A Zengő kert az a kert, ahova az elmúlt évben a legkevesebbet jutottam el, náluk voltam a legkevesebb kertgyűlésen, kerteseményen, olyan messze vannak, hogy tényleg nehéz volt hozzájuk eljutnom. Annak idején Barbara igazán jól elindította a kertet és a közösséget, neki is gyakorlata volt már az Aranykatica kert után, fura ilyet mondani, de az egyik legjobban sikerült kert. Ők testesítik meg azt a közösségi kert szellemet, amely képes önállóan, tőlem függetlenül fejlődni, önálló pályára álltak, önmaguk erejéből fejlődnek. Ami persze így nem igaz, de mégis.

Érdekes, hogy amennyire alig veszek részt a kert fejlődésében, ők a  leg-nyitottabbak, a leginkább kooperatívak, mind a kispesti mind a budapesti civil élettel. Részt vesznek a wekerlei megmozdulásokon, mind a bringás gerillák akcióiban, jók a kapcsolataik más közösségi kertekkel, igazán aktívak.

A kertben van három ágyás, amit közösen művelnek, és a terményeit rászoruló családoknak juttatják el. Ez egyik kertben sincs üres ágyás, egyedül a Zengő kertben alakult ki, hogy van üres hely.

Ádám és Kati tökéletes kertvezetők. Ádám a kreatív “csináljuk” tempó, Kati inkább végiggondolja a folyamatokat.  Mindketten nyitottak a budapesti civil – zöld szervezetekre, amire nekem nincs időm, nem véletlen, hogy olyan sok közösségi kert képviselte magát a születésnapi partin. A kerttagok is végtelenül kedves, nyugodt közösség, ha felhajtás van, például volt egy vízcső törésük, szépen nyugodtan megoldották. A kert is kezd beérni, folyamatosan fejlesztik, apró elemek sokaságával. Van például madár odújuk, amibe be is költözött egy madárcsalád, megy a költés időszak. Ahogy beszéltek róla, mintha a madárcsalád is kerttagok lennének. Ezek nagyon vicces dolgok valahol.

Kannák és locsolócső henger. Kábeldob. Újrahasznosítás. Kreativitás. És egy gyerek…

A Zengő kertben fű a járófelület, ettől van egyfajta nagyon érdekes hatása..-

Matolcsi Zsuzsával beszélget Ádám. Együtt csinálják a Zöldség Kommandót. Ő is Vodafone Angyal volt, még régen.

Ádám sajtótájékoztatót tart.

Esik.

A szülinapi torta

Kerttábla

Kert

A Zöld Pók régebben forgatott egy nagyon jó filmet a városi kertekről, az “Egy lakótelepi kert születése” címen, az Első Kis Pesti kertben, Kispesten.

Most egy másik nagyon fontos és gondolatébresztő filmmel jöttek elő. Az „Ők kiszálltak a mókuskerékből” című filmjük egészen különleges kísérletet mutat be, a közösségi kert és a dobozkertészet keverékét, egyfajta termelő-közösségi szövetkezetet, amely ellátja önmagát, illetve másokat is fizetségért, ezért garantálják a lehető legjobban nevelt növényeket és termést. Bio. Másrészt, joghézagok mentén fejlődik az ország, találtak egy olyan piaci, gazdasági, mezőgazdasági rést, egyfajta alternatív létformát, amely működőképesnek tűnik, a lehető legjobban, legtisztességesebben szabályozott.  A bizalomra építenek. Az érdekes, hogy ők sem tudják kikapcsolni  a pénzforgalmat az életükből, de legalább megpróbálják megszelídíteni azt. Terményben, munkában gondolkodnak és mérnek, ez benne az érdekes.
A film német és magyar példákat mutat be, jó, okos, végiggondolt figurák szerepelnek, tudják mit beszélnek, és főleg mit csinálnak. Van egyfajta hitelessége az egésznek.
Sok hasonló kezdeményezés kellene itthon is. A helyi-, közösségi önellátás, saját iskola-, nyugdíjas-, közösségi étkeztetésre való termelés, nem elvetendő alternatívája foglalkoztatottságnak, a helyi értékteremtésnek. Többféle értékteremtés ez, hiszen az érték amit megtermelnek, burgonyában, babban, répában, paradicsomban, és sorolhatnánk, ezek mind dupla hasznok. Egyrészt saját magukat foglalkoztatják-látják el,  másrészt a helyi termeléssel pénzt takarítanak meg, hiszen megszűnik a pénzkiáramlás. Vagy legalábbis csökken.

