nap 2014.

Idén a Városi Kertek Egyesület mind a négy kertje külön megtartja a konyhakerti napot, megnyitják a kerteket az érdeklődők számára, programokat szerveznek. Külön örülünk, hogy barátaink is csatlakoznak a programhoz, más közösségi kertek is megtartják ezt a jeles eseményt.

 
Első Kis-Pesti Kert
Cím: Budapest XIX kerület, Irányi Dániel – Bem József utca sarok.
Nyitva tartás: 10.-16 óráig.

Programok:
Nyílt nap – nyitott kapu
„És mit mond az orrod?” – fűszer felismerő teszt.
Tanácsadás fűszer- és gyógynövények használatáról
Gyerekeknek játszósarok, aszfalt rajzverseny, „Keres az elrejtett termést a kertben
Kóstolók.
Vendégünk Kicsi Vú gasztroblogger
www.elsokispestikert.hu

 
Békási Kert
A kert címe: Budapest III. kerület Békásmegyer, Juhász Gyula – Királyok útja
A kert honlapja: http://www.bekasikert.hu/
Nyitva tartás: 10-16 óráig

Programok:
– CSIGAGYŰJTŐ VERSENY! Nyeremény a kert gyümölcseiből!
– Mag felismerős memória játék (vadonélő növények)
– kavicsfestés
– Mozogj a kertben! Egy kis mozgás senkinek sem árt! 
– Képkirakó (zöldségek)
– Fűszer növény felismerés (kóstoló)
– Kert bemutató! Folyamatos kertvezetés
– A kert élete képekben.
– Kert a médiában

 
Zengő kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Zengő utca – Kasza utca sarok.
Időpont: 2014. augusztus 24. 11-16 óráig

A kispesti Zengő kert szeretettel meghívja a környékbeli lakosokat kertjének bemutatására. A Zengő kertet 2014 május 30-án vették birtokba az ágyástulajdonosok, melyet nagy szeretettel és bio szemlélettel gondoznak.

Programok:
kert bemutatása fűszer és zöldségnövények, kert működése
gyerekprogramok:
Kézműveskedés (terményképek magvakból)
Interaktív kertvetélkedő (pontgyűjtés a különböző állomásokon)
sportverseny
mikroszkópos rovar- és növényvizsgálat
zöldségek, gyógynövények felismerése

Aranykatica kert
Cím: Budapest XIX. kerület, Arany János – Dobó Katica utca.
http://aranykaticakert.hu/
Nyitva tartás: 10- 15 óráig
Programok:
Kertbemutatás,
Tematikus séta a közösségi kertben.

Megálló közösségi kert, Szeged
Ezen a napon a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház Közösségi kertje is kitárja kapuit, ahol a közösségi kert tagjai szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, aki szeretne bepillantást nyerni a mind népszerűbb városi kertészkedésbe.
Cím: Budapesti körút 23, 6723 Szeged
http://www.maszk.hu/megallo/
https://www.facebook.com/megallo.tarjanfelettazeg
Időpont: 2014. augusztus. 24. vasárnap 14:00 órától
Tervezett programok:
– kertbemutatás
– lecsófőzés bográcsban
– gyümölcskóstoló

Zugkert
Cím: XIV. kerület, Füredi lakótelep, Zsálya u.- Fischer István és Újváros park sétány által határolt terület.
Nyitva tartás: 16-18 óráig.
Programok:
Kertbemutatás
Kézműves foglalkozások
Ismerkedés
www.zugkert.hu

Jó cikk jelent meg a Vidék íze című magazinban. Nem csak a Békási kertet mutatják be de egy receptet is kitaláltak, a kertben termelt zöldségekből. Jó lett.

Download (PDF, 2.75MB)

Nekem valamiért nem mutatja a cikket a nyitóoldalon, de a letöltés az könnyen megy, olavsható a cikk.

Pont egy éve volt a Békási kert műszaki átadása és az ültetőnap. Elég elkésett ültetőnap volt, elhúzódott a kert építése, így csak egy csonka szezont sikerült elindítani tavaly. Azért azt is hozzá kell tenni, hogy a kerttagok nagyon sok munkát fektettek a kert építésébe, a tavalyi évet ezzel együtt érdemes kalkulálni, így teljes a kép.
Azóta a télen volt egy kertészoktatás, minden kertész felkészült az idei szezonra, és elmondható, hogy igazán sikeres lett. A kert nagyon szép, jól szervezett, mind a látványban, mind a tartalomban nagyon sokat fejlődött.