Ők kiszálltak a mókuskerékből

Kúszó normalitás

A Csütörtöki iskola című könyv 2012-ben jelent meg Krizsán András építész szerkesztésében, előadások gyűjteménye  ez a könyv, amelyek 2009-2011 között hangzottak el a Magyar Építőművészek Szövetsége, Ötpacsirta utcai székházában. Csütörtök esténként egy-egy előadót hívtak meg, és fontos témákról hallhattak előadást, illetve voltak kérdések-válaszok is. Engem még 2010-ben hívtak meg előadni, alapvetően a válság volt a téma, az első városi kert még csak akkor kezdett alakot ölteni. 2010-ben még a 2008-s tőzsdei összeomlás határozta meg a gondolkodást, az előadásom is főleg ezzel foglalkozik.

A könyv arról szól, hogy néhány „érdekes ember”, nagyon jó nevek (!), hogyan gondolkodott az akkori folyamatokról, akkor 2010-ben. Ennek már négy éve, visszaolvasva a saját szövegemet, érzem az elképesztő távolságot, a 2010-es válságélmény, és a mai 2014-es hétköznapok között. 2010-ben még mindig a 2008 őszi ingatlan és tőzsdei összeomlást dolgoztuk fel, alapvetően gazdaságcentrikus válásgélmény volt. És bár minden előadó valahol a válsággal, azok területeivel foglalkozott, mégis minden alapvetően más volt, mint most.

2010-ben például nem volt Ebola, Iszlám Állam, Ukrán konfliktus, EU – Oroszország huzakodás, Szíria, Gaza,  „Falling states” – összeomló államok, tömeges migráció, nyilvánvaló időjárási anomáliák és még órákig lehetne sorolni a hétköznapi válságelemeket. Az elmúlt négy év most így visszagondolva, elég sűrű volt és az a furcsa, hogy még mindig viszonylag jól el lehet benne lenni. A tűrésküszöbünket hozzáigazítottuk a nagyobb és összetettebb válságélményhez. Ezt hívják kúszó normalitásnak. Ma normális az, ami négy évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez egy borzasztó veszélyes folyamat, a kúszó normalitás egyenes út a rendszerösszeomlás felé.

Kétféle katasztrófatípust különböztetünk meg: a pontszerű katasztrófákat, például  a Titanic katasztófája, vagy Csernobil is pontszerű esemény volt. Ezen kívül vannak a küszöbkatasztrófák, a gazdasági válságok ilyenek, vagy a nagy társadalmi katasztrófák, például Ruanda a népirtások idején. A rendszer telítődik és összeomlik. Ez lehet társadalmi, gazdasági, ökológiai rendszerösszeomlás. A küszöbkatasztrófák jellemzője a gyors, viharos lezajlás borzasztó véráldozatokkal járnak, még emberi léptékkel mérve is rövid-brutális az összeomlási fázis az addig működő rendszer és paradigma teljesen eltűnik és valami teljesen új világ veszi át a helyét. Egy teljesesen új könyvet nyitnak a történelem folyamatában, nem fejezetet, új könyvet. Nos, elolvasni a Csütörtöki beszélgetések könyvet, ebben erősített meg, félelmetes a romlás a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ma minden rosszabb.   Mintha egy teljes rendszerösszeomlás előtt állnánk, csikorog és ropog a világ körülöttünk, csak éppen benne vagyunk az események közepében, belülről nem látszik az egész. Százszorjajnekünk!

És ehhez képest ma, az üzemanyagárak folyamatosan csökkennek, a tőzsde szárnyal, feléledt az ingatlanpiac, csökken a munkanélküliség, szinte eltünt az infláció és kifejezetten olcsók a hitelkamatok. Ki érti ezt?

A könyv arra jó, ha valakit érdekel a négy évvel ezelőtti látlelet, azt ebben a könyvben megtalálja, de a mai kórkép teljesen más. A Csütörtöki iskola című könyv arra jó, hogy rögzített egy állapotot, egy pillanatnyi helyzetet, érdemes újraolvasni, hogy milyenek voltak a békeévek, és utánagondolni, hogy ehhez képest hol tartunk ma.