Horányi Özséb Professzor Úr kért, hogy írjak véleményt a 168 órában megjelent interjújához. A téma jó, erősen aktuális, ezt sikerült összehoznom:

Civildeficit:

Az ország civiltelensége mára szinte bántóan éles és terhes mindazok számára, akik huszonöt éve azt hitték, hogy egy normális ország leszünk, de tegyük hozzá ez nem a hatalom egyedüli hibája, mi magunk is nyakig sárosak vagyunk. Az elmúlt évtizedek minden kormánya a saját „civiljeit” támogatta, nyíltan vagy burkoltan, lehetőség sem volt arra, hogy kialakulhasson a politika semleges civil közeg. A mai civildeficit nem egy-két éve halmozódott fel, évtizedek beteg gyakorlatának eredményét látjuk. Mára a sajtót kapott civil kezdeményezések mind politikai töltetűekké váltak, mi és ők, a jók és a rosszak, egyetlen alternatíva maradt a pálya szélén vegetálni, kicsiben, helyi szinten működni, a lehető legtávolabb a politikai bulvártól. Viszont ez sem járható út, elnyújtott agónia, túlzottan sok sikerélmény nélkül.

A cikk szerint az újságíró nem igazán érti a civil szervezetek finanszírozását és működését, a kérdései a hozzá nem értést mutatják, például „A hazai civil szervezetek többsége viszont a „központi apanázst” várja.” kezdetű kérdés. Nem várják az apanázst, hanem pályáznak és pont a bírálatoknál derül ki, hogy mind a jobb , mind a baloldal érdek és ismeretségi körön belül osztja el a támogatásokat, minőség és értékalap nélkül, egyik sem jobb a másiknál. Gazdasági válságidőszakban, a középosztály elsorvadása közepette, illúzió a civil függetlenség, óhatatlanul függnek az államtól vagy az EU-tól függetlenül attól, mennyire ostoba és életidegen pénzosztó szervezetek ezek. A civilek nem önerőből élnek, pénzben viszonylag nehezen mérhető szolgáltatásokat nyújtanak, miközben ugyanúgy adóznak, mint bármely profitorientált szervezet. A civilek a gyakorlatban nem dönthetik el, hogy kitől fogadnak el támogatást, örülnek ha kapnak.

Hazugsággá és bulvárrá lett a civil jelző is. Nem azok a civilek, akik pódiumról, habzó szájjal üvöltik a saját, megkérdőjelezhetetlen politikai igazságaikat, jól odamondanak a televíziós műsorokban, hanem dolgozni kéne, jót tenni, hasznot és életminőséget teremteni, a valódi bajokat orvosolni. A baloldalon futják a teljesen értelmetlen „politikailag korrekt” tiszteletköreiket, a jobboldal meg erősíti a maga szavazóbázisát, mindkettő tévút, az ország gondjainak teljes félreértése, érdek és ideológiavezéreltség. Ebben az országban a civilek látható része demonstrál, kommunikál, szakért, koordinál, csak éppen a teljesítmény és az eredmények hiányoznak, a minőségérzék, a hasznosság és az értékteremtés. Pedig lehetne más út is. Úgy hívják, hogy munka.

Helyi szinten kell tenni, szomszédsági közösségeket kell szervezni, ki kell alakítani a saját közösségi normáinkat és betartani azokat, hatni a környezetre, életminőséget javítani, politikamentesen az egyénekre koncentrálva. Ez nagyon sok idő és fáradtság, miközben hiányoznak a társadalomból a közösségi alapok, hiányzik az együvé tartozás élménye, hiányzik az együttműködés kultúrája. Mindezeket megteremteni, legalább egy generációnyi idő, ideje lenne belevágni, huszonöt évet már elvesztegettünk.

Itt olvasható az eredeti. Egyház és Társadalom

Opponencia helyett

Nem vagyok opponense a dolgozatnak, viszont segítettem egy kicsit a megszületését, így fűznék hozzá néhány megjegyzést és gondolatot, mintha opponenciát írnék.