Meghívjuk

Körösi Zsuzsa “Nehogy az ördög ülve találjon” című új dokumentumfilmjének bemutatójára.

Hely : Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér,

1067 Budapest Eötvös utca 10

Időpont : 19h

A vetítés után kerekasztal-beszélgetést tartunk, amelyet a Bolgár Önkormányzat által felajánlott koktél követ.

Az október 2-ikai viszontlátás reményében

üdvözli

a Les Films du Réveil csapata

Hosszú idő óta az egyik legjobb rádióműsor született a városi kertekről, igazi hangulatot ad, igazi rádiós hagyományként szavakkal mond el egy élményt. Én régen rádióztam 2 évig, a BBC Magyar Adásánál, tudom, hogy mi a rádiós minőség. Hát ez az volt.

Katolikus Rádió, Kozák Annamária

Köszönet érte!

A Duna TV  járt a Békási kertbe. Aranyos összeállítást készítettek a kertről a kertészekről. Jó stáb volt, tetszett nekik a kert. Aztán persze kaptak egy csomó terményt.

Itt lehet megnézni

Jó cikk jelent meg a Vidék íze című magazinban. Nem csak a Békási kertet mutatják be de egy receptet is kitaláltak, a kertben termelt zöldségekből. Jó lett.

Download (PDF, Ismeretlen)

Nekem valamiért nem mutatja a cikket a nyitóoldalon, de a letöltés az könnyen megy, olavsható a cikk.

A kormány nem fogja pályázatokkal támogatni a közösségi kertek kialakítását, mert nincs belőlük annyi országosan, hogy ez indokolt lenne – írta Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válaszban. Nem lehet meghatározni olyan konkrét elképzeléseket, amelyek indokolnák konkrét közösségi kertészkedést megcélzó kormányzati pályázati kiírás kialakítását – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Heringes Anita MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. A szocialista képviselő azt kérdezte, hogy a kormány akarja-e valamilyen formában támogatni az egyre gyarapodó közösségi kerteket.

Remélem meggondolják magukat.

Tovább a cikkre

A 2012 augusztusában tapasztalt csúcsárak óta nem voltak olyan drágák az élelmiszerek, mint 2014 első három hónapjában. A szakértők joggal aggódnak amiatt, hogy az emelkedő árak a legszegényebb rétegeket hozzák még nehezebb helyzetbe. A növekvő élelmiszerárak 2007-ben és 2008-ban is több tucat zavargást robbantottak ki Afrikában és Dél-Amerikában, de 2011-ben és 2012-ben is történtek hasonló megmozdulások. A Világbank jelentése arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerár-sokkok növelhetik a politikai instabilitást és felerősíthetik a konfliktusokat.

Tovább a cikkre…

Most készült el a kispesti Centrum TV hírműsora a komposztprogramról. Tracey és a Wekerlei Zöldek alakítottak ki egy komposztálási oktató programot, amelynek egyik bemutató helyszíne lett az Első Kis-Pesti Kert.

Itt megnézheted.

A sikeres nő, ugye… De tényleg, Barbi egy sikeres nő…

Jó cikket írtak Barbaráról a magazinban, bár Sean Connery-n egy kicsit meglepődtem. 🙂

Itt tudod elolvasni a cikket….

Két érdekes cikk jelent meg a kiskertekről, befektetési,  termény – bevétel hasznairól. Mind a két cikk pontos adatokat tartalmaz, növény, mennyiség, lehetséges termény mennyiségről, a befektetési szükséglet és a várható eredmény. Jó cikkek, érdemes elolvasni őket:

Van 28 szabad négyzetmétere? Őrült sok pénzt ér!

Így lehet ezer kiló zöldsége a kertjéből

Érdekes cikk egy Argentin figura tollából, milyen is egy gazdasági összeomlás, hogyan lehet túlélni, mire kell felkészülni? A legérdekesebb az írásban, a változások leírása. Milyen volt a válság előtt, és mi változott meg? Tanulságos…

Ezt a „cikket” egy Fernandó nevű Argentin fickó hozta össze a neten. Megírta Amerikai haverjainak az Argentín összeomlás történetét a saját szemszögéből, és hozzátette, hogy röpke 5 év távlatából mik lettek volna azok az egyszerű, olcsó, és alapvető előkészületek, változtatások, melyek könnyebbé tették volna az átállást számára. Valamint arra is sort kerített, hogy ecsetelje az összeomlás társadalmi hatását. Ugyan vallom, hogy az emberi természet nagyjából azonos, de csak fajokon, nemzeteken, kultúrákon és civilizációkon belül, úgyhogy annak ellenére, hogy Fernandó helyzetleírása tanulságos, a mindenkori helyi szituációk nagy szórást fognak mutatni, tehát az általa leírt társadalmi kórkép nagy valószínűséggel valami más árnyalatot fog felvenni Magyarországon. Persze lesznek hasonlóságok is.