Download (PDF, 1.87MB)

Opponencia
A dolgozatnak nagyon jó az indítása, a bevezető fejezet kifejezetten felcsigázza az olvasót, jól körüljárja a problémát, lendületes. A hipotézis jó választás, szociológia szakdolgozathoz a közösség alakulás a legérdekesebb terület, ráadásul kevés hasonló kutatás készült eddig. A dolgozat végig „jól vezetett” összefogott írás.
A kutatás 2014 január és március között történt, azóta azért sok minden történt, a dolgozatban lefektetett állapot, sorrend, fejlettségi szintek mára azért eltolódtak, illetve számos új kert alakult idén, ők most kezdik az első szezonjukat, nincsenek benne a kutatásban.
18. oldal. A hallgató azt a megoldást választotta, hogy a kutatással vizsgált 6 budapesti közösségi kertet nem nevezi a nevén, hanem A, B, C stb. betükkel jelzi. És itt válik érdekessé a dolgozat. Miért nem nevezi néven a kerteket? Mi ez az anonimítás? A tudományos kutatás igénye az, hogy elrejtsük a vizsgált dolgokat (kerteket) és betűkkel jelöljük őket? Mint tanár, azt gondolom, hogy egy szakdolgozat kommunikáció. A egyik oldalon a hallgató arról próbálja meggyőzni a vizsgabizottságot, hogy szavazzan rá, ergo engedjék át a diplomavédésen. A másik oldalon viszont tényleg tanulságokat kellene levonnia, kutatnia, bemutatni, hatni arra, hogy jobb kertek, jobb gyakorlatok szülessenek. Miért ne lehetne néven nevezni a kerteket? Miért nem lehet kimondani, hogy egyes kertek jobban teljesítenek, mint mások. Tessék követni a jó mintákat.
A grafikonok gyalázatosak, egy csomó kérdést feltett, kapott rájuk elégséges válaszokat, ráadásul elemzi is őket, ehhez képest a grafikonok oda vannak „hányva”. Többet érdemel a dolgozat. Egy szövegnek van vizuális megjelenése is! A Képek is hiányoznak a dolgozatból.
A dolgozat egyik legérdekesebb része a három interjú a dolgozat végén, a mellékletben. Mind a három telitalálat szöveg, tanulságos mondatok vannak lefektetve ott.
Az irodalomjegyzék megfelelő, a dolgozat összhatása összeszedett.
Érdemjegy: 5 jeles.
Kérdések:
Hiányossága a dolgozatnak a környezet kutatás kimaradása, nem csak a kerteket kell kutatni, hanem a környék lakóit is, de az önkormányzatot is, többek közt. Bár ezt a dolgozat említi is. A jövőben az egy nagyon fontos kérdéssé fog válni, hogy a „nem kertész” szélesebb szomszédság miként éli meg a kerteket. Miképp kutatná a kertek környezetét?
A dolgozatból pont a szociológia maradt ki, valahogy a vezetés kérdése vált a dolgozat fókuszává, és a kérdőív se volt elég jó. Sematikus kérdéseket tett fel, ezeknél sokkal érdekesebb a valóság. A közösségi kertekkel kapcsolatban mik azok a szociológiai alapfelvetések, amit kutatni kéne? Mi a szociológia a közösségi kertekben?
Ajánlott irodalom: Ferkai András: Lakótelepek. Városháza – a mi budapestünk sorozat.

Egyénként a megfejtés:

A – Első Kis-Pesti kert
B – Leonardo
C – Aranykatica kert
D – Békási kert
E – Őrmezei kert
F – Parti Kert Budafok-Tétény
G – Cinege Kert

Ez megint egy el nem mondott beszéd, valahogy úgy alakult, hogy kihagytuk a protokoll beszédeket az Első Kis Pesti Kert szezonnyitó ünnepségén, személyes beszélgetések sorozatává fajult a délután, sütizés és nyugalom. Így volt jó.
Persze készültem beszéddel, de jobb volt nem szerepelni, utólag inkább leírom, mit is mondtam volna:
A harmadik szezon
A hármas számnak különleges ereje van: három a magyar igazság, Ludas Matyi is háromszor verte el a döbrögi bírót, háromra szoktunk elstartolni, valószínűleg a kertek életében a harmadik szezonnyitás is különös fontossággal bír . Az Első Kis Pesti Kert a harmadik szezonját kezdi idén, a kert és a közösség úgy tűnik, mostanra ért be, életciklust váltott, mind a kert kinézetében, mind a közösség belső tartásában összetéveszthetetlenül más mint három éve volt. Mostanra stabilizálódott a kert és a közösség, kellett ennyi idő…
Senki nem tudta három éve, hogy mivé válik ez a kísérlet, és úgy tűnik a fejlődés mostanra eljutott egy nyugvópontra, kiszámítható lett a kertközösség működése, megvalósulni látszik a kezdetben kitűzött cél, a békés együttélés, a nyugodt kertművelés, egyfajta állandóság, igazi szomszédsági közösség alapítása. A lakótelepen.
Ez a kert nem bulvár, nem médiahekk, sem gerillakert, főleg nem politikai korrektség hanem, létező – működő valóság, és lesz negyedik, ötödik és még sok szezonja, működő modell a közösségi kertekre, a szomszédsági közösségek alapítására. Az önkormányzattal közösen.

Ez a három év nem volt problémamentes, kerttagok cserélődtek, voltak nehéz időszakok, de mindezek eltörpülnek az elmúlt szezonok sokféle sikereihez képest, mi magunk változtunk a legnagyobbat, és bizton állíthatom, hogy a javunkra. Vannak talán sajtó-híresebb kertek az Első Kis Pesti Kertnél, de minőségben, állandóságban, életminőség javulásban nem vehetik fel a versenyt.
Köszönöm a kertészeknek és az önkormányzatnak, hogy három éve belevágtak ebbe az akkor még kipróbálatlan kísérletbe. Munkájukkal és jó szándékukkal épült és fejlődött ez a kert és a közösség azzá, amit ma itt látunk.
Az egyesületnek van négy működő kertje, és talán még kettő el tud indulni idén. A többi kertnél már azt nézem, hogy vajon hova fejlődnek majd a harmadik szezonjukra, ők hogyan állnak majd be egyfajta állandóságra, működési kiszámíthatóságra? Mindig is az első Kis-Pesti Kert lesz a „legöregebb” kert, már önálló pályán mozog, nagyon érdekes kívülről figyelni, hogyan működnek, hogyan oldanak meg problémákat, hogyan integrálják az új tagokat, hogyan alakul a harmadik szezon és a „Biológia óra a közösségi kertben” program. Sok időt töltök abban a kertben. Szuper jó kertközösség lett, sokat tanulok tőlük.
Van még egy hármas szám: elindult Kispest harmadik közösségi kertje, a Zengő kert. Ők még az egész folyamat legelején tartanak, lelkesek és zöldek. Ezúton meghívok mindenkit szeretettel a Zengő kertmegnyitóra. Még nem tudni mikor lesz, de szólok.
Köszönöm, a figyelmet.

A Városi Kertek Egyesületének vezetője szerint egyre népszerűbbek a lakótelepen megvalósítható közösségi mintakertek, Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta “zöld szigetek” létrehozását szervező civil szervezettel.

Tovább a cikkre…

Most készült el a kispesti Centrum TV hírműsora a komposztprogramról. Tracey és a Wekerlei Zöldek alakítottak ki egy komposztálási oktató programot, amelynek egyik bemutató helyszíne lett az Első Kis-Pesti Kert.

Itt megnézheted.

A sikeres nő, ugye… De tényleg, Barbi egy sikeres nő…

Jó cikket írtak Barbaráról a magazinban, bár Sean Connery-n egy kicsit meglepődtem. 🙂

Itt tudod elolvasni a cikket….

Már a kérdésfelvetés is tetszett, van-e hasznosítható tudás a kertközösségek fejlesztési gyakorlatában, amit vállalatvezetők alkalmazni tudnak a maguk csapatépítő fejlesztéseik során? Tényleg, mik az azonosságok és különbségek a kétfajta fejlesztés között?

Nemrég a Sawyer Miller Group, Vezetői Akadémiára hívtak meg előadni egy a csapatépítésről szóló tréningnapra, sokféle csapatépítési metódus között én a közösségépítésről beszéltem.

Először is a kertek és vállalatok nem két külön világ, sőt itthon is számos nagyszerű példát találni, amikor a szervezeti kiválóság egyik eszközévé emelkedik a kert és a környezet, ilyen a Graphisoft Park, de az Örs vezér téri IKEA tetején is van már vállalati közösségi kert.

Csapat vagy közösség?

A kertközösségek alapvetően különböznek a vállalati csapatoktól, a vállalat csapatépítés célorientált képzés, az együttműködés kultúrájának oktatása és gyakorlása egy-egy szervezeti cél elérésére irányul. A csapatok élén a vezető csatába megy, például üzleti háborúba, konkurenciaharcba, a közösségben viszont élni szoktunk, jól érezni magunkat, sokkal inkább a békéről, a nyugalomról szól a csatazaj helyett.