Tovább a cikkre…

Tanulságos interjú Bálint gazdával, családtörténetről, történelemről, kertekről….

Nézze, gyors változásra nem számíthatunk, a tanulási folyamatot nem lehet lerövidíteni, de okos ismeretterjesztéssel és motivációs rendszerrel néhány év alatt tényleg el lehet érni eredményeket. Vagyis az emberek előbb saját ellátásukra próbáljanak termelni, és mire beletanulnak, talán kialakul egy háztáji termékek felvásárlására és feldolgozására alkalmas rendszer is. Mert szerintem az most az egyik leggyengébb pont. Az élet kikényszeríti, hogy minden talpalatnyi földet meg fogunk művelni, mert az országban már négymillió szegény ember él, és a bolti árakhoz képest fele áron meg lehet termelni a zöldséget, gyümölcsöt. Ha Angliában, az USA-ban még a városokban is szinte minden négyzetmétert megpróbálnak így hasznosítani, akkor mi miért ne tennénk okosan ugyanezt?!

Tovább a cikkre…

Barbara írja a közösségi kertészeknek: a friss írásaimat, amit részben Ti ihlettek, mert olyanokról akarok írni a honlapomon, amik visszatérő kérdések, és akkor hátha csökken az e-mailek száma idővel. Nem zavar félre ne értsetek, csak időnként sok, és megterhelő rá válaszolni egyenként. Hát ezért igyekszem majd ezeket a honlapomon kezelni.

Itt a cikk – Paradicsom és paprikanevelés az ablakban…

…

Amikor elkezdünk a balkonkertészet gondolatával foglalkozni, mindenképpen olyan növényekbe érdemes időt, energiát és pénzt fektetni, amely meghálálja a törődést. Nem vagyunk profik, nem érdemes a kihívásokra menni, ezért ami marad: a paradicsom és a fűszernövények (bazsalikom, kakukkfű, majoránna, rozmaring, stb.). Ezek viszonylag igénytelenek, biztosan teremni fognak, méghozzá elég bőségesen. Teljesen fölösleges elvenni a saját kedvünket olyan növényekkel, amikkel csak a bosszúság van.

Tovább olvasom…

A MagNet Magyar Közösségi Bank, amelynek ügyfele a Városi Kertek Egyesület is, egy online támogató oldalt fejlesztett, CivilMag elnevezéssel. A múlt héten szerdán volt a bemutató eseménye. az Andrássy úti székházukban. Az nem rossz, ha egy bank felvállal ilyen kapcsolatépítő szerepet.

Itt a CivilMag honlap.

Tragikusan csökkennek a növényi fajták. Az elmúlt száz évben 75 százalékuk elveszett. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Senki sem tudja, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők. Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még a génbankokban. Azt pedig végképp nem, hogy mi van a sok ember számára közömbös, vadon élő növényekkel. Az EU is a növényi szaporítóanyagok egységes szabályozásáról beszél, ami szerintük a fogyasztók érdekét szolgálja. De félő, hogy mindez majd a nagy multinacionális cégeknek kedvez. Ellenőrzésük alá vonhatják az emberiség élelmiszer-ellátását, amelyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Mert aki etet, az diktál. Ahogy tapasztalom, Tápiószele fontos harcálláspont lehet ebben a küzdelemben.

Tovább a cikkre…

Mentálisan fényévekre van tőlünk Európa, ahol a mindennapok is arról szólnak, hogy „erős és önálló helyi közösségek nélkül nem létezhet erős ország”.
Tovább olvasom…

Britain’s villages are in the front line in a new battle over energy, with investors seeking big profits. But this is not about fracking for shale gas – this row is about hydro-electric power.

Supporters believe that a network of small hydro-electric generators in village streams and rivers could provide enough electricity to power one in 20 households.

Elég jó cikk arról, hogy megpróbálnak önellátóak lenni.

More…