Nagyon fontos a fókusz.

Semmiféle fejlesztés nem működik, ha már az elején nem tisztázzuk, hogy milyen fókuszt választunk, mi az az eszmeiség, amelyre a fejlesztést felfűzzük. A vállalati csapatépítés fókusza az egységessé válás, a munkafolyamatok és az abban résztvevők összehangolása, hatékonyságnövelés, a veszteségek csökkentése, a zökkenőmentes munkavégzés, lehet még sokáig sorolni.  A kertközösség esetében a fókusz más: kertművelés, az együttműködés kultúrája, a tolerancia gyakorlása, a sikerélmény, gyarapodásélmény, büszkeség, kreativitás, közösséghez tartozás élménye. Mindezek miatt a kert kifejezetten hatékony eszköze a közösségépítésnek.

Ugyanakkor számos azonosságot és különbséget is fel lehet fedezni a két műfaj között.

Azonosságok:

• Együttműködés kultúrája. Sem egy csapat, sem egy kertközösség nem működik az együttműködés kultúrája nélkül. Ahogy a munkahelyen sem csak a saját munkámért vagyok felelős, a kertben sem csak a saját ágyásomat művelem, a egészért is tenni kell, részt kell venni a közösségi eseményeken, gondozni kell a közös művelésű területeket.
• A belső kommunikáció erősödése. Mindkét fejlesztési folyamat a belső kommunikáció mennyiségén és legfőképpen a minőségén áll, vagy bukik. Óhatatlanul megnő a belső kommunikáció fontossága mindkét fejlesztési folyamat során, legyen az szóbeli vagy írásos, vagy vezető kommunikáció. A csapatok és a közösségek a fejlődésük korai stádiumában elsősorban magukra figyelnek, befelé forduló attitűd jellemzi őket.
• Az erők megsokszorozódása. Csapatok és a közösségek jobban teljesítenek, mint az egyének külön-külön, legyen az a szervezeti célok beteljesítése, vagy a kert működtetése.
• A fejlesztés hosszú távú folyamat. Mindkét fejlesztési folyamat lassú, sok időt és figyelmet ígényel, állandó gondoskodásra van szükség.

Emellett számos különbséget is találhatunk:

Csapat:

• A csapatépítés célorientált műfaj, meghatározott végeredmény miatt kell fejleszteni, pontosan definiálható és mérhető eredményeket várnak tőle.
• Másrészt a csapatépítés sokkal személyfüggőbb, mint a közösségépítés, az adott vállalati folyamatok elvégzésére már eleve az adott terület specialistáit választják ki, az ő munkájuk összehangolása a cél, a gyors és hatékony feladatmegoldás és a tagok közötti együttműködés a csapat legfontosabb célja.
• Csapatokat általában hierarchikusan irányított szervezetek hoznak létre, működik egyfajta parancsuralmi utasítás rendszer, léteznek alá és fölérendelési viszonyok, egy-egy csúcsvezető felé irányul a beszámolási kötelezettség és ő határozza meg a csapat menetirányát. Ezzel szemben a közösség önmaga előtt vizsgázik, maguk ítélik meg a szezon sikerességét, vagy sikertelenségét, nincsenek ezek a fajta kényszerek.
• Egy vállalati csapat kényszerközösség, azért dolgozunk, hogy megtartsuk az állásunkat, megkapjuk a fizetésünket, esetleg a jól végzett munka prémiumát. Egy vállalatot nem lehet demokratikus eszközökkel irányítani, miközben a kertközösségek mindenképpen a lokális demokrácia gyakorlóterepei, a kertben mindenkinek azonos értékű szólási és szavazati joga van, cél egyfajta demokratikus döntéshozási rendszer megvalósítása. Szomszédsági közösségek-helyi demokrácia gyakorlóterepei.

Kertközösség:

• A kertközösségek a kerthez kötődnek, a kert adja meg a közösségépítés helyét és fókuszát, feladatokat ad, alkalmat a közösséggé válásra.
• A kertközösségek hosszú távú célja a személyektől nagyjából független működés, a közösségi kertek működésének állandósítása, a szezonról szezonra történő megújulása, elérni a fenntarthatóságot. New Yorkban láttam 30-40 éves közösségi kerteket, ahol az első kertészek már valószínűleg nincsenek az élők sorában, de a kert mégis működik, elérték a fenntarhatóságot, beépültek a környezetükbe, állandó és elismert közösségei lettek a környéknek.
• A kertközösségek tagjai önkéntesek, nem a pénzért, nem az anyagi elismerésért művelik az ágyásaikat és a kertet, hanem azokért a pluszokért (externáliák), amelyeket a kert és a közösség, a tagjainak nyújtani tud: gyarapodásélmény, közösséghez való tartozás élménye, öröm, elégedettség, az egyéni kreativitásunk, gondosságunk, hozzáértésünk bizonyítása, ráadásul közösségben, ahol mindenki hasonlóan kreatív, gondos, hozzáértő, így  kertverseny egyfajta jóindulatú versengéssé válik, ahol irigység és rossz szájíz nélkül lehet örülni a másik sikereinek, terményei bőségének. A kert egésze válik így gazdagabbá, szebbé, sokszínűbbé.

A szervezeti életciklusok szerepe a fejlesztésben

A csapat, vagy közösségépítés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a szervezeti életciklus modelleket, ha vállalati csapatot akarunk fejleszteni, mindenképpen kutatni kell, hogy az adott szervezet, vagy szervezeti divízió mely életciklusban van, ehhez kell igazítani a beavatkozás módját, eszközeit, időtávját.

A kertközösségek mindig a nulláról induló fejlesztési folyamatok, a tagok ritkán kerülnek a kertbe szervezeti kiválasztási folyamat mentén, így a közös hang megtalálásával, a kert működési alapjainak lerakásával kell kezdeni a fejlesztést. Nem vagyunk egy közösség-orientált társadalom, a történelmünk nem ebben az irányba fejlesztette a karakterünk, éppen ezért a közösségépítés során a legnehezebb és leghosszabb folyamat a közösségi tudat és felelősség fejlesztése. A kert azért jó közösségépítő eszköz, mert az adott mérete, a csoport limitált nagysága, a feladatok tervezhetősége, és a látható eredmény, mind átláthatóvá, megfoghatóvá, kezelhetővé teszik ezt a kísérletet. A vállalati csapatban pénzért dolgozunk, a közösségi kertben az életminőségünket javítjuk, élményeket szerzünk.

A vezetői szerep

A vállalati csapat vezetője mindenképpen Úr a maga területén, irányító, parancsuralmi, kontrolláló szerepe van, a legtöbb esetben egyszemélyi döntéseket hoz, a csapat működése az Ő felelőssége, a siker az Ő sikere. Szinte soha nem választott vezető.

A kertvezető ezzel szemben választott vezető, akit a közmegegyezés emel a közösség élére, viszont Ő csak katalizátor, egyfajta koordináló szerepe van, mederben tartja a kert sokféle folyamatait, betartatja a demokratikus játékszabályokat, levezeti a kertgyűléseket, értelmessé és szervezetté teszi a kerti aktivitásokat. A kertvezető soha nem hoz egyszemélyi döntéseket, minden lépését a közösségnek kell megvitatnia, szavaznia róla. Egy kertvezetőnek sokszor kell csitítania, nyugtatnia egyes kerttagokat, de soha nem szankcionálhat a saját belátása szerint, ehhez is a közösség döntésére van szüksége, majd a végső lépést nekem az egyesület elnökének kell megtennem.

Elmondhatatlanul fontos a vezetői személyiség. A vállalati vezető lehet agresszív, követelőző, nem kell foglalkoznia a demokratikus értékekkel, azonnali és durva döntéseket hozhat, számára nagyjából mindegy, hogy mit gondolnak róla a beosztottjai, a pozíciója biztos, mindaddig amíg a munkatársakból kipréseli a teljesítményt. Ezzel szemben a kertvezetőnek inkább a személyiségével kell egyben tartania a kertközösséget, nagyon sokszor kell használnia a „kérem” szót. Ez sokszor pszichológus szerep, sokszor lelki szemetesláda, sokszor kell a leglehetetlenebb helyzetben is vigasztalást adnia, segítenie ahol tud. Ez semmiképpen sem vállalati attitűd.

Az idő szerepe

A vállalati csapatok esetében az idő igen rövid, vagy a projekt időtartamára vonatkozik, vagy az adott pénzügyi évre.  A 2008-as válság kitörése óta nagyon leszűkült az időhorizont, minimálisan látunk előre az időben, egy-két hónap, esetleg egy pénzügyi év, de bizonyosan nem több. Ezzel szemben a kertközösségek az állandóságban élnek, hiszen tudják, hogy jövőre is lesz szezon, lesz tavasz, a kert és a közösség is működni fog, így könnyű a fenntarthatóságra koncentrálni, hosszú távra tervezni. A kerteknél nincs konkurenciaharc, nincs piaci verseny, így könnyű megtalálni a kiegyensúlyozottságot, az állandóságot, a tervezhetőséget, ráadásul minden szezonban megújul a kert, minden tavasz egy újrakezdés, szebb, jobban termő, különlegesebb lesz az ágyás és a kert is.

Egy vállalatnál a munkavégzés sokszor válik rutinná, sokszor lélekölő taposómalom, ritka a sikerélmény és a megelégedettség. Ezzel szemben a kert, napról napra változik, mély, majdhogynem atavisztikus öröm a növények nevelése, a fejlődésük látványa, a termés nagysága, a saját ügyességünk megtestesülése.

A vállalatoknál pénzt keresünk, esetleg araszolunk felfelé a ranglétrán, a kertben viszont az életminőségünket javítjuk, elégedettséget találunk, nyugalmat és közösséget.

Hogyan legyek jobb vezető?

Visszatérve a tréningnap alapkérdésére, vagyis hogyan legyek jobb vezető, én másképp tenném fel a kérdést. Akarok-e vezető lenni? Akarok-e hatalmat, szeretek-e parancsolni, alkalmas-e a személyiségem arra, hogy a vezetői szereppel járó torzulásokat legyőzzem, hogy ne fecséreljem el az életemet értelmetlenül? Minden körülmények között ezt kell először eldönteni, minden egyéb csak ez után jön.

Sok érdekes példát látok mostanában, ahol igazán magas pozícióban lévő emberek keresik a kiutat, keresnek új életcélt, képtelenek tovább a vezetői pozícióban vergődni a lehetetlen szervezeti körülmények között.

Ismerek olyat, aki a magas vezetői pozíciója ellenére titokban kávépörkölést tanul, Londonba jár kávépörkölési tréningekre és alig várja már a napot, amikor ki fog lépni a cégtől és boldog lesz, hogy minőséget és értéket teremthet, a maga szempontjai szerint.

Ismerek olyat aki, a sok-sok diplomája mellett OKJ tanfolyamot véget, péknek képezi magát, és több öröme van a maga sütötte kenyérben és kalácsban, mint bármely üzleti sikerben.

Ismerek olyat aki, már-már betegen gazdag, és mégis aranykalászos gazdaképzésre jár és az az álma, hogy gazdaságot indít, a maga ura lesz és talán megtalálja a maga békéjét.

Lehet, hogy ők találták meg a Jó vezetés kulcsát, önmaguk urai lesznek.

A tavaszi újrakezdés és a természet éledése, a kerttel nem rendelkezők számára nem mindig testközelből megélhető élmény. A város toronyházainak tövében egyre több kis virágzó közösségi kert szerveződik. A városlakók is megélhetik a kertészkedés által a közösségformálódás erejét. Erről, és a közelmúltban megjelent könyvéről tart előadást Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesületének elnöke. Kerületünkben Békásmegyeren már virágzik egy közösségi kert, és idén tavasszal remélhetőleg megszületik a második is.

Civil ház

YouTube előzetes az előadáshoz

Az Első Kis-Pesti Kertet 2012. május 10-én avatták, idén már a harmadik szezonját kezdi. Az ország első közterületi közösségi kertjében, a Vass Lajos Általános Iskola melletti önkormányzati zöldterületen, az Irányi utca és a Bem utca sarkán 26 parcellás mintakertet alakítottak ki. Az Aranykatica Kertet – Kispest második közterületi közösségi kertjét – 2013. július 4-én adta át az önkormányzat. A 27 parcellás mintakertet a Dobó Katica és Arany János utca mentén, a Forrásház mellett alakította ki Közpark. Elmondta azt is, hogy az új, Élmunkás lakótelepi kertben összesen 27, egyenként mintegy 7 négyzetméteres ágyás kialakítását tervezik a leendő kertészekkel közösen gondolkodva.

Tovább a cikkre…

Elindult Kispest harmadik kertje, ma volt az első lakossági fórum. Jó volt, voltak elegen, lelkesek, jó előképeik vannak a városi kertalapításnak Kispesten. Jó kert lesz, már látom.

A következő lépés a kert megtervezése lesz. Ezt egy új módon, közösségi tervezéssel szeretném megoldani. Az eddigi kertek tagjait hívtam meg szombatra egy közösségi tervezés eseményre, meglátjuk mi sül ki belőle. Szerintem a tapasztalatainkra hagyatkozva, valami jópofa kertötlettel, kert-koncepcióval keveredünk majd ki az eseményből. A kerttervet az önkormányzattal meg a közpark-építőkkel egyeztetve fogjuk végtervvé alakítani.

A többi alakuló kert agyzsibbasztó eseménysor. A normálisnál nehezebb választási évben kertet alapítani az önkormányzatokkal, mindent ezerrel túlbiztosítanak, bizottság hegyek, adminisztráció hegyek, tervkészítés hegyek. Az elmúlt hetekben bedaráltak az önkormányzatok, papírgyártás volt, és iszonyatosan sok program, egyeztetés, lakossági fórumok, utazás a városon keresztül. Tömeg-közlekedem, hát elég durva.

Mindjárt itt a tavasz és még sehol a kertek. Mondjuk tél sem volt, szóval korán jött a tavasz, időben még benne vagyunk, csak induljanak már el a kertek. Hát most ez megy.

Rövidesen itt a tavasz, az Első Kis-Pesti Kertben már javában készülünk a következő szezonra.

A kispesti Centrum Tv eljött a legutóbbi kertgyűlésre érdekes anyagot készítettek, itt lehet megnézni

Még tavaly novemberben indult el az a folyamat, amely lassan alakot ölt, vagy legalábbis van benne előrelépés, Szentendre Önkormányzat Képviselő Testülete elfogadta a közösségi kert alapításáról szóló előterjesztést, és elfogadott egy előzetes költséget, ami persze kevés, de minden kertnél ez szokott lenni az alapképlet.

A közösségi kert alapítása Szentendrén egy érdekes folyamat lesz, több szempontból is:

A kert Szentendre, Püspökmajori lakótelepen lesz, hasonló betonépületek, mint a budapesti lakótelepek. Hasonlóan a többi kerthelyszínhez, itt is egy üres, jelenleg parlag terület jelölt ki az Önkormányzat a kert leendő helyszínének. Az elmúlt néhány évben épült egy kisebb játszótér, de magához a területhez, a lakótelep építése óta nem nyúltak.

A tervezési folyamat egy különösen érdekes menet lesz. Szentendre művészváros, számtalan tájépítész, építészmérnök, alkotó, művész lakik a városban, itt nem lehet csak úgy kinevezni valakit, hogy ő tervezze meg a kertet, egy egészen új módját kell kitalálni a tervezési folyamatnak. Hasonló koncepciótervezési pályázatot írunk ki, mint tavaly a Corvinus Tájépítész tanszéken végigvitt koncepciótervezési pályázat, azzal a különbséggel, hogy itt Szentendre város tájépítészeit, tervezőit fogjuk megszólítani, helyi közösségi esemény lesz a kert tervezése, a koncepciók zsűrizése, és a végtervezés.

Különösen fontos az Egyesület számára is a szentendrei helyszín, végre átlépjük a főváros határát, Pest Megyében alapítunk kertet, terjeszkedik a kertmozgalom, már nem csak Budapesten lesznek kertek, legalábbis az Egyesület szervezésében.

Február 18.-n lesz a második lakossági fórum, ez sem lesz egy érdektelen esemény. A legfontosabb napirendi pont a kerttagsággal járó feladatok és lehetőségek végigbeszélése lesz, a sok ilyen-olyan információt és bulvárhírt felülírva, pontosan tisztázni kell, hogyan is működik egy ilyen közösségi kert, mire készüljenek azok, akik közösségi kertészek szeretnének lenni, milyen események lesznek az első évben. Persze a tervezési folyamatról is fogunk beszélni.

Nagyon jó lenne a közösségi esemény lenne a kert alapítása, és nem csak a leendő kertészek számára, hanem Szentendrének is.

Egy kicsit elkésve, de elkészült a Békási kert Átadó ünnepségéről készült videó, remélem kellemes élményeket ébreszt, és legfőképp új kertek alapítására ösztönzi a kerületeket. Ez egy ilyen év lesz: kertek, közösségek, gyarapodás élmény.

Tovább a videóra